Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-26 / 125. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG 78. évfolyam, 125. szám 1988. május 26., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Tavaszi BNV '88 Kapuzárás előtt Finiséhez érkezik ma Kőbányán az idei beruházási javak szakvására. Pontos mérleg természetesen még nem készülhetett arról, hányan lépték át az idén a vásárváros .j'küszóbét", arról pedig végképp nem, milyen haszna volt az idei seregszemlének. Számokban természetesen ez aligha lenne mérhetó, hiszen egy-egy vásár eredményességét sem az aláírt szerződésekkel, sem az üzleti tárgyalások számával nem lehet mérni. A haszon ennél sokkal mélyebb gyökerű, sokkal hoszszabb távra szól. A szakmai rendezvények tegnap befejeződtek, s ma, csütörtökön már csak a nagyközönségé a vásár. Látnivaló, csodálnivaló azért akad az utolsó napon is. A „kulisszák mögött" továbbra is a vásáron nagy számban megjelent kereskedelmi bankok végzik a legintenzívebb üzleti munkát. Az Ipari Fejlesztési Bank számos szerződéssel zárhatja a vásárt, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank itt kezdte meg részvényeinek árusítását. A legnagyobb üzletet a Videoton irta alá. összesen 34 millió rubel értékben számítógéprendszereket éss részegységeket szállít majd egymásnak a szovjet partnerral közösen. Egyébként a vásár szovjet kiállítói eddig több mint 210 millió rubel értékben írtak alá szerződéseket magyar partnereikkel. Egyebek között húsipari gépeket, úszódarukat vásároltak magyar cégektől. Hosszú évek óta rendkívül széles a kínálat számitógéprendszerekből, mikroelektronikai cikkekből a tavaszi szakvásáron. Nos, aki az idén is kereste az „intelligens gépeket", aligha kellett csalódnia. A részt vevő külföldi és hazai vállalatok rendkívül széles skáláját mutatták be ennek az iparágnak. Újdonsággal jött a vásárra a Medicor is. Az orvosi műszergyártás elektronizálásának legújabb termékeit vonultatta fel a nemrégiben részvénytársasággá alakult A Medicor újdonságai cég. A szív, a légzés, a hallás vizsgálatára kifejlesztett készülékeik sok látogató figyelmét felkeltették. Érdekes színfoltja volt az idei vásárnak az ipari robotok bemutatója.' Magyarországon ma még leginkább hegesztő-, illetve festőrobotok találhatók, annak ellenére, hogy tíz év alatt 400 millió forint központi támogatást fordítottunk a robottechnika feltételeinek kialakítására. A Bakony Művek Automatizálási Gyárában kifejlesztették azokat a robotokat, amelyeket ezentúl a hazai járműgyártásban is szerelőszalag mellé lehet majd állítani. A termékfejlesztés legújabb állomásaként most bemutatták az első pneumatikus meghajtású robotot A Date—Skála Kft. BNV-beli standján látható az az újszerű szórórobotvezérlési rendszer is, amelylyel a korszerű felületkeze, lest szeretné segíteni a társáság. A külföldi robotok és számítógépek kínálata meglehetősen szines. A hozzá nem értő látogató mindössze annyit lát belőlük, hogy minden csillog-villog, az okos masinák emberi kéz érintése nélkül végzik dolgukat. A szakembereknek minden bizonnyal ennél jóval többet mondanak. S ha egy vásár hasznáról lehet beszélni, akkor a fejlett külföldi technikák házhoz jövetele, az élvonal bemutatkozása minden bizonnyal az a hazai szakembereink szemében. R.G. Portechnikai laboratórium Szerdán reggel Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter vezetésével Győr-Sopron megye területén folytatódott a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezéseinek kedden, Komárom megyében megkezdődött miniszteri szemléje. Maróthy László elsőként felavatta a Környezetvédelmi Intézet 22 millió forintos költséggel létrehozott győri portechnikai laboratóriumát. Nemcsak az országban, egész Közép-Európában ez az egyetlen ilyen jellegű intézmény. Szükségességéről szólva a miniszter