Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-20 / 146. szám

Szerca. 1988. június 15. 5 mm Önkényes lakásfoglalók Beköltözés baltával Szegedi éjszakai táncláz Ügy hallottuk, növekszik az önkényes lakásfoglalók tzáma. Vagyis azoké, akik halta vagy feszitővas társaságában jelennek meg üresen álló lakások előtt, az ajtót feltörik, s elfoglalják a helyiséget. Prekoncepciónkkal fölkerestük Timár Lászlót, a lakáshivatal vezetőjét, aki rögtön helyesbített: nemcsak hogy nem növekszik e szám, hanem kifejezetten csökken. — Szám szerint, mennyien vannak eu önkényes lakásfoglalók? — kérdeztük. — Évente mintegy nyolcvan beköltözésről értesülünk — mondta Tímár Béla, majd így folytatta: — Kivétel nélkül lumpenelemek a lakásfoglalók, akik gyakran más megyéből, akár az ország túlsó végéből érkeztek, s üresen álló, vizes, földes, elhanyagolt, rossz lakásokba költöznek be radikálisan. Ilyen helyiségek mindenütt vannak a városban, de talán Alsó- és Móraváros környékén gyakoribbak az átlagnál. A védekezést, sajnos, csak hatósági úton lehet megoldani, s ez manapság eléggé nehézkes. A kilakoltatott meg fellebbezhet felülvizsgálati kérelmet adhat be. vitathatja azt a nyilvánvaló tényt, hogy foglalása önkényes. De általában harminc napon belül megtörténik a kilakoltatás. — Más úton nem megy a kiköltöztetés? — Sokan vannak, akiknek elegendő a fölszólítást kiküldeni. s maguktól is elhagyják a helyiséget. Előfordul viszont ennek az ellenkezője is: alighogy a kilakoltató hatóság elhagyja a helyszínt, újra beköltöznek. Ezt akár háromszor-négyszer is megteszik némelyek. Éppen ezért, értesíteni szoktuk a lakásigénylőt (aki, esetleg már évek óta vár az adott lakásra). hogy ekkor meg ekkor lakoltatják ki az önkényes foglalót, tehát még azon a napon feltétlenül költözzön be. Persze, vannak lakásigénylők, akik félnek attól, hogy megverik őket a kilakoltatottak, de ilyen esetről én nem tudok. — Hová költözzön a kilakoltatott? Hiszen a jogszabály szerint, az önkényesen beköltöző, aki a felszólítás ellenére sem hagyja el az elfoglalt helyiséget — öt évig nem nyújthat be lakásigénylési kérelmet. S ha benyújthat — az is csak igénylés, nem pedig lakás. — Nézze, mindenki jött valahonnét... Menjen viszsza a lakásfoglaló oda. ahonnan jött: akár Gyöngyösre, akár Miskolcra, akár Szabolcs megyébe. Szegeden is rengeteg a lakásigénylő, akik hosszú ideig várnak egy-egy helyiségre. Nem engedhetjük meg, hogy magukat szabályokhoz tartó szegediek háttérbe szoruljanak az innenonnan jött lumpenelemekkel szemben. Egyébként nem is kell túlzottan tartani ettől, hiszen — mint mondtam — egyre kevesebb az önkényesen beköltöző. F. Cs. Kábeldüh Vasárnap, délután öt óra körül több ezer északi városi, rókusi lakásban némultak el, és fehéredtek ki a televíziók képernyői. A rádiók állomáskeresőit is hiába tekerték az itt lakók. Gyerekek visítottak a hiába vért három mese miatt, a kábelrendszeren nem érkezett meg a Hét egyre politikusabb és mind fontosabb nyilatkozatokat sugárzó műsora, tízezrek szórakozását jelentő játékfilm, és a sportadás maradt el itt. Az emberek megpróbáltak telefonálni minden elképzelhető segítségért. Mivel a kábelrendszert üzemeltető Gelka számát hiába csengették, így sűrűn hívták szerkesztőségünket. Megpróbáltunk a Gelka vezetőjével a lakásán beszélni, mivel tudomásunk szerint, a műszaki berendezések ajtajának kulcsát ő őrzi. Csak a fiával sikerült szót váltani, aki elmondta, hogy édesapja a „farmon" tartózkodik. és várhatóan, a késő esti óráig onnan nem is tér vissza. Véleményünk szerint, a Á „sátország" kapui... Kempingtalálkozó volt Mindszenten kábeltelevíziónak — ha már van — ugyanolyan közüzemi szolgáltatásnak kellene lennie, mint a víz vagy az elektromos áram lakásokba való eljuttatásáig. A kábeltelevízió ilyen szolgáltatás is. Székesfehérváron. Zalaegerszegen, Móron, és még az ország negyven városában, de nem Szegeden. Ami városunkban történt, az több mint ennek a technikának a felelőtlen