Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

Péntek, 1988. május 20. 5 Franciák a Ságváriban Immár több mint két évtizede követik folyamatosan egymást azok az osztályok a JATE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolában, melyben nyelvvizsgával, érettségivel vagy diplomával is mérhető, magas szintű francia nyelvtanítás folyik A képzés szerves része a francia iskolák gyermekeivel és tanáraival fönntartott cserekapcsolat, melynek jegyében, időről időre lemérhető, hol is tartanak n tanulásban a diákok. A napokban 21 francia tanuló érkezett két tanár vezetésével Verbiere-ből, Párizs környékéről. Két hetet töltenek itt, programjaikat nagyrészt a családok szervezik, hogy minél több időt tölthessenek a magyar gyerekekkel. Emellett óralátogatás — képünkön: éppen rajzórán vesznek részt —, színház, közös városnézés, kirándulás szerepelt a műsoron. A ságváristák június közepén utaznak Franciaországba, szintén két hétre. Biztosan nem érdektelen, hogyan lát minket, magyarokat, Michel Leroy, az egyik tanár, aki franciát, videót és testnevelést oktat, s mellesleg labdarúgó- és teniszedző. „Engem az lepett meg — mondja —, hogy a magyarok mennyire nyugodt tempóban élik az életüket. Nincs kapkefaás, csend van, békesség. A városokban s)pk zöldet lehet látni, megbecsülik a fákat. A magyaroknak nagyon sok erénye van, egyik ezek közül a kitűnő bor. Nem értem, miért nem fejtenek kj nagyobb reklámot csodálatos italuk megismertetésére. Tetszik az iskola is, magas a technikai felszereltség szintje, és az órák is érdekesek. Elhatároztam, hogy megtanulok magyarul." D. I. Békegyülés Holnap, szombaton a Kiosz és a Kisosz rendezésében békegyűlés és sporttalálkozó lesz a politikai képzési központban (Újszeged). A békerendezvény reggel 9 órakor kezdődik ós délután 3 óráig tart. Ma este: Tosca A Szegedi Nemzeti Színház igazgatósága tájékoztatja a Bemutató 1—2. bérlet tulajdonosait, hogy az elmaradt Házasságszerzöpremier helyett a színház igazgatósága Puccini: Tosca című operájával akarta kárpótolni a bemutatóbérlet tulajdonosait Tokody Ilonával a címszerepben, s partnereként Kelen Péterrel. Mindkét művész készült a fellépésre, különösen a szegedi kötődésű Tokcdy Ilona várta a találkozást a közönséggel. Az, hogy végül is mindketten lemondták, illetve későbbi időpontra halasztották a nagyszínházbeli bemutatkozást, emberileg érthető. Kelen Péter feleségének betegsége, Tokody Ilona pedig családi gyásza miatt kérte, hogy most ne énekeljen. Kívánságukat a színház vezetői méltányolták. Hogy a közönséget mégse érje csalódás, a szervezőknek sikerült két kiváló művészt felkérni a „beugrásra". így ma este Tosca szerepében Pelle Erzsébet, Cavaradossiként B. Nagy János lép színpadAlföldi optikával Tizenöt éve rendezte első önálló kiállítását, az elmúlt másfél évtizedben a szegedi festők egyik legkeresettebbike lett Stéhlik JánosKitartó szorgalom, igényes festőiség, népszerű előadásmód, tematikai hűség jellemzi legújabb kamarakiállítását, mely bemutatójelleggel nyílt meg a Képcsarnok szegedi Gulácsy Lajos Termében. Ennek apropóján beszélgettünk. — Jól emlékszem a pályakezdés éveire, a korai festményekre. Ha jellemeznem kellene az elmúlt másfél évtizedet, azt mondhatnám, hogy a tematika alig változott, viszont a festőiség mélyült, alaposabb, igényesebb lett. — Én a csongrádi Tiszaparton nőttem fel, úgy ismertem gyerekkoromban a füzeseket, a gátak, vizek világát, mint a tenyeremet. Ma is az újszegedi Tiszaparton lakom, kapcsolatom a természettel sosem szakadt meg. Azt tartják, a gyerekkori élmények meghatározóak az ember egész életére. Nálam ez valóban így van. Sokfelé jártam a világban, de hiába csodáltam meg Japánban a Fudzsijámát, hiába bűvölt el Amerikában a Grand Canyon, s hiába borzongtam az afrikai homokdűnék láttán, festeni csakis és kizárólag ezt a tenyérnyi magyar tájat tudom. — Egyik barátom szellemesen mondta, hógy manapság azért megy jól a festőknek, mert