Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

hy út * á gr* • fjf /••"is * VILÁG PROLETÁRJAI, ÉGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 144. szám 1988. június 17., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A gazdasági társulásban rejlő lehetőségek Sokan latolgatják ma azt, hogy vajon milyen változásokat hoz majd a gazdasági és a társadalmi életben az új társasági törvény. A készülő jogszabály tulajdoniképpen csak az úgynevezett gazdasági társaságok — ilyen a közkereseti társaság, a betéti társaság, a részvénytársaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés — alapításának és működésének módját szabályozza újra, ám ennek hatására sok egyéb is módosulhat. Mindenekelőtt megindulhat a •tökeáramlás. Míg a hagyományos állami vállalatok csak két külső forrásból — költségvetési támogatásból és bankhitelből — bővíthetik fejlesztési, beruházási, innovációs lehetőségeiket, addig a valamilyen társasági formában működő gazdálkodó egységek további forrásokat is bevonhatnak: társak bekapcsolásával vagy részvények kibocsátásával növelhetik tökéjüket. Vagyis a pénztulajdonosok — akár más vállalatok, akár költségvetési intézmények, akár magánszemélyek, akár külföldi eégek — szabadon dönthetnek majd arról, hogy hová, és milyen tevékenységbe fektetik pénzüket. Mindez természetesen csupán lehetőség, amely csak akkor válik valósággá, ha a készülő javaslat törvényerőre emelkedik, és ha a pénztulajdonosok valóban betársulnak más vállalkozásokba. Honnan várható új források megjelenése? A vállalati szférából kevéssé. Vannak ugyan tekintélyes nyereséggel működő vállalatok, ám jövedelmük túlnyomó részét az állam elvonja, újraelosztás céljából központosítja. Így a legsikeresebbeknek is kevés szabadon befektethető pénzük marad, ám ebből a kevésből is megmozdulhat valamicske, ha új, még jobban jövedelmező célokra lehet majd fordítani. Néhány milliárd már megmozdult .Nagy pénzek vannak viszont a költségvetési szervek egy részénél, például a társadalombiztosítási alapoknál, nyugdijalapoknál, a biztosítóknál. Am ezek a szervek ma, egyelőre, a szó valóságos értelmében nem gazdálkodhatnak a pénzzel: meg van kötve a kezük. Ha ezeket a megkötöttségeket legalábbis részben, az észszerúség és a biztonság követelményeit szem előtt tartva — feloldják, akkor tekintélyes tőkék bevonása is elképzelhető. Ehhez azonban egy további reformlépés is szükségeltetik: a költségvetés reformja. E Oépés megtételéhez szintén folynak előkészületek. Ha pontosan tudni nem is, de becsülni • lehet, hogy mennyi szabad pénz van a lakosságnál. Ebből a pénzből néhány milliárd már megmozdult azóta, hogy magánszemélyek is vásárolhatnak •kötvényeket. Ám a kötvény a magánszemélyek számára még nem befektetés, hanem inkább csak a takarékvényvásárló nem vállal kockázatot a kibocsátó tevékenységben hanem csupán kölcsönadja pénzét a .kibocsátónak, amely azt kamatostul visszafizeti. További pénzeket kapcsolhat be a gazdaság vérkeringésébe a befektetés szabadsága, ami már kockázatos ugyan, de nagyobb hasznot mint a kötvény. egy annak kedvező, és stabilan kedvező gazdasági környezet teremtheti meg. A kedvező gazdasági környezet számos tényezőből tevődik össze és csak lassan, fokozatosan teremtődhet meg. Feltétele egyebek között a verseny- és szektorsemleges szabályozás a '6er> gazdálkodás minden terén, elsősorban az adózásban, 'A külföldi cégek, amelyek ami magyarán egységes válma, ha jónak látják, befektethetnek ugyan a magyar gazdaságba, de csak oly módon, hogy vegyes vállalatot