Délmagyarország, 1988. június (78. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-02 / 131. szám

A Csütörtök, 1988. június 2. Sebhormonok A sebek gyógyulásában fontos szerepük van a fe­hér vérsejteknek, az úgy­nevezett leukocitáknak: az általuk létrehozott hormon­szerű jelzőanyagokkal szer­vezik és irányítják a meg­sebzett szerkezetek helyre­állítását. Az NSZK-beli Max-Planck fiziológiai és klinikai kutatóintézetében most sikerült a leukociták­ból elkülöníteni, és tiszta formában előállítani e rég­óta gyanított hírközlő anya­gok egész sorozatát. A tisz­ta sebhormonokkal végzett további kísérletektől azt várják, hogy új felvilágosí­tásokat adnak a sebgyógyu­lás mechanizmusáról, vagyis a szabályozott növekedés­ről, de a fehérvérsejtek „vegyi szótárának" megfej­tése közelebb vihet a fék­telen sejtburjánzás jobb megértéséhez is. Valószí­nű, hogy ezeket az anyago­kat a jövőben a szervátülte­tő sebészetben is haszno­síthatják. Az átültetett szö­vetek vérellátása ugyanis gyakran nem kielégítő, ezért elpusztulnak. Ilyen esetek­ben — de a rosszul gyó­gyuló műtéti sebek gyakor­latában is — hasznos se­gítség lehet a •sebhormonok felhasználása. Életvitelünk csapdái Magyarországon évente 18­20 ezer ember hal meg a népesség általános egész­ségromlása miatt. Miköz­ben az elmúlt két évtized­ben Európában átlagosan 3 és fél évvel nőtt a születés­kor várható élettartam, ná­lunk ugyanezen idő alatt egy évvel csökkent. A súlyos egészségromlást több tényező idézte elő, ezek közül kétségkívül a legsúlyosabb az egészség­romboló életmód tömeges el­terjedése, de jelentős szere­pet játszik benne környeze­tünk növekvő szennyezett­sége, valamint az egészség­ügyi ellátás hiányosságai. Ez utóbbi mindenekelőtt abban nyilvánul meg, hogy hazánkban a nemzetj jöve­delemnek igen kis hánya­dát, mindössze 3,5 százalé­kát költjük egészségügyi cé­lokra, miközben ugyanez az arány a legfejlettebb orszá­gokban 8-12 százalék. Rá­adásul ez a szerény egész­ségügyi büdzsé nem elég ha­tékony: nem oda összponto­sulnak a fő erök, ahol a la­kosság egészségi állapotát alapvetően befolyásolni le­hetne, vagyis nem az alap­ellátásba. A megrendült egészséget ugyanis csak sok­szoros költséggel, vagy egyál­talán nem lehet helyreállí­tani; amit elmulasztunk a Új, mesterséges szemlencse Sárgás színű, űj polimer­anyagot hoztak létre szov­jet kutatók — ez az anyag ugyanazokat a fénysugara­kat fogja fel, mint egy kö­zépkorú ember szemlencsé­je. E polimerből most Szpektr néven mesterséges szemlencséket készítenek. A korábban alkalmazott ilyen szemlencséktől eltérően a Szpektr nemcsak a fény­sugarat gyűjti össze és sar­kítja, hanem fényszűrőként is működik. megelőzésben, a korai szű­résben, az gyakran végzetes következményekkel jár. Természetesen az egész­ségügyet egymagában nem lehet felelőssé tennj az ön­pusztító életvitelért, az egészséget súlyosan károsító szokások járványszerű ter­jedéséért. Társadalomtudó­sok egy csoportja csaknem egy évtizede vizsgálja ha­zánkban e kérdéskör mé­lyebb, szociológiai okait. Az Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében Losonc'zi Ágnes vezetésével végzett vizsgálatok fő tanulsága, hogy a lakosság szembeszö­kő egészségromlása egyér­telműen társadalmilag meg­határozott. Az emberek ugyanis nem választhatják meg sem a kort, amelybe beleszületnek, sem a társa­dalomban elfoglalt helyüket, de még a szüleiket sem — így ha az életmódot tesszük felelőssé, fel kell tenni a kérdést, hogy ki a