Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

Hétfő, 1988. május 23. , Befejezte munkáját az MSZMP országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) legi helyzet megköveteli, élvezniük kell ennek előnyeit. Azok a közösségek, amelyek viszont rosszul dolgoznak, e tekintetben szoruljanak hátrányba. Ez az egyénekre is vonatkozik. A pártértekezleten is szóba került, hogy a társadalom közállapotaiban, erkölcsi helyzetében bizonyos lazulás következett be. Ez széles körben érzékelhető. Mire gondolok? Valamikor, a szocializmus építésének kezdetén volt egy olyan — látszatra teljes mértékben érvényesült — követelmény, hogy az első a közösség, az egyén nem számít. Biz hibás gyakorlat volt, amelyen változtatni kellett. Elhatároltuk magunkat attól a sztálini tételtől is, amely szerint a kommunisták különleges anyagból vannak gyúrva. A kommunisták ugyanolyan anyagból vannak, mint mindenki más, hiszen senki sem született párttagsági könyvvel a kezében. A kommunisták is emberek. Mostanában elterjedt az önzés a társadalomban, s ez bizonyos mértékiga pártban is érezhető. Ez nem jó. Politikai fellépésekben is tapasztalható, hogy egyesek inkább saját érdemeiket domborítják ki, mintsem a párt álláspontjának határozott képviseletét. A közösségben való gondolkodás visszaszorul, az önzés — nem is anyagi értelemben — elég széles körben terjed, ami társadalmunknak nem normális állapota. Nem arról van szó, hogy az emberek ne törődjenek saját életükkel, ne viseljék családjuk gondját, ellenkezőleg: jó lenne tovább erősíteni a család helyzetét a társadalomban. Vissza kell azonban térni az egészséges társadalom etikai elveihez, a kommunistáktól meg kell követelni, hogy közösségben is gondolkodjanak. A pártkonferencián is elhangzott egy nagyon határozott állásfoglalás arról, hogy lépjünk fel az egoizmussal szemben, a párttagok a párt követelményeit, a társadalom, a közösség érdekeit tartsák szem előtt, s minden állampolgártól megkövetelhető az egész társadalmat és önmagát egyaránt építő, gazdagító gondolkodás és magatartás. A vitában nagyon sok bírálat érte a párt vezető szerveit. Jogosan, megalapozottan. A párlvezetőség személyi öszszetételét javítani kell. s ez a pártkonferencia egyik feladata. De a vezetőség csodákat nem tud tenni, önmaga, egyedül nem tudja megoldani a problémákat. Feladatainkat minél gyorsabban és minél eredményesebben akkor tudiuk teljesíteni, ha minden párttag — sót minden állampolgar — egy akarattal és a közös célra tekintve dolgozik, s mindenki a maga helyén teszi, amit tennie kell. A nép csak önmaga tudja megteremteni saját boldogulását, a szocialista építés csak milliók munkája nyomán haladhat előre. Különösen fontos ennek megértése most, amikor növelni akarjuk a helyi szervek hatáskörét, az egyes emberek — párttagok és pártonkívüliek — felelősségét. Előrejutni egy akarattal és együttes cselekvéssel lehet. Kedves elvtársak! A párt Központi Bizottsága az elmúlt években is nagyon fontos elveket, igen lényeges követelményeket fogalmazott meg. Mindezek azonban a gyakorlatban nem megfelelően érvényesültek. S ezért jogos a bírálat. Az alapelvekkel általában mindenütt egyetértenek, de amikor a megvalósulásra kerül a sor, akkor kiderül, hogy a Központi Bizottságon és a Minisztertanácson kívül a többi intézmény valamiféle sajátos érdekvédelmi szervként működik. Ha konkrétan valakinek az ágazatáról van szó, akkor már nem tartja érvényesnek a határozatot, ha egy-egy meghatározott üzem további értelmetlen támogatásának megszüntetése kerül napirendre, arra sem kívánja alkalmazni a megfogalmazott követelményeket. Céljainkat akkor tudjuk elérni, határozatainkat akkor tudjuk megvalósítani, ha a társadalmunk elfogadja azokat. Sajnos, az