Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-16 / 143. szám

Csfifor<5k, 1988. június 16. 3 Szőlőművelés, környezetv^deíem, Vita a bizottsági üléssel Tavaly ünnepelte 30. születésnapját a magyar építőtábort mozgalom. 1957-ben a Hanság lecsapolásának munkálataival kezdetét vette az ifjúsági szövetség azóta is nyaranta gazdasági építőmunkát segítő mozgalma. Az elmúlt évben megyénk középiskolásai szakmai, környezetvédelmi építőtáborokban vettek részű az országban és külföldön. Itthon több mint ezerötszázán, külföldön százötvenen vették ki részüket a munkából éppen akkor, amikor júliusban, augusztusban sok a munka és kevesebb a dolgos kéz. A táborokat üzemeltetőkkel időben megkötötték a szerződéseket az idén is. A tavalyi mérleg szerint — fiataljaink jól végezték munkájukat, a tervezett napi 120 forintos munkabérük helyett 150 forintot kerestek. A megyei KISZ-bizottság építőtábori felelőse Záborszkg Magdolna, a június 19-től augusztus 20-ig tartó építőtáborokról tájékoztatott A jó kapcsolat és a hagyomány szerint Pécsett környezetvédelmi tábor lesz, ahol a fogadó a Kertészeti és Parképítő Vállalat Százan-százan három turnusban kiváló körülmények között és jó kereseti lehetőségek mellett hazánk egyik legszebb városában parkokat zöldterületeket gondoznak majd. Etyeken a Hungarovin Borgazdaságban szólót ápol és kapál ötszáz diák. A Dánszentmiklósi Micsurin Mgtsz a 31 évvel ezelőtti romantikus építőtáborokat juttathatja eszünkbe, hisz a falu melletti pusztán sátrakban laknak az odaérkezők, mintegy hatszázan. ök gyümölcsöt szednek majd. Kétszázötvenen Baja mellett kukoricát címereznek. Űj tábor a miskolci. Itt idén kísérleti jelleggel a pécsi táborhoz hasonlóan környezetvédelmi munkákat végeznek a játszótereken és a vadasparkban nyolcvanan. A hódmezővásárhelyi tangazdaság címerező táborában száz ifjügárdista a délelőtti munka után minden nap szakmai továbbképzésen vesz részt Egyébként szakosított tábor az etyeki és a dánszentmiklósi is, hisz egyik helyen a diákok szabadidejükben számítógépes programokon, a másikon pedig az egészségnevelés és az önismeret kérdéseivel foglalkoznak. Megyénk ezer fiatalt fogad az ország különböző részeiből. Szegeden a konzervgyár és a Palánk Lakásépítő Szövetkezet, Balástyán és Kisteleken a helyi termelőszövetkezet Makón belvízvédelmi tábor ad munkát Már hagyományos a külföldi építötáborozás is, így negyvenen a bulgáriai Zsitarovóban, huszonötén a jugoszláviai Deliblátón töltik el nyári szünidejük egy részét munkával. A táborozók keresetükből hatvan forinttal járulnak hozzá az ellátásukhoz és szállásuk költségeihez. A munka mellett természetesen jut idő a szórakozásra is. Részt vesznek kulturális és sportprogramokon, valamint megismerkedhetnek ideiglenes munkahelyük és a város életével. Az önkéntes diákmunkások tavalyi eredményei, dicséretes teljesítményük alapján hihetjük, hogy a nyári kánikula ellenére megyénk diákjai megfelelnek majd az elvárásoknak, és az idén ismét felelevenedik a korábbi legendás táborok hangulata, ahol egy nehéz nap után nemcsak a munkát, egymást is megismerhetik. Cz. J. Szegedlek a Központi Bizottságban (1.) Judik István Ax MSZMP májusban megtartott országos pártértekezietén jelentós személyi változásokra került sor. Így többek között sok új nevet olvashatunk a Központi Bizottság listáján is. Ami városunkat közelebbről is érinti — Szeged, így Csongrád megye, két taggal is képviselteti magát e fontos döntések meghozatalára jogosított. testületben. Ma Judik Istvánt, a Nagyalföldi Kőolaj- és Fötdgáztermelő Vállalat fúrómesterét mutatjuk be; holnapi lapszámunkban pedig Petényi János, a Déri Miksa szakközépiskola igazgatója szól majd további tervedről. * — Ha jól tudom, az országos pártértekezleten minden küldött kapott egy olyan listát, amelyen a Központi Bizottságba javasoltak rövid életrajza is szerepelt. Mikor pártértekezleti küldöttként írtunk lapunkban terveiről, ilyen rövid bemutatásra mi is vállalkoztunk, de megválasztása — úgy érzem — indokol egy kicsit részletesebb „önvallomást" is... — Mindszenten születtem, 1942-ben, s az általános iskola elvégzéséig minden e településhez kötött. A középiskolát (a szentesi Horváth Mihály Gimnázium tanulója voltam) már kollégistaként végeztem el, majd az érettségi után a Dunántúlra kerültem. Először Várpalotán dolgoztam bányászként, majd több munkahelyem is volt, mig 1967-ben, a szegedi olajbányászat hőskorában, Algyőre kerültem. Vojtam kútkezelő, tankállomás-kezelő — vagyis, ahogy mondani szokták, végigjártam számos lépcsőfokot, miközben előbb szakmunkásbizonyítványt, később pedig technikusi minősítést szereztem. Jelenlegi beosztásomban, vagyis fúrómesterként, 1978 óta dolgozom a vállalatnál. — A napi munka mellett, gondolom, gyorsan kapcsolatba került p politikával is. — Ha a KISZ- és Ifjú Gárda-tagságot annak tekinthet jülc akkor igen, hiszen már az ötvenes évefc végén bekapcsolódtam az ifjúsági mozeaiomba. majd 1962-ben íéotem be a rártba. De aktívabban csak a hetvenes évek közepétől atniauusdMji, sokakat érintő politikai kérdésekkel. 1975-ben beválasztottak ugyanis a városi pártbizottságba (ezt követően végeztem egyébként az egyéves pártiskolát), majd 1980-tól a megyei pártbizottság, 1983-tól pedig e testület végrehajtó bizottságának tagja vagyok. — Eletútjából könnyű megállapítani: több évtizede kötődik a nagyüzemi munkássághoz, jól ismeri gondjaikat, vágyaikat. Milyennek ítéli napjainkban a munkásember életét, s mely területeken érzi legfontosabbnak a segítséget? — A dolgozók általános helyzetéről már annyit és annyiszor beszéltek, hogy én inkább egy részterületet emelnék ki. Ügy látom — érje bármennyi bírálat is manapság a munkaerkölcsöket —, a munkásság a mai helyzetben is akar dolgozni, mi több — jó minőségű munkát végezni. De ennek elengedhetetlen feltétele a magasabb színvonalú szervezettség megteremtése, a pontos célok meghatározása, és a mindenkinek hasznos érdekeltségi rendszer kiépítése. Figyelve a környezetemben folyó napi munkát, ezeken a területeken legsürgetőbb a változtatás igénye. De úgy érzem, KB-*agként nemcsak egy-egy részterület gondjait, kívánságait kell figyelembe venni, hiszen a párt — s így magasabb fórumai is — az egész társadalom vezetéséért felelős. Ha például a népgazdaság egészét figyeljük, szóvá kell tenni, hogy az olv fontos piaci viszonyok ténvleges működése ma még nem következett be, pedig enélkül aligha képzethetó «t gaa szinten működő gazdaság Legalább ilyen fontosnak érzem a különböző gazdasági partnerek közötti korrekt üzleti kapcsolatok megteremtését Negatív példaként említeném a szerződéses fegyelem hiányosságait de azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha így mondom — hétköznapi életűnk más területein is