felelős az életmódért? A kutatók az egészség­romlás legfőbb okát abban látják, hogy hazánkban a Lakosság az elmúlt évtizedek igen nagy társadalmi válto­zásaiból következő teherté­telekre sem testileg, sem lelkileg nem volt felkészül­ve. A riasztó adatok azt bi­zonyítják, hogy az elmúlt fél évszázadban felnőtt ge­nerációkban a társadalmi környezet és az értékrend viharos, gyors változásai sú­lyos sérüléseket okoztak. A háború, az ötvenes évek, az iparosítás, a nagy népesség­mozgások, majd az önki­zsákmányolásra alapozott második gazdaság napja­inkra széles társadalmi ré­tegeknél az utolsó erőtarta­lékokat is felemésztette Júliusban alakul Postabank és Takarékpénztár Rt. Nagy horderejű lépés volt a magyar gazdaságban a kétszintű bankrendszer be­vezetése, számos kereskedel­mi bank és szakosított pénz­intézet életre hívása. Ez a fontos változás azonban va­lójában alig terjed tűi a fő­város határán, hiszen a leg­több új pénzintézet itt, és csak itt működik. Községe­inkben a lakosság változat­lanul a takarékszövetkeze­tekkel találkozik — már amikor nyitva találja őket. Mert ha például a családfő a városba jár dolgozni, és fizetése egy részét kívánná bankba tenni, mire hazaér, zárva talál mindent. Július­tól azonban megteheti, hogy a gyárból kilépve elbaktat a legközelebbi postahivatalba, és ott fizet be a betétköny­vére, amelyről bármikor fel­vehet pénzt mondjuk a gye­sen lévő felesége is a lakó­helyén működő postán. Ez nem a ma is létező postatakarék továbbfejlesz­tése, hanem egy új bank — a júliusban alakuló Posta­bank és Takarékpénztár Rt. — szolgáltatása lesz. Várha­tóan több, mint egymilliárd forint értékű részvényt je­gyez mintegy 70-80 alapítója — vállalatok, pénzintézetek köztük a Magyar Posta — amely azt tervezi, hogy a részvénytőke egyharmadát fizeti be egymaga. Az új bank központja Bu­dapesten lesz ugyan, ám az ország 3200 postahivatala révén mégis a legkiterjed­tebb hálózattal rendelkezik. Megbízásából ugyanis a Postabanknál nyitott beté­tek tulajdonosai bármelyik postahivatalban vehetnek ki pénzt betétjükről, vagy fi­zethetnek be. A bank ter­mészetesen e tevékenységé­ért jutalékot fizet a postá­nak, mint ahogy a mai pos­tatakarék ügyeit is az OTP megbízásából jutalékért in­tézi a posta. (Jelenleg egyébként mintegy 50 milli­árd forint értékű ez a fajta betétállomány a postánál, ami nem csekélység, hiszen az összes OTP-betétállo­mány sem több 280 milliárd forintnál.) A Postabank tervei között szerepel, hogy jövőre átuta­lási betétszámlát is lehet nála nyitni — erre érkezhet a nyugdíj, ebből fizetik ki a számlatulajdonos megbízása esetén a különféle számlá­kat, akár a rendszeres, ha­vonta fizetendő törlesztése­ket is. Ilyen számlát eddig is lehetett nyitni például az OTP-nél, de az emiitett ki­terjedtebb hálózatnak kö­szönhetően a Postabank szolgáltatását többen tudják majd igénybe venni. A ké­sőbbiekben ez a szolgáltatás a csekk intézményével bővül — a számlatulajdonos csekkfüzetet kap, s készpénz helyett csekk kiállításával fizethet. A csekk használata ná­lunk még szokatlan, de a fejlettebb bankrendszerrel rendelkező országokban rég­óta bevett szokás. Ameriká­ban arra néznek gyanakod­va, aki készpénzzel fizet na­gyobb összegű vásárláskor — ilyenkor lopásra, betörés­re gyanakodnak. Ámbár akinek csekkszámlája van, az miért tartana otthon készpénzt? Hiszen bárme­lyik bankban, utcasarki készpénzautomatából csekk­kártyája ellenében kész­pénzhez juthat. Mi még messze vagyunk