Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

78. évfolyam, 133. szám 19S8. június 4., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Ápedagógusok • # napjan Ö römhírrel köszöntöm a nemzet napszámosait: az IEA (Pedagógiai Teljesítményeket Értékelő Nemzetközi Társaság) 17 országra és több mint 220 ezer gyerekre kiterjedő fölméréssé alapján, a ma­gyar nyolcadikosok, ismerik a legjobban a természet­tudományokat. Félek, azt hiszik, most jön a de! Föl­sorolok például 16 elmaradott országot, Bangladestól Etiópiáig, vagy megpendítem a bizalmatlanság húrját azzal, hogy a gyerekek kiválasztásának nem volt egy­értelmű a rendje. Szó sincs erről. Magyarország után a sorban Japán, Hollandia és Kanada következik, Anglia pedig tíz hellyel szorult mögénk. Ügy, hogy gazdag tőkés országok illetékesei fizették és szervez­ték a fölmérést. „Nyilván nem azért, hogy bebizonyítsák: a ma­gyarok a legjobbak" — teszi hozzá teljes joggal gon­dolataihoz, s témánkhoz Tóth Eszter, a Népszava május 26-i számának tanár szerzője. Cikkét — Védjük a szürkeállományt — kötelező irodalommá tenném minden tanáriban, művelődési osztályon és a sajtó dolgozói körében is, hisz oly sokszor adtunk hangot a cselekvést is leblokkoló panaszáradatoknak. A Nagy Magyar Katasztrófahangulatban hajlamo­sak vagyunk az iskolaügyet is mély ítéleteink szaka­dékába taszítani. Nem mintha nem lenne számos, valóban nagyon súlyos gondja az oktatásnak, a kép­zés számtalan ágának és formájának, de ami jó vagy eredményes, nem érdemli meg bírálataink Tai­getoszát. Nem akarok differenciálatlan örömünnepet és szkepszist sem. Előbbi a voluntarista, utóbbi a letar­gikus víziók ördögeit pingálja az (iskola)falra. A gondok ellenére is szükség van a mértéktartásra, az­az éppen a válságtünetek fölismerése szól parancso­lón a tiszta ész természetes fénye mellett, igy az ár­nyak is méretarányosak. Siralmasak az iskolai költségvetések — ez igaz. Országszerte izzadságos munka a beiskolázás egyen­súlyát fönntartani — ez is kikerülhetetlen tény. Alul­fizetett pedagógusok serénykednek idegrendszerük ésszerűtlen kockáztatásával, a főiskolákon és a ta­nári szakokon még a legrangosabb egyetemeken is a kontraszelekció helyettesíti a fölvételi versenyt, a tan­tervek szigorú kalodájában szoronganak tehetségesek és lemaradók egyaránt — a végtelenségig sorolhat­nánk a hasonló igazságokat. Tehát nem nehéz rálelni a feszítő problémákra. De azt se felejtsük el, hogy n műszerhiány miatt évtizedes hátrányban levő kutatóink, kik éppen e botrányos anyagi helyzet miatt másképp, ingerlőbben, okosabban tudnak rákérdezni a dolgokra — s ezáltal elkelnek külföldön is —, ennek az oktatásnak az alap­jaira húzták föl szellemi épületüket. Vagy: » tár­sadalom innovációs abszurdjai ellenére is születnek zseniális ötletek, gondolatok ezen a földön. L ám, milyen .sokáig magyaráztam egy örömhír jogosságát! Pedig irógepemhez ülve. arra ké­szültem, hogy a pedagógusnapi köszöntök mel­lé elhelyezem az enyém is, egy nem érdemtelen ered­mény hangsúlyozásával. Talán mégis sikerült gazda­gítani a „Fölismeréseink" című, néhány tételnyi lis­tát: lám. valamit mindenek ellenére sikerrel végzünk. őszintén megvallva, számomra megtisztító erővel hatott ez a Népszava-cikk. Feladataimra készülve, oly sok lesúitó értekezést olvastam, és olyan tömegű tanárbúsongást hallottam, hogy néha azon ámultam el. dolgoznak még emberek az iskolák falai között. S