Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

2 Kedd, 1988. május 10. Horn Gyula előadása az Európa Tanácsban © Strasbourg (MTI) Horn Gyula külügyminisz­térium! államtitkár hétfőn Strasbourgba, az Európa Ta­nács székhelyére látogatott. Horn Gyulát Marcelino Ore­ja, az Európa Tanács főtit­kára hívta meg, s a látoga­tásnak az volt a célja, hogy elősegítse a politikai párbe­széd fejlesztését Magyaror­szág és a 21 nyugat-európai tőkés országot tömörítő ál­lam- és parlamentközi szer­vezet között, amellyel Ma­gyarország tavaly vette fel a hivatalos kapcsolatot. Horn Gyula megbeszélést folytatott a szervezet veze­tőivel, és előadást tartott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjai előtt Magyarország külpolitikájá­ról. Egyebek között kitért arra, hogy kapcsolat jött létre a Varjtói Szerződés és a NATO, az egyes szo­cialista országok, s az Euró­pa Parlament, illetve az Európa Tanács, az Észak­Atlanti Közgyűlés képvise­lői között. Mindez a meg­változott nemzetközi hely­zetet jelzi, és nélkülözhetet­len ahhoz, hogy az enyhülés visszafordíthatatlanná vál­jék. A világgazdaságban végbe merfő integrációs folyama­tokról szólva Horn Gyula kifejtette: a magyar kor­mány következetesen mun­kálkodik azon, hogy a ma­ga részéről biztosítsa a hi­teles gazdasági információk, adatok szabad áramlását, a gazdasági nyitottság kölcsö­nösségét, a vegyes vállala­tok létesítését, s szorgal­mazza a gazdasági együtt­működést akadályozó té­nyezők megszüntetését. Humanitárius én emberi jogi kérdéseket érintve Horn Gyula aláhúzta, hogy Magyarország folyamatosan halad előre nem csupán a fejlett demokrácia intézmé­nyeinek kiépítésében, hanem az emberi jogoknak a kül­ső kapcsolatokban való ér­vényesítésében is. Ezt mu­tatja a kiutazásról szóló törvényerejű rendelet, amely egyértelműen rögzíti, hogy a külföldre utazás Magyar­országon állampolgári jog, ami megfelel a polgári és szabadságjogok nemzetközi egyezségokmányában rögzí­tetteknek is. A nemzetiségi kérdésről szólva aláhúzta, hogy a Ma­gyar Népköztársaság érzé­keny a nemzetiségi problé­mák iránt, mert Európa különböző országaiban a magyarság a legnagyobb lé­lekszámú nemzeti kisebbség­Magyarország elvi álláspont­ja az. hogy a kialakult or­szághatárok, a terület; sta­tus quo fenntartása fontos eleme az európai realitás­nak. A nemzetiségi kérdés rendezését alapvetően a de­mokrácia következetes fej­lesztése, az emberi jogok érvényesítése, a nemzetisé­gekkel való folyamatos tö­rődés. az anyanemzettel va­ló zavartalan kapcsolattar­tás szavatolhatja. Ezért szorgalmazza Ma­gyarország a bécsi utótalál­kozón a nemzetiségekkei kap­csolatban a teljes és tény­leges egyenjogúság érvé­nyesítését. Horn Gyula elismeréssel szólt arról, hogy az Európa Tanács az európai népek közötti megértés és együttműködés erősítésén munkálkodik. Megállapított to, hogy Magyarország és az Európa Tanács között szá­mos területen van lehetőség az együttműködésre. Országgyűlési bizottság ülése Minden napra egy ötlet Folyik a harc a vevőért, minden vásárlónak meg kell találnia a számára legjob­ban mefelelő már majdnem egyedi darabot. Így azután szinte áttekinthetetlenül sokszínű a kínálat és gazdag a választék. A Sony alig' fél év aTaft és csak Angliában televízió, videó- és audióberendezései­ből száznál is több új típust dob piacra. A Matsushita — amely az elektronikai ter­mékek legnagyobb gyártója a világon — egyedül a car­diffi gyárából százféle elekt­ronikai termékkel jelentke­zik az idén. A főleg szemé­lyi számitógépeket gyártó amerikai Apple átlagosan hetente jelentkezik új por­tékával. Az olasz Benetton úgyszólván havonta lecseré­li a ruhaüzletekbe kiakasz­tott modelljeit..., s a pél­dákat a végtelenségig lehet­ne sorolni. Az új termékek egyre rö­videbb ideig hagyják érvé­nyesülni a régieket — le­rövidült a gyártmányok pia­ci életképessége. A változatos kínálat állan­dó újratermeléséhez korsze­rű rugalmas technológiai rendszerekre van szükség, hogy a választék ne a rak­tárakban heverjen. Igy ala­kult ki az úgynevezett JIT késztermék-készletezési rendszer, amely abból az angol