Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

Hétfő, 1988. május 9. 3 Több Lada-alkatrész Több Lada-alkatrész érkezik az idén a Szovjetunióból hazánkba, mint a múlt esztendőben — egyebek között ez hangzott el az első magyarországi Lada-alkatrész-tanácskozáson, amelyet szerdától szombatig tartottak Debrecenben. Az Autótechnika Kereskedelmi Vállalat által rendezett négynapos konferencián 300 személygépkocsi-gyártással, -forgalmazással, -javítással és alkatrészgyártással foglalkozó magyar és szovjet szakember vett részt. A mostani, debreceni alkatrész-tanácskozás konkrét eredménye, hogy a szovjet partnerek erre az évre további 2,3 millió rubel értékben korábbi Lada típusok alkatrészeinek és 1,6 millió rubel értékben Lada Samara-alkatrészek szállítására vállaltak kötelezettséget. Ezzel az idén összesen 33,5 millió rubel értékű Lada-alkatrész érkezik az országba^ a Szovjetunióból. Drágább lett a gyümölcskonzerv A konzervgyárak és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatják vásárlóikat, hogy a termelési költségek nagymértékű emelkedése miatt a gyümölcskonzervek fogyasztói árai május 9-től fokozatosan, átlagosan 10 százalékkal, termékekként eltérő mértékben emelkednek. Magángondolatok - közösben Gyerekkorából veszi ő is a példát A kettős ekét akkor se volt szabad éjszakára benne hagyni a barázdában, ha természetesnek tűnt, hogy holnap ott folytatódik a szántás. Minek, apám, úgyis vasból van! Azért, fiam, mert ha a kormánylemezt megfogja a rozsda, egy lóval több kell hozzá. A vetőgépet is be kellett húzatniuk a szín alá, mert az is tönkrement volna odakint. És a rend is úgy kívánta, aminek gazdája van, ne maradjon szanaszét. Eljött az az. idő, az írmagját kiirtani nem is volt olyan nehéz. Ha ősszel kifagyott a nagy eke a barázdából, ugyanott találta a tavasz is. A kint felejtett vetőgép hányszor vált például hely határozóvá! Ahol az áll, ott kell elfordulni balra! Emlékezhetünk rá, a szövetkezeti géptelepet rozsdatemetőnek kezdte nevezni mindenki, kölcsön véve Fejes Endre írásának a címét. Túlontúl hamar múlt el az a nemzedék, amelyik vérében hordta a föld szeretetét, a tárgyak megbecsülését, és hamar jöttek, akiknek abból kellett kiindulniuk, erejükre tart csak számot a gazdaság, lelkületükre nem. Nem parasztok voltak már, csak a határban dolgozó bérmunkások. Nagy árat fizettünk az írmagok kiirtásáért Természetes következmény lett a munka minőségével is a még elfogadható legalsó szintet célozta meg mindenki. A legalsó határra tervezni a fölemelkedést — ugye, viccnek is rosss. Arra is emlékezhet a most korosodó nemzedék, mekkora viták kerekedtek annak idején a részesművelésről, vagy a háztáji gazdaság fejlesztéséről. Régi tézisgyártóink mindkéttöre azt mondták, a közöstől vonja el az erőt tehát tönkreteszi _ a szövetkezetet Időbe tellett amíg ők is belátták, nem tézis ez, legföljebb protézis, ami tudvalévően pótolhatja csak az igazi fogsort, de nem helyettesítheti. Azt mondja most a szőregi elnök, tanulóiskolájfi lehet a háztáji a közösnek. Ha például gondolnak egyet, és űj növény termesztését akarják bevezetni, legalább öt-hat évet rá kell szánniuk. Ha előbb a háztájiba adják, egy is elég, hogy megtanulják. Igaz, ahhoz, hogy a fordított igazság is igazi igazság legyen, másként kell szervezni a közöst Ügy például, a benne végzett munka után dolgozhasson bárki a háztájiban, illetve ünnepeit és szabadságát adja rá, mert ha nem ezt teszi, valóban gyöngül vele a nagyüzem. Megeshet, megváltozik