Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-08 / 136. szám

aVJPÍ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 136. szám 1988. június 8., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Előtérben a nemesítés Ma már összesen húsz azoknak a búzafajtáknak a száma, amelyeket a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet (GK1) átadott a gyakorlatnak, s valamennyi éréscsoportot tekintve a szegedi előállítású és honosítású búzafajták vetőmagszaporitó területe az elmúlt évben már elérte a 48,8 százalékot. Szükség is van a GKI közkedvelt fajtáira (GK Kincső, GK öthalom, GK Zombor és BU 50), mert a búzatermelés jelenleg — az alacsony felvásárlási árak miatt — alig gazdaságos. Pénz híján a gazdaságok számára más lehetőség, minthogy fajtamegválasztással növeljék a terméshozamot — nincs. Még jó. hogy a fajták ara egyforma — csak a minőség és a szaporítási fok tekintetében van köztük különbség. Mivel a búza most „kalászolt ki", a GKI és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete — immár .13. alkalommal — tegnapra, illetve mára szervezte meg az országos búzabemutatót. Az intézet üvegházi nagytermében megjelent több mint háromszáz szakembert Proksza János igazgatóhelyettes köszöntötte, majd "megnyitójában kifejtette: a tavalyi száraz időjárás következtében a világ gabonakészlete — közte a búzáé — fogyóban van. Növekedett a kereslet, ami viszont maga után vonta az árak emelkedését. Sajnos, nálunk a kormány tájékoztat a búza tájékoztató áráról, ami azt jelenti, hogy a búza továbbra is a politikai szférába tartozó növény maradt. Az alacsony termelői ár semmiképpen sem alkalmas arra, hogy erősítse a termesztés minőségi jellegét. Ezt követően előadások hangzottak el a búzanemesitési és -termesztési, illetve agrotechnikai kutatások eredményeiről, s szó esett a vetőmag-forgalmazásról és a termelési tapasztalatokról is. Elsőként Barabás Zoltán tudományos főosztályvezető, akadémikus tartott ismertetést a szélsőségesen eltérő termesztési viszonyok között is jó termőképességet biztosító szegedi fajtákról, s külön kiemelte: ma, amikor a betegségek ellen hiába permetezünk, azt a nagyon szerény összeget, amelyet a kutatásra tudunk fordítani — még jobban meg kell becsülnünk. A tájékoztató után a termelési szakemberek bepillantást nyerhettek a kutatói munkába; a GKI kiszombori telepén őszibúzal'ajtajelölteket és agrotechnikai kísérleteket tekintettek meg. Az országos fajtabemutató — azonos programmal — ma fejeződik be. D. A. L. Grósz Károly köszönő levele Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök levélben mondott köszönetet három szovjet lapnak, (Pravda, Izvesztyija, Novoje Vremja) azért a munkáért, amelyet ezek az orgánumok az MSZMP országos értekezletének, a magyarországi helyzetnek a bemutatásában végeztek. A magyar vezető további sikereket kívánt a három lap kollektívájának, az SZKP küszöbönálló pártertekezletén rájuk váró feladatok ellátásához. Vidékre látogatott a finn államfő Vidéken töltötte hivatalos, baráti látogatásának második napját a finn köztársasági elnök. Mauno Koivisto a reggeli órákban megtekintette hazája budapesti nagykövetségének a Kelenhegyi úton épülő új székházát. Ezt követően — felesége társaságában — Székesfehérvárra utazott. A vidéki programra elkísérte Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. A Videoton gyár bejáratánál Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár, valamint Fejér megye, a város és a nagyvállalat pártés állami vezetői fogadták. Barts Oszkárné. az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket, majd Sziklat Antal, a megye tanácselnöke adott áttekintést az ország iparilag és mezőgazdaságilag legfejlettebb megvé(Folytatás a 2. oldalon.) Nehéz elhelyezkedni Szegeden? Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Az országgyűlési képviselők Csongrád megyei csoportja tegnap, kedden Szegeden, a népfrontszékházban ülésezett. Takács Imréné, a képviselők csoportvezetője köszöntötte a résztvevőket, többek között Papdi Józsefet, a megyei tanács elnökét; Horváth Károlynét, a megyei pártbizottság titkárát; Molnár Sándort, a népfront megyei titkárát. Szűkebb pátriánk munkaerőhelyzetéről adott áttekintést Rantal Zoltán, a megyei tanács osztályvezetője. O KALAPÁCS, CSIPÖFOGÖ, FRANCIA- lesz. Ezen árucikk gyártásúnak Szegeden evórtónki H,aha jf!e"ik mefL ?*yre több tradíciói vannak. Pillanatképünk a kisebb gyártónál a szamitogep-vezerlesu vagv ép- ., ... pen a robottechnika. A kézi szerszámokra eg>'segnel- a Szerszamkovacs Ipari Kisszömeg jó néhány évtizeden keresztül szükség vetkezetben készült. Jelenlegi helyzetkép a következő: a megyében mintegy 4(100 fő részére kínálnak munkaalkalmat a közvetítő szervek, a betanított munkások iránti kereslet némileg mérséklődött. A segédmunkások elhelyezkedési lehetősége továbbra is kedvezőtlen. Képzetlen dolgozót az állások 16 százalékára keresnek. Változatlanok a szellemi foglalkozásúak esélyei, megfelelőnek ítélhető. Áz általános munkahelyi túlkínálat az idén megszűnt a pályakezdők részére, 4083 álláshelyre pályázhat 4299 fiatal. A gimnáziumot végzettek egyötödének ajánlanak fel a vállalatok munkát. A szakközépiskolai tanulmányaikat befejezők számára 27—50 százalékkal kevesebb az állás. mint tavaly volt. Általában a diplomások két állás közül választhatnak. E'söHányszor, de hányszor tesszük föl ezt a kérdést, vakarózva, homlokráncolva, az égi semmibe tűnő tekintettel, és kétségek között önnön elménk megbízhatósága iránt. Mondhatnánk, hogy „föltétlen olvasd el te is", de már elfelejtettük, melyik folyóiratban leltünk arra az izgalmas dolgozatra. Aztán az is előfordul, hogy csak a szerző neve plántaiódott bele memóriánkba. s a periodikát reg feledtük — hisz oly egyformák, szinte egyenruhásak a mai magyar folyoiratok. Máskor meg — tovább variálván szellemünk durrdefektjeit — csupán a blickfangos cím maradt meg, és az érzés, hogy örömmel olvastuk... de mit is? Ugye ismerősek ezek a gondok ? Hát persze, hogy egy számítógépes program siethet csak a segítségünkre Hisz csak az ő „feje" lehet káptalan, a mienk pedig világi, egyre vilagibb — Keresem azokat a Hol is olvastam ? Kínáról szóló cikkeket — mondja, a billentyűket pötyögtetve az egyetemi könyvtárban Kokas Károly —, amelyek nem a Magyarországban jelentek meg, és a szerzőjük nem Bihari Mihály volt. Tessék. A gep sorol, lessük a képernyőt. Kokas „lapoz", es en egy pillanatig sem csodálkozom azon. hogy éppen benne, a bölcsészben fogant meg a számitógépes adatbázis gondolata: hajdanán, egyetemi éveink alatt gyakran fordultunk hozzá, ha hibádzott néhány adat, nem találtunk egy svéd misztikust, vagy éppen kikopott agyunkból három szepesi vármegye. Kokas maga volt az adatszolgáltatás, nem véletlen, hogy diákdékánságig vitte — ezt ma is hirdetik az Ady tér környéki falak. — Vegul is mi történik itt? — kérdem a számítástechnikai analfabéták dőreségével. — IBM PC/AT személyi számítógépre írt program adatbázisra történő fölhasználása — hangzik a kielégítés. — Hány cikket őriz a gép emlékezete? — Most 2130 cikk van benne, 200 újság és folyóirat gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális dolgozatainak java, azaz a leginkább átfogó, szakismereteket tartalmazó írások 1986 decemberétől. A reykjavíkí csúcstól kezdtünk, de ez nem szimbolikus, hanem tényszerű adat. — Mi alapján kereshetek? — Szerző, címben előforduló bármely szó, vagy általunk megadott összes szó alapján lehet keresni. — Jó, akkor játsszuk azt, hogy a kinai ideológiáról szeretnék olvasni. Mit ajánl a gép? — Az ember itt la perász — mondja szakszerűen, a billentyűzeten zongorázva —, aztán viszszakérdez a gép, csupán ideológia kell, vagy a csatolt részek is: belpolitika, diáktüntetés, reform? Lehet választani! — Tehát választok itt, a tájékoztatóban, lemásolom a képernyőn látható adatokat, majd mehetek a folyóirat-olvasóba. — Igen. De ősszel már másolni sem kell, mert remélhetőleg lesz nyomtató, így egy kicsi szakbibliográfiát adhatunk az érdeklődők kezébe. — Ügy tudom, ez az adatbázis megvásárolható. — ötezer forintért áruljuk mindazoknak, akiknek munkájához