elnevezésből (just in time) kapta a nevét, hogy mindig az van raktáron és éppen akkor, amit a meg­rendelők igényelnek. A Be­netton így semleges színek­ben gyártja konfekcionált termékeit, és azokat a meg­rendelők jelzései alapján az utolsó pillanatban festi a megfelelő divatszínekre. A cég olyan számítógépes rendszert vezet be. amely a legfrissebb piaci irányzatok szerint tervezi a modelleket, és ennek megfelelően irá­nyítja a gyártást is. Leleményesség dolgában a japán elektronikai fogyasz­tási cikkeket gyártó cégek járnak az élen. Könyörtelen erők kényszerítenek erre, mert egy-egy termékük fé­nye még a tokiói kirakatok­ban is három hónap alatt megkopik, holott öt évvel ezelőtt még azzal számol­hattak, hogy az újdonság három évig jól eladható. Egyszerre két utat járnak: egy-egy cikket, vagy úgy tartanak életben, hogy fo­lyamatosan csökkentik az árát — ehhez az előállítási A fejlett tökcs orszá­gok fogyasztói valóság­gal kapkodják a fejü­ket: nap nap után va­lamilyen új termékkel bombázzák őket a leg­nevesebb cégek. A tom­boló versenyben csak az maradhat állva, aki órá­ról órára újítani tud és képes lepipálni a kon­kurenseket. költségeket is le kell szorí­tani —, vagy pedig állandó­an apró újdonságokkal kell kiegészíteni, hogy az ár tart­ható legyen mégse veszítsen versenyképességéből. Az apró változtatások egy­ben elvezethetnek egy telje­sen új típusú portéka kiala­kításához is. Jól mutatja ezt a Sony példája: a japán cég annak idején úttörőként jelentkezett a walkmannal. Ahogy az újdonság varázsa megkopott, és engedni kel­lett az árakból, a mechani­kus részeket elektronikus­sal cserélték ki, s ezzel nemcsak olcsóbb, de meg­bízhatóbb is lett a szerkezet. Az igy tökéletesített válto­zatból alakíthatták ki a víz­hatlan modellt, amely stran­doláskor használható, és a fürdőruhához illő többféle divatszínben hozták forga­lomba. Az újítás trükkje, hogy a legfrissebb típusok nem te­tőtől talpig újak, gyakran csak a külső megjelenésük újszerű, netán egy-két új ötlettel javultak. Az ú> japán autótípusok­ban csak az alkatrészek 30­40 százalékát váltják fel modernebb elemekkel. Ezért is lehetnek frissebbek pél­dául az amerikai konku­renseknél, mert ők minden új változatban az alkatré­szek nyolcvan százalékát teljesen kicserélik. A japán kocsik az ötlet megszületése után kevesebb mint négy évvel legördülhetnek a sze­relőszalagról, míg Ameriká­ban, vagy Európában ez hat-hét évig is eltart. Az amerikai Chrysler el­határozta, hogy fordít a kockán és három évre rövi­díti az új kocsik kifejleszté­sét. Ezután a fejlesztésből kiemelj a fő darabokat, mint a fék, vagy az erőátvi­teli rendszer, hogy ezek már készenlétben álljanak, ami­kor az új modell gyártását beindítják. A számítógépek alkalma­zásával a kísérleti darabok jelentős részének elkészítése megtakarítható és kevesebb prototípusra van szükség. A svéd Saab nagy teljesítmé­nyű számítógéppel modellezi az ütközési teszteket. Jellemző egyébként, hogy a neves nagyvállalatok üzle­ti kudarcaik mélypontján is a végsőkig kitartanak ku­tatási-fejlesztési programjaik mellett. Az amerikai kom­putergyártó Honywell Bull, vagy a nyugatnémet Por­sche már-már a csöd szélén volt, és éppen azzal állt talpra, hogy akkor sem adta fel fejlesztési elképzeléseit. Aki a világpiacon próbára akarja tenni erejét, nem árt, ha tudja, kikkel kell meg­küzdenie. Rakétatámadások © Kabul (AFP) Az afganisztáni kormány ellen harcoló fegyveres el­lenzék tagjai hétfőre virra­dóra négy rakétát lőttek ki Kabulra. Az egyik rakéta az afgán fővárosnak abban a negyedében robbant, ahol a diplomáciai képviseletek ta­lálhatók — jelentették li ír­ügynökségek helyi diplomá­ciai forrásokra hivatkozva. Az AFP a kabuli bolgár nagykövetség szóvivőjét idézve arról számolt be, hogy a diplomatanegyedben felrobbant rakéta megsebe­sített egy bolgár diplomatát és annak fiát. Mindkettőjü­ket kórházba szállították. A rakétákat mintegy hét kilo­méteres távolságból indítot­ták el — jelentette az AFP. Ezután a márciusi plená­ris ülésen elhangzott és bi­zottsági hatáskörbe utalt interpellációkra kidolgozott