Délmagyarország, 1988. július (78. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

X Az Or Könyvtár \ állo^.^óí^rölve JP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ^ft DELMAGYAR0RSZA6 78. évfolyam, 156. szám 1988. július 1., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták a költségvetési elszámolást Beszámoló az ipar helyzetéről Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évl\ költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. A pénzügyminiszter válasza viselőnek megteremti a helyszíni tájékozódás lehetőség gét. A kormány tehát nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is, azonban a nagymarosi építkezés leállítását az illetékes parlamenti bizottság is elutasította. Egy ilyen intézkedésnek hazai gazdasági következményei és a nemzetközi szerződés megsértéséből eredő, nagy károkkal járó hatásai lennének. A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás helyzetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külkereskedelmi mérleg, a nem rubelelszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat, igy például a költségvetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltárását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költségvetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg észszerűtlenül kiterjedt támogatások csökkentéséről van szó. Ezt — összes konfliktusával együtt — magunkra vállaljuk, de az ebből adódó követelményeket mindenkinek a maga munkaterületén el kell viselnie —hangsúlyozta. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. Megvizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, amelyek a Legfőbb Állami Számvevőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának kimunkálására vonatkozik. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be. amelyek megfelelő jövedelemtermeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igényeket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalatok számára milyen mozgásszabadságot adunk, mert a kibontakozási programot csak akkor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, korszerűsítésre a jelenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. Mai helyzetünkben az ellátás színvonalát fejleszteni tudjuk a tudományos, műszaki kutatásban, az oktatásban, megőrizni vállaljuk az egészségügyben, és nem vállalhatunk garanciát a reálérték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági munkáért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többletkiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testületek, a védelmi ágazatok kiadásai az új helyzethez igazodjanak, itt is érvényesüljön a takarékosság. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Szeretnénk, ha az alapot vállalati pénzeszközök, sőt, lakossági adományok is bővítenék. 1989től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felsőoktatást mindenképpen kiemelten szeretné támogatni. Az adóreformmal kapcsolatban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni például a személyi jövedelemadó teljesítményvisszatartó hatásáról. Legalább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parlament elé lehessen terjeszteni az adórendszer működésének átfogó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormányzat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézagokat időközben kiigazítja, ha szükséges, a törvény korrekcióját még idén a Parlament elé terjeszti. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében —alapos előkészítés után — je-t lentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. A Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően valamennyi érdeklődő képVillányi Miklós pénzügyminiszter válaszát követően, az elnöklő Horváth Lajos kérdést intézett Király Zoltánhoz (Csongrád rn., 5. vk.) kér-e külön szavazást az általa, a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok elbírálására. A képviselő kérte, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványáról. A képviselők ezt — túlnyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután indítványozta, hogy a képviselői javaslatot az Országgyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megállapításaikról az Országgyűlés' őszi ülésszakán tegyenek jelentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Országgyűlés nyolc tartózkodással elfogadta. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének) végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint, 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. Berecz Frigyes expozéja Berecz Frigyes bevezetőben emlékeztette a képviselőket, hogy a kormány tavaly elfogadott munkaprogramja a stabilizálás és a kibontakozás legfontosabb feladatává tette a gazdaság, és ezen belül az ipari szerkezet átalakítását. Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány — ugyanúgy, mint a közvélemény — elégedetlen az ipar teljesítményével, amelynek alacsony átlagos szintje nagy egyenlőtlenségeket takar — hangsúlyozta. — Nemcsak a termékek, hanem az iparvállalati teljesítmények különbségei is igen nagyok. Az állami vállalatok mindössze 3 százaléka képes világszínvonalú termékek gyártására, 12 százaléka többé-kevésbé lépést tud tartani a versenyben, további 50 százalékuk számottevő támogatás nélkül is elboldogul, a fennmaradó 35 százalékot kisebb-nagyobb mértékben támogatni kell. Ez utóbbiak körén belül kialakult az évek óta veszteséges, egyre reménytelenebb helyzetbe kerülő vállalatok csoportja, amelyhez 1987-ben öt nagy, csaknem ötven közepes és kisvállalat tartozott. Együttes éves veszteségük meghaladta a 2 milliárd forintot, az ipar összes nyereségének 2,2 százalékát. A különféle költségvetési támogatások öszszege az Ipari Minisztérium áltál felügyelt iparban a 195 milliárd forintos befizetéssel szemben meghaladta az 50 milliárd forintot. Az iparvállalatok átlagos hatékonysága tárgyilagos értékelés szerint csak 30—40 százaléka a létszámukkal és lekötött vagyonukkal elvileg elérhetőnek. Múltunk eddigi négy évtizedének áttekintése alapján elmondható: az olyan tagadhatatlan, s büszkeségre is feljogosító eredmények mellett, mint az ország gazdaságának kétszeri újjáépítése, az iparosítás, a villamosítás; az ipar szerkezetének fejlődését téves iparpolitikai intézkedések eltorzították, elszakították a hazai lehetőségektől és hagyományoktól. Az egyensúlyhiány miatt szűkebb források, a veszteséges tevékenységek további életben tartására törekvő erők megakadályozták az ipari szerkezet folyamatos, egészséges irányú és mértékű fejlődését. Most — az elkövetett hibákból is okulva — arra kell választ adnunk, hogy miként határozhatjuk meg a szerkezetfejlesztés helyes irányát és érhetjük el az átalakítás meggyorsítását. Az ipari szerkezetváltás ma már nem gyáróriások építését jelenti, hanem a meglévők generációs megújítását, többnyire a létszám és a létesítményméretek csökkenése mellett; továbbá a kutatás, a fejlesztés, a gyártás és a piaci munka ismeretanyagának és eszközrendszerének gyökeres átalakítását. Ennek pedig előfeltétele az ismeretek mélyreható átformálása és a tudásszint gyors, jelentős növelése. A befektetés lehetőségei között ezért első helyre kell sorolnunk az oktatást, a szakemberek elméleti és gyakorlati képzését. Ezt az alkalmazott kutatáshoz, műszaki fejlesztéshez, új szervezési és irányítási eljárások bevezetéséhez szükséges ráfordításoknak kell követnie. Berecz Frigyes ezután a biztonságos energiaellátás jelentőségéről szólt. Mint mondotta: ma már 2010-ig tekintünk előre, mert az energiamérleget befolyásoló intézkedések kidolgozásához és végrehajtásához hosszú idő szükséges. Ezek között egyaránt szerepelnek forrásbővítőek — erőműépítés, energiaimport — s az eddiginél sokkal nagyobb súllyal fogyasztást csökkentőek ' is. (Folytatás a 3r oldalon.) Á megyei tanács elöntése Kötvény az ópusztaszeri emlékpark építésére A Csongrád Megyei Tanács tegnap, csütörtökön, Papdi József elnök vezetésével Szegeden ülésezett. A testület megvitatta és elfogadta a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről és a fontosabb tárgyalásokról szóló beszámolót. Szabó G. László tanácselnök-helyettes ismertette a szakközép- és szakmunkásképző iskolák oktató-nevelő munkájának tapasztalatait. (E napirend részletes tárgyalására lapunkban még visszatérünk.) A téma vitájában szót kért Farkas Katalin (Szeged), rámutatott a korszerű technikai és a szakemberképzés összefüggéseire. Sági Mihályné (Pusztaszer) javasolta; a szervezési és vezetési ismereteket