Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-16 / 143. szám

21 t Csütörtök, 1988. június 16. Uj ftim Ritz fürdőház A remény lámpásai Színes, szinkronizált an­gol fiúi. írta: Terrcnce McNally. Fényképezte: Paul Wilson. Zene: Ken Thorne. Rendezte Richárd Lester. Főbb szereplők. Jack Weston. Rita Mo­reno, Jerry Stillcr, Kaye Ballard, F. Murray Abra­Treat Williams. Mióta vagy 23 évvel ez­előtt a Lenin körúton, az akkor még létező, úgyneve­zett „körvécében" egy úr dolgom végeztekor eléggé el ivem ítélhető ajánlatott tett — pár perc múlva az oda­kint várakozó többi rókusi srác hatalmas (kár) örömére — valahogy nem kedvelem túlzottan a homoszexuáli­sokkal való túlzott össztársa­dalmi foglalatoskodást. A Vadnarancsok még szoci­ográfiának úgy-ahogy el­ment, a pár éve a mozik­ban bemutatott örült nők ketrece, ha legalább nyo­mokban, de még szellemes is volt, de már olyasféle hatást keltett mint nemrégiben megalakult egyesületük, vagy akár nyugaton a külön nekik létesített széltében­hosszában látható szórakozó­helyek és üzletek képe. Nem szeretem, ha. egy betegség többnek tétetik annál, mint ami: kezelendő, a lehetősé­gek szerint elkülönítendő, az egészségtelen, természetelle­nes emberi jelenségeknek kijáró „kezelésnél". Persze, mivel éppen mélyen emberi a dolog, üldözésről, megalá­zásról természetes, hogy nem szabad szó legyen — de a hivalkodó, kirívóan gusz­tustalan, a többség ízlésétől, ösztöneitől mégiscsak vi­szolyogtatóan idegen pro­pagálásról legalább ennyire nem. Hogy az 1975. január 20­án a New York-i Brodway-n bemutatott, The Ritz című komédiát 400 (nem tévedés: négyszáz!) estén át játszot­ták — a nyugati szexuális dekadencia nagyjából akkor tetőző hullámának törvény­szerűségei miatt még annyi­ra-amennyire érthető. Ám hogy a darabból 1976-ban készült filmet most üde nyá­ri választékként kínálja a Mokép (ugyanaz, amely a Gulyás-testvéreknek a hor­tobágyi munkatáborokról szóló, szemlefődíjas filmjét forgalmazásra nem volt haj­landó átvenni!) — az már egy kicsit, hogy úgy mond­jam, meredek. Mert a jobb sorsra érdemes Richárd Les­temek — ő csinálta egyéb­ként a ma már klasszikus Beattes-filmeket, az Egy ne­héz nap éjszakáját és a Se­gítség !-et — most hozzánk eljutott opusza, ha még leg­alább egy icipicit szellemes, eredeti, vagy akár burleszk­nek valamiféleképpen elfo­gadható lenne. De ez a Ritz fürdőház jó színészek ijesztő bugyutáskodásai és a hol íz­léstelen, hol csak értetlenke­dő bámulattal fogadható, félresikerült gegeken kívül a világon semmit sem nyújt — a homoszexuálisoknak meg a szegény többi ferde hajlamúnak inkább csak annyi ajánlható: akkor már inkább olvassanak. Mondjuk Nabokov nemrég megjelent, némiképp hasonló tematiká­jú, Lolita c. regényét, vagy akár a homoszexuálisokat is fölvonultató Most és mind­örökkét és hasonlókat — csak, hogy legalább nívósán regisztrálják a természetel­lenest, az egészségtelent. Az AIDS rémuralma meg a Ritz fürdőház után az ilyesmi óriási dolog ám. D. L. A Don Carlos külföldi szerep ül Többször adtunk már hí­veket a szegedi nyár sza­badtéri operaprodukciójá­PÓL a tervezett nemzetközi szereposztásról hiszen olyan kőzöoségcsábító név is sze­repelt, mint Jelena Obraz­cooéé. A fokozott érdeklő­dés azért is megilleti a mos­tani szezonra beiktatott Don Cartost, hiszen ismereteink szerint az idén nem lesz operabemutató a többi sza­badtéri játszóhelyen. Nos, Obrazcooa nélkül ugyan, de véglegesen „összeállt" a premier nemzetközi szerep­lőgárdája (a világhírű szov­jetunióbeli