javaslatok tárgyalásával folytatták a munkát. Dev­csics Miklós (Nógrád me­gye) az erre a célra alakult alkalmi bizottság vezetője elmondta, hogy a villany­áram díjszabásával kapcso­latban az Országos Árhiva­tal két javaslatot készített el. Ezeket jelenleg tanulmá­nyozzák a képviselők, így a javaslatokat a bizottság következő ülésén terjesztik elő. A másik alkalmi bi­zottság vezetője, Mészáros Győző (Somogy megye) ar­ról számolt be, hogy eddig csak a Magyar Nemzeti Bank vezetőivel sikerült megtárgyalni az élelmiszer­gazdaság hitelezésének hely­zetét. A kereskedelmi ban­kok képviselőivel még nem tudták lefolytatni a szüksé­ges tárgyalásokat, így csak a bizottság következő ülé­sére tudják befejezni a munkát. Az eddigiek alap­ján megállapítható, hogy az MNB a kormány stabilizálási politikájának megfelelően hajtotta végre a pénzszűkí­tő intézkedéseket, ám a módszerek nem minden esetben feleltek meg a kö­vetelményeknek, s így a gazdálkodásban zavart okoz­tak. Az MNB-nek erőtelje­sebben kellett volna befo­lyásolnia a kereskedelmi bankok hitelpolitikáját is, hogy az szelektívebbé vál­jon. Egyébként nemcsak a vállalatoknál, hanem a költségvetésnél is szigorú pénzszűkítő intézkedésekre van szükség. Ennek része lehet a csődeljárások gyor­sítása is — állapították meg. Az élelmiszer-gazda­ságban az első félévben a likviditási helyzgt többé-ke­vésbé rendeződött. Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról szólt, hogy a Parlament márciusi ülése óta több íz­ben találkozott a kereske­delmi bankok vezetőivel, és számos intézkedés történt az indokolatlan likviditási gondok rendezésére. Tartalékkeretet különí­tettek el a két érintett ke­reskedelmi banknak, hogy a gazdálkodáshoz szükséges forrásokat biztosítsák a vállalatoknak. Am a nép­gazdaság egyensúlyának ja­vítása miatt további pénz­szűkítő intézkedésre kell számítaniuk a vállalatok­nak. Kovács András (Heves megye) arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az Országos Kereskedelmi és Hitelbank egyes vidéki fiókjai a na­pokban felmondták a tar­tós forgóalap-pótló hiteleket. Mivel ezek. a hitelek sok esetben többszörösei a gaz­dálkodók nyereségeinek, így nehezen képzelhető el, hogy az összegeket a vállalatok rövid időn belül jövedel­mükből pótolni tudják. Puskás Sándor (Heves me­gye) a helyzetet magyaráz­va elmondta, hogy a 70-es évek második felében a forgóalap-ellátásban jelen­tősen megnőtt a hitelek sze­repe a vállalatoknál. Így alakul ki az a helyzet, hogy sok helyen banki hi­tellel finanszíroznak tartó­san lekötött forgóeszközö­ket, A kereskedelmi ban­kok ennek a gyakorlatnak a folytatására természetesen egyre kevésbé hajlandók, s ez összhangban van a hi­telpolitikai irányelvekkel is. Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága. Bognár József, a bizottság elnöke bevezetőben ismertette az országos diákparlament le­velét, amelyet a képviselőkhöz intéztek a parlament küldöttei. Arra kérték a bizottságot, hogy a képvise­lők a jövő évi költségvetési törvény tárgyalásakor an­nak szellemében vizsgálják az oktatásra fordított támo­gatásokat, hogy a kibontakozási program végrehajtása elképzelhetetlen az általános, középfokú és felsőfokú ok-, tatás jelenlegi helyzetének gyökeres javítása nélkül. A bizottság úgy határozott, hogy az 1989. évi költ­ségvetés tárgyalásánál nagy figyelemmel lesznek az oktatásra fordított költségvetési kiadások alakulására. Tartós eszközöket ugyanis tartós, vállalati forrásokból kell finanszírozni. Kétség­telen azonban, hogy a hely­zet rendezése sok esetben nem oldható meg önerőből. A bizottság ezután együtt vitatta meg a vagyonérde­keltségről és a készülő gaz­dasági társaságokról szóló törvény alapvető elveiről készített írásos tájékoztató­kat. A tájékoztatót kiegé­szítve Madarasi Attila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár elmondta, hogy a vagyonérdekeltség feltéte­leinek megteremtése számos intézkedést igényel a kor­mányzattól. Ennek érdeké­iben vezették be az egységes vagyonszámlát, hozták létre a vagyonjegy intézményét. A vagyonérdekeltség szem­pontjából igen fontos a le­endő