Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

\ rcntok, 1988. május 27. Vadaspark Közösen könnyebb lenne Protokollárisán így hang­zana: a tanácstagi klub programjának keretében a tanácstagok látogatást tet­tek ... satöbbi. No. de ez igy hamis, az viszont igaz, hogy a szegedi tanácstagok a kö­zelmúltban kimentek a sze­rényen, ám mégis gyarapodó vadasparkba a Cserepes sor végére, ahol megnézhették a bemutatható állatokat. El­zártságuknak egészen prak­tikus a magyarázata: a 85 állatfaj 320 egyedének zöme amiatt él visszavonultan, mert nem készültek el szá­mukra a férőhelyek. Ugye nem is kell mondani: anya­giak hiányában. Elkészült viszont 700 mé­ter aszfaltút, a 600-as szak­munkásképző tanulói beton­járdát építettek, kész a bel­ső csatornázás; sőt. a Dégáz társadalmi munkában a be­járatig elvezette a gázt is. Hogyan tovább? Nem tudni, pedig fűthető helyiségekkel trópusi állatokat is tarthat­nának. Akadnak nemes példák te­hát, amelyek mögött tiszte­letre méltó szándék, értékes munka áll, de akadnak olya­nok is, amelyek megreked­tek a szándéknál. ígéretet kaptak a vadasparkban, hogy Szeged egvik biológia tagozatos iskolájának 80 di­ákja felváltva dolgozik majd. A gyerekek meg is érkeztek, de délután negyed négyre, és négy órakor már „dolguk végeztével" el is mentek. Ezúttíil több időbe került a szerszámok előké­szítése, mint a társadalmi munka értéke. Kár! Különö^ sen ükkor, ha leendő bioló­gusokról van szó, akik majd tanár korukban akár órát is tarthatnának a vadaspark­ban. Az ilyen felajánlás ké­tes haszon ... Lassan három esztendeje annak, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, legyen Szegeden vadaspark. Ez ideig renge­teg társadalmimunka-óra fekszik ebben az állatkert­ben. Mégis azt kell írnom, hiányzik az összefogás, mert nem hiszem, hogy több sze­gedi vállalat nem tudna se­gíteni, akár a sok kicsi sokra megy alapon. Jól tudom, alig van erre pénz, ám ha lenne, sajnos akkor sem lehetne 1—2 hó­napon belül megnyitni, hi­szen alapvető dolgok hiá­nyoznak, olyanok, amelyek a közönség igényeit kielégí­tenék. Nincs büfé, illemhely, parkoló — és odavezető út. A főbejárat — egyelőre úgy tűnik — a Cserepes sor felöl lesz. Azon a soron, vi­szont normál autóval közle­kedni képtelenség. Siralmas út fogadja az odatévedőt. Mondhatják: ott van a kö­zelben egy kitűnő aszfaltút, ami szinte a kapuig vezet. Ez igaz, de a vándort egy kör alakú, piros szegélyű tábla fogadja, jelezve: mind­két irányból behajtani tilos. Kiegészítő tábla erről nincs, van viszont a park felöl. Két különlegesség: az Afrikából származó sülök amely így szól: kifelé jöhe­tünk. de mire megleljük azt a táblát, közlekedési sza­bálysértést követünk el! Nincs más hátra, a parkot közelítsük meg a Tolbuhin sugárút felöl, akár kocsival, akár villamossal vagv a 35­ös busszal, de arról érkez­vén is paffra esünk. Több oka van ennek: nincs kész a vadaspark, be van zárva an­nak a jelenleg hátsó bejá­rata. Valamit mégis tenni kell, mert vétek a gyerekek elől elzárni az olyan különleges állatokat, mint például az Ausztráliából származó emu, az afrikai sülő, a Szibériai hiúz, a nagyon ritka kékes­sárga majom, a sakál és még sorolhatnám tovább a felnőt­teket is meglepő különleges­ségeket. Valamilyen formá­ban jó lenne mégis meg­nyitni a parkot, mert arra dőreség várni, hogy kész le­gyen, mert ahogy mondta Egyházi István parkvezető, egy állatkert soha nem ké­szülhet el, az mindig bővül, gyarapodik. Persze senki sem olyan varaKozással menjen a vadasparkba, hogy az a budapesti állat­kert kicsinyített mása. Kell tehát a széles körű