művésznővel nem sikerült egyezségre jut­ni). A szabadtéri játékok igazgatójának, Nikolényi Istvánnak az információi alapján a neveknél már egy kicsivel többet is tudunk mondani a vendégművé­szekről. Tulajdonképpen az elmúlt évadban újították föl azt a korábban már bevált gya­korlatot. hogy a nyári ope­raelőadásokra lehetőleg olyan szereposztást állítsa­nak össze, amely különle­gességnek számít; olyan előadásokat hozzanak létre, amelyek az őszi szezonban, év közben, sehol sem lát­hatók; vagyis lehetőleg kül­földi művészeket hallhasson a nyári produkciók közön­sége. Szegeden ennek külön jelentősége van. hiszen az operaévadban itt jóval ke­vesebb neves énekes fordul­hat meg, mint akár az Ope­raházban, A hagyományo­kat (énekelt már Szegeden Margaret Tyncs, Carlo Ca­va. Jüan Óncina, Nikola Niholov, Amy Shuard. Pé­ter Glossop, Jeanette Pilou és sokan mások) felújítan­dó, tavaly három külföldi vendégművésszel mutatták be Szegeden a Rigolettót. az idén pedig öt külföldi éne­kest hívtak a Don Carlos­ba. Amely egyébként 1967­ben már ment a Dóm té­ren. akkor is külföldi sze­replőkkel: Posa márkit Ni­colae Herlea énekelte, és Nyikölaj Gyuszelev volt Fülöp. Most a hazai élgárda — a budapesti és szegedi énekművészek közül Regó­nyi hmenc, Gregor József. Iván Ildikó is szerepel majd — mellett egészen fiatal külföldiek lépnek fel, akik­nek mindazonáltal máris tiszteletet parancsoló a múltjuk: híres helyeken, hí­res partnerekké énekeltek A címszereplő Marcello Gsordam lesz, aka aenaregen a Milánói Scalában énekelt sikerrel, pedig mindössze 23 éves. Nemzetközi versenye­ken tűnt fel, 1986-ban de­bütált Spoletóban a Rigo­letto mantuai hercegeként Jelenleg a zürichi operaház tagja, ahol körülbelül fél évvel ezelőtt nagy sajtó­visszhangos Toscában szere­pelt, a világhírű Raina Ka­baiwanskával. Az eddig be­szerzett ismertetők szerint Szegeden énekli először a Don Carlost. A másik olasz vendég­művész Francesco Ellero D'Artegna (II. Fülöp), szin­tén fiatal, ennek ellenére jelentős szabadtéri rutinja van, mert rendszeresen fel­lép a veronai arénában. Ott is mutatkozott be 1981-ben, a Nabuccóban, ott énekelt tavaly az Aidában, amelyet ezen a nyáron is játszanak Veronában. A művész pá­lyája rendhagyóan indult, ugyanis 24 éves koráig pop­énekes volt, s miután „át­nyergelt" az operaműfajra, több nemzetközi versenyen is döntős volt. A Milánói Scalában 1985-ben énekelt először; fellépett a nápolyi San Carlóban és a velencei Felieében is. Világjáró éne­kes: Szeged után Genová­ban és Pekingben szerepel, a Bohéméletben — Pavarot­tival. Szintén olasz, bár román származású G abriela Cego­lea. Bukarestben hegedülni es zongorázni tanult, majd a velencei konzervatórium­ban, később pedig a Soala továbbképző iskolájában folytatta tanulmányait. A Milánóban élő énekesnő 1976-ban debütált San Re­móban, és ugyanebben az évben indult nemzetközi karrierje — egy koppenhá­gai Tosca címszereplőjeként. Rendkívül gazdag a reper­toárja: tizenkilenc Verdi­opera, valamennyi Puccini-, több Donizetti-, Mozart- és Rossi ni-opera szerepével, s természetesen a Don Carlos Erzsébetét is énekelte már. Az előadás szovjet vendé­ge. Igor Morazov (Posa márki) Mark Reizen tanít­ványa volt a moszkvai kon­zervatóriumban. 