Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-06 / 107. szám

Péntek. 1988. május 6. 3 0 műszaki értelmiség szerepe Csütörtökön Szegeden megnyitották a XXVIII. műszaki hónap rendezvénysorozatát. Bátyai Jenő. az. MTESZ társelnöke az első plenáris előadás bevezetőjében áttekintette a fontos eseménysorozat történetét. Hangsúlyozta, hogy a megyében dolgozó nyolc és fél ezer műszaki szakember számára ma a legfontosabb feladat a saját befogadókészség javítása, a legújabb műszaki és tudományos eredmények átvétele. Az eseményen részt vett Rarth i lAszló, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára és Lehman István. a megyei tanács általános elnökhelyettese is. Az. első előadást Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes tartotta. Bevezetőjében elmondotta abban, hogy a népgazdaság ismét visszaállhasson egy új fejlődési szakaszra, egyértelműen kulcsszerepe van a műszaki fejlesztésnek, és ezen keresztül a műszaki értelmiségnek. Ezek után Czipper Gyula szólt az ipar műszaki fejlesztési programjáról, hangsúlyozta, hogv a világtendenciák továbbra is a forradalmian gyors fejlődést tükrözik. A vizsgálódók a megtorpanásnak semmi jelét nem tudják kimutatni. Egyes szakmákban ma is ugrásszerű az elóbbrejutás. A népgazdaságnak ahhoz, hogy a világgazdaságban kedvezőbb helyzetbe kerüljön a jelenleginél, maximálisan alkalmazkodni kell a világtendenciákhoz. Ennek értelmében határozták meg az ipar szerkezeti átalakítási programját, a hazai | fejlesztési fö irányok összhangban vannak a KGST komplex programjával. A gazdaság fejlődésének uonto leltétele az összes erőforrással való hatékony gazdálkodás. A központi gazdaságfejlesztési programok a hetedik ötéves terv kidolgozásától azonosak. Megvalósításukat egyensúlytalansági gondok akadályozták. A gazdaság új eszközrendszere alapvetően a felgyorsításukat szolgálja. Napjainkra felértékelődött az intellektuális tevékenység szerepe az országhatárokon belül is. Minden korábbinál fontosabb a szakértelem és az alkotó műszaki .tevékenység. Elengedhetetlen, hogy gazdaságunk csatlakozást találjon a nyugati országok fejlesztési programjaihoz. Ehhez a legjobb módszer a technológia átvétele, amely közös tervezőirodák létrehozásával és a vegyes vállalatokon belül valósulhat meg a leggyorsabban Nem halogatható a gazdaság és a kutatás fejlesztési fő irányainak összehangolása sem. Elhatározás, hogy a műszaki fejlesztés centrumának a vállalatnak kell lennie. Érdekeltségi alapon teremthető meg az összhang az egyes gazdálkodó egysegek és az állam célkitűzései között. Ma már előnyt jelent, hogy egyes fejlesztések a költségekből is finanszírozhatóak, illetve Jó néhány beruházás után nyereségadó-kedvezmény jár a vállalatoknak. A szabályozók közül hátráltatják a műszaki haladást: a beruházások és felújítások merev elhatárolása, az áfa-teher és a magas kamatszínvonal. A vállalatokon belül elsődleges feladat a műszaki értelmiség alkotó kedvének fokozása, és a korábbinál lényegesen nagyobb megbecsülése. Jelenleg már ehhez a jogszabályi háttér megvan, de a gazdasági alapok igencsak hiányoznak. A kutatás és fejlesztés előmozdítására további kormányzati intézkedések várhatóak a közeljövőben. E terület teljes finanszírozási rendszerét áttekintik ezekben a hónapokban. A vállalkozói szféra intenzív segítése várható már a közeljövőben. Bővíteni fogják a kockázati tőkealapokat. Módosulnak egves