összefogás, hiszen a város üzemei, intézményei bizo­nyították már nemegyszer, hogy tudnak segíteni — ha akarnak. Az is sokat jelen­tene, ha a hulladéktakarmá­nyokat nem pénzért kellene megvásárolni. Juthatna a nagyobb üzemi konyhákból ide is ételmaradék, jobb he­lyen lenne az a rengeteg bá­lás szalma, amelyet minden­ki láthat az utak mellett el­korhadni, elrothadni. Még egy személyes tapasz­talattal hozakodok elö. Egy Szegedhez közeli téesz te­herkocsijával találkoztam a veszprémi állatkertben, aho­va emberi fogyasztásra al­kalmatlan zöldségféléket szállított az ottani állatok­nak. Lehet, jól megfizetik a szövetkezetet, de ha jutna Szegedre is, maradna Veszp­rémnek is.., Ács S. Sándor Díszdoktorokat avattak a tudományegyetemen Szőkefalvi-Nagy Bélát és Sándorfy Kamillt díszdoktorrá fogadja Csákány Béla rektor A József Attila Tudományegyetem ün­nepi tanácsülésén tegnap két világhírű tudóst fogadott honoris causa doktorává az intézmény. Gécseg Ferenc professzor, a Természettudományi Kar dékánja ismer­tette Szőkefalvi-Nagy Béla, a JATE nyu­galmazott tanszékvezetője és Sándorfy Kamill, a Montreali Egyetem professzora életútját, kutatói és oktatói tevékenysé­gét, tudományszervezői munkáját. A két professzort Csákány Béla, az egyetem rek­tora fogadta díszdoktorrá, majd a tiszte­letbeli doktorok rövid beszédét követte fi­gyelemmel a hallgatóság. A díszdoktoravató ünnepi tanácsülést megtisztelj jelenlétével — többek között — Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára. Sebe János, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Szabó G. László, n megyei tanács elnökhelyettese és Gras­selly Gyula akadémikus, a Szegedi Akadé­miai Bizottság elnöke. Szőkefalvi-Nagy Béla — aki elsőként lett a profesz­szori karból saját intézmé­nye díszdoktora — 1913-ban született Kolozsváron. 1929 óta él Szegeden, egyetemi tanulmányait is itt végez­te. Itt szerezte meg a ma­tematika—fizika szakos kö­zépiskolai tanári oklevelét, s tette le „summa cum lau­de" eredménnyel doktori szigorlatát. Előbb a szegedi Tanárképző Főiskola, majd az egyetem tanára lett, s itt tanított hosszú évekig. Tan­székvezető professzorként 1983-ig, nyugállományba vonulásáig tevékenykedett. „Szőkefalvi-Nagy Béla professzor — mondotta Gé­cseg Ferenc — matematika­tanárok és matematikus szakemberek ezreinek kép­zésében vett részt. Kiemel­kedő szerepe volt a mate­matika több aga oktatásá­nak bevezetésében és kiépí­tésében — az ábrázoló és projektív geometriától a differenciálegyenletekig és a valószinűségszámításig. Legjelentősebb 'tevékenysé­ge a függvénytan és a funk­Leszúrta nevelt fiát Nyolc évet kapott Az 52 éves Száva Zoltán, Domaszék, Tanya 692. szám alatti házában élt feleségé­vel, s annak 17 éves fiával. A férfi apja Szentesen la­kott, s elhatározták, hogy hozzájuk költözik. A később tragikussá váló események éppen a költözködéssel ösz­szefüggésben kezdődtek, február 13-án. A Száva család nagy egyetértésben élt. Egyetérté­sük alapja pedig az volt, hogy mindhárman nagyon szerették az alkoholt. Igaz, nem mindig együtt ittak, a férfi és a nő néha titkolta szenvedélyét, s különböző „dugi-italokat" tartottak. A költözködés napján is folya­matosan ivott a család. Hogy pontosan mennyit — később nem egyformán em­lékeztek. Tény, hogy amikor a nagypapa bútoraival ra­kott autón a domaszéki ház­hoz érkeztek, nehezen lehe­tett apát és nevelt fiát le­támogatni a gépkocsiról. Azért elkezdtek bepakolni. A vita a nagyapa tévéjén kezdődött. Száva Zoltán egyedül akarta vinni, s ezt a gyerek nem helyeselte. Aztán a gyerek bekapcsolni, és nézni akarta — ezt