1973-ban szerződtette a Kirov Opera, és két év múlva került a Nagyszínházhoz. Alig egy éweil ezután már a Nagy­színház vezető szólistája, a teljes Bolsoj-repertoár ba­ritons zerepeivel a birtoká­ban. Járt Bulgáriában. az NDK-ban, Törökországban; „nagyon szép lírai bariton'' — írták róla az újságok. A budapesti közönség már kétszer hallhatta az Anye­ginben. amelyet eddigi leg­jelentősebb alakításának tartanak. Salzburgból — ahol a Verdi-Requimben énekel — érkezik Szegedre Corina Circa román származású kanadai művész. A Don Carlos nemzetközi gárdájá­ba Gregor József ajánlása alapján került, tudniillik a szegedi művész Kanadában szerepelt vele együtt. Gre­gor „ajánló levelét'' azóta több hazgi művész megerő­sítette. akik látták-hallották a montreali énekesnőt. Eboli hercegnő szerepe minden­esetre mos. Szegeden kerül a repertoárjába S.E. A televízió legutóbbi Gon­dolkodójában hallottuk: ezt a kötetet eredetileg ötezer példányban akarták megje­lentetni — végül hatvanezer­ben látott napvilágot. Most mondjuk, hogy még ennyit is lehet kevesellni? „A mi feladatunk? Üjra és újra meg kell gyújtanunk a reménykedés lámpásait, a félelmek, az Álomkomman­dók éjszakájában." Az ídé zet Irinyi Károly Tudatcse I re kellene című írásából va­ló: az idei könyvhét egyik szenzációjának, a Tanulntá­i nyok Erdély történetéről ci­i mű gyűjteménynek egyik ..alapozó". Szemléleti alap elvek címet viselő blokkjá­ban olvasható. Teljes mér­tékben abszolút érvényű egyes számú napiparancs ként. | A kollekció a tavaly októ­ber 9-én és 10-én Debrecen ben megrendezett, nagysza­bású országos szakmai vita teljes — némileg bővített­kiegészített — anyagát tar talmazza. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Történel­mi és Klasszika Filológiai Intézetének őszi rendezvénye pedig — egy monográfiához j kapcsolódott. Ama bizonyos ; háromköteteshez. A Köpeczi Béla szerkesztésében első íz­ben 1986 végén megie'ent Erdély története című mun­kához. Az a könyv, ma már több mint nyilvánvaló, hata'mas ! földcsuszamlás elindítója j lett: kiélezte és nvilttá tetb­| az addig ..hivatalosan" lap­pangó. Erdélv miatti magvar —román ellentétet. Ami köz­vetlenül a ..trilógia" megje­lenése után történt — orszá­gunk nyílt sértegetése —. teljes mértékben egyértel­művé telte a tényt, hogy a történészek oly régi keletű vitái, a Szemérmetes eufé­mizmussal ..nézeteltérések­nek" minősített konfrontáci­ók nem korlátozódhatnak többé tudománvos-kuiturá lis kérdésekre. A legutóbb' hónapok elképesztő esemé­nyei. a falvak lerombolásá­nak minden európai normát nélkülöző, barbár akcióia. a nyílt asszimilációs terror Tanulmányok Erdély történetérő: Vakációakció '88 A nyári programokról Elérkezett a gyerekek vár­va vart nyári szünete. Itt a vakáció! A szeptemberi el­ső csöngetésig 1752 óra a pihenésé és a szórakozásé. A Balázs Béla Cttörőház, több közművelődési intéz­ménnyel közösen, a két és fél hónapra egyszerre fölso­rolhatatlan kulturális es sportprogramot szervezett. A Vakációakció, a nyári szün­idő programfüzete, 5 ezer példányban még a tanév be­fejezése előtt eljutott a kis­diákokhoz, és információink szerint, kevésnek bizonyult. Az elmúlt évhez hasonlóan, lapunk segítséget kíván nyújtani minden szegedi ál­talános iskolás gyereknek és szüleiknek a nyári progra­mok összeállításához. Így hetenként egy alkalommal, csütörtökönként tájékoztat­juk olvasóinkat az elkövet­kező hét nap eseményeiről Ma, csütörtökön délelőtt 10 órától a papírhajtogatás technikáját tanulhatják meg az érdeklődők a Bartók Béla Művelődési Központiban. Ugyanekkor az ifjúsági ház­| ban a gyöngyhímzés mester­ségével ismerkedhetnek meg a gyerekek. Délután 3 órá­tól a Somogyi Könyvtárban manuális foglalkozás. Jó já­ték a papír! címmel. Szombaton ismét a könyv­tárban. fél 11-kor