lejáratása. A gondok enyhítésére, megoldására háromnegyed éve hiába vár a lakosság. Ez pedig valahol a felelős tanácsi osztály részéről több mint tehetetlenség. Jó lenne mielőbb felelős személyekről és konkrét intézkedésekről értesülni ! A kapuk nyitva vannak mindenki előtt és azt szeretnénk, ha azokon minél többen belépnének. Talán így foglalható össze az a 3 napos rendezvény, melyet az ifjúsági szövetség megyei bizottsága több támogató szervezettel együtt immár kilencedik alkalommal rendezett meg. A dolgozó fiatalok megyei kempingtalálkozójának a Mindszenti Lenin Termelőszövetkezet termálfürdője adott otthont, péntektől vasárnapig, mely ideális helynek bizonyult Már pénteken délelőtt — ahogy a feliratos tábla jelezte — megnyíltak „sátország" kaput Folyamatosan érkeztek megyénk nagyüzemeiből, intézményeiből, szövetkezeteiből a sátorozást, sportolást, és a turisztikát kedvelő fiatalok kisebb-nagyobb közösséget E nap a hét utolsó munkanapja ellenére délután már mintegy háromszázan élvezték a csodálatos igazi kirándulásra, fürdésre való kánikulai időt. Hamar megalakultak az öt-öt fős női és férxicsapatok, hogy délután a tájékozódási futóversenyen a legjobb eredményt érjék et A többieknek is akadt munka, hisz a főzöverseny ehető eredményét nemcsak a zsűri kóstolta meg. Ezt követően az éjszakába nyúló tánc sem maradhatott el. A résztvevők szombat reggel, ha kicsit álmosan is, de trawtfl ** • városismeretról bizonyságot adó tesztlapokat, hogy ezután részt vehessenek a természetjáró akadályversenyen. Tegnap a pénteken megkezdett fakultatív sportversenyek döntöit vívták a kempingezők, és megválasztották a legamazonabb hölgyet, valamint az is kiderült, ki legméltóbb mai utóda nagy erejű vitézünknek, Toldi Miklósnak. Természetesen volt még csónak- és szkanderverseny, pancsiparti, kispályás focimeccs is. Az első nap délutánján egy szegedi nagyüzem ifjúsági vezetőjével találkoztam. Miközben a sátortábor vidám hangzavarát hallottuk, szomorúan beszélt saját tapasztalatáról. Az övéi nincsenek itt, munka után pluszmunkát vállalnak, é6 néhányuk kivételével egyre kevesebb időt töltenek el munkahelyi közösségükkel. A túlóra és maszekolás. A megélhetéshez, a lakáshoz jutáshoz bizony nem kis áldozatot kell vállalni manapság. Milyen jó lenne, ha egy ilyen vagy hasonló rendezvényen többen vehetnének részt. A rendezőkön és az időjáráson most semmi sem múlt. Mert hol tud ma egy fiatal napi 80— 100 forintért munkahelyi kollektívájával együtt lenni akár három napig is. ahol a sport, a víz, a természet és napfény a főszereplő. B. I. John Travolta Szombat esti láz című filmje elmúlt tízéves. Azóta nem nagyon született igazán emlékezetes művészeti alkotás a tánc istenitésére. Ha valaki egyszer felrajzolja a társas ringatózás magyarországi lázgörbéjét, valószínűleg mostani éveink jellemzőjeként még hőemelkedés sem nagyon szerepel majd a grafikonon. Mégis, milyen lehetőségek vannak egy táncos estére-éjszakára a szegedieknek és az ide látogató vendégeknek? Erre a kérdésre próbáltunk meg választ kapni az elmúlt hét végén három táncos szórakozóhelyen. Az olajipari dolgozók belvárosi klubjában este kilenc után már igazán jó a hangulat. Vadonatúj és slágergyanús számok egymás után zúdulnak a táncparkettre a discopultról. Bevallom, arra számítottam, hogy itt fiúk kénytelenek a folyosón várakozni egy-két partner nélkül érkező hölgyre. Ezzel szemben: nem egy helyen lányok táncolnak lányokkal. Budai Anitát és Tóth Tündét kérdezem meg: — Miért pont ezt a discót választották? Nem kell noszogatni őket a válaszra. Érvek sokaságát zúdítják rám. Közben csak egyet-egyet van időm feljegyezni. — Igazán baráti társaság van itt. Olyanok járnak ide, akik nem ezerforintosaik mutogatásával akarnak nagyok lenni. A mostani discós azt csinálja, amit mi szeretnénk, és nem saját magát akarja szórakoztatni. Itt a pult nem különül el tőlünk, oda kívánságainkkal bármikor felmehetünk. S persze az :s fontos, hogy előírt