a nevelőapa kifogásolta. Szó szót követett, s egymásnak ugrottak. A fiatal volt az erősebb, leteperte nevelőap­ját. Az asszony húzta le a férfiról. Nem sokáig tartott a nyugalom, ismét egymás­nak estek. A nevelt fiú úgy ütlegelte a férfit, hogy orr­csontja is eltört, rövid idő­re az eszméletét is elvesztet­te. Amikor magához tért Száva, forrt a vére. A kony­hába ment, felkapott egy kést. „Emlékszem, láttam a kés nyelét. Hogy került hoz­zám, nem tudom." — vallot­ta a bíróságon. „A követke­ző pillanatban áll előttem a gyerek, és húzom ki belőle a kést. Hogy közben mi tör­tént, nem tudom." — mond­ja. Nehéz rekonstruálni az eseményeket Tény, hogy a férfi kiment a konyhába, s felkapta a legnagyobb kést. Közben odabenn az anya nyugtatta a fiát, s küldte, hogy szellőztesse ki a fejét, hisz az italtól teljesen bó­dult volt. Nem tudni ponto­san, mennyi idő telhetett el addig, míg a gyerek kilépett az ajtón. S tarthatott-e még akkor az apa erősen felin­dult állapota? Tény, ahogy az ajtó nyílt, Száva szúrt. Pontosan a szívet találta, a 17 éves fiú azonnal meghalt. Az udvaron tért magához a gyilkos. „Belegondoltam, hogy úristen, mit csináltam. Ügy szerettük egymást, hogy azt mondtam, ahova ő megy, oda megyek én is, és gyom­ron szúrtam magam." Akkor még nem volt súlyos a sé­rülése. Később bement a la­kásba, mert odakinn fázott. Odapillantott a holtan fekvő fiúra. („Mit akarsz itt, te nyavalyás!" — mondta a fe­lesége.) bement és elaludt. Hajnalban ébredt, s látta, mindenki alszik a házban. A holttest még mindig a konyhában volt. „Mért nem hívtam orvost? Tudtam, hogy halott, meg azt gon­doltam, ha segítség kell, majd apám meg a feleségem hív." Nem hívtak senkit. Csak a reggeli ébredés után szóltak a szomszédnak, ő értesítette a rendőrséget. Száva Zoltán akkorra már a kertben bújt el, s szíven akarta magát szúrni. Mikor megtalálták, életveszélyes állapotban volt. (A vádlott 1959 óta dolgo­zik a MAV-nál. Munkáját mindig rendesen ellátta, magatartása ellen különö­sebb kifogás nem merült fel. Büntetlen előéletű, soha, semmi összeütközése nem volt a törvénnyel. Többek vallomása szerint kifejezet­ten jó viszonyban volt a ne­velt fiával, aki az iskolából ugyan hamar kimaradt, ta­nulni nem szeretett, de dol­gos gyerek volt, közösen vállaltak különmunkát. Szóval, a család mindhárom tagja kereső ember volt. Ennek azonban — körülmé­nyeiken — semmi látszata. A pénz nagy része ugyanis italra ment. A tragikus na­pon állítólag a gyerek ivott a legkevesebbet. Vérében 2,57, vizeletében 3,78 ezrelé­kes alkoholszintet állapítot­tak meg később, ami súlyos fokú részegséget jelent... A szakértői vélemény sze­rint Száva Zoltán egyértel­műen alkoholista, elmekórra utaló jelek azonban nem észlelhetők nála.) A Csongrád Megyei Bíró­ság Exterde Tibor tanácsa a tegnap befejezett tárgyalá­son Száva Zoltánt ember­ölés büntette miatt nyolc év börtönre ítélte, négy évre eltiltotta a közügyektől, s el­rendelte kényszergyógyitá­sát. (A kérdés csak az volt: megállapítható-e az erős felindulásból elkövetett em­berölés. A bírói indoklás szerint a gyilkos szúrás előt­ti több perces várakozás ezt cáfolja, ezért a súlyosabb büntetés.) Az ügyész az ítéletet tudo­másul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbe­zett, így az ítélet nem jog­erős. B. T. cionálanalízis tárgyak okta­tása. Korszerű, világos, nagyszerűen felépített elő­adásainak országos híre volt. Valós függvénytani tankönyvét, amelyet több nyelvre lefordítottak, világ­szerte használták és hasz­nálják még ma is, ugyanez érvényes komplex függ­vénytani jegyzetére is." Különösen