utóbbi időben sok népszerűtlen döntéssel kellett előállnunk, s nem is vártunk lelkes tapsokat. Nem hiszem, hogy sok olyan párt van a világon, amelyik nyíltan ki meri mondani: a legközelebbi öt évben életszínvonal-emelkedés nem lesz. Mi mégis ezt vállaltuk, mert alapvető követelménynek tartjuk, hogy az emberek megértsék: most ezt kellett tennünk. Ha ezt nem tudjuk elfogadni, hozhatunk akarmilyen határozatot, aligha tudjuk végrehajtani. Kedves elvtársak! Már sokszor beszéltünk arról, hogy nálunk az állampolgárok gyarapodnak, a vállalatok is léteznek, csak az ország szegény. A kormánynak mar van valamelyes áttekintése a vállalati gazdálkodásról. Jó részük nyereséggel zárta a múlt évet, de sokuknál a nyereség megszerzésének fő eszköze az áremelés volt. Ezt minden vállalatvezetés szívesen megszavazza, hiszen így könnyen lehet javítani a vállalati mérlegen, és több pénzt szerezni az elosztáshoz. Sokkal nehezebb út javítani, hatékonyabbá tenni a munkát. A megfelelő célok kitűzésével, a differenciálással, a rendteremtéssel, a munkafegyelem megszilárdításával kell fogalkozniok a vállalati vezetőknek és a vezető testületek tagjainak, mert másképpen nem tudunk előrehaladni. Meg kell tanulnunk, hogy szocialista viszonyok között az ésszerű gazdálkodás és a szükséges differenciálás az igazi érdekvédelem, az, ami egyszerre figyel a dolgozók mai és távlati érdekeire egyaránt. Egyetértek azzal, hogy az állásfoglalásban, s ennek nyomán a párt egész gyakorlatában határozottan és erőteljesen fellépjünk az összeköttetések, az illetéktelen és tisztességtelen előnyök, a korrupció, a megvesztegetés, a befolyásolás, a csúszópénzek, a gazdasági bűncselekmények ellen, különösen a vezetők körében. S meg kell követelnünk, hogy mindenütt sokkal jobban óvják, őrizzék a társadalmi vagyont. Mert amikor személyi tulajdonról van szó, akkor mindenki éber, de a közösségi tulajdonnál már lazul a figyelem és a fegyelem. Ez a káros magatartás sajnos a párttagok egy részénél is tapasztalható. Márpedig mély meggyőződésem, hogy a párt a maga erejével csak olyan társadalmi viszszásságok ellen tud fellépni, amelyektől a párt és a párttag is mentes. Máskülönben nincs erkölcsi alapja, sem bátorsága a fellépéshez. Nagyon igazuk volt azoknak a felszólalóknak, akik elmondották, hogy minél magasabb tisztségre jut valaki, annál messzebbről látható, tehát annál szigorúbb mércét kell alkalmazni vele szemben. Az emberek figyelik, hogy a vezető hogyan él, miként viselkedik. S a kommunistákkal szemben — különösen, ha magas tisztségben vannak — még szigorúbb követelményeket támasztanak. Én azt szoktam mondani a párttagoknak, s kü'önösen a tisztségviselőknek, hogy ami a törvény szerint mindenkinek jár, az nekik 'is, de inkább kevesebbet vegyenek igénybe a megengedettnél, mint többet. Mindez hozzátartozik ahhoz, hogy a párt hatékonyabban dolgozzon. Ma nyíltan kell politizálni, és nehéz kérdéseket is képviselni kell. Ha a párttagságot nem tudjuk meggyőzni valamely feladat szükségességéről, akkor a párt nem lesz cselekvőképes, és a társadalom sem tud majd eredményesen dolgozni. Ez a sikeres pártmunka egyik kiindulópontja. De nemcsak itthon, hanem nemzetközi téren is erősítenünk kell a politikánk iránti megértést. Ez egyaránt fontos a szocialista, a fejlődő és a fejlett tőkés országok vonatkozásában. A párt feladatainak sikeres megoldásában jelentős erőforrás, hogy ápoljuk és fejlesztjük a barátságot és az együttműködést a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi országával, a KGST-tagállamokkal, erősítve velük az új vonásokat hordozó valódi partneri kapcsolatokat. Közös óhajunk, hogy a KGST munkáját még hatékonyabbá tegyük. Igényeljük, hogy tőkés partnereink részéről is együttműködési