Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-03 / 132. szám

5 Péntek, 1988. június 3. Pedagógusok kitüntetése A közelgő pedagógusnap alkalmából tegnap, csütörtö­kön délután kitüntetésátadá­si ünnepséget rendezett a KISZ Csongrád Megyei Bi­zottsága. A KISZ KB közép­iskolai és szakmunkástanuló­tanácsa Diákközösségek Se­gítéséért oklevéljutalmát vet­te át Bóka Lajos, Jáky Ká­rolyné, Kajtor István, Ka­rácsonyi László, Kasznár La­jos, Lalia András, Láng Im­re, Lénárt Ferenc, Szalka­novics Gábor, Szente Lász­ló, Varga Magdolna (Sze­ged), Csehó Józsefné és Molnár Gizella (Kistelek). Diákokért Emlékplakett el­ismerésben részesült Szalay Istvánné (Szeged) és Zádori F. Károlyné (Kistelek). Aranykoszorús KISZ-jelvény kitüntetést vett át Kiss Gá­borné, Kormányosné Pau­lisz Gizella, Nagy Erzsébet és Sípos Katalin. A KISZ KB Dicsérő oklevelét kap­ta Adámné Varga Márta. A felsoroltak mellett többek munkáját pénzjutalommal köszönte meg a KISZ Csong­rád Megyei Bizottsága. A pedagógusnap alkal­mából Üttörővezetői érdem­érem kitüntetésben része­sült Szabó Ágnes Szeged vá­rosi úttörőelnök. Napenergia­tanácskozás A Nemzetközi Napenergia Társaság (ISES) magyar ta­gozata csütörtökön a Buda­pesti Műszaki Egyetemen megkezdte kétnapos mun­kaülését, amelyen 12 ország szakemberei, vesznek részt. A tudományos találkozón összesen 30 előadás alapján áttekintik a napenergia­hasznosító rendszerek leg­újabb külföldi és hazai ered­ményeit. Az előadók két­harmada külföldi szakem­ber. Júliusban helyezik végső nyughelyére Bartók Béla hamvait A nemzet régi óhaja teljesül, amikor július 5-én vég- szabású ünnepségeket tarta­ső nyughelyére, magyar földre érkeznek a hazai és az nak. Július 4-én Salzburgon egyetemes zenetörténet kiemelkedő személyiségének. Bar- át Bécsbe vezet az út. Az tők Bélának hamvai. A nagy magyar zeneszerző urnáját osztrák fővárosban a Mu­július 7-én Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezik sikverein ad otthont a meg­örök nyugalomra. A hamvak hazaszállításának előkészüle- emlékezésnek. Az Ausztriá­teiről. és a New Yorktól Budapestig tartó, Európa-szerte ból díszkísérettel érkező me­megkülönböztetett tisztelettel kísért út eseményeiről a net július 5-én 12.30 órakor szervezéssel megbízott munkacsoport tagjai csütörtökön lépi át a magyar határt He­nemzetközi sajtókonferencián tájékoztatták az újságírókat gyeshalomnál. A fogadtató a Duna Intercontinental Szállodában. Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes a magyar kulturális és szellemi élet. valamint a kormányzat ne­vében mindenekelőtt köszö­netét fejezte ki ifjabb Bar­tók Bélának és a tengeren­túlon élö Bartók Péternek, hogy lehetővé tették hazánk több évtizedes kívánságának teljesülését. Emlékeztetett arra, hogy ez az óhaj már közvetlenül a felszabadulás után megfogalmazódott, amikor az Ideiglenes Nem­zetgyűlés 1945 áprilisaban tagjainak sorába választotta a hazáját 1940-ben elhagyni kényszerült zeneszerzői, akii hamarosan a Magyar Tudo­mányos Akadémia is tagjai közé fogadott. Munkássága a háború után megújuló szel­lemi élet egyik meghatározó eleme lett. Bá- a rákövetke­ző években az eltorzult hiva­talos kultúrpolitika megpró­bálta háttérbe szorítani alakját, a kulturális élet leg­jobbjai megőrizték példaér­tékű életművét. A konszoli­dáció után újjászerveződő magyar szellemi életben Bartók Béla végre elfoglal­hatta méltó helyét: életmű­vének hatása, kisugárzó ere­je folyamatosan nőtt. Napja­inkban a legnépszerűbD ze­neszerzővé vált hazánkban Bartók Béla; nem múlik el nap. hogy a koncerttermek­ben. a rádióban, a zenés színpadokon ne csendülne fel zenéje. A megemlékezések előké­születeiről Bényi József kül­ügyminiszter-helyettes el­mondta: már hónapokkal korábban