mikor szembesülnöm kellett a való élet alanyaival és állítmányaival, szorgos és nagy tudású tanárokkal, tanítókkal, meg nagyvonalú menedzser-igazgatókkal találkoztam. Végül is a mértéktartásról szerettem volna szólni. Hisz így méltó a tanáremberhez, az okos napszámos­hoz a köszöntő. Dlusztus Imre Újra remény Hosszú „böjt" után Az áprilisi fagy jelentős károkat okozott az ültetvé­nyekben, az idő előrehalad­tával egyre reálisabban ítél­hető meg a kiesett termés­mennyiség. A szakemberek szerint a kajszi- és ősziba­rackból ez 95 százalék, a szőlőből, a nyári almából és cseresznyéből 70—75 száza­lék, míg meggyből, szilvából, körtéből és téli almából 40 —60 százalék a veszteség. A Szegedi Felszabadulás Tsz-ben a napraforgó- és kukoricasorközök kultivá­torozását végzik, főként a talaj lazítása, jobb vízház­tartása érdekében. A Bauer öntözőberendezéssel a fehér­paprika- és vöröshagyma-te­rületeket látták el éltető mesterséges csapadékkal. Az intenzív kukoricatermő te­rületen még nem indították be a nagy teljesítményű ön­tözőláncot, de ha ismét szá­raz időszak következik, erre is hamarosan sor kerülhet. A magról vetett paprika, ha vontatottan is, de kikelt, a fejlődése késésben van, így csak a fagymentes enyhe október segíthet, hogy ren­desen beérjen. Az Öttömösi Magyar Lász­ló Tsz-ben a spárga jelenti most a fő bevételt. A termés köíel kétharmadát már fel­szedték, eszerint jó hozamra számíthatnak, meglehet a hektáronkénti 3 tonnái eb­ből, a főként exportra szánt csemegéből. Emellett egy ki­sebb területen fóliás korai burgonyát is vetettek az idén, most szedik, s szállít­ják budapesti nagybani piacra. A 165 hektárnyi szántóföldi burgonya szépen mutat. A gumók kifejlődé­séhez még időben jött a mostani eső. A búza ezen a termőtájon igen érzékeny, sajnos a májusi szárazság miatt a korábban becsült 28 mázsás átlaggal szemben már csak 12, felére taksálják a betakaritanivalót. A Rúzsai Népszabadság Tsz-ben hasonlóan rosszak a kalászosok esélyei. Április elején még az „évszázad ter­mése" kínálkozott, most jó­val kevesebbel kell beérni. A belvíztározó melletti 38 hektáros árpatáblán egy 40 milliméteres öntözéssel sike­rült a kritikus időszakot át­A május, sajnos, nagyon szűken mérte az idén a csapadékot. A területi eloszlás sem volt egyenletes, legtöbb helyen 20-30 milliméter körül a végösszeg, s ez bizony az átlagos évekének a felét sem éri el. Az aszály jelei egyre több helyen mutatkoznak. A sűrű, jól bokrosodott, korábban sokat ígérő gabonatáblákon jelentősen csökkentek a terméskilátások. A naprafor­gó és kukorica egyelőre még kisebb vízigényü élet­szakaszánál tart, így a felmentő esőt jobban ki tudja böjtölni. A kiültetett zöldségféléket, ahol csak lehe­tett, öntözték, sajnos, főleg a homokvidéken kevés a víznyerő hely. Itt a nagyüzemekben tározótavakat hasznosítottak, de bármerre járt az ember, az utak melletti kis parcellákon csökutakra kötött szivattyú­motorok zümmögése hallatszott. Létérdeke minden termelőnek, hogy erejéhez mérten pótolja azt a víz­mennyiséget, ami a természettől hiába várt. vészelni, itt a 4 tonnás át­laghozama reális lehetőség. A másik tóból 16 hektár pa­radicsom és 48 hektár bur­gonya egyszeri öntözését fe­jezték be a napokban. Igen alacsony a víz szintje, kevés volt az összegyűjthető téli csapadék, azonban a vegyi üzem semleges technológiai vizéből naponta jut egy kis pótlás. A napraforgó, ku­korica és a burgonya még