Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-13 / 113. szám

Pcntck, 1988. május 13. Befejeződött a vetés Segített az eső Országszerte befejeződött a tavaszi vetés; utoljára a ku­korica kijelölt termőterüle­tét járták végig a gépek, amelyek az 1,15 millió hek­tárra tervezett fontos takar­mánynövény magját vetették el. A MÉM adatai szerint a tavaszi munkák szezonja vi­szonylag zavartalan volt. A növényi szaporító anyagot a gazdaságok döntő többségé­ben jól előkészített talaj várta és mindent egybevet­tették a vetőmag kelését, il­letve a zsenge növények megerősödését, Ugyanúgy a zöldséges kertekben is segí­tett az eső, annál is inkább, mert a kiültetett palánták fejlődésük első szakaszában különösen igénylik a ned­vességet. A palántázás egyéb­ként a végefelé tart; ott is kevés dolguk van már, ahol megvárták: hoznak-eerősebb lehűlést a fagyosszentek, amelyek azonban az idén — ve a termelők jó minőségű szerencsére — várhatóan mái­munkát végeztek az elmúlt nem okoznak terméskiesést. hetekben. A cukorrépát április 20-ig vetették el, a ' napraforgó €Zt vetőmagja is április végéig a földbe került, s az utolsó A meteorológiai előrejelzés Elkészült az áprilisi fa­gyok által okozott károk té­kukorica táblákon pedig az teles összesítése. A gazdasá­elmúlt napokban „helyezték el" a vetőmagot. A silóku­korica sem ad már munkát a termelöknek, a takarmány­nak szánt növény sokfelé már ki is kelt. A szakemberek szerint az elmúlt napok esőzései segí­gok — a biztosító intézetnek — 13 ezer hektáron jeleztek gyümölcskárokat, és 4 ezer hektáron észleltek elfagyást a szőlőskertekben. Adataik szerint 76 hektáron pusztult el a zöldség, vetemény. (MTI) Epül az égetőmű Felgyorsult a dorogi ipari hulladék égetőmű építése; kora reggeltől késő estig, s amikor szükséges, szombaton és vasárnap is dolgoznak az építő- és szerelőmunkások. Már a helyén áll a 10 mé­ter hosszú forgókemence, az utóégetőberendezés és a hő­hasznosító kazán. Felépítet­ték a 70 méteres kéményt, amelyet a környezet védel­me érdekében az engedélye­zettnél is 20 méterrel maga­sabbra húztak. Elkészült a műhelyeket, laboratóriumo­kat és az irodákat magába foglaló szolgáltatóház, rövi­desen befejezik a tartály­park kialakítását. A leendő égetőmű és a Dorogi Gyógyszerárugyár kö­zött távvezetéket építettek ki, ezen szállítják majd a gyógyszergyárban keletkező biogázt a forgókemencéhez, hogy azt is elégessék. Ezzel megszüntetik a Dorogon ér­zékelhető kellemetlen szagot, ami a biogáztól származik. Küldöttekkel munka közben (6.) E rendszer neveltjei Judik István termelőmes­terként dolgozik az NKFV szegedi üzemében. Az MSZMP-nek 1962 óta tagja. 1975-ben beválasztották a Szeged városi pártbizottság­ba. 1980-ban a Csongrád megyeibe. A megyei végre­hajtó bizottságnak 1983-ban lett tagja. — Sokak szerint az orszá­gos pártértekezletet előké­szítő megyei tanácskozás ke­vésbé volt szókimondó, mint mondjuk, a szegedi városi pártfórum. Valóban így volt ez véleménye szerint, vagy csak a sajtóban megjelent tudósítások hangvétele volt ennyire eltérő? — A megyei pártfórumon elhangzott felszólalások jól tükrözték jelenünk problé­máit. Például a felelősség