avatóbeszédében rámutatott, hogy hazánk több vidékén a levegő porszennyezettsége meghaladja a megengedett szintet. Hazánkba érkezett a thaiföldi miniszterelnök Koszorúzás a Hősök terén, megbeszélés, tárgyalás, díszvacsora Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Prem Tinszulanonda, a Thaiföldi Királyság miniszterelnöke. A magas rangú vendégét és kíséretének tagjait, köztük a thaiföldi politikai és üzleti élet vezető személyiségeit Grósz Károly, Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes, Horváth István belügyminiszter, Kemenes Ernő országos tervhivatali államtitkár, Veress Péter, a Minisztertanács tanácsadó testületének titkára, Bányász Rezsó kormányszóvivő, valamint a hazai politikai és a gazdasági élet több más vezetője fogadta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Szavanit Kongsziri, Thaiföld hazánkba akkreditált nagykövete. A thaiföldi kormányfő tiszteletére felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszegysége. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek magyar vendéglátóik társaságában u szállásra hajtattuk. (Folytatás a 2. oldalon.) Mi befolyásolja a közérzetet ? Az elmúlt három évben a megyei népi ellenőrzési bizottsághoz 31 olyan közérdekű bejelentés, javaslat és panasz érkezett, melyben az állami (tanácsi, vállalati) bérlakásgazdálkodással öszszefüggő észrevételek fogalmazódtak meg. A 900 bejelentést átfogó országos Vizsgálat keretében e kérdéskör tanulságait gyűjtötték össze a népi ellenőrök. Megállapításaikat a megyei neb tegnapi ülésén vitatták meg. E munkában részt vett Buda Gábor, a közalkalmazottak szakszervezetének elnöke is. Az értékelés arra keresett választ, hogy a tanácsok megteremtették-e a lakásellátás részterületeinek, az építésnek, fenntartásnak, lakásgazdálkodásnak az összhangját. A következő években csökken az új, elosztható bérlakásalap — kérdés hát, ezt pótolhatják-e gazdálkodási eszközökkel, az A megyei neb napirendjén A kollektív szerződésekről Munkabér és más díjazások kifizetését a kollektív szerződésből törölték. Szerepelnek viszont benne a munkahely-megközelítési és a vízhordási pótlékok. Sót, ilyesmi is olvasható: a javítási munka első három napjára a dolgozóknak díjazás nem jár. Ezekre a „magvas" gondolatokra méltán szisszenhet fel a dolgozó, a jogsérelme nyilvánvaló. Többek között kollektív szerződésekből hallottunk citátumokat a tegnapi Medoszülésen, melyet ezúttal a Kiss Ferenc Erdőgazdasági és Faipari Szakközépiskolában tartottak. Abban a testület egyetértett, hogy manapság a kollektív szerződések az érdekvédelem minimumát jelentik. Ennek ellenére még mindig akadnak olyan renitens vállalatok, ahol félvállról veszik a munkaügyi és a munkajogi törvényességet. Nem egy helyen fiókba zárják a kollektív szerződést, csak akkor kerül elő nagy nehezen, ha valamilyen baj van. Az sem ritka, hogy szakszervezeti Medosz-ülés tisztségviselők olyan megfogalmazásokra is rábólintanak, melyek alapvetően sértik a munkavállalói érdekeket. Az szb-titkárok nem eléggé harcosak, bár az is kétségtelen, hogy egzisztenciálisan is függnek a gazdasági vezetőktől. Ezeket a gondolatokat Kovács Lajos, a Medosz megyei bizottságának titkára vetette fel. Szél Ferenc, a megyebizottság munkatársa szóbeli kiegészítésében azt is elmondta, hogy a kollektív szerződésekben elszaporodtak a semmitmondó szövegek. A dokumentumokból a legtöbbször hiányoznak a bérfejlesztési előirányzatok, Semmilyen konkrétum nem szerepel arról, hogy a végzett munkáért, annak függvényében milyen díjazás jár. Miért nem merünk már az év elején tervezni ? A prémiumszabályok kialakításánál is nagy a bizonytalanság. Az igazgatók bérének fejlesztése nem mindig a nyilvánosság előtt zajlik, sokszor áldemokratikus módon, utólag hagyják jóvá a vállalatvezetők fizetését. Csinos József, a megyebizottság