Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-25 / 124. szám

Szerda, 1988. május 25. 3 Kétszáz féle tejtermék A nemzetközi tejnap alkalmából tegnap Szegeden árubemutatót és gyártó-kereskedő találkozót rendezett a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat. 1973. óta évente megrendezzük a tej napot Magyarországon. Miért? Mert sajnos nálunk még nem igazán terjedt el a helyes táplálkozás. A zsíros, cukros ételek azonban súlyfelesleget eredményeznek, az elhízás eredménye pedig sok esetben keringési zavar, szívinfarktus, emésztési probléma. Szükség van tehát továbbra is arra, hogy népszerűsítsék a termelők és kereskedők az egészségesebb táplálékot. Az lenne jó, ha mindennap tejnap lenne! — mondogatják a szakemberek. Panaszra azért nem sok oka van a szegedieknek. Évente 200 kilogramm tejterméket fogyasztunk ugyanis fejenként. Sajnos, a tejfogyasztás emelkedése az idén megtorpant, amiben leginkább az év eleji áremelés a „ludas". Így azután a termelöknék egyetlen lehetősége maradt, még színvonalasabbá tenni a választékot és a minőséget. Most 200 féle tejterméket gyárt a megyei tejipar. Tavaly hétféle új termékkel gyarapodott a választék, s az idén is kínáltak újdonságot a bemutatón. Olyan tehéntúróval jelentkeztek, amelyiknek* csomagolása teljesen új. A zacskós tej mintájára félkilós zacskókba zárják ezentúl ezt a terméket is, így javítva a tárolás, a szállítás körülményeit és növelve a szavatossági időt. Tavaly számított igazi újdonságnak a Csongrádi sajtkrémcsalád. Ezt a terméket most tovább színesítik, mondta a tájékoztatón Schopper János igazgató. Kísérletként húsos és fokhagymás-húsos sajtkrémekkel is jelentkezik a közeljövőben a tejipar. Gondok akadnak a szállítással és a tárolással. Sajnos több kereskedelmi egységben nincs elég hűtő, s így nehéz garantálni a tejtermékek jó minőségét. Változatlanul bosszantó gond, hogy a tej zacskói olykor kilyukadnak. Az sem vigasz, hogy ez az összes terméknek mindössze fél százaléka. Talán a kereskedők többet is tehetnének azért, hogy ne a vevőknek kelljen kihalászni a mindennapi tejet a ládából. Meglepetést is tartogatott a tejipari vállalat a tegnapi tejnapra; 79 Éliker boltban kedvezményes áron kínálták a vajat. R. G. Nagyobb vállalkozói lehetőséget a kiskereskedőknek! Csongrád megyében közel 1200 (magánkereskedő működik, és évente 2 milliárd forint értékű árut forgalmaz, annyit, mint egy nagyobb vállalat. A magánkereskedők nagy része olyan területen dolgozik, ahol az állam és a szövetkezeti kereskedelemnek nincs üzlete, tehát a jobb ellátásáért, a fehér foltok megszüntetéséért sokat tesz. Erre a vállalkozói rétegre egyre nagyobb a szüksége a népgazdaságnak, és ezért is nagy érdeklődéssel tanulmányoztuk munkájukat, amire jó betekintést adott a Kisosz Csongrád megyei szervezetének küldöttértekezlete, amelyet tegnap, kedd délután tartottak Szegeden. Martonosi István, a Kisosz megyei titkára beszámolójában számos dologra felhívta a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a politikai határozatok nyomán is mihamarabb fel kell számolni az egyes szektorok közötti különbséget, és esélyegyenlőséget biztosítani a tisztességes versenyhez. A társadalom azt igényli, hogy a magánkereskedők száma növekedjen, hiszen ezáltal javulhat a vásárlás körülménye. A kiskereskedők duzzadó tábora pedig hozzájárulhat a bővülő árualaphoz. Természetesen ez nem történhet magától, kölcsönös összefüggés mutatkozik a vállalkozói kedv alakulása és a termelés bővítése között. Egyre könnyebbé és szabadabbá váltak a vállalkozás feltételei, amit az is bizonyít, hogy az elmúlt évben 284-en kértek kereskedői engedélyt. De nemcsak ez rekord, hanem az is, hogy 199-en szüntették be kereskedői munkájukat. Sajnos, a községekben továbbra is kevesen fektetik be tőkéjüket, nyitnak élelmiszerboltot. Talán növekedne a kis településeken a vállalkozói kedv, ha jelenlegi alacsony haszonkulcsot magasabb váltaná fel, s igy a tőkebefektetést ösztönözné. Az idén az elmúlt négy hónapban sajnos további 120 magánkereskedő csukta be a boltját, az adózás és a megnövekedett adminisztráció miatt. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy az árubeszerzés gondokkal jár, a választék nem megfelelő, némely nagykereskedelmi vállalat néha önkényeskedik. A megkülönböztetés nem a magánszektor ellen irányul, hanem más egyéb okkal magyarázható. Sajnos érthetetlen, hogy egy mezőgazdasági jellegű megyében nem lehet szemestakarmányt beszerezni. A virágkereskedők azért panaszkodnak. mert egyes vállalatok tisztességtelen árpolitikát folytatnak. Példaként említették, hogy az olyan cserepes virágot, amit előző nap nagykereskedelmi áron a kiskereskedőnek 180 forintért értékesítettek, a vállalat ugyanolyan minőségben a következő nap, saját üzletében 100 forintos fogyasztói áron hoz forgalomba. Így természetes, hogy a lakosság körében maszekellenes hangulat keletkezik, hiszen a vásárló nem ismeri a hátteret, az irreális árarányok keletkezésének okait. Az árképzést jelentős mértékben zavarja, hogy egyre nagyobb számban jelennek meg a kontárok. A minisztérium korábban kiadott állásfoglalása szerint a termelők zöldség-gyümölcsöt piacon kívül is értékesíthetnek, a helyet a szakigazgatási szerv jelöli ki. Ezt a lehetőséget néhol kiterjesztették a virágra is, a kereskedők hangsúlyozzák, hogy amennyiben nekik sem kell adót és társadalombiztosítási járulékot fizetni, úgy olyan áron adják a virágot, mint jelenleg a „kontárok". Kifogásolható az is, hogy a kisiparosok és a gmk-k nem szívesen adnak számlát a kiskereskedőnek a vásárlásról. A kereskedők úgy érzik, hogy a Kiosz ebben a kérdésben nem nyújt semmilyen segítséget. Ezt a témát az adózás miatt kellene tisztességesen rendezni. Az adó továbbra is központi kérdés, hiszen a kisiparosokhoz hasonlóan a kiskereskedők egy részesem teljesíti a könyvvezetési kötelezettségét. Az is gond, hogy nem tudják beszerezni a jogszabályban előírt, az üzletmenethez kötelező nyomtatványokat. Az álta lános forgalmi adóval kapcsolatban azt vetették fel, hogy az nem a nagyobb ételforgalom biztosítására, hanem az italforgalom növelésére sarkallja a vendég látósokat. Á kereskedők kérik a vámjogszabályok módosítását, hogy könnyebben juthassanak olyan cikkekhez, amelyek belföldön hiányoznak. A Kisosz küldöttgyűlése megválasztotta a helyi szervezetének tisztségviselőit. Az elnök Forró István lett. H. M. Cselekvő kiállás az országos pártértekezlet állásfoglalása mellett Beszélgetés Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság első titkárával Lapunk május 19-i, csütörtöki számában interjút közöltünk Szabó Sándorral az országos pártértekezlet megyei előkészületeiről. Most a megyei pártbizottság első titkárával már a lezajlott, nagy jelentőségű tanácskozás döntéseiről, az ezzel kapcsolatos megyei feladatokról beszélgettünk. Megítélése szerint milyen munkát végzett az országos pártértekezleten a Csongrád megyei küldöttcsoport? Hogyan járult hozzá a tanácskozás, a döntések eredményességéhez, a párt megújulásának folyamatához? Megítélésem szerint a Csongrád megyei küldöttcsoport megbízatásának megfelelően igen aktívan vett részt az országos • pártértekezlet munkájában. Erről az olvasók már eddig is értesülhettek, hiszen küldöttcsoportunk két tagját — Judik Istvánt és Perényi Jánost — a pártértekezlet a Központi Bizottság tagjává választotta. Küldöttcsoportunk két tagja, Bleier Katalin és Faragó M. Vilmos az országos pártértekezlet vitájában is részt vett. Ha valaki megnézi a Népszabadság hétfői számát, tapasztalhatja azt, hogy megyénk küldöttei közül rajtuk kívül még 17 küldött írásban nyújtotta be véleményét, javaslatait. A Népszabadságból az is kiderül, hogy e