Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

78. évfolyam, 145. szám 1988. június 18., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Válaszúton a mezőgazdaság Idejét múlt például az a harminc évvel ezelőtti ál­láspont, miszerint növelni kell a mezőgazdasági ter­melést. Ez akkor, amikor a belső ellátáshoz élelmiszert kellett importálni, stratégiai feladat volt. Mára azonban idejét múlttá vált, hiszen a mezőgazdasági termelés harmadát exportáljuk, és örülünk, ha a világpiaci túlkínálat ellenére sikerül eladnunk. •Ez nem azt jelenti, hogy vissza kell fogni az egész ágazatot, termelésnövelésre ugyanis a világpiaci túlkí­nálat ellenére is van lehe­tőség, de csak akkor, 'ha azt határozott piaci stratégiá­val, a jövedelemtermelő ké­pesség figyelembevételével valósítják meg. Igaz, éppen erre hivat­kozva kérdőjelezik meg so­kan az agrárexport arányát és súlyát. Persze mondja­nak olyat, amivel gazdasá­gosan föl lehet váltani az agrárexportot! Amíg nincs mivel ezt helyettesíteni, addig a népgazdaság nem nélkülözheti az élelmiszer­gazdasági exportot, még ak­kor sem, ha az exportszer­kezetben van egy gazda­ságtalan sáv is. Hiszen a nem rubelelszámolású ex-' port támogatása egyes ese­tekben eléri a 75 százalékot is! A „nem mondhat le" persze nem azt jelenti, hogy bármi áron is, de exportál­ni kell. A támogatási szin­teket egyre lejjebb kell szo­rítani. Az igy felszabaduló össze­get pedig olyan területekre kell átcsoportosítani, ahol lehetőség van a termelés nagyobb mértékű és gazda­ságosabb növelésére. Erre alapozva tűnik reálisnak az a terv, hogy az agrárágazat tavalyi 600 millió dolláros exportaktívumát a tervidő­szak végére 900 millió dol­lárra kell növelni. Az Országgyűlés az idén fogada el a tsz-törvény mó­dosítását, amely többek kö­zött szabad utat enged a szövetkezeti formák átala­kulásának. Jogos tehát d kérdés, hogy vajon ezt is •kibírják még az 1957-es té­zisek? Hangsúlyozni kell, hogy az 1957-ben megfogalmazott agrárpolitikai szempontokat nem kőbe vésték, és hogy azokat az utóbbi 30 év alatt a politikai fórumok — ha nem is elegendő következe­tességgel —, de igyekeztek hozzáigazítani az új köve­telményekhez. A szervezeti formákkal kapcsolatos ál­lásfoglaláshoz azonban nem •kellett és ma sem kell hoz­zányúlni. Áz 1957-es tézi­sek nem cövekeltek le egyet­Akár tiszteletkörnek is tűnhet, dc tértv, hogy az 1957-es agrárpolitikai tézisek jó néhány eleme, mint például a mezőgazdaság és az ipar jövcdelemparitá­sára való törekvés, a nagyüzem és a kisüzem kapcso­latának fontossága, az érdekeltségi viszonyok javítása, ma is érvényes gazdaságpolitikai álláspont. Más kér­dés persze, hogy a mai, de még inkább a holnapi gon­dok megoldása az agrártézisek újraértelmezését, to­vábbfejlesztését is megköveteli, nem is beszélve az idejét múlt elemek kirostálásáról. len vállalati forma, tehát a mezőgazdasági tsz mellett sem. Megfogalmazásuk sze­rint: az adottsághoz igazodó szervezeti formákra van szükség. Más kérdés, hogy kevés kivételtől eltekintve ez a gyakorlatban mégis csak a tsz-eket jelentette, és nem alakult ki egy menet köz­beni rugalmas szerkezeti váltás. A hivatkozott tör­vénymódosítás most ennek ad jogilag is garantált lehe­tőséget. Vajon az új agrárpolitiká­nak milyen kihívásokkal kell szembenéznie? Ilyen például az import! Vajon a hazai ellátásban nem lehet­ne nagyobb szerepet adni az importnak? Nem az élel­mi szer-termelés mérséklése céljából, 'hanem, hogy az élelmiszer-termelés hatéko­nyabb ágazataiban nagyobb növekedés legyen. Ez a többlettermés nemcsak az importot ellentételezné, de növelné a piacképes export­árualapot is. Ennek egyik kezdetleges formája, hogy