Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

Csütörtök, 1988. május 19. 5 Múzeumi világnap A május 18-i múzeumi vi­lágnap alkalmából több ha­zai múzeumban rendeznek új bemutatókat, s e napon immár hagyományosan csak­nem valamennyi intézmény ingyenesen látogatható. A tervek szerint ekkor nyitja meg kapuit a felújí­tott győri Xantus János Mú­zeumban az újjárendezett állandó kiállítás, amely a városnak és környékének történetét eleveníti fel az őskortól napjainkig. Eszter­gomban, a Balassa Bálint Múzeumban az esztergomi vár kutatásának történetét bemutató, az Országos Mű­emléki Felügyelőséggel kö­zösen rendezett régészeti ki­állítás, Egerben, a Dobó Ist­ván Vármúzeumban pedig rajnai kerámiákból váloga­tott NSZK-beli vendégtárlat várja a közönséget. Osztályiilések A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlésé­hez kapcsolódó osztályülések sorozata csütörtökön folyta­tódott az MTA székházában. A Műszaki Tudományok Osztályának tanácskozásán a műszaki egyetemi képzés fejlesztésének eredményeit és perspektíváit tekintették át a szakemberek. Koba árnyéka rajtunk Koba, ahogyan mozgalmi álnéven ismerték, nem más, mus is volt — a szocializmus mint Joszif Visszárionovics Dzsugasvili, azaz Sztálin. A históriájában is folyamatos­nevéhez kapcsolódó jelenségről, a sztálinizmusról a na- ság van. A mai magyar poli­pokban a Royal irodalmi kávéházban rendeztek igen nagy tikai rendszer intézményei érdeklődést kiváltott, sikeres estet — a sztálinizmussal igazából nem változtak az kapcsolatban hozható aktuális kérdésekről beszélgettünk elmúlt négy évtized alatt. Bárány Ferenc tanszékvezető egyetemi tanárral és Trásef ami az ebben részt vevő sze­László adjunktussal, a Szent-Györgyi Albert Orvostudo- mélyekre is hatással lehet. A mányi Egyetem marxizmus—leninizmus tanszékének okta- politikai-hatalmi berendez­tóival. kedés ezért, sajnos, hajlan­dóságot mutathat egy sztáli­_ , ni típusú megoldásra is. A — Tapasztalataik, no meg indulat es nem az ertelem vi- j^(jisö körülmények és a bel­ei közelmúltbeli irodalmi ká- tatkozik, a tudatlanság kő- s5 feltételek nehézségei egy­véházest által „szállított" bi- vetkeztében. A mai magyar aránt a visszarendeződés felé zonyitékok alapjan mennyire közvéleményben így egybe- js taszíthatnak: így szerin­van tisztában a mai magyar mosódik például az áldozat tünk: állandó feladat a spon­köztudat a sztálinizmus je- és a bűnrészes egymással fán érvényesülő sztálini lenségével? Mennyire, mi- egyébként teljesen ellentétes centralizáció elleni küzde­ként, milyen mélységben él erkölcsi kategóriája. Mert lem Tapasztalatból állítha­a sztálini kor a fejekben és tájékozatlanok vagyunk... hogy ez borzasztóan nagy a szivekben? Tudatküszöb, — Pontosabban úgy tájé- veSzély „kibeszélés" alá szorult-e, s koztattak bennünket, hogy ha igen, mennyire? eufémisztikus megszépítéssel — Először is magáról a fo- „hibáknak", „torzulásoknak" galomról kell beszélni. Nem- neveztek emberiség- és nép­csak manapság nem vallja ellenes bűntetteket, s azt senki magát sztálinistának, mondták, időközben azért a — Mindent összegezve hát: végül is mekkora hát Koba árnyéka rajtunk? — Ez az árnyék nagyon hosszú és nagyon messzire, a de még Sztálin idejében sem szocializmus épült. Miféle ^.láthatatlan jövőbe nyúlik lohoion ,>-.9 e"'re. A veszedelem akkora, hogy alapvető változásokra van szükség. A reformok vé­leményünk szerint éppen