Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-22 / 121. szám

5 Vasárnap, 1988. május 22. Folytatja munkáját az MSZMP országos értekezlete Faragó Mészáros Vilmos, Zsomtx? községi tanacsának elnöke egy kis település helyzetét ecsetelve elmoindta: nincs kegyetlenebb és lesújtóbb érzés sem az egyén, sem a közösség számára, mint amikor csupán egy állomásnak tekintheti szülőföldjét, biztonságérzetének gerincet, a mindennapi küzdelemben erőt adó hagyományait és tapasztalatait. E gondolatsort folytatva kijelentette: a városba bejáróknak nemcsak igényeik nőttek, de magukkal hozták a helyi életkörülmények gyökeres javítása iránti türelmetlenséget is. Nem maradt más hátra, mint összefogni. összefogni a lakossággal. a szomszédos településekkel, az eljáró dolgozók munkahelyeivel. Ugy kell számításba venni a lehetőségeket, hogy a hátrányos adottságokból is előny származzon. Azon kell munkálkodni, hogy a település a maga szintjén próbáljon komfortossá válni. Az önszerveződés, a helyi erők mozgósítása nemcsak életkörülményeinkre hat kedvezően, hanem közérzetünkre is — szögezte le a tanácselnök. S ahogy egy országnak, úgy a falunak is szövetségesekre van szüksége, akiket nem elég várni, keresni kell az együttműködésre kész egyéneket és kollektívákat, s a helyi értékeket újra fel kell kutatni — hangoztatta. Végezetül kifejezte reményét, hogy az idős embernek ezután is lesz kedve és ereje diófát ültetni, s az ország derékhadát jelentő fizikai s szellemi munkát végzők örömüket lelik majd a munkában, az alkotásban. — Pártértekezletünknek nemcsak áfra kell választ adni, hogy mit kell tennünk. Számolnunk kell azzal is, -mit nyerhetünk, vagy mit veszíthetünk a közeljövőben. A hozandó állásfoglalás végrehajtásának határozottságán és következetességén eldől, hogy sikerűl-e megerősíteni a pártegységet, sikerül-e a pártonkivüliek széles körét szövetségesként megnyerni. A közeli napokban már számolnunk kell azzal, hogy a politikai szervező, érdekegyeztető munka súlypontja az alapszervezetek felé billen. Az utóbbi időben elszoktunk az érdekellentétek konkrét ütköztetésétől, bizony, megviseli az embert, ha konkrét kérdést kell megoldani, általunk is jól ismert egyéni sorsokat kedvezőtlenül érintő intézkedésekkel. Ezután föltette a kérdést: van-e jogunk ahhoz, hogy siránkozással, tehetetlenségünkkel gyermekeink, unokáink előtt egy riasztó, sötét jövőt villantsunk fel? Válaszként Csongrád megye párttagsága, a megyei pártbizottság egyértelmű és határozott fordulat igényét fogalmazta meg a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetének tárgyalása során: égető szükség van a reform megerősítésére és továbbfejlesztésére, a visszarendezési folyamatok és törekvések megakadályozására. Az biztos, hogy keménv küzdelem vár ránk, erőt csak az adhat, hogy nénünk továbbélését garantáljuk munkánkkal, kitartásunkkal. Huszti Lászlóné. a Vörös Október Férfiruhagyár Vásárosnaményi Gyárának csoportvezetője kifejtette: — Mint fiatal, gyakorló alapszervezeti titkár, fontosnak tartom, hogyan tudjuk a felsőbb szintű határozatokat életközeibe hozni, a gyakorlati munkába átültet- ni. Mikor jó a mi szintünkön egy határozat? Ha konkrét, érthető a párttag számára. ha mozgásteret ad és ellenőrizhető. A továbbiakban a demokratikus döntéselőkészítés fontosságát hangsúlyozta, majd a pártélet formalitását bírálva emlékeztetett arra, hogy a munkaterv egy évre irányozza elő a taggyűlések napirendjeit, holott a februárban elfogadott téma aktualitását veszítheti júniusra. A propagandistanapló vezetése a tagdíjelszámolás bonyolult