Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

X Az Or Könyvtár \ állo^.^óí^rölve JP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ft DELMAGYAR0RSZA6 78. évfolyam, 156. szám 1988. július 1., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták a költségvetési elszámolást Beszámoló az ipar helyzetéről Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évl\ költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta mun­káját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos lis­tán megválasztott két képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. A pénzügyminiszter válasza viselőnek megteremti a hely­színi tájékozódás lehetőség gét. A kormány tehát nyi­tott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész ala­pos elemzésekkel megvéde­ni álláspontját az Ország­gyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyo­mó többsége iránt is, azon­ban a nagymarosi építke­zés leállítását az illetékes parlamenti bizottság is el­utasította. Egy ilyen intéz­kedésnek hazai gazdasági következményei és a nem­zetközi szerződés megsérté­séből eredő, nagy károk­kal járó hatásai lennének. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesz­tett zárszámadás helyzetér­tékelése, irányvonala támo­gatást kapott. Több felszóla­ló hangsúlyozta, hogy mi­nőségi változást kell elér­nünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külke­reskedelmi mérleg, a nem rubelelszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénz­ügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javasla­tokat, igy például a költség­vetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltá­rását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányí­tói egyetértenek a költség­vetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azon­ban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvető­en ugyanis a jelenleg ész­szerűtlenül kiterjedt támo­gatások csökkentéséről van szó. Ezt — összes konfliktu­sával együtt — magunkra vállaljuk, de az ebből adó­dó követelményeket minden­kinek a maga munkaterüle­tén el kell viselnie —hang­súlyozta. A pénzügyminiszter elis­merte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Megvizsgálandónak és el­fogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, amelyek a Leg­főbb Állami Számvevőség, il­letőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának ki­munkálására vonatkozik. Kifogásolta, hogy a fo­gyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be. amelyek megfelelő jö­vedelemtermeléssel nincse­nek alátámasztva. Kijelen­tette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igénye­ket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegel­ni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgássza­badságot adunk, mert a ki­bontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenlegi­nél nagyobb összegeket ha­gyunk felhasználni. Mai helyzetünkben az ellátás színvonalát fejleszteni tud­juk a tudományos, műszaki kutatásban, az oktatásban, megőrizni vállaljuk az egészségügyben, és nem vál­lalhatunk garanciát a reál­érték megőrzésére az ellá­tások egyéb területein. A fegyveres testületek ki­adásaival kapcsolatban el­mondta, hogy a saját gaz­dálkodásból eredő többlet­bevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági mun­káért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többlet­kiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testü­letek, a védelmi ágazatok ki­adásai az új helyzethez iga­zodjanak, itt is érvényesüljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forint­tal. A pénzt pályázatok út­ján osztják el. Szeretnénk, ha az alapot vállalati pénz­eszközök, sőt, lakossági ado­mányok is bővítenék. 1989­től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felső­oktatást mindenképpen ki­emelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcso­latban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messze­menő következtetéseket le­vonni például a személyi jö­vedelemadó teljesítmény­visszatartó hatásáról. Leg­alább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parla­ment elé lehessen terjeszte­ni az adórendszer működé­sének átfogó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézago­kat időközben kiigazítja, ha szükséges, a törvény korrek­cióját még idén a Parla­ment elé terjeszti. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erő­művel kapcsolatos képvise­lői felvetésekre is. Felolvas­ta azt a levelet, amelyet Maróthy László környezet­védelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyű­lés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevé­ben bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében —ala­pos előkészítés után — je-t lentést nyújtanak be az Or­szággyűlésnek. A Miniszter­tanács felajánlja, hogy a ki­tűzött időpontot megelőzően valamennyi érdeklődő kép­Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszát követően, az elnöklő Horváth Lajos kérdést intézett Király Zoltán­hoz (Csongrád rn., 5. vk.) kér-e külön szavazást az általa, a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok elbírálására. A képviselő kérte, hogy az Or­szággyűlés külön döntsön indítványáról. A képviselők ezt — túlnyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután indítványozta, hogy a képviselői javaslatot az Országgyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megállapításaikról az Országgyűlés' őszi ülésszakán tegyenek jelentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Or­szággyűlés nyolc tartózkodással elfogadta. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének) vég­rehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint, 4 ellen­szavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. Berecz Frigyes expozéja Berecz Frigyes bevezető­ben emlékeztette a képvi­selőket, hogy a kormány tavaly elfogadott munka­programja a stabilizálás és a kibontakozás legfontosabb feladatává tette a gazdaság, és ezen belül az ipari szer­kezet átalakítását. Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány — ugyanúgy, mint a közvé­lemény — elégedetlen az ipar teljesítményével, amely­nek alacsony átlagos szintje nagy egyenlőtlenségeket ta­kar — hangsúlyozta. — Nemcsak a termékek, ha­nem az iparvállalati teljesít­mények különbségei is igen nagyok. Az állami vállala­tok mindössze 3 százaléka képes világszínvonalú ter­mékek gyártására, 12 szá­zaléka többé-kevésbé lépést tud tartani a versenyben, további 50 százalékuk szá­mottevő támogatás nélkül is elboldogul, a fennmaradó 35 százalékot kisebb-nagyobb mértékben támogatni kell. Ez utóbbiak körén belül kialakult az évek óta vesz­teséges, egyre reménytele­nebb helyzetbe kerülő vál­lalatok csoportja, amelyhez 1987-ben öt nagy, csaknem ötven közepes és kisvállalat tartozott. Együttes éves veszteségük meghaladta a 2 milliárd forintot, az ipar összes nyereségének 2,2 szá­zalékát. A különféle költ­ségvetési támogatások ösz­szege az Ipari Minisztérium áltál felügyelt iparban a 195 milliárd forintos befize­téssel szemben meghaladta az 50 milliárd forintot. Az iparvállalatok átlagos hatékonysága tárgyilagos ér­tékelés szerint csak 30—40 százaléka a létszámukkal és lekötött vagyonukkal elvileg elérhetőnek. Múltunk eddigi négy évti­zedének áttekintése alapján elmondható: az olyan ta­gadhatatlan, s büszkeségre is feljogosító eredmények mellett, mint az ország gaz­daságának kétszeri újjáépí­tése, az iparosítás, a villa­mosítás; az ipar szerkezeté­nek fejlődését téves ipar­politikai intézkedések eltor­zították, elszakították a ha­zai lehetőségektől és hagyo­mányoktól. Az egyensúly­hiány miatt szűkebb forrá­sok, a veszteséges tevékeny­ségek további életben tar­tására törekvő erők meg­akadályozták az ipari szer­kezet folyamatos, egészsé­ges irányú és mértékű fej­lődését. Most — az elkövetett hi­bákból is okulva — arra kell választ adnunk, hogy mi­ként határozhatjuk meg a szerkezetfejlesztés helyes irányát és érhetjük el az átalakítás meggyorsítását. Az ipari szerkezetváltás ma már nem gyáróriások építését jelenti, hanem a meglévők generációs meg­újítását, többnyire a létszám és a létesítményméretek csökkenése mellett; továb­bá a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és a piaci munka ismeretanyagának és eszköz­rendszerének gyökeres át­alakítását. Ennek pedig elő­feltétele az ismeretek mély­reható átformálása és a tu­dásszint gyors, jelentős nö­velése. A befektetés lehető­ségei között ezért első hely­re kell sorolnunk az okta­tást, a szakemberek elméleti és gyakorlati képzését. Ezt az alkalmazott kutatáshoz, műszaki fejlesztéshez, új szervezési és irányítási el­járások bevezetéséhez szük­séges ráfordításoknak kell követnie. Berecz Frigyes ezután a biztonságos energiaellátás jelentőségéről szólt. Mint mondotta: ma már 2010-ig tekintünk előre, mert az energiamérleget befolyásoló intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához hosszú idő szükséges. Ezek között egyaránt szerepelnek for­rásbővítőek — erőműépítés, energiaimport — s az eddi­ginél sokkal nagyobb súllyal fogyasztást csökkentőek ' is. (Folytatás a 3r oldalon.) Á megyei tanács elöntése Kötvény az ópusztaszeri emlékpark építésére A Csongrád Megyei Tanács tegnap, csütörtökön, Pap­di József elnök vezetésével Szegeden ülésezett. A testület megvitatta és elfogadta a vb két tanácsülés közötti tevé­kenységéről és a fontosabb tárgyalásokról szóló beszámo­lót. Szabó G. László