egyes határ menti körze­tekben gazdaságosabb a szomszédos országból példá­ul sajtot és más tejtermé­keket importálni, mint azt az ország távoli körzetéből odaszállítani. E 'kérdés na­pirendre tűzését más fontos 6zempont is indokolja: a Közös Piaccal való tárgya­lás. Az esetleges megegyezés ugyanis nemcsak a magyar agrárexport előtt nyitná meg a közösség kapuit, de a kölcsönösség jegyében Ma­gyarországnak is fogadni kell a Közös Piac mezőgaz­dasági termékeit. Ez elke­rülhetetlenné teszi a magyar élelmiszer-gazdaság szerke­zeti átalakítását. Ha ugyan­is valamit behozunk, mert be kell hozni, akkor azt itt­hon fölösleges termelni. Ez a dolog könnyebbik része! Hogy mit termeljünk a fölöslegessé vált termé­kek helyett az már nehe­zebb kérdés. Már csak azért is, mert a mezőgazda­ság szerkezetátalakításához nemcsak piacismeret, ha­nem megfelelő anyagi, mű­szaki háttér is kell. És akkor még nem is esett szó az alacsonyabb ha­tékonyságú körzetekről, az ott élő emberek sorsáról, akiknek népgazdaságilag is hasznos termelő munkát kell biztosítani. A másik kihívás, amivel szembe kell néznünk: az agrárprotekcionizmus. Ma­gyarország — egyetlen szo­cialista országként — tagja a 13 jelentős agrárexportőr államot tömörítő caims-i csoportnak, amelynek cél­ja az agrárexport-támogatá­sok csökkentése, és ezen keresztül az értékarányos világpiaci agrárárak kiala­kítása. A jelenlegi világpiaci árakat ugyanis az USA és a Közös Piac agyontámo­gatott mezőgazdasági árai tartják irreálisan alacsony szinten. A támogatások mérséklése növelné a világ­piaci árakat, ami Magyar­ország számára nagyon ked­vező lenne. Persze nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy a csökkenő nemzetkö­zi támogatási színvonal Ma­gyarország számára is ha­sonló kötelezettséget jelen­tene. A támogatások csök­kentése vagy megszüntetése nemcsak az exportot, ha­nem a belföldi árakat is émelné. De hogy az itt elért siker mennyire nem gondmentes, azt bizonyítja, hogy az emel­hető élelmiszerárakat a je­lenlegi bér- és kereseti rendszer mellett a lakosság nem tudná elviselni. S ez, ha nem is vigasztaló, de nagyon meggyőző példa ar­ra, hogy a magyar élelmi­szer-gazdaságot nem lehet kiragadni a gazdaság össz­folyamatából. B. P. Magyar-finn barátsági hét Ilkka Kanervaval, a mi­niszterelnökségi hivatal ve­zetőjével az élén pénteken finn politikai küldöttség ér­kezett hazánkba, a VIII. magyar—finn barátsági hét rendezvénysorozatára. A finn politikai, gazdasági és kulturális élet vezető kép­viselőiből álló 11 tagú dele­gációt Garamvölgyi József, a Hazafiast Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára fo­gadta a Ferihegyi repülőté­ren. A fogadtatáson jelen volt Arto Mansala, Finnor­szág budapesti nagykövete. A finn vendégek a három­évente kölcsönösen meg­rendezendő barátsági hét mostani eseménysorozatának részeként a többi között magyar párt- és állami ve­zetőkkel találkoznak, s meg­beszéléseket folytatnak a Hazafias Népfront képvise­lőivel. Argentin és egyiptomi politikusok hazánkban A Hazafias Népfront Or- elnöke, az MSZMP Központi szágos Tanácsának meghivá sára Magyarországra érke­zett az argentin Polgári Ra­dikális Unió (UCR) vezető szintű küldöttsége, melynek tagjai: Antonio Berhongaray, szenátor, az UCR külügyi bizottságának elnöke, Edgar­do Grosso szenátor, és Hec­tor Velázquez szenátor. Az UCR és a HNF vezetői ezen a találkozón folytatnak a intézmény kapcsolatának hi vatalossá tételéről, valamint a további együttműködés le­hetőségeiről és formáiról. * A küldöttség fogadásán je­len volt Arnoldo Manuel Lisire, Argentína budapesti nagykövete. Szűrös Mátyás az Ország­gyűlés külügyi bizottságának Bizottságának