adminisztrációja is a pártcsoportbizalmi bosszankodását váltja ki. Nyomasztóak az előírt kötelezettségek, s elvonják a tartalmi munkától az energia és az idő nagy részét. A mi felelősségünk is, hogy taggyűléseinken a tagságot foglalkoztató kérdéseket vitassunk meg — jelentette ki. — Ennek gyakoriságát ne a szervezeti szabályzat, hanem az élet, az időszerűség diktálja. Amiben állást foglaltunk, abban történjen is változás. A pártmegbízatás rangjára lehetne emelni bármilyen munkakörön túli feladatot, ha az jó helyi politikai célokat szolgál. Csak vitázó, nyilt pártszervezetekképesek az eseményeket hatékonyan irányítani. A mi korosztályunk azonban hozzá sem szokott a vitához, a meggyőzéshez — állapította meg végezetül. Sándor László, az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottságának első titkára a pártértekezlet főbb feladatait összefoglalva kifejtette: tegyük visszafordíthatatlanná a reformfolyamatot, jussunk egységre a tennivalók tekintetében, fogadjunk el mozgósító programot, és tartózkodjunk a félmegoldásoktól. A továbbiakban rámutatott az ideológiai munka fejlesztésének szükségességére, minthogy nem elégséges csak utólag megmagyarázni intézkedéseinket. Indokolt, hogy világosabbá, közérthetőbbé tegyük stratégiánkat, a napi taktikai döntéseket. " Kijelentette: — Támogatja azt a javaslatot, hogy a Központi Bizottság által megbízott munkacsoport készítse el a párt új programnyilatkozatát. A továbbiakban rámutatott: szemléletünkben még mindig jelen van a „jó határozat, rossz végrehajtás" alapszervezeteket sértő teóriája. Vagy az a kiféjezés, hogy „jobban be kell vonni a párttagságot a politika alakításába". Ügy hangzik ez, mintha az irányító szerv ezzel szívességet tenne. Vissza kell térni ahhoz a lenini gondolathoz, hogy a párt közös ügyeit közösen intézze a tagság, az alapszervezet legyen a politikai élet főszereplője. Nyílt, őszinte légkörű közösségekre van igény, amelyekben folyamatos a párbeszéd, kölcsönös a bizalom, a megbecsülés, a tolerancia. A továbbiakban megmagyarázhatatlannak nevezte azt, hogy e felelős testület minden lényeges kérdésben dönthet, csak abban nem, kit hívjon meg saját üléseire. Ezt, mondotta, egy szinttel feljebb jobban tudják. Annak a kívánságának adott hangot, hogy erősítsék a munkahelyi pártszervezetek, az alapszervezetek jogkörét és felelősségét. Befejezésül hangoztatta: a Központi Bizottság újjáválasztásától a reformok iránt elkötelezett, azokat végrehajtani kész testület létrejöttét várja. Schreiner László, a Győr-Sopron Megyei Tanács Kórház- és Rendelőintézetének főorvosa azt a következtetést vonta le, hogy a mostani konkrét helyzetünkben minden lényeges tendenciát figyelembe véve a gazdasági helyzetünk javítása, a stabilizáció, a kibontakozás megvalósítása mellett a párt vezető szerepének biztosítása, cselekvési egységének újrateremtése a legfontosabb feladat, mert ettől függ szocialista társadalmi rendünk sorsa. Csak a/ eredményes gazdálkodás teszi lehetővé mai feszítő problémáink megoldását — hangoztatta. Ennek eredményeképpen lesz mód több pénzt fordítani a nyugdijak emelésére, a pályakezdők gondjainak megoldására, lakásépítésre, kultúrára, tudományra, szociálpolitikára és egészségügyre. Beszámolt arról: ott, ahol dolgozik, egyetértés van abban, hogy a pártnak meg kell újítania tevékenységét, fordulatra van szükség. Egyértelműnek tűnik, hogy a demokratikus centralizmus alapján felépülő is működő pártunknak a demokratizmust kell erősíteni, a politikai munka minden szintjén. A demokratizmus gyakorlásához felkészült, ideológiailag és