azt kell célozzák, hogy Dzsugas­vili árnyékára megfelelő volt használatos ez a termi- szocializmus lehetett ez? nus. Holott nagyon is létező. Egyáltalán: az volt, valami­meglehetősen összetett, de féle értelemben annak né­ma már persze egyértelmű- vezhetö? en negatívnak minősülő ka- — Ha a szocializmust, mint tegóriát jelöl, ami rávetül az lehetőséget, ideált képzeljük _ • - .... egész korszakra - de a Sztá- el, a valóság sohasem ugyan- m^n"yiseg" es erősségű feny Un nevéhez kapcsolódó tör- az. Marx azt mondta, ne az vetüljön, AZ emDerarcu. a ténelmi idő és főleg ese- ideálokhoz akarjuk igazita- human.tar.us szocializmus: ménysorozat egészét illetően ni a világot, hanem a világ- Kinivas. Anogyan differenciált vélekedés nem hoz az ideálokat. Ha szocia- itnKO . ™,n ™ondta; e& várható a jelenlegi közgon- lizmust mondok, nemcsak az fyengea ' emDerparti szo­dolkodástól. A sztálinizmus, eszményt, hanem a megváló- c'3112™"5 forradalma előtt az önkény, a terror, a totális sulást is érteni kell ezen. ^ ínt^K kiszolgáltatottság és a ret- Szocializmus tehát a sztálini "yefanak £ * tanuls^got tegés réme roppant érzéke- szocializmus is. ettől nem le- P,,'g. nem2eaeKeKre meS nyen él (sokszor valóban le- het eltekinteni. A sztáliniz- ke 1 jegyezni: _ semmitele, a fojtva a lelkekben), de az mus évtizedeit, vegyük vég- valosaSban eppen nepek tulajdonképpen re tudomásul, nem lehet zá- elemi l°gainak lábbal t,pra­emberek semmiféle részletet nem is- rójelbe tenni! Ahogyan egy mernek „hivatalosan" a sztá- mai polgári társadalom sem linizmusból. Nem csekély tagadhatja, hogy mondjuk mértékben az írástudók fe- országa történetében fasiz­lelőssége lenne az, hogy az egész, meglehetősen bonyo­lult korszak valóságát a kö­zönséggel megismertessék. A sztálini időszak mindenek­előtt a Szovjetunió problé­mája ugyan, de tekintve. sát jelentő „népboldogítá­sért" — a demokráciát nem szabad föladni. Domonkos László Taigetosz messze van? Szép, jó mérce lehetne a humánum. (Ha nem is ilyen elvont formában.) A hétköznapiság nyelvére lefordítva, a szegedi egészségügyi gyermekotthonban például jelenthet­né azt, hogy van elegendő felkészült gondozónő, akad fő­állású pszichológus és gyógytornász is, nem kell könyö­rögniük bedolgozói munkáért... A fentiekről közösen gondolkodtunk Galántai Erzsébettel, az intézmény főor­vosával, vezetőjével. — Milyen nehézségekkel jár Szegeden a testi és szel­lemi fogyatékosok ápolása? — A 280 férőhelyünkből 251 betöltött. Ránk tehát egyelőre nem jellemző a zsúfoltság. A gyerekek egészségügyi ellátását házon belül két orvos végzi. A szakfeladatokat klinikai, kórházi orvosok látják el. A gyermekklinikával, a gyermekkórházzal jó a kapcsolatunk. — Akkor tehát minden virágos? — Mi kétévestől 18 éves korig vállaljuk a gyerekek ápolását. De hová fordul­junk mondjuk a 19 éves, sérült gyerekeinkkel? A gyermekkórház természetes módon már nem fogadja őket, a felnőttgyógyászat pedig nincs berendezkedve a kezelésükre. Ilyenkor ter­mészetesen nagy a kötélhú­zás. Mi addig 'szívóskodunk, míg valahol kinyílnak az ajtók. — Mi lesz a túlkoros ott­honlakókkal? — Szociális otthonba kel­lene irányítani őket, de hát köztudomásúan ezekben nagy a zsúfoltság. Az el­múlt két évben egy gyere­ket sem tudtunk elhelyez­ni. — Nincs megoldás? Hi­szen más bánásmódot igé­nyel egy felnőtt, mint egy gyerek. — Nem tudunk mit tenni. A gyermekotthonban fél­száz