majd ez a nézetünk is, a szakszövetkezetek, a kisszövetkezetek, termelő csoportosulások, netán a részvénytársaságok egyre többet emlegetett lehetőségei erre utalnak, de a szívvel-lélekkel végzett munka becsületét addig is vissza kell állítanunk. Ezt pedig Nincsen annak olyan nagy ideje, amikor ezt mondta minden valamirevaló teoretikusunk: akkor lesz igazi nagyüzem a tsz, ha a magángazdálkodás írmagját is ki tudjuk irtani az emberekből, és helyébe a közös gondolkodást ültetjük. Jól emlékszik rá a szóregi szövetkezet elnöke. Molnár Imre is, aki mindig közel volt az uralkodó teóriákhoz, mégis a fordítottját mondja: meg kell tanítani tagjainkat maszek módon dolgozni. Akkora pálfordulás ez, meg keli állnunk, hogy megrághassuk. ömlesztve elérni nem lehet, itt mindenkinek meg kell találnia a maga hajtóerejét. Eljutottunk már odáig elég régen, az a jó, ha a szövetkezet csak azt termeli, amire a nagy tábla és a sok gép ad lehetőséget, búzát, kukoricát például, a termést pedig átadja tagjainak, hogy hizlaljanak belőle disznókat, vagy neveljenek baromfit Kübekháza, Szőreg, Tiszasziget és Üiszentiván egy besi kerített közö9 gazdaságában azonban ez. az, út nehezen járható, mert Tiszaszigeten, mindjárt a nekifutás éveiben akkora hizlalda épült, hogy elkormányozni is elég. Szóregen meg akkora tojásgyár, ha az egész megyét ellátják tojással, még akkor is marad. A házlájiban se akar már senki kukoricát vagy árpát termelni, inkább megveszi a táptakarmányt a boltban. Sokikal nagyobb a haszna, ha belterjesen gazdálkodik rajta. Paprikát művel, gyógynövényt gondoz, rózsatövet termel, vagy faiskolát telepít Az lenne az ideális, ha nemcsak értékesítésre vehetné át a közös gazdaság a háztáji termését, har.em föl is dolgozhatná. Ahogy a régi uradalmi világban is az volt az erősebb, amelyiknek cukorgyára, szeszföldolgozója volt. Az összes nyugati példa is azt sugallja, szövetkezeti alapokra kell helyeznünk a földolgozást is. Idő kell rá természetesen, amíg minden érdekjeit fejben lecseng a gondolat. Elő kell még vennünk Nagyrádé példáját, mondja az elnök, mert ott most is legalább tízszeres a túljelentkezés. Amikor ez a falu megépítette a hűtőházát, mindjárt málnást is „integrált" hozzá. A tagoki gondozzák a málnást, a szövetkezet csak megfagyasztja a termést, de a haszna legalább akkora, mint a kiemelkedő jövedelmű tagoké. Az előkészületek hiánya és a jelenlegi pénztelenség miatt hasonlóra nem is gondolhat a négy falu szövetkezete, legföljebb arra amit lehet, maga értékesíti. Az elérhető legjobb áron természetesen, hogy érdemesebb legyen átadni, mint piacot állani. A termelőszövetkezetnek tehát magángondolatokat is forgatnia kell a fejében, ha nem akarja elszalasztani a hajdanában annyit emlegetett aranytojást tojó tyúkot Arra is rá kellett jönnie, az éri meg legjobban, ha maga műveli a háztáji területet is, maga is veti be, netán a növényvédelmét is maga látja el, és annyi marad a tagokra, ami a csak kézzel végezhető munkákra kell. Biztos jövőt is emlegettünk, annak idején, amikor még belépésre agitáltunk, mondja tovább az elnök, sokat is tettünk érdekében, de egész sereg dologgal adósok maradtunk. Behozta a gazda a nyolc hold földjét), lovát, kocsiját. Alig telt el tíz-tizenöt esztendő, elkezdtük kiosztani a földjét a városi népeknek!, kiskertként, jó áron, de amikor nyugdíjba megy, úgy kezdjük számolni öregkori járandóságait, mintha csupasz kézzel jött volna be. Semmivel ne kaphasson többet, mint