tanácselnök-helyettes ismertette a szakközép- és szakmunkásképző iskolák oktató-nevelő munkájának tapasztalatait. (E napirend részletes tárgya­lására lapunkban még visszatérünk.) A téma vitájában szót kért Farkas Katalin (Szeged), rá­mutatott a korszerű techni­kai és a szakemberképzés összefüggéseire. Sági Mi­hályné (Pusztaszer) javasol­ta; a szervezési és vezetési ismereteket is oktassák a szakközépiskolákban, s ké­szítsék fel a fiatalokat a ter­melésirányítási feladatokra. Gát László (Csongrád), el­mondta, a pályaválasztás jelenlegi rendszere nem, megfelelő. Ferwagner Péter­né (Szentes) kérte, a kor­mányzat több pénzt biztosít­son a szakmunkásképzés ok­tató tárgyainak kicserélésére, modernizálására. Földesi Fe­renc (Hódmezővásárhely) hangsúlyozta, műveltségbeli szakadékok fedezhetők fel a különböző iskolatípusok kö­zött. Kapás Ferenc (megyei tanács osztályvezetője) java­solta a szakmunkásképzést a nemzetközi tapasztalatok alapján tervezzék a jövőben. Boldizsár Gábor (Művelődési Minisztérium főosztályveze­tő-helyettese) elemezte a szakmunkásképzés elmara­dottságát. Hantos Zoltán (Szeged) kérte a megyei ta­nács több osztálya vállaljon felelősséget az oktatás javí­tásáért. Perjési László (Sze­ged) felvetette, mérjék fel, hogy a szakközépiskolát vég­zettek közül hányan helyez­kednek el az eredeti foglal­kozásukban, mert tapasztala­ta szerint nagy a pályakor­rekció. A testület meghallgatta a megyei tanács tervgazdasági bizottságának munkájáról szóló beszámolót, majd sze­mélyi kérdésekben döntött. Nyugdíjazás miatt érdemei elismerése mellett felmentet­ték Csernus Ferencet a me­gyei tanács személyzeti és oktatási osztályvezetőjét, va­lamint Bérezi Gyulát, a tervosztály vezetőjét tisztsé­ge alól. Papdi József Április Negyedike Érdemrend kitün­tetést adott át Csernus Fe­rencnek. A személyzeti és oktatási osztályvezetői mun­kakörbe Molnár Sándort, a megyei pártbizottság politi­kai munkatársát, tervosz­tály-vezetőnek pedig Rantal Zoltánt, a megyei tanács munkaügyi osztályának ve­zetőjét nevezték ki (a mun­kaügyi és a tervosztályt ösz­szevonták a módosított ügy­rend alapján). A testület jóváhagyólag tudomásul vette a megyei választási elnökség jelenté­sét az időközi tanácstagi választásokról. A tanács el­fogadta a megyei, illetve a szegedi beruházási vállalatok közgyűlésein kimondott egyesülési szándékot. Tájé­kozódott a testület a fel­ügyelete alá tartozó egyes intézmények irányításának megváltozásáról is. A megyei tanács úgy dön­tött, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlék­park továbbfejlesztéséhez szükséges pénzügyi fedezet megteremtéséhez kötvényt bocsát ki 40 millió forint ér­tékben. Az emlékpark kiala­kításában az elmúlt másfél évtized alatt jelentős ered­mények születtek, ám a pénzügyi gondok miatt az építés befejezése egyre ne­hezebbé vált. Korábban a felső szintű politikai és ál­lami szervek úgy határoztak, hogy Feszty Árpád Magya­rok bejövetele című festmé­nye az emlékparkban kap­jon helyet. A Csongrád Me­gyei Múzeumok Igazgatósága a Nemzeti Galériától átvette a műalkotást és intézkedett a további állagromlás meg­akadályozására. A festmény elhelyezése olyan speciális egyedi műszaki megoldáso­kat alkalmazó épület felhú­zását tette szükségessé, amelyben panorámaszerűen mutatható be a monumentá­lis körkép. Az erre alkalmas főépület, s annak kiegészítő létesítményei első ütemének megvalósítása közel 85 mil­lió forintos költséggel 1985­ben befejeződött. Tavalyelőtt indult a beruházás második "üteme, aminek költségelő­irányzata 159,2 millió forint. Ebből az elmúlt két évben 20 millió forintot felhasznál­tak. Ügy tervezték a kivite­lezést, hogy jövőre befeje­ződne, ám több mint 100 millió forintos anyagi fede­zet hiányzik. A népgazda­ság jelenlegi helyzetében a beruházás megvalósításához Csongrád megye nem szá­molhat a központi szervek részéről jelentős mértékű tá­mogatással. Ezért a pénz többségét a megyei tanács költségvetéséből próbálták biztosítani. Ám a tanácsi források csökkentése kérdé­sessé teszi a beruházás foly­tatását, s mivel kölcsönt sem tudnak igénybe venni, ezért a kötvény kibocsátását hatá­rozták el, amit szeptember elsejétől december 31-ig vá­sárolhatnak meg magyar ál­lampolgárok és jogi szemé­lyek. A kötvény kamata évi 16 százalék. A kibocsátás cimletbeosztása a következő: négyszáz darab 50 ezer fo­rintos, ezer darab 10 ezer fo­rintos és kettőezer darab \ 5 ezer forintos, a kötvény bemutatóra szóló. A tanácsülés végén inter­pellációra került sor. Szere­tő Bálintné (Csanytelek) kérte, hogy a helyi óvoda egyik épületrészét ne zárják be a létszámcsökkenés elle­nére sem, ugyanis ez bonyo­dalmat okozna a nevelésben.

Next

/
Thumbnails
Contents