titkára, pén­teken az Országházban ta­lálkozott az egyiptomi parla­menti küldöttséggel. A szívélyes, nyílt légkörű találkozón Szűrös Mátyás tájékoztatást adott a pártér­tekezlet utáni belpolitikai helyzetről. Szólt hazánk nemzetközi kapcsolatairól és a parlament külügyi bizott­megbeszélést ságának munkájáról is. Ali két politikai Lutfi, az egyiptomi parla­ment Súra Tanácsának elnö­ke ismertette a Súra Tanács működését, külügyi bizottsá­gának tevékenységét és szólt az egyiptomi—magyar kap­csolatok bővítésének lehető­ségeiről. A találkozón részt vett Fouad Hamdy Abdul Fattah, az Egyiptomi Arab Köztár­saság budapesti nagykövete. Helyzetkép a nyári élelmiszer-ellátásról A nyár a rendezvények, s a megnövekedett idegen­forgalom időszaka. Az élelmiszer-ellátás éppen ezért min­dig gondot, de — s ez lényeges — mindig megoldható gondot jelent, egyebek közt az Élelmiszeripari Kiskereske­delmi Vállalatnak is. A vállalat igazgatóhelyettese. Fara­gó Lajos elmondta, hogy az idegenforgalmi időszak keres­letének behatárolása nem könnyű feladat; az igények eléggé hullámzóak. Mi okozza az ellátásban a tes" áru, tehát eladható gondokat? — Mindenekelőtt mennyisége nem korlátlan, az olykor akadozó utánpót- A keret pedig egyre szúkö­lású tej és kenyér. Ezeknek sebbnek bizonyul; az idén az a termékeknek a fogyasztói ideje rövid, viszont a leg­alapvetőbb élelmiszerek közé tartoznak. Így nagyon pon­tosan kell fölmérni, mennyi kell belőlük nap mint nap. Fontos tehát, hogy az üzlet­vezetők kellő tájékoztatást kapjanak az éppen esedékes rendezvényről, s a várható turistalétszámról. első negyedévben 30 száza­lékkal csökkentették a tava­lyi év hasonló időszakához képest. A második negyed­évben a csökkentés 40 szá­zalékos, s a harmadik ne­gyedben sem várható javu­lás. Valamilyen kivezető út azért csak-csak adódik: az mit? — tette föl a kérdést az igazgatóhelyettes. Vannak termékek, amelyek csak sa­ját magukkal pótolhatók ...) A nyári ellátás elengedhe­tetlen tartozéka az üdítőita­lok nagy csoportja. Ebből elegendő lesz, kivéve a kólá­kat, melyek alapanyaga tő­kés importból származik. Az eredetileg Veszprém megyei illetőségű Prim jégkrémböl szintén megfelelő mennyi­séget lehet kapni, éppúgy, mint a zöldségből-gyümölcs­ből. Kivétel persze itt is van: őszi- és kajszibarack nemigen lesz az idén. Az üzletek előtti „kitelepüléses" zöldség-gyümölcseladás, amely széles áruválasztékot Éliker helyi húsüzemekkel eredményez, jégkrémárusí veszi föl a kapcsolatot, és A szárazáru — a különfé- főzőgyulaival, parasztkol­le szalámi- és kolbászfélék básszal valamint egyéb ter­— szintén olyan termékcso- mékekkel igyekszik pótolni port, amelyre mindig nagy a hiányt. (De vajon mivel az igény. Ügynevezett „kere- pótolja például a téliszalá­Új vegyes vállalat Magyar—olasz vegyes vál­lalat alapításáról szóló szer­ződést írtak alá pénteken Százhalombattán a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Bu­dapest Bank Rt., a Chemo­limpex, a Chemokomplex, a Nitrokémia Ipartelepek és a Külkereskedelmi Bank Rt., illetve az olaszországi Mon­tedipe S. P. A. Montedison csoportja, valamint a Világ­bank keretén belül működő Nemzetközi Pénzügyi Társa­ság (IFC) képviselői. A Du­namont Polisztirolgyártó Részvénytársaság néven mű­ködő vegyes vállalat szék­helye a szerződés értelmében Százhalombattán lesz. 3,6 milliárd forint alaptőkéjét fele-fele arányban a magyar cégek, illetve az olasz fél adta. A tervek szerint a vál­lalat Százhalombattán létre­hozza az eljő hazai poliszti­rolgyárat, s ez már 1991-től évente 65 ezer tonna ütés­álló és habosított polisztirolt készít. Korszerűbb képzés A jövő év elején életbe lép a közúti