azoknak a száma, akik már betöltötték a 18. élet­évüket. — Milyenek az intéz­ményben a személyi felté­telek? — Évek óta betöltetlen a pszichológus és a gyógytor­nász státusunk. A jelentke­zők vagy a munka nehéz­ségeitől riadnak vissza, vagy nem tudjuk megfizetni őket.. Gondolom, nem kell ecse­telni, mit jelent egy ilyen intézményben a fenti szak­emberek hiánya, illetve azt, hogy a munkát mellékfog­lalkozású kollégák végzik. Továbbá tizenöt gondozó­női státusunk is betöltetlen. Ilyen nehézségű munkakör­ben, ennyi fizetésért nehe­zen tudnak nálunk megra­gadni a szakdolgozók. Szin­te állandósultak a helyette­sítések, nem tudjuk kiadni a szabadnapokat, nagy a fizikai megterhelés, és mind­ezért fizetünk egy pálya­kezdőnek 4 ezer egynéhány­száz forintot. Arról mái­nem is beszélek, hogy amint nőnek a gyerekek, a nővé­rekben munkálni kezd a félelem. A napi ápolási szükségfeladatok mellett már nem jut idő a nevelé­sükre. Talán igazán mód­szereink sincsenek. — Hogy folyik a habili­tációs, a rehabilitációs mun­ka! — A munkateráDia házon belül és a Fonalfeldolgozó Vállalatnál zajlik. Jelenleg Úttörő- és vándortáborok A nyáron csaknem 50 ezer kék- és pirosnyakken­dős pajtás töltheti haszno­san, kellemesen a szünidő egy részét azokban a köz­ponti és vándortáborokban, amelyeket a Magyar Úttö­rők Szövetsége szervez. Június 13-án kezdődnek az első vándortáborok. Mint­egy ezer úttörőcsapat vállal­kozott arra, hogy — a gye­hogy a mi hazánk sorsa im­máron 43 esztendeje annyira szorosan összekötődött a Szovjetunió történetével, a legcsekélyebb mértékben sem lehetünk közömbösek azzal kapcsolatosan, hogyan vannak éppen ók mostaná­ban a sztálinizmussal. Rette­netes baj és tűrhetetlen álla­pot, hogy a mai Sztálin-kép magyar nyelven hozzáférhe­tetlen. Az emberek tájékoz­tatás iránti igénye teljesen kielégítetlen. Jellemzi az érdeklődést és az állapotokat egyaránt például a Befeje­zetlen forradalom-kötet el­képesztő sikere is. — Az alulinformáltságból következő tények a sztáliniz­mus esetében miféle torzulá­sokhoz vezettek? — A torzulás kétirányú: torzított az alattvalókon, és torzított hatalmi relációban is. A folyamatosság kérdése a döntő: mennyire tudnak, mennyire lehetséges szakíta­ni az előző — előbb, a brezs­nyevi korszakban a sztálini, majd a mostani periódusban a brezsnyevi időszakkal? Az első esetben ez a Szovjet­unióban is csak röpke időre sikerült: nagyon sokáig nem történt meg a sztálinizmus­sal való gyökeres szakítás és szembefordulás. Ebből tör­vényszerűen következett, hogy a helyzet csakis újabb pangáshoz, válságszituáció­hoz vezetett! Az pedig, hogy véglegesen és végérvényesen nem számoltak le Sztálinnal, merőben érzelmi reakciókat vált ki az emberekből. Az A kozmosz ablakai Csanád Béla válogatott versei Egyik aforizmájában Ju­hász Gyula fölsorolja a Pe­tői! verseiben előforduló ne­veket. s megállapítja, hogy belőlük Petőfi egész érze­lem. és gondolatvilága ki­deríthető. Bizonyára minden költőre érvényes volna ez a vizsgálati módszer, e sa­játos nézőpontú elemzési le­hetőség. Csanád Bélát is fölöttébb jellemzi, hogy kik­nek az emlékezetét idézi (Bartók, Dosztojevszkij, XXIII. János, Kodály, Kon­dor Béla, Latinovits Zoltán, Pilinszky János, Rónay György) avagy kortársai — barátai, eszmetársai — kö­zül kiknék ajánlja versét (Borsos Miklós, Kiss Bene­dek. Magyar Ferenc, Prokop Péter, Rajeczky Benjámin, Szántó Piroska, Vas István). Kiss