a tömeges lakásépítkezések nyomán sok a falfelület, mely képek után kiált. Erre rosszmájúan megjegyezhetném, ki is alakította ez a kereslet az igényelt festmények jellemzőit: 70x100-as méretű, alföldi tájat ábrázoló, barnás tónusú kép. — Nem tiltakozom, csak szeretném egy kicsit árnyaltabbá tenni a lképet. Az urbanizáció, az egyforma zsúfolt lakótelepek, a beton. az üveg elidegenítette az embereket a természettől. A fa ága nem hajlik be a szclbába, az ablak alatt nincs virágoskert, oldalt is beton, fölöttünk tízemeletnyi újabb beton. A civilizáció nem jelent kulturáltságot, az egyhangúság lélektelensége kiöli az emberekből természetes vágyaikat, a gépi világ elidegenítő effektusai védekezésre késztetik. Ennek egyik megnyilvánulásai a ragaszkodás olyan formái, mint néhány évvel ezelőtt a népi tárgyak gyűjtése, majd a virágkultusz erősödése, s az olyan képek vásárlása, mely -belop ebbe a sivár világba egy darabka emléket a természetből. A lélek gyógyszere ez, emberi szükséglet. — Nem hiszem, hogy ezt a szükségletet egyszerűen, könnyedén ki lehetne elégíteni. A művészet alappillére az őszinteség, a belső meggyőződés, a tehetség, a megélt élmény hitelessége. — Nekem nem kell magyarázkódnom. Ezt a világot, melyet festek, negyven éve tudatosan ismerem. S nemcsak ismerem, aggódom is érte. Gyerekkoromban a Tisza vizét ittuk, abból főztünk, ma nem mernék kortyolni belőle. — Az itteni jestőcsoport ellenére építetted karrieredet. — Néhány baráti szó kivételével nem kértem és nem kaptam segítséget. Ennek ellenére szegedi festőnek vallom magam. Újszegeden kiépítettem nyugodt munkafeltételeimet, s az állvány előtt megszűnik minden, csak a kép számít. Sajnálom, hogy egy időben a realizmust száműzték a kiállítótermekből, megbélyegezték vállalóit A szakmán belül még mindig sanda szemek figyelik azokat, akik ezt az emberi magatartást és festői programot választják. Pedig a természet ábrázolása sosem mehet ki a divatból, s hogy korszerű-e, érdekes-e, az az alkotón múlik. — Nagyon keresett festő vagy. Nem érzed a hígulás veszélyét? — De, a veszélyek reálisak. Számomra a műkereskedelem jelenti a megélhetést, így alakult munkásságom. Nem is tudok, nem is akarok annyit dolgozni, amennyi az igény. A piacképes keresletet ma képtelenség lenne kiszolgálni. Ügy érzem, még sok a tartalékom, igyekszem a kialakított motívumrendszeren belül a kompozíció erősítésével, a színek, a fényhatások differenciáltságával, a részletek minőségével, a faktúrák igényes megmunkálásával minél mélyebbre ásni. Hiszem, hogy az emberek igénylik ezt a fajta festőiséget, s meggyőződésem, blöffölni hosszú távon lehetetlen. T. L. Zenei naptár Nemzetközi zenei csokor Az elmúlt hét végén valóságos nemzetközi zenei találkozóban gyönyörködhettünk Szegeden. Francia, angol és amerikai zenéket szólaltattak meg az előadóx. De milyen előadók? Senki nem sejthette, hogy a tizenhat évi világbarangolás után Magyarországon most először turnézó The University of Miami Singers, azaz a Miami egyetem énekkarának bemutatkozásában a rendkívüli tehetség, s a legnemesebb előadó-művészet fog felső fokon megtestesülni. Tagjai — csupa fiatal egyetemista — ötvözik a legmagasabb zenei igényeket kielégítő, hagyományos kóruskultúrát a mozgásművészettel, a tánccal, a prózával, s a színművészettel. Kifogástalan tökéletességgel, pontossággal s ugyanakkor végtelen könynyed természetességgel élnek a színpadon. Színpadon? Inkább az egész teremben, merthogy bárhol lépnek fel. azonnal feltalálják magukat, kitűnő kórusvezetőjük halk, határozott utasítására pillanatok alatt tájékozódnak, kezdeményeznek, csinálják amit kell. így vannak nevelve! Akár az egyetem Dugonics téri aulájában, akár Kiskunhalason, a templomban, vagy a pazar, új művelődési ház sportcsarnokszerű nagytermében — mert nem titkolom, hogy megigézve követtem őket magyarországi fellépésük eme másik színhelyére is — kell szerepelniük, egy villanásnyi idő alatt felmérik a