megállapításának elengedhe- kádercserék elengedhetetle­tetlen voltát majdnem min- nek, de nagyon fontos azal­den hozzászóló hangsúlyozta, kalmas személyek megtalá­Az én megközelítésemben lása. A fiatalítás szükséges­ennek a problémakörnek ségét én nemcsak az élet­rendkivül lényeges oldala, korra értem. Lehet egy har­hogy a személyiség egyálta- minc-negyven éves ember a Ián mit tud produkálni, gondolataiban megöregedett, vagyis milyen birtokában van. — Ezt a kérdést nem sza­bad csak a személyi válto­zásokra leegyszerűsíteni. A szor bebizonyosodott, hogy ez a hiba gyorsan visszaüt. Az optimumok megtalálásá­ra l^nne minél előbb ná­lunk szükség. Az országnak most átlátó, nemzetgazda­ságban gondolkodni képes, nem csoportszemléletű veze­tés kell. Az értelmiség jöve­delmének emelésének a szükségessége divatban van manapság. Ez — csak ön­magában — botorság, ös?­szetett réteg az értelmiség. Ezen belül azokat kell jól megfizetni, akik jól dolgoz­nak. S a munkásság köré­ben is csak ez a megoldás követhető. Ne féljünk attól, hogy az állandó lazsálóknak, a felesleges erőkifejtóknek lényegesen kevesebb lesz egyik hónapról a másikra a borítékjában. Bőle István Az Alföldi Bútorgyár jelene (2.) Ahol a munkát megtalálják Cikkünk első részében az Alföldi Bútorgyár gazdálko­dásának tárgyi feltételeiről beszélgettünk Ilovszky Vladi­mír büntetés-végrehajtási ezredessel, parancsnokkal; Si­mor Ferenc büntetés-végrehajtási alezredessel, főkönyve­lővel, és Nagy István büntetés-végrehajtási őrnaggyal, fő­mérnökkel. Most a személyi feltételekről, vagyis az elítél­tek helyzetéről, munkára neveléséről lesz szó. — A hosszú időre, mini- nyáról. Hallhatnánk valamit mum 5 évre elítéltek dolgoz- róluk? nak itt, egyszer azonban SIMQR F . _ A létszám_ mindegyikük kiszabadul, adatokon kívül semmi sem Hogyan védik ki a kényszer misztifikált — az élet- és fluktuáció hatásait? vagyon elleni bűncselekmé­nyeket elkövetőket, valamint ILOVSZKY V.: — Az el- a nemi erőszak bűntette mi­ítéltek érdekeltté vannak té- att elítélteket őrizzük itt. Az ve a munkában, zömük telje- itt dolgozó szabad állampol­sítménybérben dolgozik. a gárok a termelés irányításá­munkához való hozzáállásuk val párhuzamosan látják el alapvetően pozitív. A mun- az őrzés, illetve a munkára kafegyelem szintje mégha- nevelés feladatát. A közhie­ladja az országban megszo- delemmel ellentétben az Al­kottat. földi Bútorgyár bérhányada nem alacsonyabb a polgári — Nem mindig volt ez így. vállalatokénál, a vállalat Gondolok itt az 1984-es Rich- versenyképességében a pol­ter-ügyre. Sári életben előírt bérkate­góriák játszanak szerepet. Az ILOVSZKY V.: — A köz- elítéltek mindenkori bérfej­véleményben az elégtelen és lesztését az érvényben levő pontatlan tájékoztatás miatt bérszabályozási elvek alap­téves képzetek rögződtek ján kell végrehajtani, úgy, meg, az előfordult rendkívü- hogy legalább a bérkategória li eseményekkel kapcsolato- alsó határát elérje fizetésük, san. Leszűrtük a tanulságo- Az elítélt keresetét bérszám­kat, s a helyzet normalizáló- fejtjük, átutaljuk a büntetés­sában döntő szerepük volt végrehajtási intézetnek. Ab­azoknak az intézkedéseknek, ból eleget