társasági törvény is, amely lehetővé teszi majd, hogy a gazdálkodók tevé­kenységükhöz kiválasszák a legmegfelelőbb működési formát. Ezzel párhuzamo­san elkészül az egységes vállalkozóiadó-törvény, amelynek révén a külöbö­ző 'formában működő cé­gek gazdálkodási feltételei egységessé válnak. Hangsú­lyozta, hogy olyan társadal­mi, gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben a vagyonát gyorsan növel­ni képes szervezet minősül gazdaságilag és politikailag sikeresnek, míg a fizetési kötelezettségeinek pontat­lanul eleget tevő, ingatag pénzügyi helyzetben levő szervezet gazdasági és tár­sadalmi megítélése kedve­zőtlenné válik. Indokolt lehetővé tenni a lakosság számára is a rész­vények vásárlását. Ez ugyanis a szakértők megíté­lése szerint nem fenyeget olyan veszéllyel, hogy az állami vagyon tömeges mé­retekben reprivatizálódna, illetve a gazdasági szféra irányítása a magánrészvé­nyesek kezébe kerülne. Mérlegelni kell azt is, hogy a részvényvásárlás az ál­lampolgárok több generá­ciója számára teremthet értékőrző, felhalmozási le­hetőséget, s átalakíthatja a lakosság fogyasztási befek­tetési struktúráját, jelentő­sen csökkentve a pazarló fogyasztást. Sárközy Tamás, a Minisz­tertanács parlamenti tit­kárságának vezetője arra hívta fel a képviselők fi­gyelmét, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény tervezete nyitott, annak ki­egészítésére számos javas­latot várnak. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese arról szólt, hogy a társasági törvény­hez egy sor más intézkedés is párosul, így az egységes adótörvény, a bér- és kere­setszabályozás korszerűsí­tése a készülő bérreform szellemében, a bankrend­szer további korszerűsítése, a vagyonértékelés szabá­lyainak kialakítása, a veze­tői érdekeltség továbbfej­lesztése, a vállalati katego­rizálás megszüntetése. Csak ezekkel együtt fejtheti ki azt a hatást a társulási tör­vény, amelyet várnak tőle a szakemberek. A vitában a képviselők felvetették, hogy a telepü­lések vagyonának hasznosí­tásában is ki kellene alakí­tani a vállalkozói magatar­tást, szükség van a nem termelő szférában is a va­gyonérdekeltség biztosításá­ra. Felhívták a figyelmet arra, hogy a népgazdaság­ban önmagában a szerkezet módosítása nem hozza meg a kívánt eredményt, jöve­delmezőség által vezérelt struktúraváltást kell elérni. Lényegesen növelni kell a menedzserek érdekeltségét, hiszen nélkülük elképzelhe­tetlen a vállalati vagyon megfelelő működtetése, a jövedelmező gazdálkodás biztosítása. Fontos kérdés a vállalati vagyon értékelése is. A képviselők hangsú­lyozták, hogy a vállalatok eszközeit piaci módszerek­kel kell értékelni, s ehhez szükség van a feltételek fokozatos megteremtésére. A vállalati mérlegek nyil­vánosságra hozatala terén jók a tapasztalatok. Arra is felhívták a figyelmet: meg kell akadályozni annak le­hetőségét, hogy a gazdál­kodók más működési for­mát választva kibújjanak korábban vállalt kötele­zettségeik teljesítése alól. A felvetésekre, a képvi­selők kérdéseire Madaranl Attila, Pulai Miklós és Sár­közy Tamás válaszolt. Sár­közy Tamás elmondta, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvénynek nem lesz végrehajtási utasítása. Újabb sztrájkok Lengyelországban tb Varsó (MTI) A lengyel kormány* szóvi­vői hivatala megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint sztrájkokra került sor Gdanskban és Wroclawban. A gdanski Lenin hajó­gyárban és a wroclawi „Dói­mét" gyárban a dolgozók egy része bérköveteléseik alátámasztására beszüntette a munkát. A szóvi­vői hivatal szerint nincse­nek információk más til­takozóakciókról. Nowa Hutában kedd óta tart a sztrájk, ami eddig már több mint 3 milliárd zlotys termeléskiesést oko­zott. Értesítjük tisztelt tagjainkat és Szeged Belvárosának lakosságát, hogy az OSKOLA UTCA és az OROSZLÁN UTCA sarkán levő új épületben belvárosi egységünket MEGNYITOTTUK. Takarékszövetkezetünk üzletháza széles körű pénz­ügyi tevékenységgel áll tisztelt tagjai és ügyfelei rendelkezésére. BETÉT, KÖLCSÖN, VALUTAELADÁS stb. Útba esik jövet-menet a takarékszövetkezet!

Next

/
Thumbnails
Contents