Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

.Ki 01 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V AjP * 78. évfolyam, 157. szám 1988. július 2., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Befejezte munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka áh ásfoglalás a romániai településrendezési programról Az Országgyűlés nyári ülésszaka pénteken folytatta munkáját. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A napirend szerint elsőként Bcrecz Frigyes ipari miniszter válaszolt az ipar szerkezetátalakításának feladatairól folytatott, vitában elhangzott képviselői javaslatokra, észrevételekre. Berecz Frigyes válasza Ügy ítélte meg: egyetértés alakult ki abban, hogy a szerkezetátalakítási munkálatokat gyorsítani kell, szükség van átmeneti áldozatvállalásra, módosítani kell a kitermelő és a feldolgozóipar arányait az utóbbi jayára, de úgy, hogy a kitermelőipar visszaszorítása ne veszélyeztesse a fejlődés lehetőségeit. Egyetértés volt abban is. hogy húzóágazatokat kell meghatároznunk, s ezeket hozzá kell segítenünk az átlagosnál gyorsabb fejlődéshez. • A módszereket, az irányítás kérdéseit illetően már nem ilyen egybehangzóak a vélemények. Elhangzott olyan kívánalom, hogy a kormány teljes részletességben határidőkhöz kötötten vezérelje a szerkezetátalakítást, felelősséget vállalva a részletkérdésekért is. Megfogalmazódott az is, hogy a szerkezetátalakítást csak szabályozni kell, a vállalatit pedig önállóan dolgozzanak a rájuk bízott forrásokkal. Egyetértett a végtermék-központúságot kifogásoló hozzászólásokkal. Hangsúlyozta: a magyar ipari vertikum különböző szakaszai jelenleg nincsenek összhangban egymással, hiányoznak a kínálati viszonyok. Fontosnak ítélte ebben a kérdésben, hogy be lehessen kapcsolni mind a szocialista, mind a tőkés importot a magyar gyártók mellé. A szerkezetváltás forrásaival sok felszólaló foglalkozott. A miniszter egyetértett a kérdés fontosságával, hiszen például a dubicsányi bánya megnyitása tízmilliárd forintos nagyságrendű összeget Kíván, még akkor is, ha gazdaságosan készítik elő a beruházást. Vannak azonban olyan területek is, ahol a meglevő eszközök jobb hasznosítására, a fékező tényezők kiküszöbölésére van szükség. A miniszter azonosult azokkal a gondolatokkal, amelyek szerint a források előteremtése az ipar feladata. Az ipar „védelmében" ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az ágazat eltartja magát, s a támogatásra szoruló, veszteséges, rosszul dolgozó vállalatok tavaly 50 milliárdos támogatást kaptak ugyan, a teljes ágazat azonban 195 milliárd forintot fizetett be a (költségvetésbe. Benecz Frigyes ezután a minőség kérdéseiről beszélt, kiemelve, hogy a kormány minőségpolitikát kíván folytatni, olyan légkör, környezet megteremtésére törekszik, amelyben ez a kérdés nemzeti ügy lehet. Üjabb témakörre térve a miniszter foglalkoztatáspo litikai kérdésekről szólt. Számos hozzászóláshoz kapcsolódva úgy ítélte meg: át kell tekinteni, és módosítani szükséges a térségi foglalkoztatással kapcsolatos elgondolásokat. E munkában az Ipari Minisztériumnak felelősen közre kell működnie. Azt a hibát még egyszer nem követhetjük c! — hangsúlyozta —, hogy a térségi foglalkoztatást fontosabbnak tartsuk, mint a hatékony termelő munkáét. Fontos az is — mondotta •—, hogy meginduljon a különböző in un ka te rületek közötti áramlás. Ezt persze a kormánynak segítenie kell lakáspolitikával, letelepedési támogatással. A továbbiakban a felszólalásokban elhangzott konkrét javaslatokkal foglalkozott. A papírellátást és a csomagolást bíráló észrevételekkel egyetértett. Elmondta, hogy a papíriparban részben világbanki hitelekből, részben nyugati lízingek segítségével jelentős fejlődést lehet elérni a közeljövőben. A szakoktatás megújításával kapcsolatban említette: sok irányban folyik a .munka, befejezését teljes felelősséggel csak az 1992/93-as tanévre lehet ígérni. A szénbányászattal kapcsolatban örömmel nyugtázta a miniszter, hogy a tervgazdasági bizottság döntését a szénbányászok is megértéssel fogadták. Kiemelte azt az elvet: a kormány nem abban dönt, hogy melyik bányát kell bezárni, s melyik működhet tovább, hanem gazdaságossági kritériumokat határoztak meg, külön az energetikai, és külön a lakossági szénre. Amelyik bánya igazodni tud ezekhez a követelményekhez, az életben marad, amelyik nem, azt be kell zárni. Berecz Frigyes szólt arról, hogy külön kell választani a bányászatban dolgozók munkájának megítélését, és a bányászkodásnak, mint gazdálkodásnak a kérdését. A