tekintetben küldöttcsoportunk az egyik legaktívabb kollektíva volt, hiszen közel minden második jelenlevő konkrétan véleményt nyilvánított. Szeretném elmondani, hogy akik konkrétan és dokumentáltan nem nyilvánítottak véleményt, azok is aktívan hozzájárultak a küldöttcsoport munkájához, hiszen számtalan beszélgetés, konzultáció alakította a konkrét mondanivalókat, javaslatokat. Munkánkat segítette az is, hogy folyamatosan rendelkezésünkre álltak azok az információk, amelyeket megyénk közvéleménye a pártértekezlet munkájával kapcsolatban megfogalmazott. Számunkra ez nagyon értékes volt, biztatást adott munkánk eredményes végzéséhez. A párt országos értekezlete hogyan igazolta viszsza, hogyan építette be állásfoglalásába a párttagság észrevételeit, javaslatait? Adoite választ a megyei pártbizottság állásfoglalásának vitájában elhangzott kérdésekre, észrevételekre? Véleményem szerint az országos pártértekezlet talán minden eddigi pártfórumnál alaposabban és mélyebben beépítette állásfoglalásába a párttagság észrevételeit, javaslatait. Ez már látható volt az előzetesen kiküldött állásfoglalás-tervezetben is, amely a vita során is számos elemében változott, gazdagodott. Ugyancsak a Népszabadságra utalva emlékeztetek arra, hogy az állásfoglalás véglegesítéséhez az országos pártértekezlet zárónapján megyénkből Judik István és Szilárd János elvtársak további konkrét javaslatokat tettek. Egyebekben tekintettel arra, hogy a megye párttagságának véleményét öszegező pártbizottsági állásfoglalásunkat is nyilvánosságra hoztuk, minden érdeklődő össze tudja vetni az itteni megállapítások, javaslatok sorsát, összességében az országos pártértekezlet jól szintetizálta a párttagság, a politizáló közvélemény megállapításait, javaslatait. Ezzel megteremtette egy hatékony alkotó munka és együttműködés alapját és feltételeit. Az MSZMP országos 'értekezletének állásfoglalása, döntései milyen változást, megújulást igényelnek megyénkben a párt szerveinek és szervezeteinek tevékenységében? Az országos pártértekezleten elhatározott megújulás természetesen konkrét feladatokat jelent megyénk pártszervei és -szervezetei tevékenységében is. Itt nem arra gondolok, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalását a hagyományos módon adaptáljuk, hanem arra, hogy minden területen a konkrét, mindennapi munkában kell érvényesíteni a döntéseket. Ennek jegyében csökkenteni kell pártmunkánkban az operativitást, a párhuzamosságot az állami és társadalmi szervezetek tevékenységével, és ehelyett a konkrét helyzet igényeinek megfelelően döntően és mindenekelőtt az alapszervezetek politizáló jellegének erősítését kell szolgálnunk. Ez mind a testületek, mind az apparátusok tevékenységében az eddigi munkastílus és munkamódszer érzékelhető módosítását igényli. A pártvezetés különböző szintjeinek mindenütt az adott politikai helyzet követelményei szerint kell a munkájukat alakítani és formálni, amelynek egy pontos mércéje lehet: a politikai munka hatékonyságának gazdagítása. E feladat ránk vonatkozó konkrét tennivalóit a megyei pártbizottság elé terjesztjük. Ennek során meszszemenően építünk a küldöttcsoport tagjainak munkájára, illetve, a megyei pártbizottság által összegezett tapasztalatokra. A pártértekezlet bátor és példamutató volt a helyzet reális megítélésében, a feladatok meghatározásában, a szükségessé vált személyi következtetések levonásában. Véleménye szerint ez a folyamat hogyan halad tovább az alsóbb pártszervekben és az alapszervezetekben? Terveznek-e helyi, városi, megyei pártértekezletet? A pártértekezlet valóban bátor és példamutató volt számos területen, minőségileg változtatott meg évtizedes beidegződéseket a kollektív gondolkodásban, a cselekvésben és ennek során a személyi következtetések levonásában is. Politikai munkánk egyik alapvető mércéje, hogy ezt a politikai