közlekedésről szóló törvény. Ebben — sok egyéb mellett — a gépjár­művezetők képzésének kor­szerűsítéséről is rendelkez­nek. Nem előzmények nél­kül, hiszen az igény e kor­szerűsítésre már megfogal­mazódott, s a témával kap­csolatos jogszabályterveze­tet már tárcaközi egyezteté­sekre bocsátották. A Közlekedéstudományi In­tézetben a szakemberek ré­szére Cseh Lajos, a Közle­kedési Minisztérium főosz­tályvezetője foglalta össze a majdan életbe lépő rendelet tervezetében szereplő, leg­fontosabb módosításokat, új elképzeléseket és néhány, még vitatott pontot. . A törvény gépjárműveze­tő-képzéssel foglalkozó része a képzést nem tekinti állami feladatnak, hanem bárki ál­tal gyakorolható tevékeny­ségnek. Azaz: a megfelelő személyi és tárgyi feltéte­lekkel rendelkező intézmé­nyek és magánszemélyek bármelyike vállalkozhat rá. Az egyetlen kikötés, hogy magánszemélyek csak mun­kaközösségek keretén belül oktathatnak. A szakemberek kiemelték: egy alapjaiban sok éve jól működő rendszer korszerűsí­tése a feladat, az időközben felmerült igények és a meg­érett lehetőségek figyelem­bevételével. Ezek alapján minden gépjárművezetői ka­tegóriára tartalmaz módosí­tási javaslatok az előterjesz­tés. Az „A" kategóriában például azt, hogy az 50 köb­centiméter hengerűrtartalom feletti motorkerékpárokra „A—II", illetve „A—III" ka­tegóriákat állapítsanak meg (a határúrtartalom értékén még vitáznak), hiszen a nagy teljesítményű motorkerékpá­rok egészen más gyakor­lati vezetési képességeket kivannak meg, mint a kis­motorok. A legtöbb embert érintő „B"*kategóriában az oktatás kötelező óraszámá­nak rugalmasabb, a tanuló készségéhez jobban igazodó gyakorlatot lenne célszerű bevezetni, s a vizsgára érett­séget is eszerint kellene meg­állapítani. Javasolják, javí­tani kell a képzés formáját a „C" kategóriában, mert je­lenleg az oktatási körülmé­nyek és a majdani gyakor­lati feladatok mind távolabb kerülnek egymástól. Nem megnyugtató, hogy többnyi­re kis teherbírású és rako­mány nélküli teherautókon folyik a képzés, sőt a vizsga is, holott a friss jogosítvány­nyal munkába álló teher­gépkocsi-vezetőktöl azonnal fuvarfeladatok teljesítését várják el, többnyire nagyobb teherbírású járművekkel. A „D" kategóriában a le­endő buszvezetők minimális kötelező életkorhatárának le­szállítása körül folyik a vi­ta. Az „E" kategóriában pe­dig az ide tartozó jármüvek szélesedő skálája, s e jár­müvek igen eltérő tulajdon­ságai okoznak gondot a ta­nulóknak, az oktatóknak, s a jövő követelményei kidol­gozóinak. tással is bővül. Tehát — igénybe véve a hűtőládákat — az idén is árusítanak „ut­cán át" jégkrémet. A minden második évben megrendezett, nagy érdeklő­désre számot tartó ipari vá­sárról külön is érdemes szól­ni: az Éliker a kiváló áruk fórumának jelével ellátott árukat forgalmazza majd a vásáron, nemkülönben a paprikafeldolgozó termékeit is. A lakossági ellátást szol­gálja, hogy a Széchenyi té­ren levő, 7. számú Éliker­bolt július 17-étől augusztus 28-áig vasárna­ponként is nyitva tart majd, reggel 7 órától tizenkettőig. Az Oskola utcai dohánybolt vasárnaponta is várja szin­tén majd a vásárlókat. Nemcsak az áruellátás a fontos, nemcsak a nyitva tartás, de az is, hogy lehető­ség szerint szépek, tiszták legyenek az üzletek. Ez idő tájt rendezik meg minden évben a „Kultúrált bolt" mozgalmat, amely, bár ön­kéntes, de általában részt vesznek benne az üzletek. Am bizonyára nemcsak a két, egymástól független zsűri működésének, hanem az egyértelmű kereskedelmi érdekek fölismerésének is köszönhető, hogy ilyenkor, turistaidényben az átlagos­nál is tisztábbak, kulturál­tabbak az élelmiszerboltok. F. Cs. • • I

Next

/
Thumbnails
Contents