kell tenni külön­amelyeket a vállalat vezeté- bözó kötelességeinek, ma_ se az országos parancsnok­ság vezetésvizsgálatát, vala- rátartásának függvényében mint az MSZMP Csongrád meghatározott összegből vá­Megyei Bizottsága Végrehaj- sárolhat saiát céljaira vagy tó Bizottságának 1986. feb­ruár 28-i határozatát köve­tően hozott. Űj vezetés vet­te át az intézet irányítását, s elmondhatom, hogy mun­kánkhoz a felsőbb párt- és állami szervektől minden tá­mogatást megkapunk. A fe­gyelem és rend megszilárdí­tására hozott 'intézkedéseket a személyi állomány egyetér­téssel és megnyugvással hozzátartozóinak megaján­dékozására. A fennmaradó összeg letéti számlára kerül, s az ott felgyülemlett pénzt szabadulásakor megkapja. — Korábban volt már szó arról, hogy milyen korlatai vannak a fejlesztésnek. Ho­fo- gyan tudják összhangba hoz­ni az itt dolgozók eltérő ér­gadta. A vállalat tevékeny ségének dinamizmusára jel- dekeltségi v~2f)nyatt? lemzo, hogy míg a termele­si érték 1985-ben 440,2 millió SIMOR F.: — A polgári forint volt, ez 1987-re 566 vállalatokhoz képest sokkal millióra nőtt. Rendelési állo- t"bb gondot kell megoldani. , . , , , Mindeneknél komolyabb mányunk jelenlegi mégha- kor,át azonbím az;hogy _ ladja a termelési kapacitást, bízvást mondhatjuk — mi­, . . énk Közép-Európa legzsú­- Meglehetősen keves m- foUabb bútorgyára. Hiszen formacumk van az Alföldi az erőszakos bűnelkövető Bútorgyár személyi állomá- kategóriába tartozó elítélte­képességek Két dolog nagyon irritálhatja a közvé­leményt, teljesen jogosan: ha a vezető egyáltalán nem ért ahhoz a területhez, aminek A jövőben a párttagság szá­mára feltétlenül meg kell te­remteni az alkalmatlan ve­zetők kiszűrésének azonnali lehetőségét. — A remélt változásokat az élére állították, vagy ha új emberektől is várjuk. De lelkiismeret nélkül végzi a vannak-e elegendő számban munkáját, a saját haszna- olyanok, akik alkalmasak er­nak keresése elnyomja a re az egyáltalán nem egy­közérdeket. A jó vezető akár szerű feladatra? a politikai, akár a gazdasá- _ Meggyőződésem, hogy gi kérdéseket kivétel nélkül jgen Hiszen ma már t(>bb a közérdek érvényesítésével generációrói beszélhetünk, igyekszik megoldani. amelyeknek tagjai ennek a — Azokban a testületek- rendszernek a neveltjei. Ma­ben, amelyeknek ön tagja, a gas színvonalon megkapták legszókimondóbbak között ezek a középkorúak és fia­emlegetik. talok a szükséges indíttatást. ... , , - Szinte kizárt, hogy a szocia­— Ha ez dicseret, akkor köszönöm. Külön jó, ha izmussal homlokegyenest el­ezeknek a kimondott sza- lenkező magatartású ember vaknak egy kis foganatja is ma nálunk irányító pozíció­van. Végül lehet kis dolgok- ba kerülhetem nak JS orulni, mert Jgen ne­héz egy megszokott mecha- — ön az energetikai szek­nizmust gyorsan változtatni. torban dolgozik. Várhatóan '— A változtatási készség- e terület a következő évek­ben a gazdaság mintha ma ben vészit a népgazdaságon előbbre tartana, mint a po- belül korábban kivívott po­litikai szféra ... zícióiból. — Ebben a megállapítás- — Kétségtelen, hogy a fel­ban maximálisan egyetér- dolgozó ipar fokozott fej­tünk. lesztése az energetika rová­sára is