elnöke a teljesítményarányos bérezést sürgette: Véleménye szerint a személyi besorolási bérek teljesen eltávolodtak a teljesítménybérektől. Sarusi Kiss Mihály, a Pankotai Állami Gazdasáj szb-titkára arról beszélt, hogy nem általános még az, hogy a gépjárművezetők túlmunkájukért pótlékban részesülnek. A jogszabályok szerinti díjazást elsősorban a tehergépjármű-vezetőknek ítélik meg. Bacsa Mihály, a Csongrádi Állami Gazdaság szb-titkára azt hiányolta, hogy a munkavállalói érdekvédelemhez a tisztségviselőknek nincs jelenleg elég jogosítványa. Talán a szakszervezeti intézményrendszer korszerűsítése ehhez is lehetőséget teremt. B. E. érdekeltek együttműködésével, illetve szakmai felkészültségének kiteljesítésével. Ez annál inkább indokolt volna, hiszen az igénylők 44—46 százaléka bérlakásra várna, de ilyenből egyre kevesebb épül. A minőségi és lépcsőzetes lakáscserék rendszere, az állami házingatlanok elidegenítésének jogszabályi lehetősége, a visszavett lakások újraosztása, a tetőtér-beépítések és emeletráépítések, a többszörös használatbavételi díj ösztönző szerepe is szóba került a tegnap neb-ülésen, a bérlakás-gazdálkodás elemeiként Azt a következtetést vonták le, hogy a lakásgazdálkodás jelenlegi rendszere kedvezőtlenül differenciálja a rászorulók lakáshoz jutási esélyeit, átfogó, minden részterületre kiterjedő korszerűsítésre, új lakáspolitikai koncepcióra volna szükség. Hogy valakinek van-e esélye lakást kapni, venni, cserélni, építeni, az bizony alaposan meghatározhatja az illető közérzetét. S persze még sok más tényezőt is számításba kell venni — olvasható ki egy másik megyei neb-vizsgálat összefoglaló jelentéséből, melyet ugyancsak .tegnap tárgyalt meg a bizottság. Helyi lehetőségek, tanácsi, intézményi, vállalati és szövetkezeti intézkedések elért és remélhető hatása a társadalmi közérzetre, annak javítására — lényegét tekintve így foglalhatnánk össze a vizsgáló • dás témáját. Időszerűsége nyilvánvaló: összefüggésben az ország 'gazdasági helyzetével egyre több feszültség alakul ki a lakosság széles körében számos, az életkörülményeket, a közérzetet érintő kérdésben. <A téma összetettségére, „parttalanságára" tekintettel a KNEB nem is adott ki kötelezően érvényesítendő vizsgálati programot, hanem irányelvekkel segítette a tájékozódást.) A megyei vizsgálatban ezért használtak fel több forrásmunkát: ankétok, ifjúsági parlamentek, tanácstagi beszámolók jegyzökönyveit, vezetői kérdőíves felmérések válaszait, s a népi ellenőrök célvizsgálati tapasztalatait. Milyen összkép alakult ki a munkabizottságban? Idézzük a jelentést: „a közhangulatot a bizonytalanság jellemzi. Az év eleji árnövekedés és ;a személyi jövedelemadó bevezetésének együttes hatását tovább rontja az év folyamán várható újabb terhelés tudata. A közhangulat romlása — szükségképpen — a bérbölfi7etésböl élő rétegeket jellemzi. Érzékelhetően csökkent a tűrőképesség a fiatal korosztály körében. Az árváltozásokkal párhuzamos szociálpolitikai intézkedések nem gyakoroltak bzámottevő befolyást az érintettek hangulatára. A közhangulat általános jellemzői mellett bizonyos határvonal rajzolódik ki a községi és városi népesség között. Előbbi az önálló élelmiszertermelés biztonságára, piaci prosperitására támaszkodva kevesebb aggodalommal tekint a jövőbe. Egyöntetű a megítélés abban, hogy a szervezeti kommunikáció nem rendelkezik megfelelő felkészültséggel a közhangulat megnyugtatására." A. foglalkoztatásban, a lakáshoz jutásban, az egészségügyi és szociális ellátásban, a szolgáltatások minőségének javításában, infrastrukturális fejlesztésekben, a tanácsi-lakossági kapcsolatok bővítésében, a bürokratizmus, a korrupció visszaszorításában látták egyebek közt a népi ellenőrök annak lehetőségét, hogy helyi kezdeményezésekkel stabilizálható legyen a jelenlegi ingatag közhangulat.