és dél­után fél 2-kor. Vidp.v-'etítéi lesz. Június 20-án, hétfőn dél­előtt 16 és délután 3 orakor gyékényezés a Bartók Bela Művelődési Központban. Az úttörőházban délelőtt 9-től 12 óráig Csináld velünk! karate-, jóga- és cselgáncs­bemutató. A Somogyi Könyvtárban délután 3 órá­tól Könyvről könyvért vetél­kedő lesz. Kedden délelőtt 10 órától Te is megpróbálhatod!. BMX-bemutató a Vedres István szakközépiskola ud­varán (Szeged, Horváth Mi­hály utca 2.). Szerdán kirándulás lesz Szarvasra. Gyülekező reggel 8 órakor az úttörőház előtt. A kis turisták ugyanide ér­keznek vissza, délután 6 órára. Jelentkezni június 20­áig. hétfőig lehet, és a ki­rándulás költsége 120 forint. Június 23-án, csütörtökön reggel 8 órától délután 2 óráig Kukta-bukta! főzőver­seny és ügyességi vetélkedő az úttörőház vízitele­pén. Gyülekező a ház előtt. 8 órakor. Az ebéd a főzőversenyen készülő pap­rikás krumpli lesz. A részt­vevőknek maguknak kell gondoskodni a szükséges nyersanyagokról és kellé­kekről is. Ugyanezen a na­pon, délelőtt 10 órától, gyertyaöntés a Bartók Béla Művelődési Központban. Az ifjúsági házban ugyanekkor a Szaffi című mesefilmet vetítik. Délután 3 órától Jó játék a papír!, a Somogyi Könyvtarba»n. immáron a nemzetközi poli­tika küzdőterére léptette ki korábbi kereteiből — vagyis ekképpen tette vizsgálat tár­gyává — azokat a kérdéseket is, amelyek az Akadémiai Kiadó monográfiájában mée történelmi, nemzettudatot, kulturális-históriai aspektu­sokat tartalmazó-meghatá­rozó szemléletet tükröztek Ezzel az új, igen szép kö­tettel debütáló kiadó, a deb­receni Csokonai könvve a cikk elején idézett, feladat­meghatározó napipa rancs­nak az előbbi, tudományos­elemző struktúrában, tehát a maga sajátos módján és esz­közeivel tett eleget: a te­mény lámpásait most Európa drágakövének. Erdélvnek történetét bemutató, külön­böző álláspontokat tükröző előadások, az őket Követő szabad vitában elhangzott vélemények. hozzászolások továbbá a monográfia szer­zőinek válaszai jelentik Be­szegvén mindezeket az ösz­szegező számvetésben Kö­peczi Béla művelődési mi niszternek. az Erdély törté­nete-kötet szerkesztőiének A vita tanulságai című sum­mázatával. Ebben olvasható • ..A visszhangot is tekintet­be véve. azt mondhatom, a történésznek nagy emberi és nemzeti felelőssége van. Mi éreztük ennek a súlyát, és ennek megfelelően próbál­tunk dolgozni." A Tanulmányok Erdély történetéről igen szem'éle­tesen bizonyítja nemcsak a miniszter e mondatának iga­zát — ennek eredendő, alap­vetően általános érvényű történetírói-erkölcsi katego­rikus imperatívuszának fon­tosságát — de egy régi. 1982­ben a Tiszatájban a Lanc­ranjan-könyv apropóján Kö­teles Pál tollából megjeleni mondat súlyának ton.iánvi méretét és így értékét is Ne­vezetesen azt — ígv vala­hogy hangzott —. hogy az erdélyi magyarság érdeké­ben történő semmiféle aggó­dás. fölemelt szó és megkí­sérelt tett nem lehet sem túlzó, sem fölösleges. Fusz­tán az Erdély története-kö­tetről rendezett szakmai konferencia időpontia az ennek anyagát tartalmazó gyűjtemény megjelenése kö­zött eltelt időszak eseményei mindennél világosabban bi­zonyítják mindezt. Ehhez éppúgy nem szükséges kom­mentár. mint az összehason­lításhoz: hol tartottunk ez ügyben alig hat esztendeje — és hol most... A Csoko­nai Kiadó e legelső kötete pedig, melyben éppúgy cl­I vasható tanulmányadalék a dákoromán eredetmese tár­; gyában. mint az erdélyi tár­i sadalom múlt századi jel­lemzőivel kapcsolatosan vagy éppen az 1918—19-es Transszilvánia politikai