készség nyilvánuljon meg, anélkül persze, hogy bárki is beleszólhatna országunk belső ügyeibe, intézkedéseibe. Nyugat-Európában, amellyel a legkiterjedtebbek gazdasági kapcsolataink, vannak olyan erők, amelyek józanul gondolkodnak és a békés egymás mellett élés alapján a jövőre tekintenek. Tisztában vannak azzal, hogy ha mindinkább érvényesül a kölcsönös biztonság, akkor a békés egymás mellett élés az egymás érdekeinek megfelelő, széles körű együttműködéssé fejlődhet. Ehhez vannak partnereink. A tőkés országokban nem kevesen érdekeltek abban, hogy Magyarországon a politikai és a gazdasági helyzet stabil legyen. Nemrégiben Thatcher asszony hívta fel egy magyar újságíró figyelmét arra, hogy ne legyünk már annyira pesszimisták, mert a magyar kormány reális politikát folytat és jó irányban halad. Jó lenne, ha a magyar sajtó ilyen szemlélettel valóban növelné az emberek munkakedvét. Építhetünk arra, hogy van munka- és harcképes, megújulásra kész pártunk, s nagyon sok pártonkívüli híve és támogatója a szocialista építés magyarországi gyakorlatának. A minap egy egyházi személyiségtől hallottam: az a lényeg, hogy önöknél egység legyen, mert mindnyájunk sorsa ettől függ. _ Néha azt hallani, hogy most nem az eredmények emlegetésének az idejét éljük. Rendben van, beszéljünk a hibákról. De azt nem feledhetjük és ki is kell mondani, hogy munkánknak, erőfeszítésünknek van értelme és célja. Különben hogyan dolgozzanak, hogyan éljenek az emberek? Senkit sem szabad megfosztani a reményeitől, és mindenkinek szüksége van arra, hogy lássa munkájának eredményét. S ez az eredmény nem attól függ, nagyvállalatnál vagy kis üzemben dolgozik-e. Nem az üzem nagysága számít, hanem az, melyik dolgozik hatékonyan. Vannak nagyüzemeink, amelyeknek termékei Japánban és az ISgyesült Államokban is versenyképesek. Az az üzem hasznos a magyar népgazdaságnak, amely — nagyságától függetlenül — hatékonyan és versenyképesen dolgozik. Kedves elvtársak! Az együttműködés feltételei közös törekvéseink nyomán — bízvást mondhatjuk — javulni fognak a nemzetközi életben. Minden vonatkozásban ésszerűbb és hatékonyabb kapcsolatok épülhetnek ki a jövőben. Ennek érdekében — egyebek között — biztató tárgyalásokat folytatunk a Közös Piac képviselőivel, a különböző országok kormányainak megbízottaival. Ezen a téren is együttműködési készséget tapasztalunk. Ez megfelel mindkét fél érdekeinek, s nem befolyásolja sem az egyik, sem a másik társadalmi-gazdasági rendszer elvi lényegét. Ügy tűnik, hogy a nemzetközi kapcsolatokban most valamelyest teret hódít a realizmus, s erősödnek a biztonság elemei. Ez vezet el a jövő hét végén esedékes moszkvai csúcstalálkozóhoz is, amelynek e fórumról isi sok sikert kívánok. A nemzetközi helyzet pozitív mozzanata a Szovjetunióban és a többi szocialista országban zajló átalakítás. Ebben is megfigyelhető a kölcsönös érdekeltség a változások és a jelenlegi magyar gyakorlat között. Ha nálunk problémák vannak, akkor nehezítjük a többi szocialista ország dolgát, s mi is nagyon érdekeltek vagyunk a szovjet peresztrojka, valamint a más országokban zajló reformok sikerében. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az átalakítás győzni fog, mert eleget tesz a kor követelményének és a realitásokból indul ki. Kádár János a továbbiakban a vitában felmerült néhány javaslathoz fűzött megjegyzéseket. Egyetértett azzal, hogy a pártértekezlet után készüljön végrehajtási program, kezdődjék meg a szervezeti szabályzat módosítását célzó munka, s a párt, programnyilatkozatának egyes következtetéseit vessék össze a mai helyzet új elemeivel. Támogatta azt az elgondolást, hogy a jövőben a párttagság teljes és nyílt tájékoztatást kapjon a vezető testületek üléseiről. Kiemelte annak