maga'.artási normák vannak és akárhogy nem lehet ide bejönni. Kiderül az is, hogy Anita két nappal előbb hazajött a Balatonról. Ezt a hét végét sem akarta kihagyni a klubban. Egy különteremben videóról filmet nézhetnek, akik éppen arra kíváncsiak. Sör? Csak egy kijelölt különteremben, a táncparkettól távol lehet fogyasztani. Dohányozni sem lehet akárhol. Nincs zsúfoltság. Makóról, Hódmezővásárhelyről és Dorozsmáról is vannak állandó látogatói a hétvégéken mindenki számára nyitott olajos klubnak. A nagy távolságról Kulcsszó: a pénz érkezők — mint a saját dolgozók és azok családtagjai — a belépőjegyből 50 százalékos kedvezményt kapnak. — A közönség kegyeiért ma mindenütt harcolni kell. Ez új ötleteket követel. — Van ilyen nálunk is — mondja Stricz Károly klubvezető. — Júliustól egyelőre kísérletként, nosztalgiadiscót indítunk péntekenként. Erre a mostani törzsközönségünknél egy kicsit idősebbeket várjuk elsősorban. A Kék Csillag presszójában egy osztálytalálkozó kellős közepébe csöppenünk. Néhányan — különböző stílusban — táncolnak az erre az alkalomra szervezett élőzenére. Sokkal többen beszélgetnek kint a kellemes nyári estében a teraszon. Ha nincs rendezvény, nincsenek enynyien a hétvégeken sem a hajnali négyig nyitva tartó szórakozóhelyen. A hétköznapokon pedig alig van betérő és bevétel — tájékoztatnak Frank Sándor és Kipper György étteremvezetők. Itteni vendéglátóink elmondják, hogy mostanában a beszélgetésekkel összekötött csendes sörözésekre, a táncos éjszakákra — egészet biztos információk szerint — az emberek többségének nem futja rendszeresen. Akik néha-néha eljönnek, a hangkezettákra inkább táncolnak, mint a videoklipekre. A látvány „lebeszél" a ritmusos mozgásról. A Kék Csillag közönségének nagy részét nemrég még a szocialista országokból és belföldről Szegedre látogató szervezett turistacsoportok adták. Ilyenek ma szinte egyáltalán nincsenek. Frank Sándor és Kipper György állítja: haldoklik' ma a másodosztályú vendéglátás. Igény (és pénz) a gyorsan felhajtott felesekre, a hirtelen sörökre, hamar fröccsökre maradt. Ezekkel pedig a tánc nem áll szoros kapcsolatban. A Tisza Szálló bárja előtt, a kinti csendben Pintér Andrással ültünk le egy rövid éjfél előtti beszélgetésre. A kérdés-feleletekből gyorsan kiderül: a város legújabb éjszakai szórakozóhelye sem üzleti siker. Alapításakor úgy gondolták, szükség van a városban egy szállodai bárra is. Csakhogy ezen az igencsak nyári éjszakán is mindü három szobát vettek k szállóvendégek a Ti z Hétköznapokon elöfo.. hogy az éjszakai szórakozó helyre a nyitva tartás 6 órája alatt 15-en váltják meg a 100 forintos belépőt. Számoljunk csak! A műsorban öten lépnek fel, a zenekar háromtagú, aztán kell pincér, mixer, vendégfogadó .. . Szóval könnyen előfordulhat: többen vannak az alkalmazottak, mint a kiszolgáltak. Májusban ült le a forgalom. Lehel, hogy ebben az akkori műsor alacsony színvonala is szerepet játszott. Egyébként a fellépő művészeket a Kaleidoszkóp műsoriroda szerződteti. Havonta változik az öszszeállítás. Műsorkezdésre beülünk a bárba. Nem nehéz helyet találni. A berendezésre, hangulatvilágításra igazán nem lehet kifogást tenni. A programban két szólótáncos is fellép. Szerepel szólóénekes, artista és bűvész is. Igen, igen, hallom a kérdését tisztelt férfitárs olvasó ... Hogy van-e sztriptíz, mert a bár anélkül ugyebár ...? Ha megengedi, most nem válaszolok, mert ez nem a reklám helye. Viszont a bűvészhölgy produkciója — amennyire értek hozzá — kiváló. Persze, a táncról szól elsősorban ez a beszámoló. A műsor közben csaknem megtelt a bár. Ügy látszik a szegediek közül ezen az éjszakán még viszonylag sokan akartak órákat tölteni szórakozóhelyen. De inkább csendes beszélgetésekkel peregtek a percek az asztaloknál. A zenekar alig egy-két párt volt képes táncra bírni. Böle István Kerámiabiennálé A pécsi galériában vasárnap megnyílt a X. országos kerámiabiennálé. A rendező szervek nevében Dányi Pál, a