alapítanak magyar gazdálkodókkal. Ez meglehetősen nehézkes, körülményes, és kötött formája a befektetésnek. Kötött, mert befektetett pénzüket — mivel nincs igazi értékpapírpiac — nem tudják kivonni. A társasági törvény életbelépésével ennél vonzóbb befektetési formák kínálkoznak majd számukra. Olyanok, amelyek bármikor, gyors műveletekkel megnyílnak, hiszen a már nélkülözhetetlen tőkepiacon bármikor vehetnek részvényeket. Es ugyanitt részvényeiket bármikor el is adhatják, azaz pénzükei bármikor ki is vonhatják. Kedvező gazdasági környezetre van szükség Többletforráso"k tehát ígérkeznek. De vajon valóban megmozdulnak-e majd ezek? Aktivitásuk attól függ, mennyire vonzóak, s még inkább attól, mennyire biztonságosak a befektetési ialkozási adótörvényt jelent. {Ez is előkészületben van, és az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül.) További feltétele a tőkepiac, amely nélkül a töke szabad áramlása megoldhatatlan. S hogy a praktikus teendőnél maradjunk: feltétele a cégbíróság megerősítése is, hiszen a gazdasági társaságok felett nem valamelyik minisztérium, hanem a cégbíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet, ám ez az intézmény még egyáltalán nem készült fel feladatának ellátására. A kedvező gazdasági környezeten azonban ennél sokkal többet kell érteni. Olyan légkört, amely ösztönzi a befektetést. Olyan gazdaságpolitikát, amely a befektetőkben bizalmat ébreszt, sőt, nemcsak ébreszt, hanem folyamatosan ápol is. Olyan közmorált, amely nem megveti, hanem elismeri és becsüli a befektető szándékát: azt, hogy pénzből még több pénzt csináljon. Aki figyelemmel követi a magyar belpolitikát es a magyar gazdaságpolitikát, az tudja: mindez alakulóban van. Am azt is látni kell, hogy néhány jogszabály — mondjuk a társasági törvény „fecskéje" — nem Sarlós István és Mi Lutfi tárgyalása Szívélyes légkörű, az eredetileg tervezettnél hoszszabb tárgyalást folytatott csütörtökön a Parlamentben Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Ali Lutfi, az egyiptomi parlament Sára Tanácsának elnöke. Gazdaságilag a két ország — a magyar értékelés szerint — jó partnere egymásnak, s mindkét országban van kellő szellemi kapacitás az együttműködésre a közös gazdasági-műszaki fejlesztésekben és kutatásokban. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly beszámolóját Radzsiv Gandhival, az Indiai Köztársaság miniszterelnökével folytatott tárgyalásairól. A kormány jelentést hallgatott meg a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság tevékenységéről, és letelepedési alapot hozott létre. A Minisztertanács meghatározta a KGST 44. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tárgyalási irányelveit. A kormány döntött a központi államigazgatási szervek háttérintézményeinek korszerűsítéséről. A Minisztertanács elfogadta a magyar olimpiai csapat felkészüléséről adott jelentést. (A kormány szóvivőjének tájékoztatóját lapunk 2. oldalán közöljük.) Mennyit ér a tagság szava? Nem tudom, milyen érzésekkel utazott haza, azaz fel, Budapestre; lentről, Szegedről Forgács Tibor, a SZOT munkatársa a tegnapi szmt-ülés után. Nem túl sok kellelt volna ugyanis ahhoz, hogy a hátsó sorokban kifütyüljek. Ez nem feltétlenül azért következett volna be, mert az előtte szólókhoz képest sokkal többet beszélt, nem is azért, mert lépten-nyomon belevágott egy testületi tag szavaiba, hanem a mondandója váltott ki elégedetlenséget. lehetőségek. Vonzó célok csinál nyar^t A jogszabályok vannak, es feltehetően továbbiak is támadnak; megjelennek gazdasági