magatartást minden területen cselekvően képviseljük. Ennek egyik fontos tényezője a pártnyilvánosság további gazdagítása annak érdekében, hogy mindenki megismerhesse, minősíthesse, egyetértése esetén cselekvően támogassa törekvéseinket. Egyidejűleg kifejthesse véleményét, javaslatait a munka eredményes végzése érdekében. Mi most helyi, illetve megyei pártértekezletek szervezését nem tervezzük, de a testületekben minden szinten a szükséges személyi változásokat továbbra is az indokolt és szükséges mértékben kezdeményezzük. Befejezésül arra kívánok utalni, hogy a pártértekezlet előtt a bírálatok, javaslatok, felvetések nagy tömegével találkoztunk. Most az a feladatunk, hogy értékesítve mindazt, ami eddig megyénkben is összegyűlt, alkotóan és cselekvően alkalmazzuk, hasznosítsuk a mindennapi politikai munkában. Ennek kulcstétele a cselekvő és nyilvános kiállás az országos pártértekezlet állásfoglalása érdekében, amelyben egyetlen mérce lehet, a politika eredményessége, amelynek érvényesülnie kell a gazdaságban, a kultúrában, az ideológiai, társadalmi folyamatok gazdagításában, a szociálpolitikában, az egészségügyben, az élet minden területén. Vagyis, egy megújuló pártélettel — amelynek központja az alapszervezet — kell az eddiginél eredményesebben szolgálnunk a társadalmi-gazdasági stabilizációt és kibontakozást. Szemle a vízlépcsőrendszernél A szemle megkezdése elótt a miniszter megnyitotta az esztergomi Magyar Vízügyi Múzeumban Múlt és jövő a Dunakanyarban címmel rendezett kiállítást. A tárlat a dunai vízi erőmű tervezését megelőző időszakban, azaz csaknem három évtizede megkezdődött ásatások, régészeti feltárások eddigi eredményeit tárja az érdeklődők elé. A miniszter ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer építése során, az eddigiekhez hasonlóan, a jövőben is kiemelt figyelmet szentelnek a történelmi emlékek felkutatásának, s alapkövetelmény a térség természeti, környezeti értékeinek a megóvása. A miniszter és a kíséretében levő szakemberek ezt követően a Visegrád és a Három napig tartó miniszteri szemle kezdődött kedden Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter vezetésével a Bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer Komárom és Pest megyei építkezéseinél. Pilismarót térségében folyamatban levő munkálatokat tekintették meg. A kivitelezés irányítóinak tájékoztatása szerint jó ütemben halad a leendő duzzasztó kialakítása, az automatikus vízállapot-megfigyelő rendszer kiépítése már befejezés előtt áll. Számítógéppel irányított berendezései már az építkezés ideje alatt is, és azt követően is fontos információkkal látják el a szakembereket. A környék három kőbányája — a szobi, a dunabogdányi és a váci — teljes kapacitással termel, hogy elegendő kővel lássa el az építkezéseket. A 11-es út Nagymaros térségében tervezett átépítésére a közeljövőben versenytárgyalást írnak ki. Ipolydamásd, Ipolytölgyes és Letkés határában árvízvédelmi töltés építése van folyamatban. A vidék több községében vízműépítö társulást szerveznek a vezetékes vízellátás megoldására. Esztergomban, mint az ottani munkálatok vezetői a minisztert tájékoztatták, többek között kiegészítik, megerősítik az ősi város árvízvédelmi műveit. 75 éves az Orion Az Orion — mostani nevén Orion Rádió és Villamossági Vállalat — 75 évvel ezelőtt alakult Ez alkalomból a Magyar Sajtó Házában sajtótájékoztatót tartottak a vállalat vezetői kedden. Elmondták, hogy évente 4,5 milliárd forint értékben készítenek rádiókat, televíziókat, mikrohullámú berendezéseket és számítástechnikai cikkeket — főként display-ket és mas perifériális berendezéseket — a kül- és belpiac számára. Szóltak fejlesztéseikről is. Mint elmondták: hagyományos készülékeik mellett termékeik között mind nagyobb arányban szerepel a műholdas adás vételére alkalmas, távirányításos készülék.