nagy szakértelmet igénylő, veszélyes, fárasztó fizikai munkát ugyanolyan nagy megbecsüléssel, tisztelettel kell kezelni, mint eddig. Ezután az ipari miniszter a recski, részben elkészült beruházással kapcsolatban hangsúlyozta: tény, hogy vitatható döntések alapján 7 milliárd forintot költöttünk eddig erre az egyelőre semmit nem termelő bányára. Ha azonban ezt a 7 milliárdot nem akarjuk teljesen elveszíteni, szükség van arra, hogy az intenzív kezelésre évente 300-250 millió forintot fordítsurtk A kitermelés meg indításához mintegy 25-30 milliárdos beruházásra lenne szükség, ezt — ahogy a vitában javasolták — valóban valamilyen részvénytársasági formában lehetne megoldani. Berecz Frigyes hozzátette: a kérdéssel a legfelsőbb szintű vezetés foglalkozik. A Bükkábrány térségébe javasolt erőművel, illetve energetikai kombináttal kapcsolatban elmondta: nem hangzott el a hozzászólásban, hogy 100 milliárd forintos beruházásról lenne szó. E beruházás szerepel az energetikai program távlati terveiben, de csak a paksi atomerőmű végleges elkészülte után. Sok érv szól mellette. A miniszter két képviselőnek az innovációs törvény megalkotását szorgalmazó javaslatára is reagált. Egyetértett a téma fontosságával; de megfontolásra ajánlotta, hogy célszerű-e külön törvényekben szabályozni a gazdaság egészét érintő folyamatokat. Végezetül a dubicsányi bánya sorsát érintő felvetésre azt válaszolta: az elvi döntés a bányaüzem fejlesztéséről megvan, a továbbiakban az éves tervek kialakításakor kell áttekinteni, hogy 1989ben és ^O^en mennyi pénz lesz a munkálatokra. A határozathozatal előtt Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) szót kért. Annak a véleményének adott hangot, hogy mivel csak 1994—95-ig maradhat egyensúlyban az ország villamosenergia-mérlege, szükség van a bükkábrányi erőmű mielőbbi megépítésére. Megismételte csütörtöki indítványát, és külön szavazást kért abban a kérdésben, hogy a bükkábrányi beruházás megépítésének gazdaságosságát az illetékes parlamenti bizottságok — az ipari, valamint a terv- és költségvetési — vizsgálják meg, és a jelentést terjesszék az Országgyűlés őszi ülésszaka elé. Berecz Frigyes egyetértett a javaslattal. A képviselői javaslatot a képviselők közfelkiáltással elfogadták. Ezután határozathozatal következett: az ipari miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát az Országgyűlés, öt ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett, jóváhagyólag tudomásul vette. Szűrös Mátyás előterjesztése a romániai településrendezés ügyében A napirendnek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, a; Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kapott szót, aki előterjesztette a testület javaslatát a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében. — Az elmúlt napokban nyugtalanító fordulatok, két szomszédos szövetséges ország viszonyában szokatlan események következtek be a magyar—román kapcsolatokban — mondotta elöljáróban Szűrös Mátyás. — Ebben a helyzetben az Országgyűlésre nagy felelősség hárul; bölcsen és körültekintően kell állást foglalnia. Mi több, a választópolgárok, valamennyi honfitársunk részéről is felelősségteljes, az ország nemzeti és nemzetközi érdekeit szem előtt tartó, józan magatartásra van szükség. Nem szabad teret engedni az indulatoknak. Ugyanakkor érthető, hogy e napokban több képviselő idézte Széchenyi István szavait, miszerint „hallgatni, amikor beszélni kell, szintoly nagy hiba, mint beszélni, amikor inkább hallgatni kellett volna". Az elmúlt napokban, hetekben a magyar párt és állam vezetése, hazánk közvéleménye mind gyakrabban kényszerült arra, hogy a román politika intézkedéseinek bennünket is érintő hatásaival foglalkozzék. A legutóbbi lépések, így például a nem román személy« és helységnevek használaté nak .megtiltása, de kiváltképpen az úgynevezett településrendezési terv végrehajtásának megkezdése, széles körű. tiltakozást váltott ki országunkban és külföldön egyaránt. A nemzetiségek, közöttük az ott élő kétmilliónyi magyarság erőszakos beolvasztását célzó román politika mind többeket kényszerít arra, hogy elhagyják az országot. A román vezetés e lépései ellen országok parlamentjei, pártok, társadalmi szervezetek, vallási vezetők és közéleti személyiségek emelték fel tiltakozó szavukat. Az emberi jogi kérdésekben az előrelépést akadályozó román maga-' tartás a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését is veszélyezteti. A magyar közvélemény folyamatosan hangot adott erősödő aggodalmának, ellenérzéseinek. Számos