gondolatok, találmányok, knowhowk, szabadalmak szellemi termékek realizálásának formájában is. A befektetés biztonságát azonban csak önmagukban nem érnek célt, a gazdaság modernizálódása, a termelési szerkezet korszerűsítése csak sok irányú és hosszú reformfolyamat eredménye lehet. Gál Zsuzsa Többek között megfogalmazta, hogy még ha nem is jó az új tagdíjrendszer, változtatásra aligha kerül sor. Magyarul, a tagság ugrálhat, semmj nem történik. (Morgolódás itt is, ott is.) A mellettem ülő testületi tag megkérdezte halkan tőlem: Arra várunk, hogy szép lassan a tömeg hátat fordítson a mozgalomnak? Aztán egy újabb kérdés! Mi legyen a szakszervezet kettős funkciójával? Forgács Tibor elmondta, hogy a SZOT-ban hosszú hónapok óta folyik erről vita, de döntési még nincs. Lehet, hogy a szakszervezetek a jövőben egy funkciójúak lesznek, vagyis csupán (csupán?) a tagság érdekvédelmét tartják feladatuknak. Egy közbeszólás: Erről az ön véleményére lennénk kíváncsiak! betét alternatívája. A köt- cseréje. (MTI) 0 társasági törvényről A Magyar Jogász Szövetség szakértői bizottsága csütörtökön Nagy László egyetemi tanárnak, a szövetség főtitkárának elnökletével egész napos ülésen megvitatta a társasági törvény tervezetét. Főleg azt vitatták, hogy elég célratörő-e a szabályozás, tartalmaz-e elég garanciát a tökeáramlás biztosításához, elég szigorúak-e a szabályok ahhoz, hogy később alacsonyabb szintű szervek különböző rendeletekkel ne fékezhessék a koncepció maradéktalan érvényesülését, és eléggé áttekinthető-e a szabályozás a nem jogász szakemberek részére is. Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője azzal zárta a vitát, hogy az rendkívül hasznos volt, és követendő példának tekinthető a jogalkotók, a jogtudósoik és a gyakorló jogászok,konstruktív eszmeHollókő védelmében Az Országos Műemléki Felügyelőség vezetője és a Nógrád Megyei Tanács képviselője csütörtökön az OMF budapesti székházában sajtótájékoztatón jelen- nosítják. tette be, hogy pénteken 52 millió forgalmi kirendeltség, posta, óvoda, turistaszálló, étterem — kaptak helyet, a többit továbbra is lakásként vagy üdülőként haszA megyei tanács forintot fordított Szécsényben tudományos Hollókő infrastruktúráúlést rendeznek a műemlékekben gazdag Hollókőről. A község ófaluja és táji környezete a középkori várral a falvak közül elsőként a világon felkerült az emberiség egyetemes kulturális és természeti értékeit számon tartó UNESCO világörökség listájára. A tudományos ülésen a szakemberek részletesen beszámolnak arról, hogy a település műemléki falurehabilitációja már jelentős eredményeket hozott: 52 műemléképületből eddig 26gt állított helyre az OMF, mintegy 30 millió forintos "ráfordítással. Ezeknek az egykori lakóházaknak egy részében községi intézméjára, földkábeles elektromos hálózat és közvilágítás, csatornahálózat, köburkolatos .utcák kialakítása. Egy éven belül pedig a vízhálózat is megújul, mert rákapcsolják a mihálygergei víztározótól Szécsényen át vezetett regionális vizeilátó rendszerre. Hollókő értékeinek és műemlékvédelmének nemzetközi elismerése egyúttal azzal a kötelezettséggel jár, hogy meg kell gyorsítani a falurehabilitáció hátralevő munkáit, ,és tovább kell javítani az idegenforgalmi feltételeket. Ehhez a számítások szerint 1988 és 1990 között 40—45 millió forint szükséges, amelynek előteremtésében nagy teret szánnyek — tanácsi és idegen- nak a magántökének. A testület fülébe tette a darazsat azzal, hogy megfogalmazta, az iparági (ágazati) és a területi szerveződés párhuzamossága