Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-06 / 134. szám

Péntek, 1988. június 10. 3 Mikor? Ki fizeti? Piacok átalakítás előtt A Szent István téri piac­cal azt tervezik: amennyi­ben tőketársakat találnak az átalakításhoz, csatornázás­hoz, vízbevezetéshez, beke­rítéshez, Szeged más, nem belvárosi, de továbbra is könnyen megközelíthető ré­szére helyezik át — fölújít­va. Az árusoknak nem kell tehát a puszta aszfalton, új­ságpapírokon kuporogniuk, korszerű standokat alakíta­nak majd ki. Az átalakítás egyébként igen rentábilis üzletnek ígérkezik; aki vál­lalkozik, haszna hamar meg­térül, s várhatóan a tanács iis lát majd belőle némi pénzt. (A tanács egyébként nem ragaszkodik föltétlenül az üzemeltetéshez, ezt bár­mely, arra alkalmas gazda­sági társulás elvégezheti.) Magának a piacnak a vá­rosból való kitelepítéséről, netán megszüntetéséről — mint ezt fél füllel hallani lehetett — egyáltalán nincs tehát szó; hiánypótló, szük­séges mivoltát mindinki be­látja. A városszerte működő, ABC-áruházak előtt, kis te­reken levó zöldség-gyümölcs értékesítő helyeket eléggé régen jelölték ki. Követke­zésképpen — és a tervek szerint — ezeknek a helyze­tét is áttekintik a közeljö­vőben: melyek felelnek meg a követelményeknek, s me­A jó piacnak sok a kritériuma. Ezek közé azon­ban nem tartozik, hogy az árusok feje fölött még egy vízhatlan ponyva se feszüljön, ennélfogva télen félke­ményre fagyjanak, nyáron pedig agylágyulást kapja­nak a napon. Némi balkanoid jelleg sosem árt, ha szí­nesíti a várost, ám csak bizoityos „formák és kere­tek" közt. A piacok egy részére tehát ráfér némi kor­szerűsítés. A városi tanács ma még csak keresi a piac­korszerűsítés lehetőségeit, s bízni lehet benne, hogy nemsokára meg is találja. lyeket kell esetleg — nom megszüntetni, hanem — ki­bővíteni, korszerűsíteni. E témában egyébként a város tizennégy lakóterületi bizott­sága illetékes részben; vé­leményüket a tanács köszö­nettel igénybe veszi. A Szegedi, Ipari Vásár iránti érdeklődés várhatóan meghaladja majd a Marx téren eddig rendelkezésre bocsátott terület kereteit. Szükségesnek látszik tehát a körülbelül 350 kistermelő mintegy 200 standjának, asz­talának a mostani nagybani piac helyére való ideiglenes átrakása. S hogy a nagy­bani piac hová kerül? A je­lenlegi elképzelések szerint — melyek még változhatnak — a kiskundorozsmai Vá­sár térre; természetesen az ottani lakóterületi bizottság egyetértésével. Nem mond le a tanács a Marx tér teljes rendezésé­ről sem. A tervek már ké­szen állnak, a szükséges pénz előteremtése még az ipari vásár utáni idők zené­je. A terület teljes rend­be hozását, csatornázá­sát a jelenlegi gazdasá­gi helyzetben nem vállal­hatja a tanács teljes egészé­ben magára; föltétlenül szá­mít tehát a stabilan ott áru­sító kiskereskedők, iparosok anyagi részvételére. Arról egvébként szintén nincs szó, hogy mindent az ő pénzük­ből oldanak meg, hiszen egy korszerű pavilon létesítése ma százezrekbe kerül. Ezt természetesen nem tudják vállalni az árusok. Egyma­gában — látható — sem a tanács, sem a kereskedő