Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

Szerda, 1988. május 25. 3 Kétszáz féle tejtermék A nemzetközi tejnap al­kalmából tegnap Szegeden árubemutatót és gyártó-ke­reskedő találkozót rendezett a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat. 1973. óta évente megrendezzük a tej napot Magyarországon. Miért? Mert sajnos nálunk még nem igazán terjedt el a he­lyes táplálkozás. A zsíros, cukros ételek azonban súly­felesleget eredményeznek, az elhízás eredménye pedig sok esetben keringési za­var, szívinfarktus, emészté­si probléma. Szükség van tehát továbbra is arra, hogy népszerűsítsék a termelők és kereskedők az egészsége­sebb táplálékot. Az lenne jó, ha mindennap tejnap len­ne! — mondogatják a szak­emberek. Panaszra azért nem sok oka van a szegedi­eknek. Évente 200 kilo­gramm tejterméket fogyasz­tunk ugyanis fejenként. Sajnos, a tejfogyasztás emelkedése az idén megtor­pant, amiben leginkább az év eleji áremelés a „ludas". Így azután a termelöknék egyetlen lehetősége maradt, még színvonalasabbá tenni a választékot és a minősé­get. Most 200 féle tejtermé­ket gyárt a megyei tejipar. Tavaly hétféle új termékkel gyarapodott a választék, s az idén is kínáltak újdonsá­got a bemutatón. Olyan te­héntúróval jelentkeztek, amelyiknek* csomagolása tel­jesen új. A zacskós tej min­tájára félkilós zacskókba zárják ezentúl ezt a termé­ket is, így javítva a tárolás, a szállítás körülményeit és növelve a szavatossági időt. Tavaly számított igazi új­donságnak a Csongrádi sajt­krémcsalád. Ezt a terméket most tovább színesítik, mondta a tájékoztatón Schopper János igazgató. Kísérletként húsos és fok­hagymás-húsos sajtkrémek­kel is jelentkezik a közeljö­vőben a tejipar. Gondok akadnak a szállí­tással és a tárolással. Sajnos több kereskedelmi egység­ben nincs elég hűtő, s így nehéz garantálni a tejter­mékek jó minőségét. Válto­zatlanul bosszantó gond, hogy a tej zacskói olykor kilyukadnak. Az sem vigasz, hogy ez az összes terméknek mindössze fél százaléka. Ta­lán a kereskedők többet is tehetnének azért, hogy ne a vevőknek kelljen kihalászni a mindennapi tejet a ládá­ból. Meglepetést is tartogatott a tejipari vállalat a tegnapi tejnapra; 79 Éliker boltban kedvezményes áron kínálták a vajat. R. G. Nagyobb vállalkozói lehetőséget a kiskereskedőknek! Csongrád megyében közel 1200 (magánkereskedő mű­ködik, és évente 2 milliárd forint értékű árut forgal­maz, annyit, mint egy na­gyobb vállalat. A magán­kereskedők nagy része olyan területen dolgozik, ahol az állam és a szövetkezeti ke­reskedelemnek nincs üzlete, tehát a jobb ellátásáért, a fehér foltok megszüntetésé­ért sokat tesz. Erre a vállal­kozói rétegre egyre nagyobb a szüksége a népgazdaság­nak, és ezért is nagy ér­deklődéssel tanulmányoztuk munkájukat, amire jó bete­kintést adott a Kisosz Csongrád megyei szerveze­tének küldöttértekezlete, amelyet tegnap, kedd dél­után tartottak Szegeden. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára beszámoló­jában számos dologra fel­hívta a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a po­litikai határozatok nyomán is mihamarabb fel kell szá­molni az egyes szektorok közötti különbséget, és esélyegyenlőséget biztosíta­ni a tisztességes versenyhez. A társadalom azt igényli, hogy a magánkereskedők száma növekedjen, hiszen ezáltal javulhat a vásárlás körülménye. A kiskereske­dők duzzadó tábora pedig hozzájárulhat a bővülő áru­alaphoz. Természetesen ez nem történhet magától, köl­csönös összefüggés mutatko­zik a vállalkozói kedv ala­kulása és a termelés bővíté­se között. Egyre könnyebbé és szabadabbá váltak a vál­lalkozás feltételei, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt évben 284-en kértek keres­kedői engedélyt. De nem­csak ez rekord, hanem az is, hogy 199-en szüntették be kereskedői munkájukat. Sajnos, a községekben to­vábbra is kevesen fektetik be tőkéjüket, nyitnak élel­miszerboltot. Talán növe­kedne a kis településeken a vállalkozói kedv, ha jelen­legi alacsony haszonkulcsot magasabb váltaná fel, s igy a tőkebefektetést ösztönöz­né. Az idén az elmúlt négy hónapban sajnos további 120 magánkereskedő csukta be a boltját, az adózás és a megnövekedett adminiszt­ráció miatt. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy az árubeszer­zés gondokkal jár, a vá­laszték nem megfelelő, né­mely nagykereskedelmi vál­lalat néha önkényeskedik. A megkülönböztetés nem a magánszektor ellen irányul, hanem más egyéb okkal magyarázható. Sajnos érthe­tetlen, hogy egy mezőgaz­dasági jellegű megyében nem lehet szemestakar­mányt beszerezni. A virág­kereskedők azért panasz­kodnak. mert egyes vállala­tok tisztességtelen árpoliti­kát folytatnak. Példaként említették, hogy az olyan cserepes virágot, amit előző nap nagykereskedelmi áron a kiskereskedőnek 180 fo­rintért értékesítettek, a vál­lalat ugyanolyan minőség­ben a következő nap, saját üzletében 100 forintos fo­gyasztói áron hoz forgalom­ba. Így természetes, hogy a lakosság körében maszekel­lenes hangulat keletkezik, hiszen a vásárló nem isme­ri a hátteret, az irreális ár­arányok keletkezésének okait. Az árképzést jelentős mértékben zavarja, hogy egyre nagyobb számban je­lennek meg a kontárok. A minisztérium korábban ki­adott állásfoglalása szerint a termelők zöldség-gyümöl­csöt piacon kívül is érté­kesíthetnek, a helyet a szakigazgatási szerv jelöli ki. Ezt a lehetőséget néhol kiterjesztették a virágra is, a kereskedők hangsúlyoz­zák, hogy amennyiben ne­kik sem kell adót és társa­dalombiztosítási járulékot fizetni, úgy olyan áron ad­ják a virágot, mint jelenleg a „kontárok". Kifogásolható az is, hogy a kisiparosok és a gmk-k nem szívesen adnak számlát a kiskereskedőnek a vásár­lásról. A kereskedők úgy érzik, hogy a Kiosz ebben a kérdésben nem nyújt semmilyen segítséget. Ezt a témát az adózás miatt kel­lene tisztességesen rendez­ni. Az adó továbbra is köz­ponti kérdés, hiszen a kis­iparosokhoz hasonlóan a kiskereskedők egy részesem teljesíti a könyvvezetési kötelezettségét. Az is gond, hogy nem tudják beszerez­ni a jogszabályban előírt, az üzletmenethez kötelező nyomtatványokat. Az álta lános forgalmi adóval kap­csolatban azt vetették fel, hogy az nem a nagyobb ételforgalom biztosítására, hanem az italforgalom nö­velésére sarkallja a vendég látósokat. Á kereskedők ké­rik a vámjogszabályok mó­dosítását, hogy könnyebben juthassanak olyan cikkek­hez, amelyek belföldön hiá­nyoznak. A Kisosz küldöttgyűlése megválasztotta a helyi szer­vezetének tisztségviselőit. Az elnök Forró István lett. H. M. Cselekvő kiállás az országos pártértekezlet állásfoglalása mellett Beszélgetés Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság első titkárával Lapunk május 19-i, csütörtöki számában interjút kö­zöltünk Szabó Sándorral az országos pártértekezlet megyei előkészületeiről. Most a megyei pártbizottság első titká­rával már a lezajlott, nagy jelentőségű tanácskozás dön­téseiről, az ezzel kapcsolatos megyei feladatokról beszél­gettünk. Megítélése szerint mi­lyen munkát végzett az or­szágos pártértekezleten a Csongrád megyei küldött­csoport? Hogyan járult hoz­zá a tanácskozás, a döntések eredményességéhez, a párt megújulásának folyamatá­hoz? Megítélésem szerint a Csongrád megyei küldöttcso­port megbízatásának megfe­lelően igen aktívan vett részt az országos • pártértekezlet munkájában. Erről az olva­sók már eddig is értesülhet­tek, hiszen küldöttcsopor­tunk két tagját — Judik Istvánt és Perényi Jánost — a pártértekezlet a Központi Bizottság tagjává választot­ta. Küldöttcsoportunk két tagja, Bleier Katalin és Fa­ragó M. Vilmos az országos pártértekezlet vitájában is részt vett. Ha valaki meg­nézi a Népszabadság hétfői számát, tapasztalhatja azt, hogy megyénk küldöttei kö­zül rajtuk kívül még 17 kül­dött írásban nyújtotta be véleményét, javaslatait. A Népszabadságból az is kide­rül, hogy e tekintetben kül­döttcsoportunk