Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-09 / 109. szám
~v7N VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. cv.ol.vnm, 109. szám 1988. május 9., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Béke és reformpolitika Negyvenhárom esztendeje. hogy Európában elhallgattak a fegyverek. Ügy ls mondhatjuk, hogy ötödik évtizede gazdagodik a béke élménye. Egyszerűen szép lenne azt hinni, hogy a békés tétről alkotott fogalmainkat mi már csak emlékiratok, kordokumentumok bővítik, minthogy erősen fogyatkozik azok száma, nkik a megélt szenvedés tanulságait bővítik. Éppen negyven esztendeje hangzottak el Fréderic Joliot-Curie szavai a szerveződő nemzetközi békemozgalom egyik fórumán: ..A mi oékekövetelésűnk nem paszszív, nem a beletörődők pacifizmusa. Aki* nem látják a háborús veszélyt, azokat felvilágosítjuk. Akik készek velünk együtt megvédeni a békét, nzok megkapják az eszközöket. Akik tudják, hogy miről van szó és mégis háborút akarnak, azoknak nyílt ír. és határozottan kijelentjük: számolmok kell velünk !" A békemozgalom kétségtelenül meghatározóan volt jelen az eltelt évtizedekben, még akkor is, ha tudjuk: a második világháborút követő időszakban több mint 120 helyi háború dúlt, olykor még úiabb világégés is fenyege.elt A háborúnak megközelítően pontos a statisztikája Kiszámitható, megállapítható a pusztítás történelmi árfolyama. Felbecsülhető, hogy napjainkban mekkora — marxi meghatározással — „az elfecsérelt va•jyon", a fegyverkez.es költsége. Paradox helyzet, hogy a béke számláját a legérzékletesebben csak oly módon lehet kiállítani, hogy a veszteség — a gyanakvásra és a bizalmatlanságra visszavezethető fegyverkezés — költségeit vesszük alapul. Számos tanulmány szerzője utalt például arra, hogy napjainkban mintegy 60 millió ember dolgozik a katonai szférában, amely egyébként bizonyos szakterületek legjobban Képzett munkaerejét is leköti Az emberiség már eljutott arra a fokra, hogy képes elpusztítani önmagát! És most már azt is tudjuk, hogy az önpusztító képesség az. ökológiában, közvetlen környezetünkben is mind fenyegetőbben örvényesül. A békemozgalom, a bekemozgalmak elmúlt évtizedeket jellemző programja tehát éppen a felgyorsult változások miatt bővült a biztonság megteremtésének követelésével. Figyelemre méltó tény. hogy míg a történelem lolyamán az emberi képzelőerő kizárólag a háború katonai stratégiáit taglalta, foglalta doktriába a pusztítás koncepcióját. addig csak a közelmúltban lett új tudományágként háború vagy béke alternatíváját már nem csupán a fegyverkezés. illetve a demilitarizálás ténye jelenti, hanem mindazok összessége, amiket az ellenségről képben. ideológiai tűrőképességben kialakítunk. A cselekvési szándékot évtizedeken át meghatározó békevágv Irhát kibővült, új tartalmat kapott. Az elmúlt négv évtized bekemozgalmi tevékenysége mögött vitathatatlanul a megnövekedett veszély felismerése, a tenni akaró felelősségvállalás állt az első helyen. Ez most azzal módosult, hogy a politika a „bizalomépítés" fogalmával segíti a ma sem szüneteltethető akc'ókat. Nyugat-európai békek utalók szerint a bizalomépítő intézkedéseknek három különböző feladatat kell teljesíteniük. Javítaniuk keil a nemzetközi légkört, továbbá a nemzetközi rendszer erősödő kapcsolódásaival és kiszámíthatóságával csökkenteniük kell a háború kockázatát Végül a fegyverzete Jikkentéshez és a leszereléshez oly módon kell hozzá járulniuk. hogy gyengítik azoknak a tényezőknek a szerepét, amelyek a fegyverkezési