Benedek a földije: mindketten a Bács megyei Akasztón születtek. Prokop Péternek, a Rómában élő európai hírű festőművész­nek — szintén a kalocsai egyházmegye papja, mint a költő — festményének föl­használásával készült a kö­tet védőborítója. Sajnálom, hogy verseinek megrostáló­ja. Tornai József mellőzte Csanád Bélának a Bálint Sándor emlékezetére írt örökség című versét, ame­lyet a Somogyi-könyvtári Műhely Vallomások Szeged­ről cimű ikülönszAmában (1983/2—3) közölhettem. Egyik legszebb verse ez. Szerencsére itt van a másik szegedi ihletésű költeménye, a Szeged, Alsóvárosi temp­lom című: Gót ablakok mögött ltörténelem, barokk arany és modern [áhítat imádkozik. Istenes századok emléke leng a boltozat alatt. Csanád Bélát ugyanis jog­gal véljük a szegedi litera­túrához tartozónak. Több mint öt éven (1958—1963) át a szegedi hittudományi fő­iskola tanáraként élt közöt­tünk, telítődött a Város szellemi hagyományaival. Furcsamód, még Itáliát is, mielőtt járt volna ott, Sze­ged révén, a Klauzál tér olaszos szépsége nyomán szerette meg. Azóta több olaszországi tartózkodásra volt alkalma, s ennek le­nyomata is ott van költé­szetében Madonna in Tras­tevere. Assisi, Cristoforo Colombo házánál stb). Érdekes, hogy a ritkán publikáló költőnek 1963-ban Pacsirta szállj! címmel már megjelentek válogatott ver­sei. Az Élet és Irodalomban akkor Thurzó Gábor egy­felől — mint katolikus köl­tőt — Francis Jammes-mal másfelől — mint magyar poétát — Simon Istvánnal rokonította. Költészetének vallásos alapszövete most is .változatlan, de általános emberi és nemzeti tartalma elmélyült. Szülőfalujáról, el­hunyt szüleiről, alföldi tá­jakról, városokról a Bala­ton partjáról, a magyar szo­morúságokról szóló versei ezt tanúsítják. Külön ciklust szentel költőtársa emlékének (Rekviem Pilinszky Jáno­sért) egy másik meg pap társa 'varázslatos, különös, egyéni festészetének (Válto­zaiok Prokop Péter képeire). Jellemző Csanád Béla sze­rénységére, hogy az Új Tü­kör kritikusának, amikor saj­nálattal vallja be, eddig figyelt föl költészetére, szó­vá kell tennie: azt sem tud­ja a költőről, hány éves, hova valósi; még a könyv­borítón szokásos arckép sem ismerteti meg olvasójával. Ncs, Csanád Béla 1926-ban született, s jelenleg a bu­dapesti hittudományi aka­démia tanára. A mai ka­tolikus költészet kiemelkedő képviselője. (Magvető Könyvkiadó.) Péter László rekek érdeklődésének meg­felelően — részt vesz vala­melyik, 8 vagy 14 napos vándortábori programban. Az úttörőszövetség 44 féle útvonalat kínált választékul nekik — nyolccal többet a tavalyinál. A Kőrös és a Ti­sza a vízi vándortábor út­vonala, a kerékpáros ván­dortáboroké pedig Győr­Sopron, Zala, Bács-Kiskun, Szolnok és Csongrád megye egyes tájain, településein ve­zet át. Az úttörőszövetség 20 köz­ponti táborban várja a kis­diákokat június 20-tól. Fo­nyód-Alsóbélatelepen, Bükk­aranyosban, Orfűn, Zobák­pusztán, Mártélyon, Sárospa­takon, Telkibányán, a Sza­badság-forrásnál, a Búbánat völgyben, Körtvélyespusztán, a csicsói erdészházban, Kő­hegyen, Zebegényben, és to­vábbi helyeken szerveznek mintegy 15 ezer gyermek számára táborokat. öten dolgoznak a gyárban. Nagyon jó tapasztalataink vannak. A kinti elfoglalt­ság strukturálja a gyere­keket, feladatot, kötelezett­séget jelent számukra. Mi szorgalmaznánk a munkába állásukat, de a munkáltatók nem kapkodnak értünk. Túl azon, hogy némi keresetet is jelentene ez a