az egyik leg­aktívabb kollektíva volt, hi­szen közel minden második jelenlevő konkrétan véle­ményt nyilvánított. Szeret­ném elmondani, hogy akik konkrétan és dokumentáltan nem nyilvánítottak véle­ményt, azok is aktívan hoz­zájárultak a küldöttcsoport munkájához, hiszen számta­lan beszélgetés, konzultáció alakította a konkrét mon­danivalókat, javaslatokat. Munkánkat segítette az is, hogy folyamatosan rendel­kezésünkre álltak azok az in­formációk, amelyeket me­gyénk közvéleménye a párt­értekezlet munkájával kap­csolatban megfogalmazott. Számunkra ez nagyon ér­tékes volt, biztatást adott munkánk eredményes vég­zéséhez. A párt országos érte­kezlete hogyan igazolta visz­sza, hogyan építette be állás­foglalásába a párttagság ész­revételeit, javaslatait? Adoit­e választ a megyei pártbi­zottság állásfoglalásának vi­tájában elhangzott kérdések­re, észrevételekre? Véleményem szerint az országos pártértekezlet ta­lán minden eddigi pártfó­rumnál alaposabban és mé­lyebben beépítette állásfog­lalásába a párttagság észre­vételeit, javaslatait. Ez már látható volt az előzetesen ki­küldött állásfoglalás-terve­zetben is, amely a vita so­rán is számos elemében vál­tozott, gazdagodott. Ugyan­csak a Népszabadságra utal­va emlékeztetek arra, hogy az állásfoglalás véglegesíté­séhez az országos pártérte­kezlet zárónapján megyénk­ből Judik István és Szilárd János elvtársak további konkrét javaslatokat tettek. Egyebekben tekintettel ar­ra, hogy a megye párttag­ságának véleményét ösze­gező pártbizottsági állásfog­lalásunkat is nyilvánosságra hoztuk, minden érdeklődő össze tudja vetni az itteni megállapítások, javaslatok sorsát, összességében az or­szágos pártértekezlet jól szintetizálta a párttagság, a politizáló közvélemény meg­állapításait, javaslatait. Ez­zel megteremtette egy haté­kony alkotó munka és együtt­működés alapját és feltéte­leit. Az MSZMP országos 'értekezletének állásfoglalása, döntései milyen változást, megújulást igényelnek me­gyénkben a párt szerveinek és szervezeteinek tevékeny­ségében? Az országos pártérte­kezleten elhatározott meg­újulás természetesen konk­rét feladatokat jelent me­gyénk pártszervei és -szer­vezetei tevékenységében is. Itt nem arra gondolok, hogy az országos pártértekezlet ál­lásfoglalását a hagyományos módon adaptáljuk, hanem arra, hogy minden területen a konkrét, mindennapi mun­kában kell érvényesíteni a döntéseket. Ennek jegyében csökkenteni kell pártmun­kánkban az operativitást, a párhuzamosságot az állami és társadalmi szervezetek te­vékenységével, és ehelyett a konkrét helyzet igényeinek megfelelően döntően és min­denekelőtt az alapszerveze­tek politizáló jellegének erő­sítését kell szolgálnunk. Ez mind a testületek, mind az apparátusok tevékenységé­ben az eddigi munkastílus és munkamódszer érzékelhető módosítását igényli. A párt­vezetés különböző szintjei­nek mindenütt az adott po­litikai helyzet követelményei szerint kell a munkájukat alakítani és formálni, amely­nek egy pontos mércéje le­het: a politikai munka ha­tékonyságának gazdagítása. E feladat ránk vonatkozó konkrét tennivalóit a me­gyei pártbizottság elé ter­jesztjük. Ennek során mesz­szemenően építünk a kül­döttcsoport tagjainak mun­kájára, illetve, a megyei pártbizottság által összege­zett tapasztalatokra. A pártértekezlet bátor és példamutató volt a hely­zet reális megítélésében, a feladatok meghatározásában, a szükségessé vált személyi következtetések levonásában. Véleménye szerint ez a fo­lyamat hogyan halad tovább az alsóbb pártszervekben és az alapszervezetekben? Ter­veznek-e helyi, városi, me­gyei pártértekezletet? A pártértekezlet való­ban bátor és példamutató volt számos területen, mi­nőségileg változtatott meg évtizedes beidegződéseket a kollektív gondolkodásban, a cselekvésben és ennek során a személyi következtetések levonásában is. Politikai munkánk egyik alapvető mércéje, hogy ezt a politikai magatartást minden terüle­ten cselekvően