felvették a kap­csolatot mindazokkal az ál­lamokkal. amelyeket Bartók Béla hamvainak New York­tól Hegyeshalomig tartó út­ja érint; mindenütt nagy ér­deklődéssel fogadták a tájé­koztatást. s a világhírű zene­szerző emlékéhez méltó ün­n epsegekkel készülnek az ese­ményre. Az emlékünneusé­alkalmával Köpeczi Béla művelődési miniszter mond ünnepi beszédet. A hazai emlékünnepségek a főváros­ban folytatódnak: Bartók Béla hamvait a Magyar Tu­dományos Akadémia elő­csarnokában ravatalozzák fel; majd július 7-én, dél­után 3 órakor a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra a zeneszerző föl­di maradványait. Az emlékét őrző fekete gránit emlékmű gek június 19-én New York- nél unitórius egyházi veze­ban kezdődnek hálaadó is- tök és állami életünk vezetői tentisztelettel. Bartók Bela búcsúznak Bartók Bélától. A hamvait június 22-én han- magyarországi ünnepi ese­tol.iák ki és búcsúztatják a ményekről a televízió és a ferncliff-i temetőben. A ze- rádió egyenes adásban szá­neszerző földi maradványai mcd be június 25-én indulnak útnak Európa felé a New York-i kikötőből, s a hónap vegén érkeznek meg az angliai Southamptonba. Az űt kö­vetkező állomása a 'francia­országi Cherbourg. A város koncerttel és a Bartók Béla emlékének szentelt kiállítás­sal készül az eseményre. A sajtótájékoztatón részt vevő ifjabb Bartók Béla az MTI tudósítójának kérdésé­válaszolva elmondla. re azért választották édesapja hamvainak végső nyughelyé­ül a Farkasréti temetőt, mert családjának tagjai, hozzátartozói közül is töb­Strasbourg érintésével jú- ben itt találtak örök nyuga­lius 3-án érkezik a menet az lomra, s a csendes budai sír­NSZK-beli Kehi városába. A kert is közelebb áll a Bartók helyi megemlékezésekkel egy Béla végakaratában mígje­időben a bajor nagyvaros- lölt, feltűnést kerülő nyug­ban, Münchenben is nagy- helyhez. (MTI) Átadták az Illés Endre-dijat A Szépirodalmi Könyv- megjelent legsikeresebb kiadó, egykori igazgatója, könyv szerzője kap, csütör­Illés Endre emlékére irodai- tökön adták át Domokos mi dijat alapított. A most Mátyásnak Átkelés, áttűnés első alkalommal odaítélt el- című tanulmánykötetéért ismerést — amelyet a kiadó- Budapesten a Magyar Sajtó nál mindig az előző évben Házában. Éjszakai barátok köszöntése t'JRA UNDA. A népszerű tévésorozat gában. Linda szerepét továbbra is Gör­újabb hét epizódját készíti Gát György be Nóra alakítja. Képünkön: jelenet a rendező, Gulyás Gyula operatőr társasa- tévéfilmből. Minden könyvek egyik legmegbízhatóbb korunk­béli specialistája, az esszé­nagymester Szerb Antal írja egyhelyütt, hogy „azok a legrokonszenve­sebb könyvek, amelyek minden pretenció nélkül szépek. Ügy szépek, mint egy kedves töltőtoll, vagy macska, vagy pipa. Nem műtárgyak, hanem hasz­nálati cikkek vagy háziál­latok ... hamar otthon ér­zik magukat, és új hajtá­sokat eresztenek szívünk­ben. Háziasak és mégis szépek." Az a tény, hogy a mai napon (végre már fizetés­nap után!) könyvhét kez­dődik, immáron a sorban az ötvenkilencedik, össze­sen hetvenkilenc új kiad­vánnyal, huszonkét kiadó­tól — önmagában tulaj­donképpen csak megszo­kott, laza rutin-megemlé­kezést kellene igényeljen. Hiszen tudvalevő, most is lesznek könyvsátrak, és könyvárak, fontos, fnegha­tározó jelentőségű újdon­ságok és ezredszer fölem­legetett sirámok az állami könyvkiadók, és a könyv­terjesztés anyagi gond iái­ról, az összehangolódás nehézségeiről, a vállalko­zói könyvkiadás előretöré­se következtében kialakult helyzetről és hasonlókról. Lehet szó a könyvkiadás, a könyvkultúra állapotát befolyásoló új kiadói poli­tikáról, a művelődéspoliti­ka és a gazdasági felada­tok értékvesztés nélkül megteremtendő harmóniá­járól, az 1988-as könyv­hétnek az ország jelenkori szellemi