javítani kell a kapcsolatokon. a különböző kisebb-nagyobb csoportok együttműködésén. Végül e témakörben arról, amit „mai nehéz körülmények"-nek nevezünk. Ügy érzem, ez a helyzet sem indokolja azt, hogy csak a napi, pillanatnyi érdek befolyásolja az egyes ember, vagy egy gazdálkodó egység tetteit A kibontakozási program mindenképp megköveteli a hosszú távű tervezést azt, hogy munkánkat távlati célok figyelembevételével végezzük. — Az országos pártértekezlet vitájának egyik leg-' fontosabb területe a politikai intézményrendszer reformja volt. Ezen belül is sokan foglalkoztak a pártélet megújításának lehetséges útjaival, ön miben várna el gyors változást e területen? — Nem mondok újat, de talán sokak véleményét tolmácsolom, ha a párton belüli demokrácia kiszélesítését, a nyíltság kiterjesztését kívánom. Enélkül ugyanisi nem lehet hosszabb távra megnyerni a párttagok, s persze, a pártonkívüliek, bizalmát sem. Ügy kell alakítanunk a politikát, hogy társadalmunk egészének vágyait, törekvéseit fejezze ki, mert ha ez nem következne be, a politika csak örökös hadakozás maradna ... Bátyi Zoltán Az 1887. évi településfejlesztési és környezetvédelmi előirányzatok végrehajtásáról szóló jelentést, illetve a hulladékok hasznosításáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló jogi szabályozás alapelveit vitatta meg az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága szerdán a ParI lamcntben, Straub F. Brúnó elnökletével tartott | ülésén. A napirend előtt kisebb vita bontakozott ki Király Zoltán (Csongrád megye) indítványa körül. A képviselő beadványában javasolta, hogy a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer gazdaságosi sági mutatóinak felülvizsgáj lásába vonjanak be függeti len külföldi szakértőket; a | kormány dolgozzon ki altér' natív megoldásokat a beruházás sorsát illetően, s ezt terjessze az Országgyűlés téli ! ülésszaka elé. Addig is, amíg : a törvényhozó testület nem ! foglal állást a kérdésben, függesszék fel a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházási munkálatait — indítványozta Király Zoltán. Straub F. Brúnó akadémikus, a bizottság elnöke úgy j vélekedett, a magyar hidroI lógusokat szerte a világban nagyra becsülik, szakmai hozzáértésükhöz nem férhet kétség, mindazonáltal nem vetette el a külföldi szakértők bevonásának lehetőségét sem. Hangsúlyozta: még ebben az évben pontot kell tenni a beruházással kapcsolatban felmerülő vitás ügyek végére, az építkezés időszakos leállítását azonban elfogadhatatlannak tartotta. Berdár Béla (Pest megye) figyelmeztetett egy elhamarkodott döntés esetleges veszélyeire. Javasolta, hogy a kormány jelentését vitassák meg az országgyűlési bizottságok, majd az alternatívákat tartalmazó kormányálláspontot terjesszék a Parlament elé. A bizottság nem értett egyet azzal, hogy a törvényhozó testület döntéséig állítsák le a nagyberuházás munkálatait, Berdár Béla javaslatát viszont támogatta. Az egyes napirendi témákkal foglalkozó előterjesztések — amelyeket korábban már kézhez kaptak a képviselők — rögzítik: tavaly a települések fejlődése fő vonalaiban a VII. ötéves középtávú tervben jóváhagyott célokat tükrözte. A nagyvárosok, megyeszékhelyek fejlődése még mindig extenzív volt. Ezt a népesség további növekedése is jelzi, például Debrecenben, Szegeden, Kecskeméten, Nyíregyházán és Pécsett. Ezekben a városokban tovább