nem boldogulna; a tér rend­be hozása pedig nem várat­hat túl sokat magára. Egy­más hatékony támogatására van tehát föltétlenül szük­ségük. Farkas Csaba Szike vagy ultrahang? Lapunk május 26-i számá­ban fényképpel illusztrált rövid hír jelent meg arról, hogy idézem: „Mintegy 5 millió forintos költséggel modem urológiai műtőt ala­kítottak ki a veszprémi kór­házban. Ezzel itt is megte­remtették az endoszkópos Vidékiek hátrányos helyzetben a követ ultrahanggal vagy zás, hanem az úgynevezett mechanikusan összetörik (s lökéshullámú eltávolítás, a vizelettel távozik), amely új távlatokat nyitott -•- avagy kiemelik a veséből, az urológiai kősebészetben. vesekoeltavolito operacio fel- bJ. 6 tételeit. Az új eljárással a beteg nagyobb megterhelése nélkül, egy különleges esz­közzel hatolnak be a vese E módszerrel elkerülhető a E módszer segítségével műtét. Az operáció kiikta- ugyanis teljesen fájdalom­tása azon túl, hogy senkinek mentesen semmisíthető meg sem vágya, azért is lénye- a vesekő és ha szövődmény „ „ u i, „„ • lh„, - ges, mert az esetek közel nincs, az ápolási idő néhány üregeibe és az ott taiainato százalékában a vesekövek nap. Először 1980-ban Mün­vesekovet mechanikus mo- , ... , , .. . .... . . . . . . . j „, . „„„.,i f„> kiuiulnak, ujabb es ujabb chenben a Ludwig Maximi­a prí t j á k majd ki emeI i k " Réteket követelve S ad- lien Egyetemen próbálták ^ ' ' ' dig amíg a mutetek szama ki es azóta a világon tobb Korántsem a lokálpatrio- véges, a vesekőzúzás több- mint hetven centrum léte­tizmus, sokkal inkább az in- ször ismételhető. Arról az sült a lökéshullámú gyógyí­formáció részletezésének előnyéről már csak záró- tásra. vágya vezérelt bennünket, jelben szólva, hogy az en­amikor e hír háttere után doszkópos módszer alkalma­tudakozódtunk. Tettük ezt tósa esetén a gyógyulás ide- készüléket, je lenyegesen rövidebb mint „_-,„ A közelmúltban márkáért vásárolt 3 millió Magyar­már csak azért is, mert a amely a budapesti János hírben újnak nevezett vese- a műtétet követő gyógyulási Kórház uroIÓ jai osztáIyán ,••'_• : ÍRL.I IN.IC A,„NHUN R,„M immáron két hete szolgálja a betegeket. Persze óhatatlanul felve­kőzúzó módszert már régebb idd- Sajnos azonban nem óta alkalmazzak a szegedi minden veseköbetegségben II-es kórházban, a SZOTE szenvedőnél alkalmazható a urológiai osztályán /is. Egé- zúzás, hiszen függ a kö szen pontosan két esztende- nagyságától, alakjától, elhe- tödik a kérdés, hogy egyet­je gyógyítanak itt ezzel az lyezkedésétól. len ilyen készülék elég-e eljárással, s ez idő alatt 180 Bármennyire is „kelleme- abban az országban, ahol endoszkópos vesekőzúzást sebb" az operációnál ez a közel 100 ezer vesekővel végeztek. A beavatkozás helyi érzéstelenítéssel elvé- megáldott" ember várja a úgy történik, hogy egy kü- gezhető szakszerű beavat- kótöl szabadulást. A szak­lónleges eszközzel a bőrön kozás, a gyógyítás jövője emberek véleménye szerint keresztül a vesébe szúrnak, mégsem az endoszkópos zú- a válasz egyértemű, hiszen legalább három ilyen ké­szülékre lenne szükség ah­hoz, hogy