az, aki örökös bérmunkáslelküJettel várta, hogy elteljen rajta az idő. A bérét se úgy adtuk ki, hogy munkája teljes értéke benne foglalódjék, hiszen tartalékolni kell a fejlesztésre is. ö nem veheti ki hasznát a fejlesztésből, ellenben az aki most lép be, az általa megtermelt tartalékok alapján jóval többet kaphat. Mindig ezt neveztük szocialista megoldásnak, noha ma már látjuk, éppen a szocialista gondolattól esik a legmesszebbre. Hogy mikor tudjuk elérni, munkájának elérhető legnagyobb hasznát élvezhesse mindenki, és erre alapozhassa öregkori jövőjét is, még közös erővel 8? tudunk feleletet adni. Akj tucatemberi besorolással ugyan, de szívvel-lélekkel dolgozta végig az életét, többet kaphasson, mint aki harcosi mosolygással, szépen kalapált felszólalásokkal védte és várta á jövendőt. És a tucatemberi besorolás is kophasson le róla, minél előbbi Forog azonban a szövetkezeti gondolat, előbb-utóbb kiforogja ezt is. Eddig is nagy szükségünk lett volna rá, de tovább nem nagyon várhatunk vele. Horváth Dezső A hálaadóról A módosított egészségügyi nikájának két törvény talán legnagyobb jétöl. hibája, hogy kísérletet tett a Farkas Iván: hálapénz körüli gondok megoldására, ahelyett, hogy megszüntette volna. Mindamellett, hogy a paraszolvencia enyhén tanársegéd- az úgynevezett bonusrendszer nem létezik. Csányi László: — A fel— Tiz év után a havi vetést — de nemcsak azorbruttósított fizetésem 6 ezer vosok vonatkozásában — jo800 forint. A hálapénzt így gosnak tartom. A jogszabály kényszer elfogadni. Azon túl minden munkaviszonyban megadóztatása — mi itt a klinikán tíz-tizenöt levő magyar állampolgárnak szólva — jogilag éve javarészt elavult mű- havi ezer forinttal csökkentisztázatlan, morális válság szerekkel dolgozunk. A sze- ti az adóköteles jövedelmét, okozója, etikai konfliktusok mélyenként külön-külön ka- és ezzel a munkájával kapforrása. Ezt látszik bizonyl- pott hálapénzből jó lenne a csolatos felmerült költségetani felkért hozzászólóink vizsgálatokhoz, a gyógyítás- it ismeri el. Ez vonatkozik véleménye. hoz ma már elengedhete'.le- az orvosokra is. Az viszont, * nül szükséges korszerű esz- hogy a törvény nem tesz Tráser Lászlót, a SZOTE közöket megvásárolni. Hiá- különbséget tevékenységek. Marxizmus Leninizmus Tan- ba hát, ha szakmailag jól illetve igények között, ez székének adjunktusát a felkészült az orvos, hiáoa tény, de ugyanakkor, ha egy kórkép felvázolására kér- kapja a paraszolvenciát, ezt orvos egy konferencián szera szellemi és anyagi lehe- zett tapasztalatát, tudástőséget nem képes a bete- többletét a gyógyítómunkágek javára összeegyeztetni, jában kamatoztatja, akkor A hálapénz kizárólag a fize- feltehetően bővült páciensetésünk kiegészítése, az or- inek köre, következésképpen tük. — Én úgy látom, mind a mai napig létezik a társadalmi képmutatás, ami a kormányzat részéről abban nyilvánul meg, hogy a gyó- vosok megélhetésének egyetgyítószemélyzet fizetését len biztosítéka, de nem szólhatta tartja" a mai ma- gálja a gyógyítás érdekét, gyar átlagbérnek. Ez a tény Én úgy gondolom —, ha jellemző a pályakezdő, a több hálapénzhez is jut, es így megtérül a befektetés. Papp István: — Minden bizonnyal még jó néhány középkorú orvosra éppen úgy, mint a három műszakban dolgozó nővérre. Ilyeténmód a hálapénz elfomár nincs olyan társada- dolgot felsorolhatnánk, ahol lombiztosítási rendszerünk, felmerülhet a változtatás amely az anyagi és tárgyi szükségessége. De azt is fifeltételeket megteremtené — gyelembe kell venni, hogy pillanatnyilag még a leg- milyen társadalmi viszonyok gadását nemhogy jogosnak jobb megoldás az lenne, ha között volt szükség bevezetartják, hanem úgy érzik, ez visszatérhetnénk a régen tésére. Véleményem szerint a pluszjövedelem be van már alkalmazott kiskassza- a szegény állam és a nagy kalkulálva a fizetésükbe, rendszerre. Ez azt jelentené, adókedvezmények nem illehogy a gyógyítóközösseg nek össze. Biztos vagyok abtagjai összeadnák a hála- ban, hogy néhány év múlva pénzüket. Így e közös pénz- tisztázódnak a problémás bői megoldható lenne a kii- kérdések. Visszatérve az ornika, vagy kórház, vagy vosokra: jogos a költségek a hatalom rendelő műszerparkjának részbeni elszámolásának számtalan korszerűsítése. Nem beszél- igénye, e vonatkozásban röve arról, hogy a gyógyító- videsen felső szintű döntés munkában nélkülözhetetlen várható. asszisztencia is részesülne — Egy liba, avagy fél ebből az összegből. A legális jövedelem egyébként az orvost még a magánrendelőjében sem ösztönzi a joöb felszerelések beszerzésére. Az orvosnak az az érdeke, hogy a magánpraxisában minél olcsóbb - tehát kor- k u ajándékokati ha nem szerutlen — műszerekkel ic 0 1:KAt „„„., 7zi a;*, gyógyítson, hiszen azon túl, hogy minden beruházásra Persze, vannak, akik ezzel visszaélnek. De ennek kapcsán felvetődik az egészségügyi káderek kiválasztásától kezdve a társadalom közmorálján át visszaéléséig probléma. A kiválasztásról csak annyit: 18 éves emberről nem lehet eldönteni, hogy 35 éves korában milyen erkölcsi elveket fog vallani. — Ez az egyik nézőpont... és a betegeké? — A mi vállalkozó típusú társadalmunkban a beteg számára természetesen jelenség, hogy ő a szolgáltatásokból- anyagi teherbíró képessége arányában részesül. Ugyanakkor az is tény, — mint azt egy nemrégiben , , . ,„. végzett vizsgálat bizonyítja 23 le ,a korszerűsítésre forhogy a magyar társada- dltott összeget. avagy disznó, mint paraszolvencia megadóztatása meglehetősen groteszk. P. /.: — Lehet, hogy annak tartja, de azt hiszem, nem titok, hogy vannak gyógyítók, akik a hálából is a libát, vagy fél disznót — egy-egy élelmiszerboltban visszaváltják, pénzfordított pénzt igazolnia kell, zé teszjk A törvény'szerint jövedelem a magánszemé lyek által bármilyen címen lom közel fele a létminimum környékén él. Ebből adódóan a társadalom szegény része növekvő lattal szemléli azt, hogy még ebből, a számára jogosnak tűnő juttatássorozatból is kirekesztődött, amiről pedig Daru József: — A hálapénz adójából befolyt összeg az államnak irTdu- ^lált pénz, amiért azonban nem ad cserébe semmit. Ha ugyanis a paraszolvencia, mint legálissá tett jövedelem, adóköteles, akkor az megszerzett vagyoni érték, ami nemcsak pénzt jelenthet. Ezért úgy gondolom, semmi esetre sem etikátlan a természetbeni hála adóztatása. Egyébként ezek esetében a napi piaci árral kell számolni. azt hirdetjük: állampolgári adózással kapcsolatos más törvények — hovatovább a kedvezmények — is legye , nek érvényesek. Mire gonmilyen elfogadhato megöl- dolok? Az orvosoktól ma_ jogon jár mindenkinek. — Lát-e az etikus vala3 Bizalmi válság dást? Egy-egy egészségügyi közösség — klinika, kórház — belső demokratizmusa legyen olyan fokú, hogy ázott gas szakmai ismeretenet várnak el, joggal. Kivált a klinikai orvosoktól. Konferenciákon részt venni, külföldi szakfolyóiratokból tádolgozók maguk ítéljék meg jékozódni, nyelveket tanulés — uram bocsá' ha el- ni, kandidatúrát írni — fogadják — akkor