Délmagyarország, 1988. május (78. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-02 / 103. szám

VILÁG PR6ÉEJPÁRJAI, EGYESÜLJETEK 7S. évfolyam, 103. szám 1Í)S8. május 2., hétfő Á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Május elsejét ünnepelte az ország Fölvonulás Szegeden — Majálisok községekben, Újszegeden és Tatjánban Országszerte megünnepelték a 44. szabad május elsejét. Budapest 150 ezer lakosa köszöntötte az ünnepet, a felvonulási téren tartott demonstráción. Szegeden még a felhőket is eloszlatták a fejünk fölül vasárnap reggelre az ünnep szervezői. Maia, a termékenység római istennője, akiről május hónapunk a nevét kapta, ismét kegyes volt hozzánk. Igy napsütésre és vidám, friss indulókra ébredt tegnap reggel Szeged, mivel a munkásőr- és a MAV-zenekar kora reggeltől járta a város főútvonalait, a lakónegyedeket, hogy mindenki időben felébredjen. Az idén is frissek volta}: a szegediek, már reggel nyolc óra tájban — busszal, villamossal vagy gyalog — elindullak a felvonuláshoz, a gyülekezőhelyekre. Fél kilencre már a város közlekedőfolyosói színesbe öltöztek: tarka léggömbök. piros, zöld, kék, sárga zászlók százait, ezreit lengette a selymes májusi szél. A felvonulás kezdete előtt már egy gombostűt sem lehetett volna leejteni az Anna-kútnál, a Széchenyi teret övező mellékutcák torkolatainál. Szegedi vállalatok, intézmények, iskolák felvonulói — több tízezren — várták a jelet, hogy megindulhasson a menet. Pontban 9 órakor a zenekar pattogó indulókkal vezette fel a menetet a Széchenyi téri sétányra. A menet élén Csongrád megye és Szeged párt-, állami vezetői, vállalatok, oktatási intézmények, tömegszervezetek képviselői haladtak. A tér közelién felállított tribünön ott volt Horváth Károlyné, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának titkára, Papdi József, a Csongrád Megyei Tanács elnöke, Székely Sándor, a városi pártbizottság első titkára, Papp Gyula, Szeged város tanácselnöke, és Dobóczky Károlyné, az szmt titkára, valamint a kitüntetett vállalatok, intézmények, szövetkezetek igazgatói, elnökei, a szocialista brigádok vezetői, Szeged országgyűlési képviselői, a munkásmozgalom régi harcosai is. A Himnusz elhangzása után a Szeged Táncegyüttes ifjúsági csoportja kedves, friss rábaközi táncokat mutatott be. Ezután vette kezdetét a felvonulás. A hagyományokhoz híven az idén is az általános iskolások nyitották meg a menetet. A város több, mint 20 ezer kisdobosa, úttörője képviseletében felvonuló gyerekek színes zászlókkal, májusfákkal, léggömbökkel varázsoltak kedves hangulatot az éppen csak kizöldült öreg platánfák alatt. A közép- és felsőfokú oktatási intézmények menete után következtek Szeged nagyvállalatai, szövetkezetei. Most is a kiváló vállalatok, kollektívák mentek az élen. A munkaversenyben kiemelkedők sorát az idén a Tisza Volán nyitotta meg. A hatalmas Volvo kamionjuk a sétányra is behajthatott, a nézőközönség kedvéért. A Szegedi Kábelgyár és a konzervgyár felvonulóinak jelmondatai kifejezték azt a gondolatot, hogy békében, biztonságban kívánunk élni a jövőben is. A legtöbb transzparensen vissza-visszatérő óhaj volt, hogy tovább kell lépnünk a reformok útján. Mint a korábbi években, most is valóságos verseny alakult ki a vállalatok, intézmények között, kié lesz a legötletesebb, legszínesebb dekoráció? A legszellemesebb ölteteket nagy tapssal fogadta a sétány