képviseljük. Ennek egyik fontos tényező­je a pártnyilvánosság to­vábbi gazdagítása annak ér­dekében, hogy mindenki megismerhesse, minősíthesse, egyetértése esetén cselekvő­en támogassa törekvéseinket. Egyidejűleg kifejthesse vé­leményét, javaslatait a mun­ka eredményes végzése ér­dekében. Mi most helyi, il­letve megyei pártértekezle­tek szervezését nem tervez­zük, de a testületekben min­den szinten a szükséges sze­mélyi változásokat továbbra is az indokolt és szükséges mértékben kezdeményezzük. Befejezésül arra kívánok utalni, hogy a pártértekez­let előtt a bírálatok, javas­latok, felvetések nagy tö­megével találkoztunk. Most az a feladatunk, hogy ér­tékesítve mindazt, ami ed­dig megyénkben is össze­gyűlt, alkotóan és cselekvő­en alkalmazzuk, hasznosít­suk a mindennapi politikai munkában. Ennek kulcstéte­le a cselekvő és nyilvános kiállás az országos pártérte­kezlet állásfoglalása érdeké­ben, amelyben egyetlen mér­ce lehet, a politika eredmé­nyessége, amelynek érvé­nyesülnie kell a gazdaság­ban, a kultúrában, az ideo­lógiai, társadalmi folyama­tok gazdagításában, a szo­ciálpolitikában, az egész­ségügyben, az élet minden területén. Vagyis, egy meg­újuló pártélettel — amely­nek központja az alapszerve­zet — kell az eddiginél ered­ményesebben szolgálnunk a társadalmi-gazdasági stabi­lizációt és kibontakozást. Szemle a vízlépcsőrendszernél A szemle megkezdése elótt a miniszter megnyitotta az esztergomi Magyar Vízügyi Múzeumban Múlt és jövő a Dunakanyarban címmel ren­dezett kiállítást. A tárlat a dunai vízi erőmű tervezését megelőző időszakban, azaz csaknem három évtizede megkezdődött ásatások, ré­gészeti feltárások eddigi eredményeit tárja az érdek­lődők elé. A miniszter en­nek kapcsán hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer építése során, az eddigiekhez hasonlóan, a jövőben is ki­emelt figyelmet szentelnek a történelmi emlékek felku­tatásának, s alapkövetel­mény a térség természeti, környezeti értékeinek a meg­óvása. A miniszter és a kíséreté­ben levő szakemberek ezt követően a Visegrád és a Három napig tartó miniszteri szemle kez­dődött kedden Maróthy László környezetvédel­mi és vízgazdálkodási miniszter vezetésével a Bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer Komá­rom és Pest megyei építkezéseinél. Pilismarót térségében folya­matban levő munkálatokat tekintették meg. A kivitele­zés irányítóinak tájékoztatá­sa szerint jó ütemben ha­lad a leendő duzzasztó ki­alakítása, az automatikus vízállapot-megfigyelő rend­szer kiépítése már befejezés előtt áll. Számítógéppel irá­nyított berendezései már az építkezés ideje alatt is, és azt követően is fontos in­formációkkal látják el a szakembereket. A környék három kőbányája — a szobi, a dunabogdányi és a váci — teljes kapacitással termel, hogy elegendő kővel lássa el az építkezéseket. A 11-es út Nagymaros térségében ter­vezett átépítésére a közeljö­vőben versenytárgyalást ír­nak ki. Ipolydamásd, Ipoly­tölgyes és Letkés határában árvízvédelmi töltés építése van folyamatban. A vidék több községében vízműépítö társulást szerveznek a veze­tékes vízellátás megoldásá­ra. Esztergomban, mint az ot­tani munkálatok vezetői a minisztert tájékoztatták, töb­bek között kiegészítik, meg­erősítik az ősi város árvíz­védelmi műveit. 75 éves az Orion Az Orion — mostani ne­vén Orion Rádió és Villa­mossági Vállalat — 75 évvel ezelőtt alakult Ez alkalom­ból a Magyar Sajtó Házá­ban sajtótájékoztatót tartot­tak a vállalat vezetői ked­den. Elmondták, hogy éven­te 4,5 milliárd forint érték­ben készítenek rádiókat, te­levíziókat, mikrohullámú berendezéseket és számítás­technikai cikkeket — főként display-ket és mas perifé­riális berendezéseket — a kül- és belpiac számára. Szóltak fejlesztéseikről is. Mint elmondták: hagyomá­nyos készülékeik mellett termékeik között mind na­gyobb arányban szerepel a műholdas adás vételére al­kalmas, távirányításos ké­szülék.

Next

/
Thumbnails
Contents