növekedtek az infrastrukturális feszültségek. Az aprófalvas területek népessége csökkent A veszélyes hulladékok ártalmatlanítását szolgáló program részeként folytatódott a dorogi égetőmű központi építése, az aszódi hulladéklerakóhely beruházása az elképzelések szerint halad. Két megyében átmeneti tárolót építettek és Győrben folyékony hulladékot ártalma tlanitó telepet helyeztek üzembe 1987-ben. A legértékesebb és legjobban veszélyeztetett területekből mintegy 20 ezer hektárt nyilvánítottak védetté. A termelési hulladékok hasznosításáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló jogi szabályozás alapelveiben rögzítik: a hulladékokra vonatkozó hatályos jogi szabályozás egyik hiányossága, hogy nincs közvetlen törvényi megalapozottsága. Legalább azt az alapelvet törvényi szinten kellene rögzíteni, hogy a hulladékok környezetkárosítás nélküli kezeléséért az a felelős, a hulladékokról annak kell gondoskodnia, akinek tevékenysége nyomán az keletkezett. Az előterjesztők az írásos anyagokhoz nem fűztek szóbeli kiegészítést A vitában felszólaló képviselők közül Balogh László (Békés megye) emlékeztetett arra, hogy a Gyulán, Békéscsabán és Békésen átfolyó élővízcsatorna vízminőségének javítására 1986-ban tervet fogadtak el. Elmondta, hogy elkészült az a gravitációs mű, amelynek segítségével friss vizet juttatnak a csatornába, ez enyhíti ugyan a gondokat, de nem jelenthet végleges megoldást Az élővízcsatorna állapotának lényeges javulásához el kell végezni a meder kotrását, ehhez százmillió forintra lenne szükség. A témához kapcsolódva Straub F. Brúnó kifejtette: amennyiben a csatornahálózat kiépítése nélkül vezetik egy-egy községbe az ivóvizet, akkor ez a környezet további szenynyezését eredményezi. A település közegészségügyi helyzetét jobban rontja, ha csatornázás nélkül építik meg a vezetékes Ivóvízhálózatot, mintha egyáltalán nem juttatják el oda a vizet. Ábrahám Kálmán környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár egyetértett ezzel az észrevétellel, s hangsúlyozta: agyakorlatban is mielőbb érvényesíteni kell azt a szemléletet, hogy csak ott fejleszszék a vízellátást, ahol ezzel párhuzamosan gondoskodnak a víztisztításról is. Horváth Miklós (Fejér megye) annak a véleményének adott hangot, hogy a településpolitikát az ipar szerkezetátalakításával összhangba kell hozni. Mint mondta, a jövőben várhatóan azokba a városokba vándorolnak az emberek, amelyekben munkalehetőséget találnak. Király Zoltán (Csongrád megye) a dorogi hulladékégető művel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, a helybeliek köcül többen nem értettek egyet a beruházással. Megfontolásra ajánlotta: ezeket a beruházásokat a jövőben úgy tervezzék meg, hogy előtte alapos közvélemény-kutatást végezzenek. Voss Józsefné (Békés megye) javasolta, hogy a Pénzügyminisztérium és a tervgazdasági bizottság együttesen vizsgálja meg, melyek azok a tényezők közgazdasági környezetünkben, amelyek az egészséges településszerkezet kialakulása ellen hatnak. A termelési hulladékok hasznosításáról kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló jogi szabályozás alapelveivel kapcsolatban Ábrahám Kálmán kiemelte: mintegy 5 ezer olyan anyagot tartanak nyilván, amely a környezetre nézve súlyos veszélyt jelent A bírságolás nem kellően hatékony eszköz a környezetszennyezés visszaszorítására, a szankcionálásnál