Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

hy út * á gr* • fjf /••"is * VILÁG PROLETÁRJAI, ÉGYESÜLJETEK! DEIMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 144. szám 1988. június 17., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint A gazdasági társulásban rejlő lehetőségek Sokan latolgatják ma azt, hogy vajon milyen változá­sokat hoz majd a gazdasági és a társadalmi életben az új társasági törvény. A ké­szülő jogszabály tulajdon­iképpen csak az úgyneve­zett gazdasági társaságok — ilyen a közkereseti társaság, a betéti társaság, a rész­vénytársaság, a korlátolt fe­lelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés — alapításának és működésé­nek módját szabályozza új­ra, ám ennek hatására sok egyéb is módosulhat. Min­denekelőtt megindulhat a •tökeáramlás. Míg a hagyományos álla­mi vállalatok csak két külső forrásból — költségvetési tá­mogatásból és bankhitelből — bővíthetik fejlesztési, be­ruházási, innovációs lehe­tőségeiket, addig a valami­lyen társasági formában működő gazdálkodó egysé­gek további forrásokat is bevonhatnak: társak bekap­csolásával vagy részvények kibocsátásával növelhetik tökéjüket. Vagyis a pénztu­lajdonosok — akár más vál­lalatok, akár költségvetési intézmények, akár magán­személyek, akár külföldi eé­gek — szabadon dönthetnek majd arról, hogy hová, és milyen tevékenységbe fekte­tik pénzüket. Mindez természetesen csu­pán lehetőség, amely csak akkor válik valósággá, ha a készülő javaslat törvényerő­re emelkedik, és ha a pénztu­lajdonosok valóban betár­sulnak más vállalkozásokba. Honnan várható új forrá­sok megjelenése? A vállalati szférából kevéssé. Vannak ugyan tekintélyes nyereség­gel működő vállalatok, ám jövedelmük túlnyomó részét az állam elvonja, újraelosz­tás céljából központosítja. Így a legsikeresebbeknek is kevés szabadon befektethető pénzük marad, ám ebből a kevésből is megmozdulhat valamicske, ha új, még job­ban jövedelmező célokra le­het majd fordítani. Néhány milliárd már megmozdult .Nagy pénzek vannak vi­szont a költségvetési szer­vek egy részénél, például a társadalombiztosítási ala­poknál, nyugdijalapoknál, a biztosítóknál. Am ezek a szervek ma, egyelőre, a szó valóságos értelmében nem gazdálkodhatnak a pénzzel: meg van kötve a kezük. Ha ezeket a megkötöttségeket legalábbis részben, az ész­szerúség és a biztonság kö­vetelményeit szem előtt tartva — feloldják, ak­kor tekintélyes tőkék bevo­nása is elképzelhető. Ehhez azonban egy további re­formlépés is szükségeltetik: a költségvetés reformja. E Oépés megtételéhez szintén folynak előkészületek. Ha pontosan tudni nem is, de becsülni • lehet, hogy mennyi szabad pénz van a lakosságnál. Ebből a pénzből néhány milliárd már meg­mozdult azóta, hogy magán­személyek is vásárolhatnak •kötvényeket. Ám a kötvény a magánszemélyek számára még nem befektetés, ha­nem inkább csak a takarék­vényvásárló nem vállal koc­kázatot a kibocsátó tevé­kenységben hanem csupán kölcsönadja pénzét a .kibo­csátónak, amely azt kama­tostul visszafizeti. További pénzeket kapcsolhat be a gazdaság vérkeringésébe a befektetés szabadsága, ami már kockázatos ugyan, de nagyobb hasznot mint a kötvény. egy annak kedvező, és stabi­lan kedvező gazdasági kör­nyezet teremtheti meg. A kedvező gazdasági kör­nyezet számos tényezőből tevődik össze és csak lassan, fokozatosan teremtődhet meg. Feltétele egyebek kö­zött a verseny- és szektor­semleges szabályozás a '6er> gazdálkodás minden terén, elsősorban az adózásban, 'A külföldi cégek, amelyek ami magyarán egységes vál­ma, ha jónak látják, befek­tethetnek ugyan a magyar gazdaságba, de csak oly módon, hogy vegyes válla­latot