terepet, s már haladnak is, gyors, határozott léptekkel a széksorok közé, a terem négy sarkába, vagy állnak fel eiöl és hátul, illetve akár a kóruskarzaton és az oltár előtt, s alakítják ki a megfelelő formációt (felállásréndet) — mint a templomban is tették minden előzetes helyszíni próba nélkül —_ s máris zengve átölel, átjár bennünket a tiszta, ragyogó, dús harmónia, s a sztereóhatás szédítő, gyönyörű örvényében topzódunk, legyen az hatszólamú Hassler-mű, Mendelssohn-, Poulenc- vagy Honegger-muzsika. Műsoruk második részében a napfényes Florida, azaz Miami, illetve Amerika zenéjét varázsolták elő a napfény magyar városának. Andrew Lloyd Webber musicaljeiből. a Macskákból, az Evitából, az Operaház fantomjából ugyanúgy káprázatos összeállítást láttunk, hallottunk tőlük többek között, mint például XVII—XVIII. században meghonosodott, népzenéjüknek számító bűbájos countrymuzsikából. Lee Kjelson zenei igazgatójuk, illetve kórusvezetőjük nemcsak rendkívül jó szakember, de elsőrendű pszichológus is. A vezérstábhoz tartozik még Róbert Gower, a szintén nagyon jó másodkarmester és zeneszerző, az igézően tehetséges ifjú (még egyetemista) Scott Morlock, aki a ritmusszekcióban zongorázik, de vezényel is, sőt énekel, vagy talpraesetten beszél, ha úgy kívánja a műsor. Szintén kórustag, vagy táncos és énekes szólista (ami éppen kell) Danny Green, aki az együttes menedzsere, s végül a kitűnő koreográfusnő. Diane Milhan zárja a sort. A miamiak szegedi koncertjén házigazda szerepében a SZOTE Patthyseum kórusa lépett lel. Joó Ete vezetésével. Az angol Salfordi Technikai Főiskola előadó-művészi és kommunikációs tanszékének rézfúvós együttese a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagytermében lépett fel Roy Newsome karnagy, illetve a fiatal másodkarmester, Dávid King vezényletével. Számunkra egy ilyen magas színvonalú rézfúvós együttest hallgatni ritka élmény, mivel jelenlegi anyagi helyzetünk nem kedvez a fúvóskultúra széles körű ápolásának. A jó hangszerek ugyanis rendkívül drágák. így fokozott nosztalgiával hallgattuk a kiváló instrumenteken — csiszolt, színes dinamikájú, jó előadásban, a főként angol szerzőktől — elhangzó kompozíciókat. Műsoruk második részében több kedves figyelmbsséggel kedveskedtek, így például Hubay nemzeti zenei romantikánkat, felidéző művével, valamint a karmester Newsome Üdvözlet Magyarországnak című saját kompozíciójának nagyszerű előadásával. A Debussy 24 prelűdjének tolmácsolói a szegedi zeneművészeti főiskola és konzervatórium hallgatói voltak, valamennyien Kerek Ferenc növendékei. A vállalkozás nagyszerűsége pedagógiai hatásában rejlik. Debussy összes prelűdjének előadásával nemcsak a századforduló francia zenéjét forradalmasító komponistának különleges és szépséges zenei világát ismerhették meg a növendékek, hanem egyúttal ez komoly előadó-művészi tréning is volt számukra. Valamenynyi szereplő — sőt a ma már zongoratanárként működő volt tanítvány, Göncziné Szabó Mariann is — nagyszerűen megállta a helyét, s ha mégis csupán néhányat emelünk ki, annak csak a helyhiány az oka. Kitűnő technikai adottságairól, erőteljes muzikalitású, jó formáló készségéről mindenekelőtt a diplomázó Bischof Ildikó győzött meg, valamint a fergeteges temperamentumú. főiskolás Dudás Veronika. s az érzékeny, jó karakterizáló képességű Kovács Adrienne. Bercnyi Bngáta Nyelvet tanulni - nyáron A TIT szegedi és városkörnyéki szervezete az idén nyáron is bentlakásos angol nyelvi tábort $zervez június 13. és 21. között, a megyei diákotthonban. A korábban kéthetes táborok, időtartama most megrövidült — az áralc emelkedése miatt. A hatékonyság érdekében viszont növelik a napi nyelvtanulási és gyakorlási órák számát. Általános iskolások jelentkezését várják; elsősorban azokat a gyerekeket, akik már valamilyen formában tanultak angolt, de fogadnak kezdőket is. A 2 ezer 900 forintos részvételi díj a teljes program — naponta 5 nyelvi óra, szórakoztató