megy. Viszont nem — Mi kellene a politikai szabadna átesni a túlsó ol­élet gyors dinamizálásához? dalra, mert már számtalan­Szakképesítő tanfolyamok Speciális okfatás nincs munkaviszonyuk. A munkanélkülieknek szak­képesítést adó tanfolyamok szervezéséről az Állami Bér­es Munkaügyi Hivatalban tájékoztatták az MTI mun­katársát. Az új rendelkezések értei- munkára várók háromnegye- a fajta szakképesítés idöigé­mében most már azok is be- dének nincs semmiféle szak- nyesebb ugyan a betanítás­kapcsolódhatnak az átkép- mai jártassága. nál, de a dolgozó számára zésbe — s ezzel együtt ré- Az állás nélkül lévők át- mindenképpen nagyobb biz­szesülhetnek az átképzési képzésének költségeit a mun- tonságot jelent a későbbiek­támogatásban —. akiknek kaügyi kormányzat vállalja re, hiszen, azzal nemcsak magára a foglalkoztatási egy vállalat adott munkakö­alapból, s a szakképesítő, rében boldogulhat, hanem, betanító tanfolyamok szer- ha a szükség úgy hozza, vezése a területi munkaügyi tudását másutt is hasznosít­szervek feladata. A tanío- hatja. lyamok résztvevői majdani Jelenleg több — élelmi­szakmájuk átlagbérének 75- szer-ipari, kereskedelmi, Elmondták: az átképzési 90 százalékát kapják az ok- varrónői, esztergályos ésfor­rendszer kiszélesítésével tatás idejére fizetésként. El- gácsoló, valamint adószakér­újabb lehetőség nyílt arra, sóként a Borsod Megyei tői és ápolónői — szakmá­hogy minél előbb munkához Munkaügyi Szolgáltató Iro- ban folynak a tanfolyamok segitsék azokat az embere- dánál létesült átképzési ügy- szervezésének előkészületei, ket, akik valamilyen okból nökség. Az első tanfolyamo- Ezeket a tanfolyamokat nem tudnak állást találni kat esztergályos, hegesztő, minden olyan megyében el­maguknak. Az átképzési tá- kőműves és villanyszerelő indítják, ahol van rá igény, mogatás korábban csak szakmákban márciusban in- s biztosítani tudják az el­azoknak könnyítette meg az dították azok számára, akik- méleti és a gyakorlati kép­újrakezdést, akik találtak nek csak általános iskolai zéshez a feltételeket. Ezek­olyan vállalatot, amely a végzettségük volt. Ugyanak- kel a lehetőségekkel nem­megfelelő szakismeretek hi- (kor gépi forgácsoló és tar- csak azok élhetnek majd, ányában is hajlandó volt goncavezetö szakmákban is akiknek valamilyen okból felvenni őket, s vállalta, biztosítottak intenzív beta- meg kellett válniuk a régi hogy megszervezi az átkép- nulási lehetőséget a jelent- munkahelyüktől, de újat zésüket. A vállalatok azon- kezőknek. ban egyre kevésbé keresnek A képzésnek ez a formá­szakképzetlen dolgozókat; az ja speciális oktatási módsze­üres munkakörök háromne- reket kíván. Az ABMH gyed részére megfelelő szak- más tárcákkal együtt­ismeretekkel rendelkezőket működve igyekszik olyan várnak. Ez olyannyira meg- oktatási tematikákat, tan­nehezíti a szakképzetlenek anyagokat összeállítani, újraelhelyezkedését, hogy amelyek a lehető legkisebb vei már tavaly is nehéz volt közülük sokan csak hosszas kieséssel, általában másfél irodai munkát kapni, s az várakozás után találnak új év alatt lehetővé teszik az idén várhatóan még nehe­munkahelyet. A jelenleg új szakma elsajátítását. Ez zebb lesz. nem