versenyt táplálják. Mindenképpen jó jel,' hogy a bizalomépites és a biztonság rokonfogalmakkent. egymást kiegészítve vannak jelen a politikai szóhasználatban. Elvitathatatlan. hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország napi gyakorlatban bizonyítja: együttműködő set vállaló biztonságpolitikája szorosan összefügg a békés változást jelentő belső reformfolyamatokkal. Ezt hangsúlyozza a magyar békemozgalom is az immár hagyományos békehónapjának programjával es tartálmának megje•ölésével „A béke és barátsági hónap .céljai a mag.var békemozgalom irányelveire épülnek. A májusi eseménysorozat jelentőségét az. adja, hogy a békemozgalom a maga eszközeivel, sajátos megoldásaival e hónapban kiemeltebben a figyelem .középpontjába tudja állítani e célokat. Ebben az időszakban több olyan jelentős hazai és nemzetközi eseményre kerül sor, amely önmagában is kedvező feltételeket teremt a párbeszédnek, a politizáló légkör kialakulásának. A béke- és barátsági hónap a hazai és nemzetközi béke és bizalomépités jegyében, a magyar békemozgalom növekvő belpolitikai szerepvállalása, a közmegegyezés új alapokon történő megteremtése érdekében zajlik." K. E. Grazi vásár Vasárnap bezárta kapuit a Grazi Nemzetközi Tavaszi Vasár, amelyen 1300 osztrák és 40 országból közel 800 külföldi kiállító vett részt. Magyarország a vásár 55 éves fennállása óta ezúttal a legnagyobb kiállítással volt jelen. A Hungexpo a magyar áruk bemutatására 1000 négyzetméter területet bérelt. 17 vállalat, gazdasági közösségek több mint 100 kiállítója hozta el termékeit Grazba. Hazaérkezett Grósz Károly Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, aki Margaret Thatcher kormányfő meghívásáru hivatalos látogatást tett Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságban, szombat délután hazaérkezett Budapestre. A miniszterelnök kíséretében volt Kapolyi László kormánybiztos, a Minisztertanács tanácsadó testületének társelnöke, Bartha Ferenc kereskedelmi államtitkár, Kovács László külügyminiszter-helyetles, Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, és Domokos Mátyás, hazánk londoni nagykövete. Grósz. Károlyt és a kíséretében levő személyiségeket Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a Ferihegyi repülőtéren. A fogadtatáson jelen volt Péter Harborne, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Kevesebb turista érkezik Milyen forgalom várható a nyáron Szegeden, s hol tudnak megszállni az. idelátogatók? Ez a fö kérdés, persze azt sem lehet kikerülnimostanában milyen e kihasználtsága a szegedi szálláshelyeknek. — Sok jót nem tudok mondani — indítja beszélgetésünket Pálfy István. a HungarHotels szegedi egységeinek igazgatója. — Alapvetően megválto/tattJ ugyanis szállodáink kihasználtságát az. áfa (általános forgalmi adó) bevezetése. Nálunk a vendégek többsége szocialista országbeli. s a szocialista országok nem fogadták el az áfával növelt arainkat. Hosszas alkudozás eredmenyekepp abban sikerült megállapodnunk a Szovjetunió. az. NDK és Csehszlovákia illetékeseivel, hogy öt százalékot emelhetünk, a maradék tizet pedig a szállodavállalatok és az utazási irodák „nyelik le". — Ennek ellenére csökkent az. említett országokból érkezők száma? — Nem tudom, hogy az. áremeléssel. vagy mással öszszefüggésben, de lényeges T kevesebb turista érkezik a Szovjetunióból. Hallottam 'olyan hírt, hogy január óta nem jutalomként kupiák a magyarországi utat, hanem fizetniük kell, s ez. csökkenti az. érdeklődést. Mindenesetre a