spontán kezdeményezésre is sor került, amelyek a határainkon kívül élő magyarok, a nemzet egésze iránti nagyfokú felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot. Bizonyították, hogy népünk pontosan érti a kérdésben rejlő politikai gyúanyag veszélyességét; önbecsülése, érdekei jogos védelméről azonban nem mondhat le. Mindezek során nem történt olyan esemény — a június 27-én mintegy 25-30 ezer fő részvételével lezajlott budapesti tüntetőfelvo(Folytatás a 2 oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta saját, valamint a kormánybizottságok és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1988. II. félévj munkatervét. A kormány áttekintette a magyar—japán államközi kapcsolatok helyzetét. A Minisztertanács módosította a tanácsi szervek munkarendjét és ügyfélfogadását. A kormány létrehozta a Magyar Közvéleménykutató Intézetet, valamint módosított egyes társadalombiztosítási jogszabályokat. Várkonyi Péter Csehszlovákiába látogat Várkonyi Péter külügy- ügyminiszterének meghíminiszter Bohuslav Chnou- vására július 4-én, hétfőn, , . „ . , _ baráti munkalátogatásra peknek, a Csehszlovák Szo- Csehszlovákiába utazik, cialista Köztársaság kül- (MTI) Aratási helyzetkép A természet tudja a dolgát. Az ősszel elvetett búza napokon belül beérik. Egyelőre a terméskilátások r\em rosszak. A mezőgazdasági üzemek is tudják a dolgukat. Felkészültek a nagy kampánymunkára, illetve az őszi árpával már ki is próbálták eszközeiket. Az étkezési búza felvásárlására hivatott és jogosult gabonaipari vállalatok is tisztában vannak az évről évre ismétlődő feladatokkal. A raktárakat fertőtlenítették, kitakarították, a berendezések javítását időre befejezték. Raktározási lehetőségük 174 ezer tonna, s egy tizenkét órás műszakban 16 ezer tonna magot tudnak fogadni a tizenhárom helység 24 helyén levő 58 átvevő vonalon. Ha a szeszélyes időjárás nem ugrasztja össze pár napra a különböző fajták érési idejét, ütemes beszállítás esetén nem várható torlódás. A minősítők felfrissítették ismereteiket, az átadást-átvételt végzők, beleértve a mezőgazdasági partnereket is, közös megbeszéléseken vettek részt. Egy valami azért eltér a megszokottól, a rekordtermést ígérő kilátások ellenére az év elején tervezett 190 ezer tonnával szemben 140 ezer tonna körüli a szerződött mennyiség. A vállalat saját felhasználása 130 ezer tonna, erre megvan a fedezet, csak az exportra szánt rész hiányzik. A termelök kivárnak, jobb árak és szállítási pozíciók reményében. • Még ennek a csökkentett mennyiségnek sincs azonban meg a pénzügyi fedezete. A szükségesnél kevesebb hitelmegállapodást sikerült megkötni eddig, s a trösztön belüli pénzátcsoportosítás érdekében belső váltót írtak alá. Kétszázmillió forint sorsa még ismeretlen, fedezetlen váltót kibocsátani viszont nem akar a GMV. Népgazdasági érdek ide, népgazdasági érdek oda, a vállalatnak saját életben maradásával is törődni kell A tegnap, pénteken a megyei tanácson megtartott szervezési bizottsági ülésen a vállalat képviselője elkeseredettségében azt a kijelentést tette, hogy a fizetésképtelenség küszöbén nem tehetnének mást, mint felfüggesztik a felvásárlást. No ez az, aminek elkerüléséért az érdekelteknek további erőfeszítéseket kell tennie, s ezt a törekvést a betakarítást megyei szinten koordináló bizottság minden fórumon támogatja. Ennyit tehetnek, mivel pénzt ők sem adhatnak. A gabona betakarításában 3 ezer erőgép és 656 kombájn áll rendelkezésre. Ez a gépesítettség kedvező időjárás esetén lehetővé teszi, hogy két hét alatt lehessen végezni a búza aratását. Sok múlik az üzemen belüli és az 'üzemek közötti jó együttműködésen, szervezettségen. A tanácskozáson emellett szó esett a mezőgazdasági üzemeket ebben az időszakban foglalkoztató más kérdésekről is, így az alkatrészek, a növényvédő szerek választékának hiányosságairól, a várható, de mértékében és időpontjában még eldöntetlen műtrágyaáremelés hatásairól. Elhangzott, hogy sok zöldségnövényből túltermelés várható, ez a burgonya esetében már érezhető is. E feleslegek levezetésére gyors és hatásos megoldási módokat kell keresni. A jövő évi gabonatermés megalapozását szolgálja a vetőmagtermesztés. Ügy tűnik, hogy a mennyiség elegendő lesz, de a fajtánkénti és szaporulati fok szerinti megoszlás nem esik egybe a termelök igényeivel. Elsősorban az új fajták — így az István és a Bence — és az első szaporulati fok, amelyekből nem tudják az igényeket kielégíteni. Míg a második szaporulati fokú vetőmagvakból a várható kereslet négyszeresét termelték meg. T Sz. I.