alapítanak magyar gaz­dálkodókkal. Ez meglehető­sen nehézkes, körülményes, és kötött formája a befekte­tésnek. Kötött, mert befek­tetett pénzüket — mivel nincs igazi értékpapírpiac — nem tudják kivonni. A tár­sasági törvény életbelépésé­vel ennél vonzóbb befekte­tési formák kínálkoznak majd számukra. Olyanok, amelyek bármikor, gyors műveletekkel megnyílnak, hiszen a már nélkülözhetet­len tőkepiacon bármikor ve­hetnek részvényeket. Es ugyanitt részvényeiket bár­mikor el is adhatják, azaz pénzükei bármikor ki is vonhatják. Kedvező gazdasági környezetre van szükség Többletforráso"k tehát ígérkeznek. De vajon való­ban megmozdulnak-e majd ezek? Aktivitásuk attól függ, mennyire vonzóak, s még inkább attól, mennyire biztonságosak a befektetési ialkozási adótörvényt jelent. {Ez is előkészületben van, és az Országgyűlés őszi ülés­szaka elé kerül.) További feltétele a tőkepiac, amely nélkül a töke szabad áram­lása megoldhatatlan. S hogy a praktikus teendőnél ma­radjunk: feltétele a cégbíró­ság megerősítése is, hiszen a gazdasági társaságok felett nem valamelyik minisztéri­um, hanem a cégbíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet, ám ez az intéz­mény még egyáltalán nem készült fel feladatának ellá­tására. A kedvező gazdasági kör­nyezeten azonban ennél sok­kal többet kell érteni. Olyan légkört, amely ösztönzi a be­fektetést. Olyan gazdaság­politikát, amely a befekte­tőkben bizalmat ébreszt, sőt, nemcsak ébreszt, ha­nem folyamatosan ápol is. Olyan közmorált, amely nem megveti, hanem elis­meri és becsüli a befektető szándékát: azt, hogy pénz­ből még több pénzt csinál­jon. Aki figyelemmel követi a magyar belpolitikát es a magyar gazdaságpolitikát, az tudja: mindez alakuló­ban van. Am azt is látni kell, hogy néhány jogsza­bály — mondjuk a társasá­gi törvény „fecskéje" — nem Sarlós István és Mi Lutfi tárgyalása Szívélyes légkörű, az ere­detileg tervezettnél hosz­szabb tárgyalást folytatott csütörtökön a Parlamentben Sarlós István, az Ország­gyűlés elnöke és Ali Lutfi, az egyiptomi parlament Sá­ra Tanácsának elnöke. Gazdaságilag a két ország — a magyar értékelés sze­rint — jó partnere egymás­nak, s mindkét országban van kellő szellemi kapaci­tás az együttműködésre a közös gazdasági-műszaki fejlesztésekben és kutatá­sokban. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szó­vivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács ülésén jóváhagyólag tudomásul vet­te Grósz Károly beszámolóját Radzsiv Gandhival, az In­diai Köztársaság miniszterelnökével folytatott tárgyalásai­ról. A kormány jelentést hallgatott meg a Magyarorszá­gon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalko­zó állami tárcaközi bizottság tevékenységéről, és letelepe­dési alapot hozott létre. A Minisztertanács meghatározta a KGST 44. üléssza­kán részt vevő magyar küldöttség tárgyalási irányelveit. A kormány döntött a központi államigazgatási szervek háttérintézményeinek korszerűsítéséről. A Minisztertanács elfogadta a magyar olimpiai csapat felkészüléséről adott jelentést. (A kormány szóvivőjének tájékoztatóját lapunk 2. ol­dalán közöljük.) Mennyit ér a tagság szava? Nem tudom, milyen érzésekkel utazott haza, azaz fel, Budapestre; lentről, Szegedről Forgács Tibor, a SZOT munkatársa a tegnapi szmt-ülés után. Nem túl sok kellelt volna ugyanis ahhoz, hogy a hátsó sorokban kifütyüljek. Ez nem feltétlenül azért következett volna be, mert az előtte szólókhoz képest sokkal többet beszélt, nem is azért, mert lépten-nyomon belevágott egy testületi tag szavaiba, hanem a mondandója váltott ki elégedetlenséget. lehetőségek. Vonzó célok csinál nyar^t A jogszabályok vannak, es