így gyógyíthas­sák a betegeket. Vigaszt vagy reményt a vidéki betegek számára ta­lán azt nyújthat, hogy az országos intézet szabályza­ton dolgozott ki, amely le­hetőséget ad a nem fővá­rosi urológusoknak betegei­ket beutalni a budapesti kórházba, bár e módszernél is van szakmai szemponto­kat figyelembe vevő ellen­javallat. Kalocsai Katalin Uj egyesület alakult Több mint kétszázötven zsét a közvéleményben. Tag­családgondozó, pártfogó, utó- jai arra törekszenek, hogy a gondozó. továbbá a gyer- családsegítés érdekében a mek- és ifjúságvédelem, va- különböző intézményekben, lamint a felnöttvédelmi szo- a társadalmi szervezetekben, ciális gondozás területein az egyházakban dolgozik dolgozó szakember részvéte- között szoros együttmüKödéj lével megtartotta alakuló alakuljon ki. A szervezet a csa­ülését a Szociális Munkások ládsegítéssel foglalkozók tö­Magyarországi Egyesülete mörítésével támogatni kí­szombaton, a Szociális és vánja a megújuló szociálpo­litika törekvéseit. Az ülésen megválasztották az egyesület 22 tagú vezető 6égét, valamint a szervezet Az egyesület a szociális bizottságát és cti­munkások szakmai-társadal- ka> bizottságát. Az egyesü­mi összefogására, érdekkép- let elnöke Gayer Gyuláné. a viseletére és érdekvédelmé- Magyar Tudományos AitaJé­Egészségügyi Minisztérium­ban. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi mi­niszter. re. sokéves előkészítő mun. ka után alakult meg. Leg­főbb célja, hogy szakmaként mia Szociológiai Kutató In­tézetének tudományos mun­katársa lett.'A főtitkárt a fogadtassa el a szociatrí vezetőség későbbi időpont­munkát. s növelje presztí- ban választja meg. (MTI) Tekerem a pedált egyik reggel a Rózsa Ferenc su­gárúton. Fiatal anyukák kí­sérik gyerekeiket az egyik házba. Néhány nappal ké­sőbb este is arra visz az utam, akkor meg hazafelé viszik a gyerekeket. Áll­junk meg egy percre, ide be kell néznem! Csak nem magánbölcsőde működik itt? Amíg végigmegyek a füves kerten, látom, a hölgy, akit a bölcsőde működtetőjének vélek, szúrós szemmel fi­gyel. Az is lehet, besurranó gyerektolvajnak néz. Olyan­nak, aki fölborult családi életéért akar bosszút állni élete párján, avval, hogy el­viszi a gyerekét. Pedig, szé­gyen, nem szégyen, kinőt­tem már abból a korból, hogy picike gyerekem le­gyen. Amikor bemutatko­zom, fölvirul a hölgy ar­ca: — A Jóska küldte? — Bocsánatot kérek, de engem nem szoktak külde­ni. Eszter: Misi Hamar megegyeztünk, el­jövök majd reggel. Jönnek most is az anyukák, kézen fogva vezetik mindig kotyo­gó, totyogó, csicsergő, ma­gyarázó, kérdező, mindent jobban tudó csimotájukat. Mind puszival búcsúzik el, mind igazít még egy utol­sót a ruhácskán. A csöpp­ség szinte ott folytatja a be­szélgetést, ahol az anyuká­val abbahagyta, pedig már Csilla öltözteti. Dudásné is tart mellette. Seresi Csilla. egészségügyi főiskolát végzett a védőnő Jaj, a pite! szakon, a szokásos bölcsődei megszólítás szerint Csilla né- Három évvel ezelőtt szü­ni lenne, de ő csak Csilla, letett meg a gondolat, hogy Pardon, amikor rákérde- Csilla nem védőnő lesz még­zünk, most, kap rajta a se, hanem csak Csilla ma­gyereksereg, és csak azért is rad, és bölcsődét alapít, és elkezdi kántálni: Csilla r.