gyerekek­nek, segiti a beilleszkedé­süket, a szocializációjukat, így kikerülnek a zárt rend­szerből az életbe. Igaz, ez gyakran konfliktusokkal jár. Az is előfordul, hogy összeütközésbe kerülnek a hatóságokkal. Ennek az ódiumát vállalnunk kell. — Érthetem ez alatt azt, hogy időnként feltűnik a házban a rendőrség, illet­ve ön gyakran megfordul a bíróságon is? — A gyerekek nem szá­mítanak jogi személynek, így nekem kell az ügyeiket tisztáznom. — Milyen a házon belüli munkaterápia? — A jelenleginél sokkal többet tudnánk dolgozni. De sajnos kevés vállalat áll velünk szóba. Ez alól kivé­tel a gyufagyár és a Fonal­feldolgozó Vállalat. Nagyon nagy szükség lenne a többi cég segítségére. Nálunk a bővítés a terápiát erősíte­né. — Hogyan oldják meg a gyerekek oktatását? — A Gedói és a Dugonics utcai iskola segítségével házon belül folyik a tanítás. Pedagógusok, gyógypedagó­gusok végzik ezt a munkát. — Tudok egy nagyon prózai, de igen égető gond­jukról. Mosoda. — A mosodánk leszűkíté­sével húsz ágyat nyertünk. Igen ám, most hordhatjuk a pelenkákat a Patyolatba. A mosás költsége évente óriási. A kórházi mosodák nem tudnak rajtunk segíte-'9 ni. A többszörös fertőtlení­tés miatt pedig szinte hetek alatt tönkremennek ezek a kelmék. Jelenleg egy pe­lenka 32 forintba kerül. Az éves költségvetésünk fele bér. Elképzelheti, a fenn­maradó pénzből mire futja. No, de nem sírok. — Hogy lehet a gyermek­otthonbál kikerülni? — Tizennyolc éven túl igazság szerint meg kellene válni a gyerekeinktől. Ez ritkán következik be. Aki­ket sikerül rehabilitálnunk, szociális foglalkoztatóba ke­rülnek. Előfordul örökbe­fogadás is. — Sikerélményeik? Csönd. — Ha egy gyermek el­megy tőlünk, és akár az életben, akár egy foglalkoz­tatóban megállja a helyét, akkor már tettünk valamit. Az is elismerés, ha a szülők elégedettek az ápolással, a gondozással. Bodzsár Erzsébet Szegedi zenei sikerek A Weiner Kamarazenekar Wéninger Richárd vezényle­tével a közelmúltban — áp­rilis végén — egyhetes kon­certturnén vett részt Svájc­ban. A Collegium Academi­cumnak, azaz a konzervató­rium zenekarának vendége­ként Genfben, továbbá Le Sentierben és Villeneuve­ben adtak emlékezetes si­kerű hangversenyeket. Mű­sorukon többek között Vi­valdi Négy évszaka szere­pelt Szecsődi Ferenc közre­működésével, s Vántus Ist­vántól is bemutatták a mai magyar zene hetén elhang­zott két legfrissebb opuszát, a Gammát és az Omage a Bach című kompoziziót. Ha­zatérésük közben még az Innsbruck melletti Swazban is adtak egy koncertet. Si­kerük fokmérője, hogy meg­hívást kaptak a jövő évad­ra Angliába is, Oxfordba, és november 8-án pedig Lou­sanne-ba várják őket vissza az igényes svájci zeneértők. * Gallai Attilának, a szege­di zeneművészeti főiskola ta­nárának az amsterdami Broekmans and van Poppel kiadónál jelent meg leg­újabb műve, a Szólószonáta bőgőre. A siker folytatása, hogy Carol Luise Harte, aki a Nortwestern University nagybőgő mesteriskoláját ve­zeti, számba vette a külön­böző nemzetiségű kiadóknál világszerte megjelent, bőgő­re írott műveket és minősí­tette őket, az 1987-es Nem­zetközi Nagybőgős Társaság télen megjelent kiadványá­ban. Ezzel a kritikai tájé­koztatóval kívánta segíteni a világ bőgőjátékosainak re­pertoárbővítését. Gallai At­tila kompozíciója a követke­ző minősítést kapta: „Kivá­ló, legjobb, versenyekre, fesztiválokra és hangverse­nyekre érdemes." B. B.

Next

/
Thumbnails
Contents