erkölcsileg szilárd, fegyelmezett párttagságra van szükség — folytatta. A demokratizmus gyakorlása nagyobb személyes felelősséget, nem pedig felelőtlenséget, szabadosságot jelent. Az előkészületi viták arra figyelmeztettek, hogy politikai munkánkban fel kell lépni a régi sémákhoz, a megszokott módszerekhez ragaszkodók, a politikai intézményrendszer korszerűsítésének a végrehajtását gátlókkal szemben. Fel kell lépni azok ellen is, akik a politikai intézményrendszer korszerűsítése ürügyén a párt vezető szerepét, a szocialista társadalmi rendet kérdőjelezik meg. Veszélyesnek és igazságtalannak ítélte a felelősség olyanfajta megfogalmazását, értelmezését, mely a népet marasztalja el, megkérdőjelezi munkaszeretetét, igyekezetét, szorgalmát. Nem élhet egy nép bűntudatban, le kell ezt a terhet emelni róla, mert közömbössé válik, lelkesedését és lendületét veszíti el. Éppen ezért a pártértekezletnek az állásfoglalással hitet és reményt kell adnia a párttagoknak és a pártonkívülieknek egyaránt — mondta végezetül. ...visü tr.txi álTi'üéV Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke arról szólt, hogy nem megnyugtató az agrárágazat, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzete. A termelőszövetkezetek jelentős része termelőalapjának felélésére kényszerül. Ez ma még a mozgalom belső ügyének látszik, de ha — mondotta. Ahhoz, hogy a mindennapi gyakorlatban az esélyegyenlőség csorbítatlanul jusson el a termelőszövetkezetekhez és másokhoz is, az eddigieknél differenciáltabb, körültekintcbb érdekképviseleti munkára van szükség. Az állásfoglalás-tervezet alapszervi vitái során — folytatta a felszólaló — a párttagság legalább annyira vitakész volt, mint itt a küldöttek. Nagyon határozottan fogalmazza meg a tagság, hogy olyan politikára van szükség, amely a valóság talaján áll. És még valami: ezt a politikát olyan politikusok közvetítsék a társadalomnak, a párttagságnak, akiknek hitelük van — fejezte be felszólalását Olajos Imre. Nagy Gábor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója a szemléletváltás és a gazdaság összefüggéseiről szerzett tapasztalatait összegezve megállapította: a gazdasági vezetők felfogása, munkastílusa, munkájának minősége az utóbbi időben sokat változott. A gazdaságban végbement folyamat előtérbe helyezte azokat a kollektívákat, és gazdasági vezetőket, akikben van kurázsi a kezdeményezésre, a nagyobb felelősségvállalásra. Ez nagyobb önállósággal tovább növelhető — mondotta. A főmunkaidőben végzett munka megbecsülését, a megfelelő érdekeltség megteremtését sürgetve kiemelte: egy ország gazdasága akkor tud jól működni, ha optimális a munkamegosztás a kormányzat és a vállalati vezetés között. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a bizalom. Manapság a vezetés neih bízik kellően a vállalatokban, a vállalatok pedig a vezetésben. Emiatt a vállalatok '.tartalékolnak, nem használják, ki lehetőségeiket, nem vállalkoznak, ehelyett a máról holnapra élés taktikáját választják. A népgazdaság versenyképességének növelése érdekében elengedhetetlenül szükséges a termelési szerkezetváltás, a gazdaságtalan termékek visszaszorítása, s helyettük piacképes áruk gyártása — emlékeztetett a temrn^m*,™**^.- -11 M&te^ v ^ilP! 1 • „N > ' i fp? m • Ml' V -í'7 ,:».