találnak, hanem azok a végzős diákok is, akik szakképzettség hiányában nem tudnak elhelyezkedni. Adószakértői és ápolónői szakmákra elsősorban gim­nazista lányokat várnak, mert gimnáziumi érettségi­ket nem lehet a város távo­labbi pontjára szállítani. Csakis a jelenlegi telephely­ben gondolkodhatunk. Ez pedig be van szorítva egy sűrűn lakott városrész kere­tei közé. Nem valami admi­nisztratív szigor folytán jö­hetett létre az érdekegyezte­tés, hanem a nevelés, a szak­irányítás és az . elítéltek jól felfogott érdeke, valamint a kidolgozott eszközrendszer teremtette meg. Az viszont igaz, hogy míg a polgári életben a gyártási profilt le­het tisztítani, addig nálunk a fogvatartottakhoz igazodva kell megszabni a munkát. Sok-sok ellenőrzési pont és biztonsági előírás szolgálja a termelés zavartalanságát, nagyon sok múlik a szerve­zésen is. NAGY I.: Kisebb fázisokra oszljk nálunk a munkafolya­mat a szokásosnál. Plusz fel­adatként jelentkezik az el­ítéltek folytonos betanítása. Természetesen a nálunk megtanult munkafázist a szabad életben nem tudják majd alkalmazni — „csak" a munkát találják meg. — Csak férfiak dolgoznak itt? SIMOR F.: — Igen, s a megváltozott munkaképessé­gű fogvatartottak, valamint az orvos által könnyű fizi­kai munkára javasoltak fog­lalkoztatását is megoldjuk. — Nyilván nem papírzacs­kókat ragasztanak ... SIMOR F : — De nem ám! S a rendelkezésre bocsátott elítélt munkaerő adott lét­száma a polgári vállalatok létszámhelyzetével szemben nem eredményez semmiféle előnyt, hanem éppen több­letkötelezettséget ró a válla­latra. Míg azok a létszám­csökkentéssel enyhíthetnek gondjaikon, a büntetés-vég­rehajtási intézetekhez tarto­zó vállalatoknak — ezen be­lül az Alföldi Bútorgyárnak is — az elítéltek mindenko­ri létszámához' és összetéte­léhez kell megtalálni a hasz­nos és eredményes munkát. Ennek megvalósítása a nép­gazdaság reális adottságai közepette nagyon komoly gondokat jelent. Valamikor még lehetett arra hivatkoz­ni. hogy ilyen és ilyen jog­szabályok vonatkoznak az elítéltek foglalkoztatására — ma már nem. — Milyenek az emberi kapcsolatok a szabad és az irányított állomány között? SIMOR F : — A köszöné­sen és a szakmai irányításon kívül szóbeli érintkezés nem megengedett. Az emberi kapcsolatok kialakulását az elítéltek különleges státusa és adottsága olyan mérték­ben korlátozza, hogy a mun­kát irányítók állandó stressz­hatásnak vannak kitéve. — Mi a büntetés-végrehaj­tás elsődleges célja? SIMOR F : — A büntetés­végrehajtásra vonatkozó tör­vényerejű rendelet igy fo­galmaz: „A szabadságvesztés végrehajtásának egész rend­szere, az abban részt vevő szervek összehangolt tevé­kenysége az elitéltek nevelé­sét szolgálják ..." De hozzá kell tennünk: a statisztikai átlagot tekintve a munkára nevelésnek nem mindig van hatása. Egyébként bár a Sze­geden őrzött elitélt állomány jellege gátat szab a gyár kül­ső telepére csoportosítható technológiai fázisok korlát­lan fejlesztésének, az átme­neti intézetben levők — akik a szabadulás előtti néhány hónapot itt töltik — foglal­koztatását is siker"'t megol­danunk. Ez azonb már kü­lön fejezetet érdemelne. Dányi László 1

Next

/
Thumbnails
Contents