é- éppen két évvel ezelőtt meg ni. Csilla néni, Csilla néni! is nyílhatott Szeged első, és ízlik nekik a nagy tréfa, legálisan ma is egyedüli futnak egy kört, de még magánbölcsődéje. Panellaká­mindig mondják: Csilla né- sukat cserélték el érte kér­ni, Csilla néni! tes házra, mindenféle csu­, • dabogarakkal festették ki a íS v falad, és a ház reggeltől es­zet. Robi bőg, mintha nyúz­nák. Anyuka el, Robi még mindig ordít. Félóra elte­lik, még mindig. Most már Csillába kapaszkodik, ahogy az előbb az anyjába, de azért bőg. Sok időbe telik, mire elfelejti, önként vál­lalt kötelességét, és körül­belül egy óra múlva már nevet is. Nagy szó ez is, mert ha egy gyerek bele­hergeli magát a sírásba, ki hívja mindenki. Van Esz­ter is, hogyne lenne, ami­tig bölcsőde csak, estétől reggelig pedig lakás. Nem kor kedves és szép nev, ki- ®T„ • . , . »»• • , romlakas, szinte elhinni is mondva azonban Misi lesz . . . ' , „ _„, nehez, hogy a gyerekek nem törnek, nem zúznak. Pedig a három szoba mindegyikébe szabad a bejárásuk. Csilla minden szombaton kimegy a piacra, megveszi az egész hétre való egyet­mást, és minden reggel, mi­, • i • ... re jönnek a gyerekek, oda­hoev a szavaink visszaszall- . . , , ». ".ÍT = leszi a tűzre a levest. Nya­belőle. A kislányból kis­fiú? Persze, valami bábszín­házi eset után ragadt rajta. Gabi viszont — eredeti ne­mében fiú —, az Emmi ne­vet viseli. Azért, mert ez első kimondott szava is ez volt: Emmi. Nem tudta még, Schmidt Andrea felvétele mad kedve, hogy itt iá le­fényképezze őket, szegény pite, gyors kihűlés után mindjárt tányérkákra da­rabolódik. Lehet, hogy tíz­órainak szánták, lehet, hogy uzsonnának, de az is lehet, a raguleves társa lett voina délben, mindenesetre reg­gelipótlék lett belőle. Ez­úton is bocsánatot kérünk a rendetlenségünkért. Egyéb­ként tüneményesen finom volt. Tehát anyagbeszerző, da­da, pótanyu, gondozónő egy személyben. Ahogy a kacsak mennek — ha még mennek! — a kotlós után, úgy köve­ti őt is a sok gyerek. Há­rom még pelenkás közü­lük, most szoktatja rá őket a bilire. Nincsen tapaszta­latom, az én gyerekeimmel sikerült kikerülnünk a böl­csödét, de úgy veszem ész­re, legalább olyan hamar megtanultak beszélni ők is, mint az otthon nevelkedők. Ketten magyarázunk, én ész­re sem veszem, de ő igen, és azonnal javítja is: az én helyem! Nem enyém he­lyem! Csicsergi tovább a bölcsőde: az én helyem, nem enyém helyem! Ez a drágább nak ránk. De nem is zavar ja őket, a fiúk kórusban ál­lítják hogy ők lányok, a rüIöuünk ülnek a szőnyegon lányok meg azt, hogy ok ÍK„.1Jt,,. ._. kig benne vagyunk a be­szélgetésben, a gyerekek kö­fiúk. Farsangi tréfa, elején? nyar amikor fölkiált: jaj, a pite! És rohan a konyhába. El­felejtette, hogy a pitét is Megint jön egy anyuka, betette a sütőbe. Rohan Robit hozza, aki itt a Kis mind a kilenc gyerek, cset­Kabos nevet viseli. A ház lenek-botlanak utána. Min­sarkáig el is jöttek szépen, denkinek látnia