vízfejűvé teszi a mozgalmat. Mi lesz az szmt-munkatúrsakkal? Azt n véleményt sem fogadta a testület kitörő örömmel, hogy a SZQT döntsön arról, hány ágazati szakszervezet jöjjön létre. Nem a tagság igénye, véleménye határoz ilyen kérdésekben? Megosztotta a testületet " hatalom gyakorlásáról vallott' elképzelés is, melyet Harangozó József provokált. Kivonuljon-e a hatalomból a szakszervezet? Ha igen, lehet-e más véleménye? Majd hideg zuhanyként hatott az, hogy ma, pénteken szavazhatunk ugyan az új SZOT-főtitkárra, de döntést majd a 217 tagú SZOTplénum hoz. Ki tudja, mennyit ér a mi szavunk?! Vagy csupán egy formális gesztusról van szó? A kedves olvasónak még adósak vagyunk azzal, hogy elmondjuk, a tegnapi szmtülés napirendjén többek között az szerepelt, milyen bírálatok, javaslatok és vélemények hangzottak el a szakszervezetekről a parttagkönyvcseréket megelőző beszélgetéseken. Látszólag közömbös téma, a testületet mégis lázba hozta. Horváth Károly az szmt titkárának jelentése cseppet sem megszokott módon foglalkozott a témával. Ezért is, ha az üdültetés területén, nem lesz érdemi változás, a SZOT-üdülők nem érdemlik meg a tagság forintjait. A megkérdezettek véleménye szerint a SZOT-nak egyetértési és vétó joggal is rendelkeznie kellene. László István arról beszélt, hogy a szakszervezeten belül sincs elég információ. Tervezetek sokszor fiókban várnak a sorsukra. Sebők István arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-egy szb-n belül csupán pici kényszer mutatkozik a munka javítására Az országos szakszervezeti szervek műhelymunkájáról pedig szinte semmit nem tudnak. Az szb-titkárok munkáltatótól való függősége igen nagy. Cselőtei István szerint a szakszervezetek az érdekvédelem felé orientálódjanak. Ne vállaljanak mjndig, mindent magukra! Az üdültetési rendszer korszerűsítése pedig megérdemelne egy tagsági vitát. Fabula Andrásné azt mondta el, hogy az új tagdíjrendszer nem hozta meg a várt eredményeket a tagság körében. Sót eltávolította őket a mozgalomtól. Módosításra szorul az új tagdíjrendszer. A pedagógusok azt akarják, hogy a nettó kereset legyen az alapja a tagdijaknak. Horváth András azért kért szót, hogy elmondja, eddig rengeteget beszéltünk a megújulásról, most már meg kellene oldani a feladatokat. Ha az érdekképviselet kerül előtérbe, a szakszervezeti struktúrán is változtatni kell. A mozgalomnak jogosítványai is legyenek ahhoz, hogy érdemben befolyásolni tudja a döntés-előkészítést. Sípos Imre szerint olyan szakszervezeti vezetőkre volna szükség, akik más területnek nem elkötelezettjei, csak házon belül" néhányan azt ner? el Kötelezettje,, csak a „ «7pmppp hogy szakszervezeti mozgalomnak vetették a szemére, túlságosan kritikus. A jelen körülmények között jobb volna dicshimnuszokat zengeni? Akkor, amikor a szakszervezeteket néhol reformellenesnek, az események után kullogónak nevezik? Az alapszervezetekből érkező információk azt jelzik, a szakszervezeteknek is fiatalítani. frissíteni kell a vezetését. A szakszervezet nem értékelte át feladatait, a régi reflexszel nem tudja ellátni az érdekvédelmet. Néhányan megfogalmazták azt élnek. Nagy Máté hozzászólása — a hátsó sorokban legalábbis —• nem váltott ki túl nagy tetszést ö ugyanis azt nehezményezte, hogy a vezetőket miért kellett megbuktatni. Az ilyesfajta tisztújítással ö nem ért egyet. Dudás Józsefné azt mondta el, hogy a kisebb alapszervezetekre jobban oda kellene figyelni. Horváth Lajos pedig arról beszélt, a pártnak újra kell fogalmazni a szakszervezet politikáiét. B.E.