-vVA •o" ••> • V.. Az országos pártértekezlet második napján; a küldöttek a reggeli lapokat tanulmányozzák nem figyelünk fel rá időben, ha nem ügyelünk a helyes arányok megtartására, holnapra esetleg már áruhiány lesz. A továbbiakban Olajos Imre kifejtette: ahhoz, hogy a párt helyesen jelölje ki a népgazdasági arányokat, a fejlődés fő irányát, feltétlenül támaszkodnia kell a szövetkezeti mozgalom és a társadalom egyéb érdekképviseleti szerveinek közvetítőmunkájára. Egyetértett a kormány álláspontjával az esélyegyenlőségről, a valós teljesítményt, a valós értékeket elismerő rendről. — Ez jó politika. Ezt akarjuk még akkor is, ha egyikünknek eredményt, sikert, másikunknak pedig bukást hoz vezérigazgató, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi irányított árfolyampolitika, és az értéktől elrugaszkodott árarányok nem teszik lehetővé még országon belül sem a vállalati teljesítmények értékelését és objektív összehasonlítását. A szocialista országokkal való kooperációról szólva kifejtette: az elmúlt évek hibás döntéseiben szerepet játszott az is, hogy a KGSTegyüttműködésben vágyaink fogalmazódtak meg, s elhittük, hogy azok meg is valósulnak. Nem így történt. Ma ez a realitás, és ehhez kellene mielőbb alkalmazkodnunk, mégpedig úgy, hogy a baráti államokkal való kereskedelemben is a piac törvényei érvényesüljenek. Török Zoltán, a Tungsram Zalaegerszegi Gyárának művezetője a többi között arról szólt, hogy napjainkban a pártfegyelem állapotára jelentős hatással vannak az érdekmozgások. Sajnálattal tapasztalható, és aggodalomra ad okot, hogy a társadalmi kapcsolatokban a rossz értelemben vett személyes érdekek is megerősödtek. Szinte divat lett lekicsinyelni a közösségért való tenni akarást. A párton belül vizsgálva a kérdést, sajnos hasonló megállapításokat lehet tenni: csökken a pártmunkát vállalók száma. Ezután azt a véleményét hangoztatta, hogy a pártalapszervezetekben csak a szűkebb közösség által tudatosan teremtett politikai légkörrel érhető el a kommunisták kezdeményezőkészségének erősödése. Meggyőződése szerint a szerepvállalás erősítésének kulcskérdése az alapszervezeten belüli elvtársi-baráti viszony újrateremtése. A határozott változtatáshoz szükséges a párt általános politikai irányvonalában megfogalmazódó biztatás, de a küzdelmet a pártalapszervezetekben kell megvívni — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy ma a munkások még inkább igénylik a vezetői mértéktartást, az egyszerűséget, a vezetői önmérsékletet. Megítélése szerint a párttagság joggal várja el a negatív cselekedeteket elítélő szemlélet erősítését éppúgy, mint a célratörő politikai munkát a pártfegyelem javításáért. Végezetül az alapszervezeti vitáka't felidézve elmondta: sokan kifogásolták, hogy beavatásuk hiányos, cselekvésüket, fellépésüket számos tényező akadályozza. Többen nyíltan is szóvá tették, hogy ma a párttagok között vannak olyanok, akikkel nem szívesen vállalnak közösséget. A párt megújulását elősegítheti, ha minél kevesebb ellenszenvet kiváltó személy kerül soraiba. A jövőben a pártfegyelem eszközeivel még többet kell tenni ennek elősegítéséért. Baranyai Lőrinc, a Dorogi Szénbányák Vállalat pártbizottságának titkára elmondta: az állásfoglalás-tervezet vitájának egyik kulcskérdése volt területükön is, hogy csökkent a párt és vezető szervei iránti bizalom. Nagyon fontosnak ítélte e kérdés okainak elemzését, a hibák feltárását, a bizalom helyreállítását, amit csak részben old meg a Központi Bizottság és végrehajtó szerveinek újraválasztása, ha ném párosul a pártélet megújulásával minden területen. — A bizalomvesztés egyik meghatározó elemének tartjuk a felelősség kérdését. Párttagjaink egyetértenek a tervezetnek azzal a megállapításával, hogy felelősség terheli a kormányt, a Központi Bizottságot és annak végrehajtó szerveit, de úgy érezzük, ki kell szélesíteni a felelősség körét ránk, az