vámelőírások is. B. I. Hz innovációs csoport Tavaly szeptember óta dolgozik az Universal Vegyipari Kisszövetkezet egyik laboratóriumában az innovációs csoport. Három vegyész és egy vegyésztechnikus keresi ebben a formában az új, piacképes, gazdaságos gyártmányok összetételét. S hogy nem kevés sikerrel, az talán a következő sorokból kiderül. A csoport vezetője Laczkó István, aki nyugdíjba vonulásáig a szövetkezet elnöke volt. — A nyugdíjba vonulás a legtöbb embernek a volt munkahelyétől való eltávolodását is jelenti. Akik még visszajárnak tanácsadóként, azok is a nyugodt munkatempót keresik. Itt mintha nem erről lenne szó. — Lemondtam az elnökségről azért, hogy meggyőződhessem arról, értek a vegyészeihez még. Itt a szövetkezetnél eltöltött idö alatt is főmérnök, majd elnök voltam. Igy nem jutott időm a kísérleti kémiára. Olyan termékcsoportokat keresünk kis csapatunkkal, amelyek valóban a tei-mékszierkezet-váltáshoz segítik az Universalt. A toldozás-foldozásnál ez sokkal értelmesebb megoldás lehet. Az első, gyártásra kerülő produktumuk a Bradomin 100-S lett. Ez a fertőtlenítőszer hatásosan pusztítja a baktériumokat, gombákat, algákat, vagy vírusokat es a mikropiazmákat. Könnyen hígítható vízzel. Egyszerű az alkalmazása. Emberre es állatra veszélytelen. lényegesen kevesebb importanyagot tartalmaz, mint a régebbről ismert Bradophon 100-S. De &z újdonság a régi terméknek egyenértékű helyettesítője. Elkészült már az Universal sebészeti bemosakodószereinek új változata. Ezeket majd a legérzékenyebb bőrűek is nyugodtan használhatják. A Bradodem és a Bradoman nevű termékeknél is lényegesen kevesebb importanyagot kell felhasználni, mint elödjeik-f nel. Gyártásuk hamarosan megindulhat. Az innovációs csoport ket szellemi terméke most ep-Gyógykozmetikumok, fertőtlenítők pen a Kerminél van vizsgálaton. A körömlakklemosó és a hidegen tisztító finom mosószer. A Szervesvegyi pari Kutatóintézettel közösen kidolgozták a triacetin gyártásának hazai technológiáját. Ebből az anyagból évente negyedmillió dollár értékűt importált eddig az ország. Ez a megrendelés az új megoldás alkalmazása után teljes egészében mellőzhető. A triacetinnel a cigaretták füstszűrőjét itatják át. Ez az anyag fogja fel a kátrány jelentős részét. A kipróbálását a hazai terméknek ezekben a hetekben az Egri Dohánygyárban végzik. Az engedélyezés pillanatában kezdődhet a hazai gyártás. Befejeződött a klórtartalmú fertőtlenítőszerek gyártástechnológiájának kidolgozása is. Ezt a 6zellemi terméket korábban külföldről akarta behozni az Universal. De a tárgyalások kátyúba jutottak. Most már úgy tűnik, a saját anyag jobb, mint aminek a receptjét megvették volna. Legalábbis a vizsgálatokat most vegzö Országos Közegészségügyi Intézetből érkező részeredmények több mint biztatóak. A szövetkezet IU-as telepén indul majd a klórtartalmú fertőtlenítőszerek gyártása 1000 tonnás nagyságrendben. A Nehézvegyipari Kutatóintézettel közösen a szegedi innovációs csoport olyan növényvédő szerek előállításával kísérletezik, amelyek repülőgépről és helikopterről kiszórhatok. A gabonufehéritő bogárnak és a repce kártevőinek üzentek hadat. A permetezés után 5 nappal mérték a kísérletek hatását, a repcében az élösdiek 85-94, a gabonában pedig 94-96 százaléka puszoilt el. Ezek az értékek egyenlöek a most, használatos, kemény valutáért importált, ilyen területen alkalmazott vegyszerekével. A kutatásban