maguk mindez igen sok pénzbe keosszák el a közösen szerzett rül. A hétezer forint körül hálapénzt. Hiszen hangsú- mozgó bruttó fizetésünkből lyozandó, ami megadóztatik, ez nem finanszírozható. A az elismertetik. Kedvezmények nélkül A közvélemény úgy tartja hogy a szülészek, nögyó hálapénz adójából viszont le nem írható, holott köztudottan ebből fedezzük ezeket a kiadásokat. Félő az is, hogy a közeli jövőben a most fiatal Szövetkezetiek békefcslálkozója Az elmúlt hét végén, adniuk a versenyzőknek és szombaton a Mészöv, a Ki- természetesen mérték az szöv és a Teszöv szervezésé- időt is. A felnőtteknél az elben tizedik alkalommal ren- ső helyet a Kisteleki Egység dezték meg Opusztaszeren, a Áfész csapata szerezte meg, Nemzeti Történeti Emlék- míg az iskolaszövetkezetekparkban a békehónap ts a nél a Szegedi Makkoshází győzelem napja tisztelődére a Általános Iskola diákjai szövetkezeti emléktúrit és győztek. nagygyűlést. A 6 kilométer Az emléktúrát követően távot felölelő túrára 79 csa- került sor a békenagygyűléspat nevezett be, ebből 23 if- re, amelyen Krasznai Mijűsági. Az állomásokon hály, a Mészöv főtanácsosa egyebek mellett a szövetke- mondott beszédet. Utana zeti mozgalommal kapcola- folytatódott a majális, a retos kérdésekre kellett választ mek hangulatú találkozó. Molnár Péter orvospszichológust, a SZOTE Ideg-és Elmegyógyászati Klinikájának egyetemi tanárát a lélektani hatásról kérdeztük: — A hálapénz önmagában káros jelenség, megalázó az orvosnak és a betegnek, aki ráadásul kényszert érez, amikor egyetlen egészségét próbálja az orvos kezébe letenni. Megadóztatása lélektani szempontból mindenképpen hibás döntés, hiszen így állami pecséttel, mostantól már kötelező. S ha a beteg azt érzi, hogy neki fizetnie kell, akkor ennek a hitnek a kö,vetkezménye, hogy valóságsem a szakma megtanulasa- értéke van Tudnunk kell ouászok kaviák a leatöbb f?' 3 leJk,,sm?re es. 8yogyazt is: a nehezebb élethelygyaszoK KapjaK a legtooo tasra koncentrálnák majd, zetekben a nszicholóeiai dolhalapenzt, ezert e szakteru- hanem a betee érzelmeire ze'eKD®n a pszicnoiogiai aoilet kévviselöitöl kértem vé- í ? ? P-vfiT UA, . gok jelentősége mindig naleméZaSZOTEnö, kíi- P o a® hálape"z gyobb. A bizalom kérdése is lemenyt a SZOTE no. kii- remenyeben. Ped.g egyál- ^lyosabb lesz> mint koráb_ talan nem biztos hogy a ban A szentesített hálalatvanyos torodes alapos pénz klkezdi a biza]mati hi. szakmai ellátást kiser. szen a ^g úgy fogjaérez_ ni, ha nem fizet, akkor az orvos egészen biztosan nem törődik vele annyit. A másik lélektani aspektus magyarázatát kissé messzebbről kell kezdeni. Amikor még — a Az Adófelügyelőség veze- hatvanas években — volt tőjével, Csányi Lászlóval és pénzünk, akkor a gyerekekosztályvezetöjével, Papp lst- re nem jutó időt, törődést vánnal a „hálapénzadó" né- ajándékokkal pótoltuk. Ekhány, sokak számára tiszta- kor jelent meg az úgynevezatlan kérdéséről beszélget- zett tárgy közvetített szeretünk. tet. Jóllehet, az analógia — A legtöbb hasonló adó- messzire vivő, de az orvos— rendszert alkalmazó ország- beteg kapcsolatban ugyanez ban az orvosok a szakmai jelentkezik. Itt a bizalom ismereteit gyarapítandó, kül- tárgyközvetített, méghozzá földi konferenciákra uta- pénzközvetített. Igy az orzik, szakkönyveket, szak- vos—beteg kapcsolat ennek folyóiratokat vásárol, ak- következtében tisztátlanná kor ezeknek a költségeit az válik. adójából leírhatja. Nálunk ez Ka torsai Kalslia Fél disznó, mint paraszolvencia