ettől. Az mindenesetre ké­nyelmes lenne, ha bármelyik postahivatalban hozzájuthat­nánk bankbetétünkben lévő pénzünkhöz. Mondjuk, ha a környéken nem kapható hiánycikket váratlanul Bu­dapesten felfedezzük dél­után 5 órakor, még van idő a postára menni, a hiányzó pénzt kipótolni, és zárás előtt vissza is érhetünk az üzletbe. Jövőre pedig a Pos­tabank tervei szerint már kölcsönt is vehetünk fel az új banktól. Sz. G. Papirusztekercsek olvasása Egy Nápolyban dolgozó norvég kutatócsoport új el­járással bont ki, és olvas el régi papirusztekercseket. A kutatók annak az 1200 te­kercsnek a megmentésére vállalkoztak, amelyek az i. e. 79. évi Vezuv-kitöréskor pörkölődtek meg, és teme­tődtek el. Ezeket annak a háznak a maradványai kö­zött találták, amelyek va­lószínűleg Lucius Calpurnius Pisóé, Julius Caesar apósáé volt. A tekercseket előbb zselatin és ecet keverékébe mártották, hogy a vékony papirusz megpuhuljon, meg­lazuljon. Minden egyes te­kercshez — az elszenesedés fokától függően — más­más összetételű keveréket alkalmaztak. A szöveget szá­mítógépes alakfelismerő el­járással betűzték ki. A leg­több irományt Piso szemé­lyi filozófusa, a görög Püi'.o­démeusz írta, de találtak néhány régibb, latin nyelvű szöveget is. Eközben alapvető cél- és értékátalakulás ment végbe: a háború előtt a társadalom bázisa a nemzet, a család, a vallás, a magántulajdon volt. Az ötvenes években ennek szinte minden ponton az ellenkezője volt a hiva­talos értékrend, s napjaink­ban ismét jelentős változá­soknak vagyunk tanúi. A szociológusok hangsú­lyozzák, hogy az effajta társadalmi terhek növekedé­se közepette az egyes em­ber képességei általában elégtelenek ahhoz, hogy bel­ső, elsősorban lelki egyensú­lyát fenntartsa. Az egyén kevés külső támogatást kap — s ezen nemcsak anyagia­kat kell érteni — céljai megvalósításához, rendre ta­pasztalja, hogy reális tervei, például a lakásszerzés, csaknem megvalósíthatatla­nok. A megingott belső egyensúlya fenntartására olyan kiegyensúlyozó, fe­szültséglevezető szokásokat vesz fel, amelyek legtöbb­ször ártalmasak. Gondol­junk csak a mértéktelen evészetekre és ivászatokra! A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy az ön­pusztítás kevesebb energiát emészt föl, mint a fáradsá­gos önépítés. Ez utóbbi olyan felkészültséget, élet­lehetőséget és belső erköl­csöt kíván, amelynek épp a legveszélyeztetettebbek van­nak híján. Ugyanakkor az ártalmas kikapcsolódási mó­dok kéznél vannak, nem kí­vánnak energiát. A nehéz múlt, a kielégítetlen je­len és a nehéznek ígérkező jövő tömegeket foszthat meg a legfontosabbtól, a küzdés értelmétől, elronthatja a közérzetet, sőt az életked­vet is. A kutatók hangsúlyozzák azt is, hogy az egészségrom­lás korántsem egyformán veszélyeztet minden társa­dalmi réteget hazánkban. Az elmúlt évtizedek életszínvo­nal-emelkedésének ebben n vonatkozásban is vannak egyértelmű nyertesei és vesztesei. Sajnos az évek so­rán mind az előnyök, mind a hátrányok jószerivel ugyanazoknál a rétegeknél növekedtek, és a társadalom intézményrendszere még ma is felkészületlen ezeknek a különbségeknek a csökken­tésére. Általános tapasztalat, hogy annál kevésbé sérül meg az ember, minél felké­szültebb a küzdelemre, mi­nél jobban állja a sikertelen­ségeket, ha tud újrakezdeni. A társadalomtudósok döntő tényezőnek tartják, hog/ a felnövekvő nemzedékek már az iskolában sajátítsák el az elemi testi-pszichés ismere­teket, az egészségügyi kultú­ra ábécéjét, önmagában a tiltás — akár a dohányzás­ról, a szeszfogyasztásról vagy a kábítószerekről van szó — kevéssé eredményes, ha nincs mellette pozitív, célra­vezető, felelős életvezetési program. Ám felelősséget, belső, morális erőt akkor lehet az emberek nagy tömegétől el­várni. ha életvezetésük a megtapasztalt állampolgári önállóságra épül. ha a belső szabályozás kívülről is talál­kozik visszaigazolással. A szociológusok hangsúlyoz­zák, hogy az emberek önma­gukért érzett felelőssége ke­véssé bontakozhat ki. amíg azt tapasztalják, hogy az életviszonyaikat érintő dön­tésekbe alig szólhatnak bele. Az egyes embernek termé­szetesen sokféle lehetősége van arra, hogy tudatosan is védje testi-lelki egyensúlyát. A mindennapi életnek sajá­tos ritmikája van, erőgyűitő. erőfelhasználó, a célt elérő, majd lazító, pihenő és ismét erőt gyűjtő szakaszok köve­tik egymást. A jó ritmus se­gít megőrizni a testi-lelki erőt. Fontos, hogy a pihenés, amivel az ember életerőit újrateremti, építő legyen, ne felemésztő, ne pusztító mó­don ellensúlyozza a hajszát. P.É. 1988. JÜNIUS 2„ CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: KARMEN, ANITA A Nap krt 4 óra 50 porckor, és nyugszik 20 óra 34 perekor. A Hold kel 23 óra 30 perckor, és nyugszik 5 óra 55 perrkor. VIZA LLAS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 215 em (apadó). SZÁZÖTVEN ÉVE született Markovits Iván (1838— 1893) neves gyorsíró. SZAZ EVE született Polgdr István (1888— 1934) szülész- és nőgyógyász szakorvos, a szegedi egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának tanára, 1945-től 1947-ig Igazgatója. NYOLCVANÉVES Szentkuthy Miklós (sz. 1908) József Attila- és Kossuth-díjas iró, műfordító, a modern ma­gyar próza úttörője. NAGYSZlNHAZ Este 7 órakor: Jézus Krisztus szupersztár (bérletszünet). MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 óra­kor: Érints meg és menj (szí­nes, m. b. amerikai film. III. helyár!) délután fel 4, három­negyed 6 és 8 órakor: A halál­osztó (szines, amerikai sci-fi film. V. helyár! Csak 18 éven felülieknek!). Fáklya: háromnegyed 5 óra­kor: Tiavol Afrikától, I—II. rész (sziiTKis. amerikai film. II. dupla helyár!) fél 3 órakor: Apacsok (szines, m. b. NDK kaland­film). Szabadság: 3. negyed fi és fél 8 órakor: Érints meg és menj (szines, m. b. amerikai film. III. helyár!). Filmtéka: 3 órakor: Örök megújulás (természetrajzi film), fél 6 és fél 8 órakor: Madárka (szines amerikai film). Kertmozi: este 9 órakor: Nószéjszaka kísértetekkel (ame­rikai film. III. helyár!). Kiskőrössy halászcsárda, (vi­doomozi) délután 4 és este 8 órakor: Shaolin két bajnoka (hongkongi karatefilm). Kiskőrössy halászcsárda, kert: este 10 órakor: A Nílus gyöngye (szines. m. b. amerikai film. IV. helyár!). Éva n»-esszó: este 8 órakor: Szamurájháború (feliratos hong­kongi film). Kek csillag presszó: este 8 órakor: (vidoomozi vetítővel, exlraménetben) Egy bizonyos őrület (amerikai kalandfilm). ÜGYELETES GYÓGYSZERTAR Klauzál tér 3. szám (13/57-cs) Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben I BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden az Idegsebé­szeU Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti es urológiai felvé­teli Ugyeletet a II. kórház (Tol­buhin sgt 57.1 tart. Gvermeksérültek és gyermek­sebészeti botegek ellátása a Gyermekklinika gyermeksebé­szeti osztályán történik. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a fclnöttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap, és munkaszüneti napo­kon, réggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatt) körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős ese­tek orvosi ellátása GYER3IEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órvitól holnap reg­gel 7 óráig az Ujszegedi Gyer­mekkórház, Szeged. Odesszai krt. 37. Telefon: 22 -655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld S. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráls Telefon- tl-noo. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773 Hétfőn és csütörtökön délután 9 órától 6 óráig hívható. 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tv-torna 19.30: Híradó 20.15: Szomszédok 20.45: Van öt perce? 20.50: Hirhdttér 21.35: Leggyorsabbak a világon — grúz tv-film 22.40: Híradó 3. BUDAPEST 2. Képújság Ilirck szlovák nyelven Roland Garros — Francia Nemzetközi Teniszbajnokság A csodálatos szamovár - (ism.) Képújság Reérö körték Courtney PLne Quartet a „Pori Jazz 1987" fesztiválon Hiradó 2. Nas okran — szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor Képújság 14.50 14.55 15.00 20.00 20.10 20.15 20.45 21.20 21.35 22.05 16.50 17.30 18.00 19.15 19.30 20.00 21.05 21.50 22.10 22.40 15.00 21.03 16.50 17.30 18.00 19.00 19.15 19.30 20.00: 22.30 BELGRÁD 1. Híradó magyarul és szerbhorvátul Körzeti hiradó Relgnádi műsor Rajzfilm Hiradó Politikai magazin Zenés műsor Hiradó Irodalmi műsor Éjszakai műsor BELGRÁD 2. Francia nemzetközi teniszbajnokság Filmoszkóp ÜJVIDÉK Hiradó magyarul és szerbhorvátul Gyerekműsor Újvidéki képeslapok Ma Rajzfilm Hiradó magyarul Filmoszkóp Hiradó szerbhorvátul Rádió T/ # leve BUDAPEST 1. 8.55: Tv-torna 9.00: Képújság 9.05: Teledoktor 9.15: A harmadik határ — tv-filmsorozat — 7. 10.15: Képújság 16.55: Hirek 17.00: Hazai tükör 19.05: Esti mese KOSSUTH 8.30: A könnyűzene legszebb melódiái 9.30; Harminc pere alatt- »• a Föld körül — (tsm.) 10.05: Diákfélóra 10.35:' Labirintus 10.50: Verbunkosok, nóták 11.34: Nemes György novelláiból 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: Országok, tájak népzenéje 14.25: Zenei tükör 15.00: Szóról szóra 16.05: Mi ez a gyönyörű? 16.20: Botrány az állatkertben — mesejáték 17.00: Liszt: Nagy koncertszóló 17.30: Félóra népzene 18.00: Kritikusok fóruma 19.23: olimpiai hiradó 19.38: Vezess, ha birsz 20.08: „Szép ház, nagy park közepén" — Gobbi Hilda részleteket ad elő Közben című regényéből 21.02: Amikor nálunk járt Saljapm — 1. 21.32: Gyulai Gaál Jánds szerzeményeiből 22.00: Hírvilág 22.30: Oralia Dominguez opera­áriákat énekel 23.00: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek PETŐFI 8.05: Kónya Sándor operett­dalokat érnokel 8.20: Szabó család 9.05: Napközben 12.10: Fúvószenc táneritmusban 12.30: „Énekeltem én: B. Nagy Ferenc" 12.45: Archívumunkból 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Iránytű 15.10: Operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 16.00: „Pop-rock műhely" 16.30: A Magyar Jazz Quartet ú] stúdiófel vételeiből 17.05: Olasz popzene 17.30: Metronom 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelöknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Kattogó Kabaré 22.03: Nóták 22.35: Ambrus Kyri és Turi Lajos énekel 23.10: Rockpanoráma OLCSÓ! MOST MÉG OLCSÓBB! A SZEGEDI SZALÁMIGYÁR ÉS HLEXOMBINÁT 1988.1T1 á j. ! - t Ő1 a SERTÉSFEJ KILOGRAMMONKÉNTI ÁRÁBÓL IDÉNY JELLEGGEL 20% kedvezményt ad SZAKÜZLETEIBEN,HÚSÁRUHÁZAKBAN,ABC ÁRUHÁZAKBAN VÁSÁROLJA. ŰN IS! ^J I t

Next

/
Thumbnails
Contents