együttműködők a közös szabadalmaztatást tervezik. A végére hagytam azokat az újdonságokat, amelyek a legszélesebb közönséget érdekelhetik. A gyógy- vagy biokozmetikümok irányában napjainkban az egész világon élénkül az érdeklődés. Ezek hatóanyagai növényi kivonatok, a természetben „készen" megtalálható vegyületek. A Laczkó István által vezetett csoport hajszeszt és sampont készített. Ebben a proteinek biztosítják azoknak a ritka fémeknek a felszívódását, amelyek általában elfogynak a szervezetből, és természetes pótlásukra alig van lehetőség. A patkánykísérlctek a felszívódás tényét bizonyították. A ritka fémek a nyirokérrendszeren keresztül a szörzetbe kerültek. Laczkó István fodrászok szakvéleményét teszi elém. Ezek a sorok arról szólnak, hogy a készítmények azoknál a vendégeknél, akik vállalkoztak a kipróbálásukra, megszüntették a Jkorpásodást, és megállították a hajhullást. A tervekben szerepel ezeknek a hatóanyagoknak fürdőhabban, különböző krémekben való alkalmazása. — Mikor kerülhet a boltokba a már elkészült universalos gyógysampon és hajszesz? — kérdeztem befejezésül Laczkó Istvánt. — Az idén mindenképpen bemutatkozunk velük a vásárlók előtt Bólé István Pályakezdés - kérdőjelekkel Tkidom, c.tak néhány klasszikus teheti meg, hogy magára hivaykozzon egy korábban elmondott vagy leírt gondolatára, én most mégis ezt teszem Az elmült. év őszén, egy szombati magazinunkban. Helyzetkép és prognózis címmel a pályát kezdő fiatalok elhelyezkedesi gondjainak nem oly távoli feszültséglehetöségeit vázoltam föl, azok megoldása érdekében. Azzal a szándékkal, hogy minél kevesebb vak- és kényszerpályán elhelyezkedni kényszerülő fiatal meneküljön esetleg végső elkeseredésében, kétes értékű baráti közösségek pillanatnyi búfelejtő menedékébe. Azért hogy közülük egy se válasszon mentőövként drogot vagy alkoholt. A prognózist követően azóta fél év telt el. Most ismét nézzük a „beszédes" számokat. Ez esetben igenis jellemzők az adatok és tények. A tavasz, a természet, az élet újrakezdését és folytatását, a reményt, a jövőbe vetett hitet hozza el évről évre. Ekkor végeznek a tizen- és huszonévesek ezrei átlalános, közép, és felsőfokú oktatási intézményeinkben. Életük új szakaszában kj a továbbtanulás viszonylagos nyugalmában folytatja életét, ki — és ezek vannak többen —> munkahely után néz. Ez természetes. A demográfiai hullám csúcsára érve, jelentősen növekszik a pályakezdők száma. Az idén Szeged oktatási intézményeiben a végzők száma 7 és fél ezer lesz, amely közel 10 százalékkal több a tavalyinál. Közülük mintegy háromezren nem tanulnak tdvább. A felajánlott munkahelyek száma 20 százalékkal csökkent, ez különösen akkor veszélyes, ha arra gondolunk, hogy a munkába lépők száma viszont folyamatosan emelkedik. Az álláskínálat 82 százaléka fizikai munkakör betöltését hirdeti, és 250 általános iskolát végzett keres majd munkát, közülük csak fele tud majd elhelyezkedni. Több mint 300 gimnáziumot végzett 33 munkahely közül választhat, döntően fizikai munkakörben Kétszázzal több munkahely várja viszont a fiatal szakmunkásokat, bár ez az adat csalóka, hisz az egészségügyi, gyors- és gépíró szakiskolában összesen, százan végeznek, de - számukra csak 66 munkahelyet hirdettek meg. Tehát egy területen túlkínálat, másutt változatlanul hiány tapasztalható. A Szegeden diplomát szerzettek munkavállalásának egyetlen hibája, hogy a helyi képzés