feltehetően to­vábbiak is támadnak; meg­jelennek gazdasági gondo­latok, találmányok, know­howk, szabadalmak szellemi termékek realizálásának for­májában is. A befektetés biztonságát azonban csak önmagukban nem érnek célt, a gazdaság modernizálódása, a termelési szerkezet kor­szerűsítése csak sok irányú és hosszú reformfolyamat eredménye lehet. Gál Zsuzsa Többek között megfogal­mazta, hogy még ha nem is jó az új tagdíjrendszer, vál­toztatásra aligha kerül sor. Magyarul, a tagság ugrál­hat, semmj nem történik. (Morgolódás itt is, ott is.) A mellettem ülő testületi tag megkérdezte halkan tőlem: Arra várunk, hogy szép las­san a tömeg hátat fordítson a mozgalomnak? Aztán egy újabb kérdés! Mi legyen a szakszervezet kettős funkciójával? For­gács Tibor elmondta, hogy a SZOT-ban hosszú hónapok óta folyik erről vita, de döntési még nincs. Lehet, hogy a szakszervezetek a jövőben egy funkciójúak lesznek, vagyis csupán (csu­pán?) a tagság érdekvédel­mét tartják feladatuknak. Egy közbeszólás: Erről az ön véleményére lennénk kí­váncsiak! betét alternatívája. A köt- cseréje. (MTI) 0 társasági törvényről A Magyar Jogász Szövet­ség szakértői bizottsága csütörtökön Nagy László egyetemi tanárnak, a szö­vetség főtitkárának elnökle­tével egész napos ülésen megvitatta a társasági tör­vény tervezetét. Főleg azt vitatták, hogy elég célratö­rő-e a szabályozás, tartal­maz-e elég garanciát a tö­keáramlás biztosításához, elég szigorúak-e a szabályok ahhoz, hogy később alacso­nyabb szintű szervek kü­lönböző rendeletekkel ne fékezhessék a koncepció maradéktalan érvényesülé­sét, és eléggé áttekinthető-e a szabályozás a nem jogász szakemberek részére is. Sár­közy Tamás egyetemi tanár, a Minisztertanács parla­menti titkárságának vezető­je azzal zárta a vitát, hogy az rendkívül hasznos volt, és követendő példának te­kinthető a jogalkotók, a jogtudósoik és a gyakorló jogászok,konstruktív eszme­Hollókő védelmében Az Országos Műemléki Felügyelőség vezetője és a Nógrád Megyei Tanács kép­viselője csütörtökön az OMF budapesti székházá­ban sajtótájékoztatón jelen- nosítják. tette be, hogy pénteken 52 millió forgalmi kirendeltség, pos­ta, óvoda, turistaszálló, ét­terem — kaptak helyet, a többit továbbra is lakás­ként vagy üdülőként hasz­A megyei tanács forintot fordított Szécsényben tudományos Hollókő infrastruktúrá­úlést rendeznek a műemlé­kekben gazdag Hollókőről. A község ófaluja és táji környezete a középkori vár­ral a falvak közül elsőként a világon felkerült az em­beriség egyetemes kulturális és természeti értékeit szá­mon tartó UNESCO világ­örökség listájára. A tudományos ülésen a szakemberek részletesen beszámolnak arról, hogy a település műemléki falure­habilitációja már jelentős eredményeket hozott: 52 műemléképületből eddig 26­gt állított helyre az OMF, mintegy 30 millió forintos "ráfordítással. Ezeknek az egykori lakóházaknak egy részében községi intézmé­jára, földkábeles elekt­romos hálózat és közvilágí­tás, csatornahálózat, köbur­kolatos .utcák kialakítása. Egy éven belül pedig a víz­hálózat is megújul, mert rákapcsolják a mihályger­gei víztározótól Szécsényen át vezetett regionális vizei­látó rendszerre. Hollókő értékeinek és mű­emlékvédelmének nemzet­közi elismerése egyúttal az­zal a kötelezettséggel jár, hogy meg kell gyorsítani a falurehabilitáció hátralevő munkáit, ,és tovább kell ja­vítani az idegenforgalmi feltételeket. Ehhez a szá­mítások szerint 1988 és 1990 között 40—45 millió forint szükséges, amelynek előte­remtésében nagy teret szán­nyek — tanácsi és idegen- nak a magántökének. A testület fülébe tette a darazsat azzal, hogy megfo­galmazta, az iparági (ágaza­ti) és