szükségességét, hogy a párt vezető testületei a jövőben is a kérdések sokoldalú vizsgálata, elemzése és megvitatása után, széles körű mérlegelés alapján hozzák megdöntéseiket. Végezetül kijelentette: — Kérem a pártértekezletet, hogy fogadja el az állásfoglalást, amely nagyon fontos területeken pontosan megjelöli a cselekvés irányát, a párt feladatait, s lehetővé teszi, hogy a jövőben ennek megfelelően egységes szellemben dolgozzunk. Mély meggyőződésem, hogy a párt, az ország meg tud küzdeni a nehézségekkel, az egyikkel gyorsabban, a másikkal csak hosszabb időn át. A legfontosabb, hogy egységesen lépjünk fel. Sok felszólaló mondotta itt az általa képviselt nagyüzemi munkások, szövetkezeti panasztok, értelmiségiek, fiatalok nevében: ha lesz követhető program, ha van világos perspektíva, akkor megoldjuk a párt és a társadalom előtt álló feladatokat Többen kijelentették: működő szocializmust akarunk. Mivel ma is működik, én hozzáteszem: a mi célunk a jól működő szocializmus. Ez a magyar nemzet érdekeinek legtisztességesebb szolgálata. Berecz János jelentése a szerkesztőbizottság munkájáról Berecz János, a szerkesztőbizottság elnöke bejelentette: a bizottság megbízatásának eleget téve befejezte munkáját. Figyelembe vette a Kádár János előadói beszédében, a 49 küldött és az egyik meghívott vendég felszólalásában elhangzottakat, valamint 226 küldött írásban átadott véleményét, észrevételeit. — A küldöttek elé terjesztett állásfoglalástervezetbe beépültek a párttagsággal folytatott beszélgetések, az ideológiai tézisek, a párt vezető szerepével és a politikai rendszer továbbfejlesztésével foglalkozó eszmecserék tapasztalatai is — mondotta. — Joggal állítható, hogy a pártértekezlet ezen dokumentuma megfelelő alapokra épít. Ez az alap nem más, mint a megújuló párt. Pártunk az elmúlt hónapok vitái során alapvetően változott meg — állapította meg Berecz János. — A párttagság a válaszokat felülről váró, néha elbizonytalanodó, néha távlatokat is vesztett, a gyakorlatban végrehajtó szerepre kötelezett, vagy azt vállaló emberekből a válaszokat kereső, kritikai álláspontra helyezkedő és abból előre mutató cselekvési igényeket megfogalmazni képes, a politika alakításában tevékeny részvételt igénylő párttá formálódik. Ennek markáns kifejeződése, hogy a pártértekezlet résztvevői az útkeresés alkotó igényével kértek szót, vagy ezzel a szándékkal adták be írásos javaslataikat. A politika megújulása iránti elkötelezettségüket tükrözte, hogy a tervezethez kapcsolódó véleményüket többnyire átfogó elgondolások kereteiben fogalmazták meg. Mintegy 600 észrevétel, indítvány érkezett. Ezt gazdagították az alapszervezetek, kollektívák és egyes személyek levélben eljuttatott javaslatai. A Baranya megyei küldöttcsoport közösen kidolgozott javaslatokat nyújtott át a szerkesztőbizottságnak. Sok hozzászólás fejtett ki különböző témakörökben részletes véleményeket, amelyek szövegszerűen megfogalmazott konkrét javaslatokat nem tartalmaztak, gondolataik azonban beépülhettek az állásfoglalás-tervezetbe, így hasznosíthatók a további munkában is. A bizottságnak számos, igeo értékes javaslatot, észrevételt kellett mérlegelnie és szövegbe illesztenie, vagy pedig úgy foglalni állást, hogy más módon kell azt kezelni. A szerkesztőbizottság úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi helyzetben a pártértekezletnek néhány sorsdöntő társadalmi-gazdasági-politikai kérdésre, a megújulás feltételeinek kialakítására kell összpontosítania. Ehhez pedig a párt és a politikai rendszer megújítása, s a gazdasági reformfolyamat következetes továbbvitele szükséges. Ezért javasoljuk a küldötteknek, fogadják el, hogy a dokumentum e kérdésekre összpontosít és elsősorban a párt soron levő