kiemelkedő Szőkefalvi-Nagy profesz­szornak Riesz Frigyessel közösen írt, 1952-foen meg­jelent monográfiája, amely öt nyelvre lefordítva a funkcionálanalízis alapvető kézikönyvévé vált. Világ­szerte ismert függvénytani szemináriuma, amelynek vezetését ma is aktívan végzi. A magyar és a szov­jet akadémia közös mate­matikai folyóiratának egyik létrehozója és főszerkesztő­je. Tudományos tevékenysé­gét számos hazai és külföl­di elismerés követte, 1945­ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1956­ban rendes tagja lett. 1950-ben és 1953-ban Kos­suth-díjban. 1978-ban pedig Állami Díjban részesült. A drezdai műszaki egyetem és a turkui egyetem tiszte­letbeli doktora, 1971-ben a Szovjet Tudományos Aka­démia külső tagjává, 1973­ban az Ír Akadémia, 1976­ban pedig a Finn Akadé­mia tiszteletbeli tagjává választották. 1980-ban a Szovjet Tudományos Aka­démia legmagasabb tudo­mányos kitüntetésével, Lo­monoszov-aranyéremmel tüntette ki. Érdemei, kitün­tetései szinte fölsorolhatat­lanok, az egyetem és a ma­tematikatudomány legna­gyobbjai közé tartozik. Sándorfy Kamill — a kémiai tanszékcsoport taná­csának javaslatára megvá­lasztott díszdoktor — 1920­ban született Budapesten. Kémia—fizika szakos tanári oklevelet a Szegedi Tudo­mányegyetemen szerzett, ezt követően a kémiai intézet­ben dolgozott Kiss Árpád professzor mellett. Nemso­kára a fővárosba került, majd 1947-től négy éven át Párizsban dolgozott. Itt sze­rezte meg fizikai doktorátu­sát, majd Kanadában foly­tatta kutatási tevékenysé­gét. 1959 óta professzora a montreali egyetemnek. Sándorfy professzor vi­lágszerte ismert és elismert tudós, kiváló spektroszkó­pos és kvantumkémikus. 11 könyve és közel 200 publi­kációja látott eddig nap­világot, öt élvonalbeli nem­zetközi folyóirat szerkesz­tőbizottságának tagja. Szá­mos kanadai és nemzetkö­zi díj és kitüntetés birtoko­sa. A Kanadai Tudományos Akadémia, a Kvantum Mo­lekuláris Tudomány Nem­zetközi Akadémiájának és a Művészetek, Tudományok és Irodalom Európai Aka­démiájának tagja. Sándorfy professzor ele­ven kapcsolatot tart az egyetem különböző, tanszé­keivel. és a Szegedi Bioló­giai Központtal. Nagyra ér­tékelendő — mondta befe­jezésül Gécseg professzor — a Kanadában élő tudós azon támogatása, amellyel lehetővé tette hazai kutatók hosszabb tanulmányútját, külföldi rendezvényekre va­ló eljutását. D. I. Vízi rendészeti tájékoztató Háromszázhuszonkét ha­láleset történt tavaly a ma­gyarországi tavakon, folyó­kon, bányatavakon és úszó­medencékben — közölték csütörtökön a Budapesti Rendőr-főkapitányság vízi rendészeti őrsén tartott saj­tótájékoztatón. A tavalyi adatok elemzé­séből kitűnt: a legtöbb ha­láleset a délutáni időszak­ban és a hét Végén, külö­nösen vasárnapokon követ­kezett be. A íiúk, férfiak vakmerőbbek, Jfelelőtleneb­bek: a nyári idényben — május tizenöttől szeptem­ber tizenötig — vízbe fúlt 225 ember közül 183 volt a férfi. A kijelölt fürdőhelyen sokkal kevesebb a halálos baleset — a Tiszán az ilyen fürdőzőhelyeken például az elmúlt évben egy sem tör­tént. A Belügyminisztérium ezért szorgalmazza, hogy a tanácsok és a Köjál a le­hetőség szerint több'helyen teremtsék meg az engedé­lyezett fürdés feltételeit. A kis települések környékén azonban a helyi tanácsok nem mindig tudják fedezni a kijelölt fürdőhelyek fenn­tartását — az emberek vi­szont ott fürdenek, ahol víz van. A sajtótájékoztatón elmondották, hogy a Dunán Mohács fölött 21 engedé­lyezett fürdőhely van, de május 15-ig Budapest har­minc kilométeres körzetében csak három helyet jelöltek ki a hivatalos szervek.

Next

/
Thumbnails
Contents