állapotát tükröző föladatáról — hosszan le­hetne még folytatni. A lé­nyeg, biztos vagyok ben­ne, igazából nem ez. Min­den igazán nyeró lap, a dolgok kvintesszenciája, tessék elhinni, igenis Szerb Antalnál van: „Mi­nél inkább ég fejünk fö­lött a ház, és egész ost­romlott várunk, ez a vén Európa, annál együgyűbb, és megrendítőbb szeretet­tel szorítjuk magunkhoz éjszakai barátunkat, a szép könyvet. Gyűjtjük, simogatjuk, megszagoljuk, és néha olvassuk is." A Szerb Antalok, a könyvek igazi titkainak tudói pon­tosan jelzik a ma kezdődő s ebben az évben június 8-ig tartó ünnep legbelső rejtett tartalmát. A könyvek, noha egyál­talán nem csak éjszaka olvassuk őket, elsősorban, és mélyebb megközelítés­ben igenis éjszakai bará­taink. Ügy és annyira, amennyiben az éjszaka maga is egyszerre pihenés, az életre, a küzdelemre történő újrafeltöltődés, a szellemi-testi rekreáció időszaka, s egyben a min­denkori nagy szellemi iz­galmak, a hajnalokig tar­tó, óriási beszélgetések, szerelmek, és varázslatok, titkok, megvilágosodások, és emberközelbe kerülé­sek igazi nagy ideje. Az élet mindig éjszaka szüle­tik újjá és gyakran éjsza­ka mutatja meg legbelső, legigazibb lényegét is. Most, midőn éjszakai barátainkat köszöntjük, hál'istennek még az is el­mondható, hogy nem ég fejünk fölött a ház és ta­lán nem is annyira, sőt talán igazán remélhetően egyre kevésbé ostromlott várunk ez a vén Európa. Be kell vallanom: idén már jó előre majdnem 1500, azaz egyezerötszáz forintot szántam rájuk, a közismert gazdasági viszo­nyok dacára, nekibuzdult, keserves-örömtéli szeretet­tel, no meg a vállrándítás­sal: legföljebb utólag meg­koplalom és kész. Mert alighanem éreznem kellett, amit annyian: hogy végső soron nincs más kiút. mint ők: most (újra)köszönten­dő éjszakai barátaink. Domonkos László Az idei ünnepi könyvhét szegedi ese­ményeinek megnyitója ma, pénteken dél­előtt 10 órakor lesz, immár hagyományo­san a Dugonics téren: megnyitó beszédet mond Kaposi Márton, a Tiszatáj főszer­kesztője, közreműködik Kőszegi Akos, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, to­vábbá a Délép Napsugár táncegyüttes. A Kárász utcai Idegennyelvű könyvesbolt­ban délelőtt 11 órakor Olvasmányélmé­nyeim címmel, szintén hagyományosan, a Balázs Béla Űttörőház kerámia szakköré­nek kiállítása nyílik meg — a bemutatót Papp Györgyné, a városi tanács vb mű­velődési osztályának főelőadója nyitja meg. Déli 12-kor könyvudvart ad át az érdeklődő olvasóknak az szmt központi könyvtárának (Tolbuhin sugárút 12.) ud­varában Dobóczky Károlyné, az szmt tit­kára — itt másutt nem kapható könyv­újdonságokat kinál a Kossuth Kiadó, a Népszava Lap- és Könyvkiadó, a Könyv­értékesítő Vállalat és a Művelt Nép június 10-éig, naponta délelőtt 10 és délután 6 óra között- Délután 2-től Könyvről könyvért vetélkedő lesz az Idegennyelvű könyves­boltban, író-olvasó találkozó Ördögh Szil­veszterrel fél 5-től a Somogyi Könyvtár­ban, délután 5 órai kezdettel pedig me­gint lesznek Könyvheti komédiák a Du­gonics téren: Benedek Elek meséjének feldolgozását A prücsök címmel a Rózsa Ferenc Sugárúti Altalános Iskola Juhász Pálné vezette irodalmi színpada adja elő. Váltás idején Benes Józseffel — kiállítása előtt Benes József képzőmű­vész (e meghatározás ma­gyarázatra szorulna, de re­mélem, az írás végére vilá­gossá válik) tíz éve aktív tagja a szegedi művészcso­portnak. Előtte Jugoszlá­viában élt, ott végzett a Belgrádi Művészeti Akadé­mián. Makói kiállítása előtt beszélgettünk, melyet ma, pénteken délután fél 4-kor a József Attila Múzeumban Szuromi Pál művészeti író nyit meg. Az első kérdés nem is lehet más: mit je­lent Makó, a Maros-parti kisváros Benes Józsefnek? — Rengeteget Jó tizenöt éve, még jugoszláv festő­ként hívtak