Baranya megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az alkotókat, akiknek mintegy kétszáz munkáját láthatja a közönség. Majd átadták a biennálé elismeréseit. Az első díjat Kecskeméti Sándor budapesti, a második díjat Gerle Margit szegedi és a harmadik díjat Dohány Sándor pécsi keramikus kapta. Az ex libris 1900-ban még csak kettő, 1910-ben már öt napilap volt Szegeden. Az újságolvasók, a könyvbarátok száma megháromszorozódott abban az évtizedben. Növekedett a művelt szakmunkások száma, sokan már fa-, gép- és építőipari szakiskolát végeztek. Megkétszereződött a város két kereskedelmi középiskolájában végzettek száma és az egyetéimet és főiskolát végzőké. A módos vállalkozók csoportjából kiemelkedett 8—10 nagytőkés, a polgárság középrétege erőteljesen szaporodott. Ezekből a rétegekből került ki a műgyűjtők csoportja. Divat lett márkás képet vásárolni, a könyvtár részére kézjegyet készíttetni. 1908ban a szegedi kulturális folyóirat, Az idö, egyszerre nyolc szegedi ex libris rajzát hozta, melyeknek eredetije is megtalálható a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében. 1900-tól kezdve évente kétszer volt képző| művészeti kiállítás, amelyen ott szerepeltek az országos nagyságok mellett a szegedi művészek is. A Tömörkény, Jobásx Gyula és Móra Ferenc nevével fémjelzett irodalomhoz ugyan nem volt hasonlóan kiemelkedő a képzőművészek csoportja, de a Károlyi—Nyilassy—Szöri-alkotások regionálisan kiemelkedőek. Back Bernát németalföldi képgyűjteménye, Szalay József kézirat- és könyvgyűjteménye országosan ismert volt. A mintegy harmincra tehető ismert ex librisből négy baloldali értelmiség lapját emiitjük meg. Domokos László a szegedi radikális értelmiség legkiválóbb egyénisége volt. 1918ban Jászi Oszkár munkatársaként részt vett a nemzetiségi autonóm területek szervezésében. Könyvjelzője is mutatja az új utakra való törekvést. Klug Péter, a szegedi siketnéma-intézet megszervezője Domokos Lászlónéval együtt hozta létre a Szegedi Gyermektanulmányi Társaságot. Könyvjelzőjén szép szecessziós rajzú tanítónő kis leánykát tanít a beszédre. Balassa József, a gimnáziumban Juhász Gyula osztálytársa, a haladó Szeged és Vidéke című napilap szerkesztője volt, itt jelentek meg Juhász Gyula cil kei és költeményei hossz. időn át. Balassa ex librisén a tudást jelképező könyvön álló bagolyt virágfűzés veszi körül. A húszas, de még inkább a harmincas években a szegedi kisgrafika felzárkózott Budapesthez és Debrecenhez. Buday György, Vadász Endre, Bordás Ferenc, Dinnyés Ferenc, Kopasz Márta neve országosan ismert. Szeged 1945 óta is a vidéki ex libris művészek és gyűjtők egyik bázisa. A Szegedi Pantheonsorozatnak ma már 21 lapja van. Giday Kálmán A hét végén tartották Szegeden a gyűjtök kétnapos találkozóját. A Kisgrafika Barátok Körének e 13. találkozójához kapcsolódott az az országos kiállítás, amelyet az elmúlt héten a Technika Házában tekinthettek meg az érdeklődők. Szombaton ugyanott tartották a gyűjtők közgyűlését, főtitkári beszámolóval (Vida Klára) és átadták a kiállítás dijait út Film az AIDS-ről " észült az első, AIDSóló felvilágosító játékin. Az Emlékül Évának című, Várszegi Károly rendezte egyórás alkotást a Videocoop Stúdió és a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat közös vállalkozásban készítette. A kizárólagos forgalmazó a Hungarotex máris több Száz megrendelést kapott. A filmet a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, illetőleg az Országos Egészségvédelmi Tanács jóváhagyásával és szakértők segítségével forgatták, s az alkotók elsősorban vállalatok, intézmények, klubok számára ajánlják. Az egyórás játékfilm egy tragikusan végződő párkapcsolatról szól, illetve egyes mellékszereplök. tipikus veszélyforrások, tenciális fertőzéshordozók -továbbítók bemutatásává az AIDS és a kábítószer problematikáján keresztül, a felelőtlen szexuális magatartás következmé-"1 nfvja fel a figyelmet, elsősorban az érzelmi hatás eszközeivel. (MIS