feladatait fogalmazza meg. Ehhez kapcsalódva alakithatják ki önállóan programjaikat az állami és társadalmi szervezetek is. Néhányan kezdeményezték: értekezletünk döntsön arról, hogy a XIV. kongresszusig készüljön el az új pártprogram. Ügy gondoljuk, nem lenne célszerű innen megkötni a kezét a következő kongresszusnak; előre eldönteni feladatait. A pártprogram előkészítésére a szükséges elemzéseket azonban el kell végezni. Ezt ajánljuk rögzíteni az állásfoglalásban. A vitában egyértelművé vált, hogy a fordulat, a reform és a megújulás sikerre vitelének ma kulcskérdése a párt vezető szerepének korszerű értelmezése, belső viszonyainak és működésének megújítása — emlékeztetett Berecz János. — Többen a szervezeti szabályzatot érintő javaslatot tettek. Ezek többsége mérlegelendő a további elemzéseknél. Kérem az értekezlet jóváhagyását, hogy a javaslatokat a megválasztandó Központi Bizottság rendelkezésére átadhassuk, hiszen annak feladata azon munkabizottság kiküldése, amely kidolgozza javaslatait az új szervezeti szabályzatra. A politikai intézményrendszer átfogó reformját sürgette és támogatta a vitában felszólalók és az írásban leadott hozzászólások túlnyomó többsége. A vita tapasztalatai alapján a szerkesztőbizottság szükségesnek látja határozottabban megfogalmazni a politikai reformok fő irányát. Nem egyszerűen a mai politikai mechanizmus korszerűsítéséről kell beszélnünk, hanem a politikai rendszer •belső felépítésének és működésének átfogó megújításáról, reformjáról. A megújítás alapvető tartalmát a szocialista pluralizmus működőképes intézményrendszerének kiépítése képezi. A szocialista pluralizmus az egypárf.rendszer keretei között — és ezeket rögzíti az új javaslat — fejlődésünk jelenlegi szakaszában a néphatalom érvényesülésének és gyakorlásának egyszerre feltétele és eszköze. A néphatalom azt jelenti, hogy a szocializmus talaján jelentkező különböző tartalmú politikai érdekek fejlődésünk jelenlegi szakaszában egyaránt érvényesíthetők, kompromisszumokon nyugvó politikai érdekintegráció útján. A néphatalom érvényesítése feltételezi, hogy a politikai érdekek pluralizmusa a politikai intézményrendszerekben is megjelenjen. Ha nincsenek meg a politikai érdekek kifejeződési lehetőségei, és nincsenek meg a társadalmi partneri viszonyon nyugvó egyeztetési eljárások, nem érvényesülhet torzulás nélkül a hatalom népi jellege sem. — A munkásosztály vezető szerepének egyértelműbb megfogalmazását igénylőknek igazuk van abban, hogy a hatalom népi jellegének erősítése nem csorbíthatja a munkásosztály érdekeinek érvényesülését — hangsúlyozta a szerkesztőbizottság elnöke. — Ezzel egyidejűleg rá kell azonban mutatnunk, hogy a szocializmus gazdasági, tulajdon- és érdekvi•""•"ivqi hazánkban is összetettebbek, sokszínűbbek, mint amit le tud fedni az elmúlt évtizedekben kialakult és működő politikai intézményrendszer. — Mára elodázhatatlan feladattá vált a politikai berendezkedés szerkezeti átrendezése — állapította meg. — Reformokkal kell módosítani a politikai hatalmat megvalósító mechanizmust. Az átalakítás iránya a párt vezető szerepére épülő, törvénybe foglalt munkamegosztáson nyugvó, több döntési centrumú politikai rendszer kiépítését jelenti. Az átdolgozott állásfoglalástervezet a politikai intézményrendszer szükséges átalakításának fő irányait jelöli csak ki. A politikai intézményrendszer megújítása a magyar társadalom szerves fejlődésének eredménye lehet, nem követhetjük el a régi hibát, nem húzhatunk előre elméleti sémát a valóságra. — A miniszterelnök elvileg felvázolta, miként működhet a kormány önállóan a párt által megfogalmazott politikai fővonal erőterében. Ennek gyakorlati kidolgozása azonban még előttünk van. A szocialista politikai 4 t