fontosabb, hogy a gyártási folyamatok során a jelenleginél kevesebb hulladék keletkezzék, illetve a vállalatok, üzemek minél többet hasznosítsanak az újrafeldolgozható anyagokból. Az államtitkár indokoltnak tartotta annak az alapelvnek a törvényi szintű rögzítését hogy a hulladékról annak kell gondoskodnia, akinek tevékenysége nyomán az keletkezett Györffy László (Vas megye) fontosnak tartotta, hogy a megalkotandó törvény cselekvésre ösztönözzön, s kevésbé hangsúlyos legyen az adminisztratív jellege. Nemes Tamás (Komárom megye) szorgalmazta, hogy a települési és a termelési hulladékokkal egységesen foglalkozzon majd a magas szintű jogszabály. (MTI) Kegyelemkenyér vagy nyugdíj? A megváltozott munkaképességű dolgozók munkahelyi rehabilitációjáról tárgyalt tegnap, szerdán délután a megyei tanácsnál a területi rehabilitációs bizottság. Tájékoztató hangzott el többek között a Démász ilyen irányú tevékenységéről, ahol a vállalat munkatársainak zöme ' a szabadban, esőben, hóban, nyári kánikulában — dolgozik alapvetően veszélyes közegben. Beszélték Kistelek, Mórahalom és Ullés közséA Tanácsi Kollégium ülése Megtartotta alakuló ülését a Minisztertanács közelmúltban létrehozott Tanácsi Kollégiuma szerdán a Parlamentben. A várhatóan negyedévenként ülésező konzultatív jellegű testület a tanácsok érdekfeltáró fórumaként, illetve a döntéshozatali folyamatokban érdekegyeztető szervként műköGrósz Károly, a Minisztertanács elnöke vezeti, tagjai pedig az általa felkért helyi és megyei tanácselnökök, valamint Gál Zoltán, a közigazgatási ügyekben illetékes belügyminiszter-helyettes. A Tanácsi Kollégium alakuló ülésén elfogadta ügyrendjét, és 1988. évi munkaterhét. gekben levő rehabilitációs munkáról is. A beszámolókból kitűnt, hogy a csökkent munkaképességű dolgozók általában megkapják munkahelyükön a teljesítményüknek megfelelő munkát. Más a helyzet az idegen vállalattól érkezetteknél, ugyanis őket nem fogadják szívesen. Elhangzott, hogy a rehabilitáció ne jelentse azt, hogy a dolgozó portásnak, éjjeliőrnek, vagy udvarosnak alkalmazzák, inkább a szakmájukban foglalkoztassák, de elfogadva azt, hogy csak kisebb teljesítményre képesek. Végül is az üzemorvosoknak kell eldönteni, hogy a dolgozó alkalmas-e arra a munkára, de ezt felelősséggel csupán akkor tudja kijelenteni, megítélni, ha ismeri a gyári körülményeket. Sajnos sokuknak a receptírásban merül ki tevékenységük. Figyelemmel kell — kellene — lenni ara a tényre, hogy a megbetegedett emberek aőmének nem felei meg a felkínált munka. Ilyen körülmények között érthetően megtörik a Ynunkakedve. Tudósítói kötelességem diktálja a következőket, amelyek szerencsére az egyik főorvos hozzászólásában elhangzottak: értelmetlen dolog egy 25-30 éves munkaviszony után úgy rehabilitálni bárkit is, hogy adnak a csökkent munkaképességű dolgozónak „valamilyen" munkát, csak azért, hogy érezze: szükség van rá. Nagyon jó példát hallottam: ha egy 50-55 éves gépkocsivezetőnek a vérnyomása 170-180 körül van, az nem megoldás, hogy 3 ezer 800 forintos telefonközpontos állást kap, mert nem vezethet autót. Nem megoldás, hiszen néhány év múlva az ilyen Péterfillérek után állapítják meg a nyugdíját, noha becsülettel, balesetmentes munkával jóval többért dolgozott meg. Lehet hasonló eset a bányászatban, a kohászatben és hérhol. Ilyenkor emberségesebb nyugdíjba helyezni a dolgozót... A 1