mindkét oldalát zsúfolásig megtöltő nézőközönség. A gyerekek szemében minden bizonnyal a gyufacímkéket szóró gyufagyáriak ..produkciója" vitte a pálmát az idén is. Az olajipar képviselői — többek között a kőolajkutató és az NKFV dolgozóinak szocialista brigádjai felvonulását színesítette az odesszai állami egyetemek táncosainak népviseletbe öltözött tarka kavalkádja. Feltűnő színfoltja volt a felvonulásnak- a kubai lányok s/.erepléAe, akik a textilművek és a Hungarohemp menetében hoztak friss színt. Lelkesedésben minden bizonnyal ők voltak az elsők. A Dél-Tisza Menti Afész felvonulói „élőképben" már a sétányon megkezdték a majálishoz nélkülözhetetlen pörkölt, rotyogtatását, mire kiértek a ligetbe, talán már meg is teríthettek. Szeged ipari szövetkezetei — többek között a Szegedi Építőipari Szövetkezet, az Ékkő Kisszövetkezet, a Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet, az Universal, a Medikémia, a Komfort dolgozói képviselték a menetben a városban működő 55 hagyományos és kisszövetkezet munkáját, eredményeit. A Csongrád megyei és szegedi tanács dolgozóinak menetét a kommunális és szegedi szolgáltató vállalatok felvonulói követték. A Városgazdálkodási Vállalat, a Vízművek és Fürdők, az SZKV, a Szelka, a Fodrász Vállalat felvonulásából sem hiányzott a móka, a jókedv, a vidámság. Legnagyobb sikert az idén is, az immár második alkalommal felvonuló veteránautók menete vívta ki. A Galamb József Veteránautó-klub gépcsodáinak — a régi. patinás Mercédeseknek, Fiatoknak, Skodáknak, BMW-knek — most is sok csodálója akadt. Nem volt hát könnyű dolga az utánuk következő MÉH Vállalat felvonulóinak, de színpompás léggömbjeikkel, zászlóikkal ők is belopták magukat a közönség szívébe. Egyenruhába öltözött fúvószenekar vezette az éppen százesztendős szegedi MAV igazgatóság dolgozóit a sétányra. A legelegánsabb élőképet a szalámigyár teherautóján láthattuk. Egyébként is hagyomány már a szegedi felvonuláson, hogy több vállalat rögtönzött termékbemutatóval kedveskedik a közönségnek. Az idén is többen elhozták — szépen feldíszített teherautókon Fölvonulók sora a Szcchcrfyi téren. Elseje, reggel A városgazdálkodás díszes autója a menetben. — legújabb termékeiket. Nagy tapsot kapott a szegedi kereskedelmi vállalatok — a Vidia, a Komplett, a Tisza Füszért, az Éliker és a Centrum áruház — dolgozóinak menete, őket a város egészségügyi intézményeinek felvonulói követték. A népes menetben kicsit kevesebben jöttek el a két sütőipari vállalatnál dolgozók közül. Hogy miért? Nos, közülük sokan a felvonulás ideje alatt is dolgoztak — hogy holnap reggel is jusson friss kenyér a boltokba. Első alkalommal vettek részt a menetben a Forrás SZOT Gyógyüdülő munkatársai. Hosszan lehetne még sorolni a felvonuló vállalatok ötleteit, hiszen látványban, jókedvben nem volt hiány a szegedi termelőszövetkezetek, a Dél-Alföldi Pincegazdaság, a postások vagy a Paprikafeldolgozó Vállalat felvonulóinak menetében sem. Fél tizenegy tájban az MHSZ két repülőgépe jelent meg a sétány fölött, jelezve, lassan vége a felvonulásnak. A legszínpompásabb, legérdekesebb díszletek most is végére maradtak. A negyven esztendős honvédelmi szövetség motoros és vitorlázó gépeit, hangosan búgó motorjait és sárkányrepülőgépét sokan megcsodálták. Az idei felvonulást a szegedi sportolók menete zárta, majd az Internacionálé közben tobb mint kilencszáz galamb