a területi szerveződés párhuzamossága vízfejűvé teszi a mozgalmat. Mi lesz az szmt-munkatúrsakkal? Azt n véleményt sem fo­gadta a testület kitörő örömmel, hogy a SZQT döntsön arról, hány ágazati szakszervezet jöjjön létre. Nem a tagság igénye, véle­ménye határoz ilyen kérdé­sekben? Megosztotta a testületet " hatalom gyakorlásáról val­lott' elképzelés is, melyet Harangozó József provokált. Kivonuljon-e a hatalomból a szakszervezet? Ha igen, lehet-e más véleménye? Majd hideg zuhanyként hatott az, hogy ma, pénte­ken szavazhatunk ugyan az új SZOT-főtitkárra, de dön­tést majd a 217 tagú SZOT­plénum hoz. Ki tudja, mennyit ér a mi szavunk?! Vagy csupán egy formális gesztusról van szó? A kedves olvasónak még adósak vagyunk azzal, hogy elmondjuk, a tegnapi szmt­ülés napirendjén többek kö­zött az szerepelt, milyen bí­rálatok, javaslatok és véle­mények hangzottak el a szakszervezetekről a part­tagkönyvcseréket megelőző beszélgetéseken. Látszólag közömbös téma, a testületet mégis lázba hozta. Horváth Károly az szmt titkárának jelentése cseppet sem megszokott módon fog­lalkozott a témával. Ezért is, ha az üdültetés területén, nem lesz érdemi változás, a SZOT-üdülők nem érdemlik meg a tagság forintjait. A megkérdezettek véleménye szerint a SZOT-nak egyetér­tési és vétó joggal is ren­delkeznie kellene. László István arról be­szélt, hogy a szakszerveze­ten belül sincs elég infor­máció. Tervezetek sokszor fiókban várnak a sorsukra. Sebők István arra hívta fel a figyelmet, hogy egy-egy szb-n belül csupán pici kényszer mutatkozik a mun­ka javítására Az országos szakszervezeti szervek mű­helymunkájáról pedig szin­te semmit nem tudnak. Az szb-titkárok munkáltatótól való függősége igen nagy. Cselőtei István szerint a szakszervezetek az érdekvé­delem felé orientálódjanak. Ne vállaljanak mjndig, min­dent magukra! Az üdülteté­si rendszer korszerűsítése pedig megérdemelne egy tagsági vitát. Fabula And­rásné azt mondta el, hogy az új tagdíjrendszer nem hozta meg a várt eredmé­nyeket a tagság körében. Sót eltávolította őket a mozgalomtól. Módosításra szorul az új tagdíjrendszer. A pedagógusok azt akarják, hogy a nettó kereset legyen az alapja a tagdijaknak. Horváth András azért kért szót, hogy elmondja, eddig rengeteget beszéltünk a megújulásról, most már meg kellene oldani a fel­adatokat. Ha az érdekkép­viselet kerül előtérbe, a szakszervezeti struktúrán is változtatni kell. A mozga­lomnak jogosítványai is le­gyenek ahhoz, hogy érdem­ben befolyásolni tudja a döntés-előkészítést. Sípos Imre szerint olyan szakszer­vezeti vezetőkre volna szük­ség, akik más területnek nem elkötelezettjei, csak házon belül" néhányan azt ner? el Kötelezettje,, csak a „ «7pmppp hogy szakszervezeti mozgalomnak vetették a szemére, túlságosan kritikus. A jelen körülmények között jobb volna dicshimnuszokat zen­geni? Akkor, amikor a szak­szervezeteket néhol reform­ellenesnek, az események után kullogónak nevezik? Az alapszervezetekből érke­ző információk azt jelzik, a szakszervezeteknek is fiata­lítani. frissíteni kell a ve­zetését. A szakszervezet nem értékelte át feladatait, a ré­gi reflexszel nem tudja el­látni az érdekvédelmet. Né­hányan megfogalmazták azt élnek. Nagy Máté hozzászólása — a hátsó sorokban legalább­is —• nem váltott ki túl nagy tetszést ö ugyanis azt nehezményezte, hogy a ve­zetőket miért kellett meg­buktatni. Az ilyesfajta tiszt­újítással ö nem ért egyet. Dudás Józsefné azt mondta el, hogy a kisebb alapszer­vezetekre jobban oda kelle­ne figyelni. Horváth Lajos pedig arról beszélt, a párt­nak újra kell fogalmazni a szakszervezet politikáiét. B.E.

Next

/
Thumbnails
Contents