is oktassák a szakközépiskolákban, s készítsék fel a fiatalokat a termelésirányítási feladatokra. Gát László (Csongrád), elmondta, a pályaválasztás jelenlegi rendszere nem, megfelelő. Ferwagner Péterné (Szentes) kérte, a kormányzat több pénzt biztosítson a szakmunkásképzés oktató tárgyainak kicserélésére, modernizálására. Földesi Ferenc (Hódmezővásárhely) hangsúlyozta, műveltségbeli szakadékok fedezhetők fel a különböző iskolatípusok között. Kapás Ferenc (megyei tanács osztályvezetője) javasolta a szakmunkásképzést a nemzetközi tapasztalatok alapján tervezzék a jövőben. Boldizsár Gábor (Művelődési Minisztérium főosztályvezető-helyettese) elemezte a szakmunkásképzés elmaradottságát. Hantos Zoltán (Szeged) kérte a megyei tanács több osztálya vállaljon felelősséget az oktatás javításáért. Perjési László (Szeged) felvetette, mérjék fel, hogy a szakközépiskolát végzettek közül hányan helyezkednek el az eredeti foglalkozásukban, mert tapasztalata szerint nagy a pályakorrekció. A testület meghallgatta a megyei tanács tervgazdasági bizottságának munkájáról szóló beszámolót, majd személyi kérdésekben döntött. Nyugdíjazás miatt érdemei elismerése mellett felmentették Csernus Ferencet a megyei tanács személyzeti és oktatási osztályvezetőjét, valamint Bérezi Gyulát, a tervosztály vezetőjét tisztsége alól. Papdi József Április Negyedike Érdemrend kitüntetést adott át Csernus Ferencnek. A személyzeti és oktatási osztályvezetői munkakörbe Molnár Sándort, a megyei pártbizottság politikai munkatársát, tervosztály-vezetőnek pedig Rantal Zoltánt, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjét nevezték ki (a munkaügyi és a tervosztályt öszszevonták a módosított ügyrend alapján). A testület jóváhagyólag tudomásul vette a megyei választási elnökség jelentését az időközi tanácstagi választásokról. A tanács elfogadta a megyei, illetve a szegedi beruházási vállalatok közgyűlésein kimondott egyesülési szándékot. Tájékozódott a testület a felügyelete alá tartozó egyes intézmények irányításának megváltozásáról is. A megyei tanács úgy döntött, hogy az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark továbbfejlesztéséhez szükséges pénzügyi fedezet megteremtéséhez kötvényt bocsát ki 40 millió forint értékben. Az emlékpark kialakításában az elmúlt másfél évtized alatt jelentős eredmények születtek, ám a pénzügyi gondok miatt az építés befejezése egyre nehezebbé vált. Korábban a felső szintű politikai és állami szervek úgy határoztak, hogy Feszty Árpád Magyarok bejövetele című festménye az emlékparkban kapjon helyet. A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága a Nemzeti Galériától átvette a műalkotást és intézkedett a további állagromlás megakadályozására. A festmény elhelyezése olyan speciális egyedi műszaki megoldásokat alkalmazó épület felhúzását tette szükségessé, amelyben panorámaszerűen mutatható be a monumentális körkép. Az erre alkalmas főépület, s annak kiegészítő létesítményei első ütemének megvalósítása közel 85 millió forintos költséggel 1985ben befejeződött. Tavalyelőtt indult a beruházás második "üteme, aminek költségelőirányzata 159,2 millió forint. Ebből az elmúlt két évben 20 millió forintot felhasználtak. Ügy tervezték a kivitelezést, hogy jövőre befejeződne, ám több mint 100 millió forintos anyagi fedezet hiányzik. A népgazdaság jelenlegi helyzetében a beruházás megvalósításához Csongrád megye nem számolhat a központi szervek részéről jelentős mértékű támogatással. Ezért a pénz többségét a megyei tanács költségvetéséből próbálták biztosítani. Ám a tanácsi források csökkentése kérdésessé teszi a beruházás folytatását, s mivel kölcsönt sem tudnak igénybe venni, ezért a kötvény kibocsátását határozták el, amit szeptember elsejétől december 31-ig vásárolhatnak meg magyar állampolgárok és jogi személyek. A kötvény kamata évi 16 százalék. A kibocsátás cimletbeosztása a következő: négyszáz darab 50 ezer forintos, ezer darab 10 ezer forintos és kettőezer darab \ 5 ezer forintos, a kötvény bemutatóra szóló. A tanácsülés végén interpellációra került sor. Szerető Bálintné (Csanytelek) kérte, hogy a helyi óvoda egyik épületrészét ne zárják be a létszámcsökkenés ellenére sem, ugyanis ez bonyodalmat okozna a nevelésben.