szovjet vendégek állandó, mintegy húszszázalékos forgalmát jelentették a szállodáinknak, s ez. most nagyon hiányzik. — Mi a helyzet a mos szocialista országokból érKezökke! ? — Ismeretes, hogy a magyar turisták tavalyi, bulgáriai gondjai miatt az, öt nagy magyar utazási iroda nem kötött szerződést a bolgárokkal. Ennek a vitának Is mi isszuk meg a levét: a tavalyi, több mint ötszáz bolgár csoporttal szemben lí)88-ra oszszesen mintegy száz. csoport érkezését jelezték. Emellett negyedére csökkent a lengyel szervezett turizmus is, szóval, figyelembe véve, hogy a nálunk megszállt vendégen 56 százaléka volt szocialista országbeli tavaly, nagyok a veszteségeink. — Mennyibe kerül a HungarHoteLsnél egy kétágyas, fürdős szoba? Van-e különbség a nagyobb szállodák, a Hungária, a Royal, a Tisza árai között? — A Hungária és a Royal között nincs, olt az áfával emelt árunk 2 ezer 430 forint. A Tiszában ugyanez 1520 forint. — Ezek központilag szabott árak, tehát nem térhetnek el tőle, nem lehetnek olcsóbbak? — Mivel nem akarunk egyetlen vendéget sem elszalasztani. adott esetben a portának van joga engedni az árból, maximum tíz százalékot. Orion-újdonságok Az Orion gyár 90 ezer színes televízió előállítását vette tervbe az idén, mégpedig az eddigi négy típus mellett további négy újjal bővítve a választékot. Mindez azonban egyelőre csak terv, mert az év eleje óta egyre gyakoribb a szinesképcső-hiánv, és emiatt eddig már 12 napot állt a szerelősor. A naponta négyszáz készülék előállítására alkalmas gyártósoron amikor termelnek, akkor is lassabban halad a szalag, lényegesen csökkentetiék a termelést. A képcsóhiány meglehetősen nehéz pénzügyi helyzetbe hozza a vállalatot. Ahelyett, hogy folyamatosan csökkentenék az alkatrész- és részegységkészleteket, az állások miatt azok felhalmozódnak a raktárakban. Az Orion, amely korábban konvertibilis piacról származó képcsöveket is beépített készülékeibe, jórészt devizatakarékossági okok miatt jelenleg már csak lengyel képcsöveket használ fel. Ezek szállítása azonban meglehetősen ütemtelen. Más szocialista országokból, így az NDK-ból vagy Csehszlovákiából nem tudnak vásárolni. mert bár ott nagy szériákban készítik a képcsöveket. a piaci keresletnek megfelelően a tőkés országokba szállítják az exportra szánt mennyiséget. Ügy tűnik, tartós képcsőhiánnyal kell számolniuk, ezért keresik a megoldást — például a Tungsram R:.-vel együttműködve — a hazai színesképcső-gyártás megteremtésére, de annak megvalósulása is legalább két-három évet venne igénybe. Az Orion tervei szerint az idén forgalomba kerülő négy típus, a Sorrento, a Capi i. a Vénusz távvezérelt változata, és íz egyszerűbb kivitelű, de az olcsóbb kategóriába tartozó Ciklámen készülék. Az év végéig 70 ezer fekete-fehér készüléket is gyártanak, mégpedig jászfényszarui üzemükben, ahová szerelősorokat telepi tel tek. Ezekhez a tévékhez szovjet képcsöveket vásárolnak, amelyekből megbízható, jó minőségű az ellátás. — Arra kérem, a kihasználtságukról mondjon néhány adatot. Például, tavaly hány százalékban voltak foglaltak? — összességében 58.5 százalékos volt a kihasználtságunk, ezen belül a Hungáriánál 61,8, a Tiszánál 54 százalék ez az adat. — S az idén? — Az első negyedévben a Hungária 35,5, a Tisza 32.9. a Royal pedig 23.5 százalékban volt foglalt. Utóbb' esetében döntö volt. inig/ a szovjet csoportokat eges/, évre lemondták. — Hány százalékos kihasználtságot kell elérniük ahhoz, hogy ne legyének ráfizetésesek? — Minimum ötvenet. De a