kér­déseiről — tartalmaz több olyan írást is. amely tema­tikáján. szemléletmód ián felfogásán, izgalmasságán túl a köztudat számára — információértékében is szen­zációszámba megy. Il.ven például Korom Mihálynak A második bécsi döntéstől o fegyverszünetig című írása de különösen Balogh Sándor tanulmánya a Groza-kor­mány bebizonyitottan ellent­mondásos nemzetiségi poli­tikájáról, valamint Fülöp Mihály Groza személyes vé lekedései és a magyar—ro­mán határkérdés közötti összefüggéseket tárgyaló kitűnő dolgozata. Ezek az írások több. eddig gondosan táplált-őrizgetett illúzióval éppúgy leszámolnak. mint ahogy például felmutatják c trianoni döntést megismétlő párizsi békében a sztálini erőszak-politika fokozott, je­lenlétét és felelősségét is Külön öröm. hogy két sze­gedi történész is a kötei szerzőgárdájában taG Iható: az Árpád-kor-kutató Kristo Gyula, aki Erdély XI—Kii századi történetéhez cimmel publikál a gyűjteményben — és Raffay Ernő, a rövidesen új (szegedi) kiadásban .smét napvilágot látó, tavaly <.>!> nagy sikert aratott Erdély 1918—19-ben című kötet író­ja. Az ő felszólalásából déz­zük: „a magyar tömegkom­munikációban megindult a2 Erdélyre vonatkozó infarrao cióáramlás ... ezt a folyama tot mitid a tudományos, mind népszerűsítő szinten a lehető legnagyobb mértékben nö­velni kellene". S noha az­óta is megfigyelhetők bizta­tó jelek e téren, a megállapí­tás. állítom, igencsak meg­szívlelendő .. . Ami pedig a tudományos vitaülésnek a könyvhétre kiadott anvagál illeti: a remény lámoasai! valóban meggyújtotta, éz legbecsülendőbb égbe tartó! közé tartozik. A magvarság­tudat integráns részét alkotó erdélyi történelem, népisme­ret. művelődés- és irodalom­történet. néprajz, publicisz­tika és művészet egyszerre jelenti persze a világló fény­források iszonyú sötétségét oszlató együttesét — ám oly jó kézbe venni és uiiaink kö­zött megforgatni egyedül ezt a könyvet (is): határokon tú­li testvéreinkért — Európa legnagyobb számű nemzeti .isebbségéért — pöröl. s emzettest e részének törté­ete során legnagyobb meg­b óbáltatása közepette. S nemcsak pöröl: segít, vigasz­tal. protestál és világol Hog-v megmaradjanak. Hogv ne hagyhassuk, hogv mea ne maradjanak Mert mej kell maradjanak. Mert az em­ber. miként Illyés Gyula mondotta, nagyritkán győz­het is. (Csokonai Kiadó 1988.) Domonkos László Zenei tábor - huszadszor A szerencsés földrajzi | fekvésű, művészeteket pár­toló, barátságos város. Csongrád, most huszadik alkalommal fogadja a hang­szeres zenét tanuló növen­dékeket és tanáraikat. A tegnap megnyílt, huszadik csongrádi zenei tábornak az a célja, hogy sajátos lehe­tőségeivel segítse a megye zeneiskoláiban és zenemű­vészeti szakközépiskoláiban tanuló tehetséges fiatalokat előrehaladásukban. A mű­vésztanárok vezetésével a 1 következő tanév országos versenyeire készülhetnek fel a növendékek, egyszersmind helyet ad a tábor a zenepe­dadógusok továbbképzésének is. Az iáén a tówetkewö művésztanárok oktatnak a csongrádi tíz napon: Lucz Ilona, Ualmágyi Katalin (zongora), Lass Zoltán (fu­vola), Meszlényi László (oboa, fafúvós-kamarazene). Fodor Gábor (klarinét), Nagy Zsolt (tuba). A hagyomá­nyok szerint, délelőttönként hangszeres órákat tartanan, délutánonként — a gyakor­lás mellett — sportolhatnak is a fiatalok, esténként pe­dig hangversenyeket ren­deznek. Koncertet adnak a zeneiskolai tanárok, a tábor művésztanárai, a növendé­kek. 23-án pedig Szegeden, az ifjúsági házban rendezik meg a holland kamaraze-

Next

/
Thumbnails
Contents