állták a szárazság próbáját, ezután érnek a nagyobb víz­fogyasztású életszakaszba. A korai burgonya úgy két hét múlva már szedhető lesz. A burgonyabogár- és gyom­irtás, valamint a lucerna­betakarítás ad most munkát a növénytermesztésben dol­gozóknak. A lucerna hozama fele a vártnak, a tavalyi fagy és aszály megritkította a tőállományt, az áprilisi lehűlés meg a növekedésben vetette maradandóan vissza. A virágzása is legalább 3 hetet késett. Az aratási előkészületek­kel jól haladnak. Takarít­ják, fertőtlenítik a magtá­rat, s a szárítóüzem gépei­nek javításához is hozzálát­tak. A tavaly vett Claas kombájnok még hibátlanok, a régebbi NDK-kombájnok üzemképessé tételével a hó­nap második felére végez­nek. Az alkatrészek 80 szá­zaléka egy kis utánajárással beszerezhető. Azonban min­dig akad egy-egy hiánycikk, ami megakasztja a tervszerű munkát. A Zetor családhoz most épp a ritkábban cseré­lendő tengelyek hiányoznak. Sokszor egy kényszerűségből visszarakott pár forintos kopott alkatrész miatt kell majd jövőre újra szétszedni a gépet, ha ezt is sikerülne most cserélni, lehet, hogy két-három évig sem kellene hozzányúlni. Ezek évről év­re visszatérő gondok, most se rosszabb, de nem is jobb a helyzet. A június már az első na­pokban hol több, hol keve­sebb csapadékot hozott. Ez azonban csak rövid időszak átvészelésére elegendő. Nagy szükség van rá, hogy időben újabb, s kiadós utánpótlás érkezzen. T. Sz. I. fl kormány vezetőinek megbeszélése vállalatvezetőkkel A kormány vezetői pén­teken konzultációt folytattak nagyvállalatok vezérigazga­tóival az év első öt hónap­jának gazdasági eredményei­ről, a tennivalókról, az év vegéig várható folyamatok­ról. A megbeszélésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyet­tes, Marjai József miniszter­elnök-helyettes, kereskedel­mi miniszter és Villányi Miklós pénzügyminiszter. A találkozón megállapí­tották, hogy az év eddig el­telt időszakában a gazdasági folyamatok fő irányukat te­kintve a tervezettnek meg­felelően alakultak. A tava­lyihoz képest számottevően javult a nem rubelelszámo­lású külkereskedelmi árufor­galom egyenlege. Különösen figyelemre méltó, hogy foly­tatódott a konvertibilis ex­port növekedésének az el­múlt ,év végén tapasztalt lendülete. A belföldi fo­gyasztás a tervezett szinten alakul és remélhető, hogy a fogyasztói árak emelkedése is az előirányzott mértéken belül marad. Ugyanakkor az állami költségvetés egyenlege a vártnál jóval kedvezőtlenebbül alakul és veszélyezteti az egyensúlyi célok elérését. A Miniszter­tanács ebből kiindulva — annak érdekében, hogy a pozitív gazdasági folyama­tok tovább erősödjenek, s a költségvetési hiány mérsék­lődjék — több intézkedést tett és tesz. A vitában felszólaló vál­lalatvezetők hangot adtak annak a véleményüknek, hogy rendkívül fontos a sza­bályozás kiszámíthatósága, az. hogy a gazdálkodók elő­relátóan tervezhessenek. A kormány részéről ígéretet tettek qrra, hogy ebben az évben minden korábbinál előbb ismertté válnak a jö­vő évi szabályozási felté­telek. A főszezon előtt Kedvező előjelek az idegenforgalomban Az elmúlt hónapok ta­pasztalatai azt mutatják, to­vábbra is vonzó turisztikai célpont Magyarország, mind több és több külföldi keresi fel hazánkat. Az idegenfor­galom eredményeiről, a ten­denciákról kérdeztük Czeg­lédi Józsefet, az Országos Idegenforgalmi Tanács tit­kárát. — Az idegenforgalom népgazdaságunk azon kevés területei közé