irányító pártszervekre, a társadalmi és egyéb szervezetekre is, hiszen minden egyes fontos kérdést véleményeztünk, és a sikeres végrehajtásért nagyobb szerepet kellett volna vállalnunk a saját területünkön is. — Külön szeretném kiemelni a Központi Ellenőrző Bizottság felelősségét, mert úgy gondoljuk, hogy jogosítványánál fogva szükséges lett volna menetközben is ellenőrzéseket végeznie, amikor észlelte a határozatok végrehajtásának elmulasztását. Mert minden párttagot felelősségre vontunk, aki például közlekedési vétséget követett el, de sajnos nem foglalkoztunk azzal kellően, hogv a párthatározatok végrehajtásának elmaradása miatt kiket, vagy mely testületeket terhel felelősség. Nem kívülállóként akarok bírálni, hiszen magamat is felelősnek tartom a kialakult helyzetért, mert a XIII. kongresszus küldötteként egyetértettem a határozat elfogadásával, de a végrehajtást nem tudtuk saját területünkön sem kellően megvalósítani. Csak mi magunk tudjuk megteremteni a pártnak és tagjainak a tekintélyét. Tudjuk, nem könnyűek ezek a feladatok, de a bányászatra az elmúlt időszakban is jellemző politikai erő még megvan; van bizalom is, amit jól érzékeltet az is, hogy a tagkönyvcsere időszakában párttagságunknak csak három százaléka került ki a pártból, és a maradók aktív tenni akarásról nyilatkoztak. A bányászkollektívák ma is minden tőlük telhetőt elkövetnek, hogv becsülettel teljesítsék feladataikat. Vállalják a gazdasági stabilizációs és kibontakozási program rájuk háruló feladatait, de nem értik és visszautasítják azokat a napjainkban felerősödött nézeteket, hogy a bányászok eltartottak, és nem segítik, hanem nehezítik' a népgazdasági gondok megoldását Lehet, hogy a mai gazdaságpolitika újabb bányák visszafejlesztését, illetve bezárását igényli. De mielőtt döntés születik erről, gazdasági számításokkal meg kell vizsgálni, hogy milyen energiahordozóval lehet a kiesetteket pótolni, és ez mibe kerül az országnak — mondotta befejezésül. * Ezzel az országos pártértekezlet második munkanapja, amelynek tanácskozásán Dudla József, Tatai Ilona, Garaczi Károly és Góg Mátyás felváltva elnökölt, befejezte munkáját. A küldöttek ma, vasárnap a vita összefoglalójának meghallgatásával kezdik a tanácskozást. Sajtóértekezlet A nemzetközi sajtóklubban szombaton este is Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára foglalta össze az országos pártértekezlet napi eseményeit. Mindenekelőtt bejelentette: az országos pártértekezlet befejezte a vitát az állásfoglalás-tervezet fölött, összesen 49 küldött és egy vendég kapott szót, mondta el véleményét, javaslatait, állásfoglalását. Százkilencvenöten Írásban adták be hozzászólásukat, ezek feldolgozása most folyik, és minden valószínűség szerint holnap reggelig eltart. Mára élénkült a vita úgy is, hogy nemcsak különböző vélemények ütköztek, megjelent nemcsak a kritika, hanem az önkritika is. Ezt is örömmel mondom, mert — az egyik küldött szavait idézve — a felelősséget meg kell keresni, nevén kell nevezni, de az igazi ereje a pártnak abban van, ha minden tagja eljut a saját felelősségének megállapításáig. Egy másik fogalom, ami sűrűn előfordult: cselekvőkészség, tenni akarás. Az már általános közhely, hogy minden szó annyit ér, amennyit tettekkel támasztanak alá. Az országos értekezlet állásfoglalásának is az lesz a fö mércéje, hogy milyen gyakorlati tettek követik. Elég gyakran szerepelt a vitában az egység kifejezés. De ez az egység nem lehet a tegnapi értelmű. Nem lehet hallgatólagos beleegyezésre, elviselem-fegyelemre épiteni — mondotta Berecz János. t »