röppent hirtelen a magasba, hirdetve a békevágyat, a tavaszba, a megújulásba vetett bizalmat, hitet. . . . Hajnal volt még. épp hat óra. Fölkelését végezte a Nap. A nyitott sétabusz elindult, rajt' a munkásőrzenekar, „Jani bácsi, kezdhetjük!", szólt a hang; jnegperdült a kisdob, kellő méltósággal pufogott a nagydob, a basszustuba brummogott, harsogott a g-trombita, szárnyalt a szárnykürt és a többiek . .. Zengett a nyitány, az egyveleg, szállt az operettrészlet. Ébredt a város, felserkent a nép, redőny-szemükkel pislogtak a hazak. Lépésben ment a sétabusz, „húzzátok föl az ablakot!", tréfálkoztak a zenészek (betyár hideg tud lenni a nyitott, hajnali fedélzeten). Haladtunk lassacskán, zenésen, s amerre mentünk, álomszuszék nem maradt. Az emberek kiálltak a balkonra-erkélyre, és A galambok hazarepülnek... Már reggel nyolc órakor türelmesen vártak a galambok a városi tanács épülete előtt, hogy az ünnepség végén, az Internacionálé hangjaira, kirepülhessenek alkalmi kalitkájukból. A kis teherautó mellett, az alig tizenkét esztendős Andula János, galambász vigyázta a kedves madarakat. — Reggel fél hatkor már elindultunk a gyüjtökörútra. Tápéról, a Textilművek melletti „galambászfaluból", meg a város peremkerületeiből szedtük őszsze a galambokat. — Kik adták „kölcsön" galambjaikat? — A szegedi galambász sportegyesület tagjai. — Hányan férnek be ebbe a ketreces gépkocsiba? — Olyan nyolc-kilencszáz galamb röppen majd fel... — Mikor? — Az ünnepség végén, az Internacionálé kezdetekor kell kiengednem őket. — Utána mi lesz velük? — Ez mind postagalamb. Mire vége az ünnepségnek, már haza is értek. — Ilyen gyorsak? — Száznegyven-százötvennel repülnek. Csak először meg kell látniuk a Tiszát, hogy tájékozódni tudjanak, hogy hazataláljanak. Felcsendül az első néhány hang, a galambok, hirtelen kirepülnek a kalitkából, gyors szárnycsapásokkal szelik a levegőt. Mi csak állunk, nézzük őket: szabadok, mint a madár. integettek. Hogy mit, azt nem tudni ... Ludányi László alegységparancsnok elmondta, általában kedvezően fogadják az emberek a hajnali ébresztést; zenekar — mely egyébként Gera Sándorról kapta a nevét — nélkül nem is lenne igazi a májas elseje. Ám olykor előfordul, hogy félliteres üveggel fogadják a zenejárgányt, ami a primitivizmus csimboraszszója. A huszonhét tagú munkásőrzenekar nem az ilyenek kedvéért gyakorol hetente, hanem az egy évben egyszeri ünnepet értékelni tudók kedvéért, nemkülönben. pedig a maga örömére. Tiszteletdíjuk oly csekélyke, hogy azért igazán nem lenne érdemes órák hosszat fúvósokat fújni, illetve magukat fűjatni a széllel a huzatos sétabuszon. Meg máshol sem ... Hiszen az ébresztő után a zenészek nem teszik el magukat a következő májusig; szolgáltatásukat igénybe veszik a legkülönbözőbb ünnepségeken. — De most maradjunk csak szépen a tegnapi napnál. Görög János, az egyik dobos — s a Kiváló Munkásőr kitüntetés tulajdonosa — elmondta, hogy a tagok legtöbbje még igen csak régen tanult meg játszani, s az utánpótlás nem csekély gond, a mai fiatalok a fúvószenét nemigen kultiválják ... Mindezt a pár perces zeneszünetekben mondta el, zene közben a kommunikációra nem volt nagy esélyem. A busz haladt, a Nap már fölkelt, léggömbök is emelkedtek, én meg hordoz- * tattam magam a Madách utcai kiindulási ponttól a külvároson. Tápén, Belvároson át, a pártbizottságig .. . Szép volt nagyon e májusi reggel. 4