tartozik, mely az utóbbi években lát­ványos eredményeket ért el. Tavaly rekorderedmények születtek: több mint 19 millió külföldi látogatott Magyarországra, 555 millió dollár, illetve 442 millió ru­bel bevétel képződött. A dollárbevételek több mint 50 százalékkal nőttek, és meghaladták az 1990-re ter­vezett összeget. Az idén a turizmus húzó­agazat-jellegének további erősítésével akarunk hozzá­járulni gazdaságos deviza­bevételeink növeléséhez. A gazdasági nehézségek termé­szetesen ezen a területen is éreztetik hatásukat, az új adórendszer bevezetése, az áremelkedések, a lakosság reáljövedelmének csökkené­se sajnos érzékenyen érinti az idegenforgalmat is. Mindezek ellenére, ha vá­ratlan esemény nem jön közbe, a tavalyi rekordév kedvező tendenciái folyta­tódnak. Az év első négy hónapjá­ban a külföldi beutazók szá­ma 6 százalékkal volt maga­sabb, mint tavaly ilyenkor, ezen belül a Nyugatról ér­kezők száma egyharmadával múlta felül a tavalyit. Az első négy hónapban 2,1 millióan utaztak külföldre, 6 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. Több mint négyszeresére emelkedett a Nyugatra kiutazók száma, s. elérte a 440 ezret. Főleg Ausztriába, ezen be­lül is Bécsbe, utaznak a ma­gyarok, az osztrák határsza­kasz forgalma mindkét irányban jelentősen növeke­dett, és folyamatosan nö. A külföldi cs belföldi tu­risták jobb ellátása érdeké­ben az országban több he­lyen jelentős fejlesztések kezdődtek, illetve folytatód­nak ebben az évben. Ezek támogatását szolgálja az egymilliárd forintot megha­ladó összegű Idegenforgalmi Alap (IFA). Ebből az idén 260 millió forint jut az üdü­lőterületek infrastruktúrájá­ra, 300 millió forint az ide­genforgalmi célú kereskedel­mi vendéglátó és szolgáltató hálózat bővítésére. Ezer szállodai, valamint motel- és panzióhely és 3 ezer kem­ping és nyaralóházhely léte­sül az idén az IFA támoga­tásával. A szezon kezdetéig 40 kisebb-nagyobb kereske­delmi és szolgáltató üzlet készül el, köztük a két leg­jelentősebb a balatonalmádi, illetve a szántódi új autós bevásárlóközpont. Folytató­dik az ország kemping- és turistaház-hálózatának re­konstrukciója is. 1988-ban 34 kemping felújításához és négy turistaház helyreállítá­sához nyújt támogatást az Idegenforgalmi Alap. Az IFA ösztönző szerepét bizo­nyítja az a tény, hogy a tá­mogatásával elkészült beru­házások értéke csaknem négyszerese annak az ösz­szegnek amit támogatásként nyújtottak. A nemzetközi turistapia­con éleződik a verseny, ha­zánkkal ellentétben sok nagy turistafogadó ország­ban nem, vagy alig emelték, az árakat ebben az évben. Ha versenyben akarunk ma­radni, javítanunk kell szol­gáltatásainkon, a környezet kulturáltságán, nagyobb fi­gyelemre, udvariasságra van szükség. A határátkelőhelye­ken meg kell gyorsítani az utasforgalom áramlását, en­nek érdekében tervezik, a közúti határátkelőhelyeknél is a zöldfolyosó-rendszer be­vezetését. Fontos feladat az is, hogy az üzeletek és a va­lutabeváltóhelyek száma, nyitva tartási rendje jobban igazodjék az igényekhez. A hazai lakosság várható­an kevesebbet tud az idén belföldi utazásokra áldozni, ezért az utazási irodák, ide­genforgalmi hivatalok több olcsóbb üdülési lehetőséget ajánlanak. Ebben az évben már csaknem 150 idegenfor­galmi vállalat, vállalkozó kí­nálja áruján a turistáknak, s ez a versenyhelyzet re­mélhetően kedvező hatással lesz a kínálatra és az árak alakulására. B. J. f %

Next

/
Thumbnails
Contents