szakiránya eltér a munkáltatók igényétől. Több orvost, pedagógust keresnek, ennek ellenére sem biztosított, hogy minden végzős álláshoz jusson városunkban. A jelenlegi helyzet több szempontból magyarázható, és természetes, hogy a remélt gazdasági növekedés hatékony foglalkoztatáspolitikát követel Az is biztos, mind számszerüségében, mind minőségében változásokat kell hogy hozzanak a munkaerőpiacon is. De a számok is bizonyítják, korábbi gondok torlódtak egybe, mint például a termelési szerkezet változása és a szakemberképzés fogyatékosságai. Csak konkrét, felelősségteljes foglalkoztatáspolitikai rendszer, jogszabályokban lefektetett érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység tud megoldást hozni. Azt hiszem, egy pályakezdő fiatal szempontjából sem elfogadható a megoldások „szorgalmazása" a különböző utak keresése. Mert városunk munkaerőhelyzetének alakulásában döntően nem a felajánlott munkahelyek és a munkát keresők számának aránya okoz gondot, sokkal inkább az, hogy a felajánlott munkakörökben elhelyezkedők szakképzettsége. munkára való alkalmassága nem esik egybe az igényekkel. Megfelelő intézmény- és eszközrendszer hiányában a megoldás egyelőre várat magára. Azt is tudomásul kell venni. Hogy a reformmal elindult folyamatok a vállalatok gazdálkodási körülményeinek szigorodásával, a munkáltatók létszámigénye csökken Az arra illetékes szervek ígérete szerint folyamatosan figyelemmel kísérik és elemzik a gazdaságszerkezet fejlődését, belső arányainak alakulását, és további javaslatokat készítenek elő a pályakezdők elhelyezkedési esélyeit növelő új szakmák, ismeretek iskolarendszerű oktatására, fakultációkra. Szorgalmazzák a Csongrád Megyej Munkaügyi Szolgáltató Iroda által szervezendő továbbképző tanfolyamok beindítását, hogy az elhelyezkedni nem tudó fiatalok igény szerinti szakképzettséget szerezhessenek. Keresik azokat a foglalkoztatás si formákat, amelyek alkalmasak arra, hogy az átmenetileg munkához nem jutók leküzdhessék az ezzel járó nehézségeket. Természetesen arról sem lehet lemondani — még a mai szűkös helyzetben sem —, hogy jó szervezéssel .munkahelyteremtő beruházások is létesüljenek. Persze, ehhez az okos elgondolások mellett még három dolog szükséges: pénz, pénz, pénz. A pályát el sem kezdő, az eredeti szakmáját nem gyakorló fiatal — vagy idősebb — pótcselekvésbe menekül, és nem tud hasznos tagja lenni kisebb-nagyobb közösségnek, társadalmunknak, mert nem érzi, hogy szükség van rá. Czakó János a kisipar feladatai Az év első másfél hónapjában a kisiparosok 9 %-a, több mint 14 ezer szakember adta vissza, illetőleg jelentette be, hogy szünetelteti iparát, s ez elsősorban a kis településeken okozott ellátási zavarokat — hangzott el csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, melyet az Ipari Minisztériumban tartottak a Kiosz és a minisztérium vezetői. Ez a folyamat mostanra megállt, ami azért is örvendetes, mert a kisipar, mely 1987ben 75 milliárd forint termelési értéket hozott létre, a népgazdaság dinamikusan fejlődő szektora. A létszám alakulása mellett ugyancsak problematikus a szakmai átrétegződés: főként a hagyományos lakossági szolgáltatást végző kisiparosok — például a háztartásigép-szerelők, az órások, a bádogosok, a tetőfedők, az asztalosok — létszáma csökken, ugyanakkor mind többen fuvarozói, takarítói. divatáru-készítői működési engedélyt váltanak ki. Textilipari