az akkor szer­veződő Maros menti mű­vésztelepre, s már az első alkalommal megragadott a varos. A tizenegy éve ala­kult makói grafikai mű­vésztelepnek már alapító tagja vagyok, s miután Sze­gedre költöztem, egy kicsit gazdája, szervezője is, mint az intézőbizottság tagja. A makói telep ma a progresz­sziv magyar grafika egyik műhelye, új szellemi törek­vések és új technikák kísér­letező terepe. Rendkívül inspiráló a közeg, serkentő a légkör. A hazai grafika kiválóságai találkoznak nyaranta — vannak állan­dó tagok és alkalmi részt­vevők. Sokat beszélgetünk, vitatkozunk, hasznos dolog egymás szellemi és fizikai vívódását, munkafolyamatát látni. Sokat fejlődött a te­lep felszerelése, lehet fotóz­ni, szitanyomatokat, karco­kat készíteni. — A „makói grafikusvá­logatott", ahogy egyszer ne­veztük a csapatot, azt is felismerte. miként lehet megismertetni, népszerűsí­teni tevékenységüket. — Az ötlet, hogy a tele­pen Tószt vevő grafikusok egy-egy munkájából mappa készüljön, bevált. Bemutat­koztunk több városban, el­jutottak lapjaink Lengyel­országba, Bécsbe, és kiállí­tották azokat a párizsi Mo­dern Művészetek Múzeumá­ban is. A színvonalra jel­lemző, hogy a műfaj or­szágos seregszemléjén, a miskolci biennálén szinte minden alkalommal díjat kapnak a makói telepek résztvevői. — Benes Józsefet úgy is­mertük meg, hogy — jó ér­telembe véve — monomán művész. Grafikai munkás­ságának utóbbi 10-15 évé­ben egy motívum sokféle megjelenítése, kiteljesítése jellemzi. Ez a központi mo­tívum pedig a fűzött, kö­tözött, csomagolt világ. — Velem tőrtént, valós élmény a kiindulópont. Egy gyönyörű, de gerincbeteg­ségben szenvedő, s ezért különleges fűzőt használó lány látványa nagyon fel­kavart. Magam sem gondol­tam, hogy ez a megrázó élmény évtizedekig élni tud, de mindig új és új im­pulzusokat kapott. A meg­csúfolt testek után a stran­dok kövér embereit figyel­tem, aztán azon gondolkod­tam, micsoda ellentmondás, egyesek karcsúak is szeret­nének lenni, de a cukrász­dát is imádják. S ezt az el­lentmondást egy fűzővel igyekeznek feloldani. A de­formáltság groteszk képeit szülte ez a felismerés. Az­tán eltűntek a valós ará­nyok, új hangsúlyok, ki­emelések születtek. Majd ezeket a hurkaformákat föl­fedeztem az alföldi tájban, a szaporodó fóliasátrakban. Az én témám kilépett a természetbe. Foglalkoztatni kezdett a környezet, s döb­benten láttam a télire be­csomagolt szobrokat, fákat. Motívumaim immár jelké­pekké váltak, a lélek, az érzelmek kafkai szorongá­sainak szimbólumaivá. Ügy gondolom, mindez emberi és művészi fejlődésem ön­mozgásával is szinkronban van. Realista művésznek érzem magam, nem érde­kelnek a divatok. — A budapesti tavaszi tárlatán nem szerigráfiával szerepelt, hanem egy, a grafikák témavilágából ki­növő festménnyel. Hason­lóan festményt adott be az idei szegedi nyári tárlatra. Változás tanúi vagyunk? — Festőnek indultam, tájképfestő nek. De minden alkotó életében hullámhe­gyek és hullámvölgyek vált­ják egymást. Egy kritikus ponton kezdtem linóval fog­lalkozni, majd a szitanyo­mat ragadott magával. Ki­rándulásnak szántam, húsz éve csinálom. Biztosan az is közrejátszott, hogy bemu­tathattam ezeket a szerigrá­fiákat Belgrádtól Krakkóig, Londontól Tokióig. De hogy festői vénámat nem tagad­tam meg, annak talán bizo­nyítéka, hog" a szint sosem hagytam el. Most ismét ecsetet fogtam, de lehet, hogy egyszer majd szobrot faragok. Ennek motivációja lehet a rutintól való féle­lem, a váltás szükségessége. Remélem, grafikai tapasz­talataim segítségével a fes­tészet területén is tehetek egy lépést előre. Izgatnak a nagy méretek. inspirál az új technika. Makói kiállítá­somon néhány festménvt már láthatnak az érdeklő­dők. TmmU Ufoa A v

Next

/
Thumbnails
Contents