elengedhetetlen a világ folyamatainak naprakész ismerete. Kutatókra, diákokra, tanárokra, újságírókra, kereskedőkre gondolunk leginkább Az adatbázist minden évben bővítjük, így négy-öt esztendő múltán egy egész könyvtárnyi tudományt lehet birtokolni, tárolni. Dluszíus Imre sorban közgazdászokat, mérnököket. kibernetikusokat keresnek, valamelyest nőtt az orvosok és a pedagógusok iránti igény, de ez nem jelenti azt, hogy az itt végzők és elhelyezkedni kívánók valamennyien a megyében maradhatnak. Legkedvezőbb a helyzet Szentesen, ahol 410 pályakezdőre 568 munkahely jut. a legroszsabb Szegeden, mert a Tisza-parti városban 2660 pályakezdő csak 1915 hely közül választhat. Antalffy György hozzászólásában az országos é.s megyei helyzetet hasonl(tolta össze, és rámutatott arra. új foglalkoztatási politika gyakorlati megvalósítása szükséges. Az ú.i helyzethez új munkajogi eszköztárt kell találni, és szorgalmazni az új foglalkoztatási formákat Felhívta a figyelmet arra hogy a kisiparosok szelektív ideológiai megkülönböztetésének — ami Csongrád megyére nagyon jellemző — véget kell vetni. Súlyos foglalkoztatási gondok elé nézünk. és ezért sem tartia szerencsésnek a nyugdíjkorhatár felemelésének tervét. Bödőné Rózsa Edit az elhelyezkedési támogatás felhasználása iránt érdeklődött és hangsúlyozta, egyes cégeknél tapasztalható, ha felesleges a dolgozójuk, akkor elsősorban a gyermekes anyáktól próbálnak megszabadulni. Megemlítette. a szegedi fonalfeldolgozó vállalat" — ahol csökkent munkaképességűek dolgoznak — busszal ímhezen megközelíthető. és a tanács eddig nem tudta elintézni, hogv ez a helyzet megváltozzon. Takács Imréné elmondta, a textilműveknél munkaerőhiánnyal küzdenek, száz nőt azonnal fel tudnának venni. de nincs jelentkező. Mondvacsinált problémának tartja itt. a megyében a munkanélküliséget. hiszen saját üzemében éppen az ellenkezőiét tapasztalja. Ugyanis olyan emberek nem találnak munkát, akik nem végezték el a nyolc általánost. tehát nem kvalifikált szakemberek, ezért gyorsan át lehetne őket képezni a textiles szakmára. Véleményéhez csatlakozott Karácsonyi Sándor is. aki a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem helyzetét ismertette. Jövő februárban adják át a 410 ágyas klinikai tömböt, ahol 1100 egészségügyi dolgozót tudnak majd foglalkoztatni. Ara jelenleg úgy tűnik, csak 100 — 120 egészségügyi kpgepkáder jelentkezik az ú.i intézménybe, é.s hu ez a helyzet nem változik, akkor a 410 ágyból csak 90 ..fogadhatja ' a betegeket. A gond annyira súlyos, hogy még az is előfordulhat, ezen a nyáron a „régi klinika" osztályokat zár be, mert nincs ápoló. Kérte a megye segítségét. Papdi József megyei tanácselnök rámutatott arra. a szegedi egészségügyi szakközépiskolában háromszor annyi diákot képeztek ki. mint amennyit az úi klinika fogadhat. Hangsúlyozta, alapvető probléma, a fiatalok nem maradnak meg a gyógyítás területén. A szegedi orvosegyetemnek egyedül kell megoldania ezt a gondot, a bérezésben a tanács nem tud segíteni A megyei tanácselnök felvetésére ismét szót kért Karácsonyi Sándor, és elmondta, Salgótarjánból 100—130 frissen végző ápolónőt tudnának Szegedre hozni, ha lenne nővérszállás, ahol őket elhelyeznék. A szegedi egészségügyi szakközépiskola csak évek múlva biztosítja a klinika káderigényét. Külön ben is az egészségügyi munkaerőhiány gondjait csak férfiakkal lehet megoldani, hiszen a nők hosszú távon nem vállalják a három műszakot. nem érzik morálisan megbecsültnek és elegánsnak az ápolói munkát T"tlt IMSZIÓ javasolta, a munkaidőalap csökkentése enyhítené a foglalkoztatás feszültségeit. A megye mezőgazdasági dolgozóinak halandós'igi aránya a legnagyobb az országban, ezért a vállalatok még nagyobb gonc'oc fordítsanak a munkahelyi rehabilitáció kialakítására. Véleményt mondott még Fodor Pál is. Király Zoltán beszámolt a Parlament ügyrendi bizottságának eddigi tevékenységéről. és vázolta azokat az elképzeléseket, amelyekkel korszerűsítenék a t. Ház működését. Végül a képviselők megvitattak a nyári ülésszakra való felkészülés teendőit. II. M. >