gépesítés A Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat az idén mintegy egymi.lliárd forint értékű gépet, alkatrészt vásárol, illetőleg bérel magyar iparvállalatok számára, e szolgáltatásával i9 hozzájárul a termelő vállalatok műszaki színvonalának fejlesztéséhez, közvetve segíti a versenyképes termékek előállítását. A gépek, berendezések zömét a textil- és ruhaipari vállalatok részére szerzik be. Igy jut az idén és jövőre összesen mintegy 300 millió forint értékű, nagy teljesítményű fonodái berendezéshez és eérnázógépekhez a Pamutfonóipari Vállalat A Budaprint kikészítőrészlegét korszerűsiti bérelt gépekkel. Ugyancsak a magyar külkereskedelmi vállalat közreműködésével jut 50 millió forint értékben szövőgépekhez a Magyar Selyemipari Vállalat és igy bővítheti állóeszközeinek értékét 30 millióval, és növelheti kapacitását a Rabatext is. Vonakodó vonatozók? A Magyar Államvasutaknál az elmúlt napokban elterjedt a hír, hogy a vállalat fizetésképtelen, hogy a mozdonyvezetők sztrájkra készülnek. Több lap — közöttük a HVG és a Népszava az elmúlt héten a szegedi vasútigazgatóságot is példaként említette. Mire készülnek a szegedi vasutasok? — kérdeztük Tóth Imre vasútigazga tó-helyettestöl: — Sztrájkra nem! Ezt meg kell cáfolnom. Még a szándékot is. A valóság az, hogy az alapmunkaidőn túl, p kollektív szerződés rögzíti, évi 400 óra túlmunkára kötelezhetők az utazó személyzet tagjai. Ezen felül csak önként vállalhatnak plusz munkát... — Miből adódik akkor a félreértés? — Abból, hogy márciusban ketten, áprilisban pedig egy mozdonyvezető közölte a hó vége felé, hogy a kötelező túlórán kívül nem kíván dolgozni már abban a hónapban. Ez nem munkumegtagadas, és nem sztrájk, hanem torvenyes jog. Éppen ezért semmifele .megtorlás nem követte ezt a kijelentést. — Vajon miért döntenek többen így az utóbbi időben? — Nem többen, csak néhányan! Azt is el kell mondani, hogy a százhúsz tagú szegedi vontatási főnökség dolgozói közül 108nak van szerződése önkéntes túlmunkára. Igaz, hogy több mozdonyvezető azért döntött úgy, hogy nem vállal a kötelező túlmunka felett pluszt, mert nem akarják, hogy jövedelmük ezért magasabb személyi jövedelemadó sávba kerüljön. Számolnak, s ez nem bűn ... — A túlmunka diját is bruttósították januárban? — Természetesen. Az 1987-es teljesítményt vettük figyelembe. — Azaz, aki az idén többet dolgozik a tavalyinál ... — ... az egy kicsit roszszabbul jár! — Tervezik-e, hogy emelik a vasutasok túlmunkadiját? — Erre az évre 3 és fél százalékos keresetfejlesztésre futja. Ebből közel a felél elviszi a tavalyi béremelés áthúzódó hatása, a maradékot pedig az alapbér szinten tartására kell fordítanunk. Azért a szakszervezettel egyetértésben vizsgáljuk, hogy mi lenne a megoldás. Ami nem lesz könnyű, hiszen a MÁV a tavalyi 631 milliós nyereséggel szemben az idén csupán „null-szaldóval" gondolkodhat. Sőt, az elmúlt hetekben — igaz egyetlen napra, de — előfordult, ho^v a vallalat fizetésképtelenné valt. Tavaly ugyanis a MAV nem volt köteles béradót fizetni, s igy nem csoda, hogy nem küszködött likvidálási gondokkal. A mostani bizonytalan helyzetet tovább tetézte, hogy a vezérigazgató a közelmúltban megvált hivatalától. A vasutasok tehát nem könnyű hónapoknak néznek elébe. A kósza híresztelések azonban nem hogy segítenének rajtuk, inkább megnehezítik helyzetüket. Már csak ezért is érdemes tiszta vizet önteni a pohárba. R. G.