kiegészítő foglalkozások —, a szállás és az étkezés ára. A tábor mellett június 27-étől július 8-áig 60 órás intenzív tanfolyamot is szervez a TIT, 15 éven felüli, angol és német nyelvet tanulóknak, a Radnóti gimnáziumban. A díja 1600 forint, pedagógusoknak pedig 100 forinttal kevesebb. Turistaútra, nyelvvizsgára készülőknek, már megszerzett nyelvtudásukat frissíteni szándékoeáknak ajánlják az intenzív kurzust. Beül a jelölt... Vége immár szemeszternek, félévnek, tanévnek. Korántsem csak az általános iskolákban, hanem az általános iskolai tanárokat képező intézményekben is. Nem kivétel ez alól a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola sem, amelynek negyedéves, végzős hallgatói már elballagtak. Az intézmény oktatási s képzési céljainak megfelelően a legtöbb hallgató a tanári pályát választotta hivatásul; általában már be is küldték pályázataikat valamely iskola üres oktatói státusának elnyerése érdekében. Vannak, akik itt Szegeden jutottak álláshoz, de mennek ók az ország minden tájára-zugába, gyakorta vissza arra a vidékre, ahonnét elszármaztak négy szűk esztendőnek előtte. Igen, hiszen négy év alatt tanulták meg a tanári szakma mesterfogásait. A szaktárgyakra fölkészüléssel párhuzamosan elsőévesként részt vettek a pedagógiai-pszichológiai gyakorlat elnevezésű stúdiumon. Hogy pontosan mi ez a gyakorlat? Egyik fő összetevőjét igen rövid hospitálásként szokás emlegetni, melynek lényege az óralátogatás. Ez persze nem azt jelenti, hogy á jelölt beül az órára, s ott negyvenöt percen keresztül intenzíven unatkozik. A főiskola pedagógiai tanszéke ugyanis, a tanszékvezető Gácser József irányításával, a pedagógiaipszichológiai gyakorlat teljes menetét kidolgozta. A tanszék által rendszerezett szempontgyűjtemény a legapróbb oktatási-képzési részletekre is fölhívja a hallgatók figyelmét, ha ezek nyitott szemmel észlelése, majd elemzése fontossá válhat a / későbbiek során. Az óralátogatást megelőző megbeszélés eredményeképpen a hallgatók gyakran már előre elég pontosan tudják, mit látnak-hallanak majd az órán. Nem kell tehát azon törni a fejüket: no, ezt miért csinálta a tanár, azzal meg vajon mi célja lehetett — hiszen az adott órai esemény nem más, mint konkrét megvalósulása az általánosság szintjén már megismert jelenségnek, mozzanatnak. Pedagógusszemmel értékelik az órát a hallgatók, nem pedig értetlen kívülállóként. S ha valami előttük mégsem tiszta, nos hát, az óralátogatást követő újabb megbeszélés során az is egyértelművé válik. Fölvetődik a kérdés: nem túl sok ez a jóból, a megbeszélésből? óra előtt az általános iskolai tanárral, óra után a pedagógia, illetve a metodika szakemberével? Nem hinném, hogy sok lenne. A világtörténelem nagy tévedései mindig az egyszempontúság eredményei voltak. Valaki kitalált valamit, s azt a többiek vita nélkül elfogadták. A „több szem többet lát" elv igen hasznos, de csak akkor, hogyha az ehhez társuló több száj nem föltétlenül ugyanazt az egy dolgot mondja. Csakis érvek és ellenérvek egymásra hatása következtében alakulhat ki bármiről reális kép, árnyalt vélemény. Ha az egyik hallgató szerint a gyereknek (vagy a tanárnak) volt igaza az órai konfliktus során: lehet, hogy így van, lehet, hogy nincs így. Egy, azaz egyetlenegy ember nehezen alakíthat ki akármiről is objektív véleményt. Ha viszont többen, előbb-utóbb tisztázódik a helyzet. A pedagógiai-pszichológiai gyakorlatok, úgy tudom, a négyéves főiskolai képzés első három évében szerepelnek az órarendben. Három évük van tehát a hallgatóknak arra, hogy megtanulják a többszempontúság alkalmazását, persze nem az „egyfelől-másfelől" akadémikusi szintjén. A világ televan szempontokkal, egymással homlokegyenest ellenzőkkel is. Jó, ha az ember megtanulja őket némiképpen egyeztetni, vagy épp szelektálni. Az alapvető szakmai ismeretek elsajátíttatásán túl bizonyára ebben is segíti a főiskolás hallgatókat a pedagógiai-pszochológiai gyakorlat. Farkas Csaba