kell, mi lett de innen futva menne visz- a pitével, sza Robi, ha egyedül el Hatalmas szerencse, nem merne futni. Húzza vissza lett belőle szénkupac. Gyö­anyját, mintha a legnagyobb nyörűre sült. A gyerekek el­veszedelem fenyegetné. Föl- foglalják helyeiket a kis asz­ugrik Csilla, elébe megy, és tálnál, és mivel a fényké­vele megy az egész inté- pész kollégámnak arra tá­Autótours irodák A Magyar Autóklub Veszp- mányos klubszolgáltatáson rém megyei szervezete Autó- — tagsági ügyek intézésén, tours utazási irodákat nyi- hitellevelek értékesítésén, tott a nyári szezon kezdetén valamint a bel- és külföldi a Balatonnál. A Balatonfü- túraszervezéseken — kívül reden (Petőfi u. 37.), Bala- fizetővendéglátó-hálózati tonalmádiban (Fűzfői u. 70.) szállásajánlattal és valuta­és a Csopakon (Fürdő u. 7.) beváltással állnak az autós megnyitott irodák a hagyó- turisták rendelkezésére. Szőtt és fonott fémek Amorf fémötvözetek ak- úgy gyártják, hogy az olva­kor keletkeznek, amikor ol- dék finom sugarát gyorsan vadékaikat a másodperc tő- forgó, hűtött fémkerekekre redéke alatt több mint 1000 fogatják rá. Eközben rop­Celsius-fokról szobahőmér- pant vékony, rugalmas, kép­sékletűre hűtik le. E nagyon lékeny és nagy szilárdságú rövid idő alatt ugyanis nem amorf fémcsíkok keletkez­képződnek kristályos szerke- nek- Lágymágneses anyag­zetak. Az amorf ötvözeteket ként kiváltképp alkalmasak arra, hogy csévéket, fojtóte­kercseket és érzékelőket gyártsanak belőlük, s hogy velük a nagyfrekvenciájú vezetékeket árnyékolják. Japánban nemrég sikerült amorf fémötvözeteket meg­fonni is. Ezeknek a szálak­nak az átmérője mindössze 1 mikrométer, szilárdságuk mégis megközelítően akko­ra, mint a grafitosoké. A szálak elég hosszúak ahhoz, hogy — miután megfonták — meg is szőhessék őket Első alkalommal az utcán megkérdeztem az anyuká­kat, miért ide hozzák, mi­ért nem az államiba. Ha­vonta kétezerötszáz forint a tarifa, többszöröse a hi­vatalos térítésnek. Azt mondták, igaz, hogy drá­gább, igaz, hogy nehezükre esik kifizetni, de még igy is megéri. Kicsi a csoport, családiasabb a nevelés, ez is fontos szempont. Szinte fé-. szekmelegben maradnak ak­kor is, ha nem otthon van­nak. A számítás azonban nem itt kezdődik, hanem ott, hogy — ők mondják! — az állami bölcsődében ha eltüsszenti magát a gye­rek, már hazaküldik, és amíg orvosi engedély nincs rá, addig nem mehet új­ra. Mit tehet a szülő ilyen­kor? Otthon kell maradnia, és ez sok bonyodalommal jár. Ha hozzáadják a hiva­talos térítéshez a kieső fi­zetéseket, már nincsen nagy különbség a kettő között. — És ha itt betegszik meg a gyerek? — Itt még nem volt be­teg. Megkérdeztem Csillát is. Azt mondja, ha kicsit belá­zasodik a gyerek, ő kúrálja. Szakmája a gyógyítás, mi­ért adná haza? Ellenkezem, hiszen átterjedhet a beteg­ség az egészségesekre is. Te­hát mégis csak haza kelle­ne küldenie, aki betegeske­dik. — Lefektetem, ápolgatom, a többi pedig játszik to­vább. Vegye úgy, mintha tíz gyerekem lenne. Csak egy van, és már az az egy is óvodás. Horváth D«sö

Next

/
Thumbnails
Contents