tervezett nyereség eléréséhez az még kevés, ahhoz hatvanszázalékos eredmény kellene. — Mondja, ha ilyen marad a forgalom, lehet, hogy be kell zárni valamelyik szállodát? — Bár én alapvetően optimista beállítottságú vagyok, ez az év tragikusnak néz ki. Úgyhogy azt kell mondanom, még az is előfőzjulhat hogy elő- és utószezonban valamelyik szállodát be kell zárni. — Az áraknak muszáj ilyen magasnak lenjvük, akár a minimális nyereség elérése érdekében is? — Nézze, adott esetben az elfogadható árig lemegyünk. A szervezett turizmus keretében például, utazási irodáknak 966 forintért adjuk, amit a magánvendég 2430ért kap. Azt azonban sajnos tudomásul kell venni, hogy nálunk a szállodaáraknak a vendéglátás nyereséget is hozni kell. az ugyanis önmagában már nem nyereséges. Ez hát a helyzet a nagy szállodáknál. A szolgáltatás minőségében ugyan nyilván van különbség, mégis, tálán érdekes összehasonlítást kínálnak a magánszálláshelyek. Kettőt néztünk mc-g ezekből. Hunyadi János sugárút 73. Az ajtó mellett nagy tábla: privát szállás. Kun Sándor a házigazda. — Különösebb propagandára nincs szükségünk, a három év alatt, amióta önálló engedélyünk van. kialakult a vendégkörünk — meséli a tulajdonos. — Mit tudnak kínálni, és milyen áron? — öt szobánk van. mind fürdőszobás, maximum tizenöt személyt tudunk fogadni. A tetőtérben azonban most építkezünk, ez újabb három s/.obat jelent majd. Az ár, 230 forint személyenként. Afa nélkül, mivel a forgalmunk évi 500 ezer alatt van, igy nem kell hozzászámolnunk. — Kik a vendégeik? — A legkülönfélébb emberek. Közel vannak az egyetemek, így sok odaérkező vendég vagy levele/ős hallgató lakik nálunk. De sok külföldi is .jött már, számolom: eddig 35 országból jártak nálunk. — Milyen a kihaszniltságuk? Megéri ennyiért csinálni? — Ügy számolom, 30—55 százalék a kihasználtságunk. Arat nem emelünk, n 'in akarjuk a kialakult vendégkört elriasztani. A feleségemmel csináljuk, s iguz, a három év alatt .szabadságon még nem voltunk, de úgy vagyunk vele: ha annyit megkeresünk, mint a hivatalban kerestünk, már jobban járunk, mert itt nem parancsol senki. A röszkei úton, a határátkelőtől riem messze január óta űj fogadó csábítja a vendégeket, átutazókat. A Forró-fogadó tulajdonosa. Forró István addig a szomszédos vegyeskereskedésben dolgozott, január óta a felesége vezeti. — Üj épületet korábban riem lehetett itt épiter.i, igy ezt a régit alakítottuk, bővítettük — meséli a tulajdonos. — Nem volt kockázatos dolog épp most, bizonytalan időkben fogadót nyitni? — Vakvállalkozás volt bizonyos fokig, az igaz, de remélem, az idő minket Igazol. Ügy számoltuk, havi 2—300 ezres forgalom kell ahhoz, hogy rentábilisak legyünk. Az első hónapban — nyilván az újdonság vonzerejénei: is köszönhetően — 414 ezer volt a forgalom, azóta 300 ezer körül, úgyhogy nem csalódtunk. — Gondolom, ez na (yrészt a vendéglő forgalma. l)e mit kinál a fogadó, s főként: mennyiért? — Tiz darab kétágyas szobánk van Pótágyakat most rendeltünk, azzal harminc embert tudunk maid elhelyezni. Négyszázötven foi int egy szoba nálunk. — Kik szállnak meg e fogadóban? — Szinte kizárólag átutazók. Ilyen szempontból még bőven javulhat a kihasználtságunk, de amikor mindezt kitaláltuk, úgy gondoltuk: kell egy jó vendéglő, ami vonzza az embereket, s jó, ha van szálláshelyünk. Az épület mögött a közeljövőben kempinget is szeretnénk kialakítani. Ez tehát a — szűk — keresztmetszete a szeded, szálláshelyeknek. Jöhetnek (s reméljük jönnek) a vendégek. Balogh Tamás