Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

4 Szombat, 1988. április 9. 4 Lelki érdekből A közelmúltban számol­tunk be arról, hogy több száz olaszul tanuló magyar diák részvételével nagysza­bású nyelvi versenyt rendez­tek Szegeden a tudomány­egyetem olasz tanszékének, a Ságvári gimnázium és ál­talános iskola tanárainak szervezésében. Leírtuk azt is, a középiskolások mellett ál­talános iskolás tanulók is vetélkedtek, s a Szegedi Dó­zsa György Általános Is­kola speciális képzésben ré­szesülő diákjai nagy sikert könyvelhettek el. Két ok­ból térünk vissza e verseny apropóján az olasz nyelvi képzésre: egyrészt azért, mert a nem angol nyelvi képzést választó iskolákra évente növekvő nyomást gyakorolnak a falakon kí­vülről, másrészt azért, mert a Ságvári általános iskola — értesüléseink szerint — el­veszítheti utánpótlást biz­tosító bázisának egy jelen­tős részét. Utóbbi magya­rázatra szorul: az Április 4. úti „tanyai kollégium", az­az a megyei tehetségeket el­szállásoló, nevelő diákotthon az ősztől csak középiskolá­sokat fogad, s mivel a Ság­vári olaszosai innen kerül­tek ki nagyrészt, veszélybe kerül egy jól működő kép­zési forma. — Ezek alapján mondom azt — fűzi e tényekhez So­mogyi Györgyné —, hogy a város és a környék negye­dikesei, szülei gondolják mcg,»nem lenne-e jó olaszt tanulni. Kényszerhelyzetben vagyunk. Az első csoportom szinte kivétel nélkül a kol­légiumból kerül ki, ők most harmadikosok a gimnázium­ban, és elégedettek velük. Egy részük az egyetemen kíván továbbtanulni, van tehát cél előttük. — Ügy tudom, hogy a nyelvi képzést jól működő cserekapcsolat teszi tartal­masabbá. — Igen, négy éve voltunk kint először Padovában, az ottani állami iskolával lé­tesített kapcsolat alapján. Levelek tucatjait mutathat­nám bizonyítékul arra, hogy milyen mély, tartós barát­ságok szövődtek az olasz én a magyar gyerekek, meg a pedagógusok között. Egy jel­lemző példa a kapcsola­tainkra: tavaly a gimnázium Dél-Olaszországba tartó cso­portjával együtt utaztunk, s amíg Padovában leszállt a mi kis csoportunk, a régi­ek megszállták a vonatot, spontán ünnepséget rendez­tek a továbbutazó ismerő­söknek. Az állomáson ma­gyar zászlók lobogtak, fel­díszített iskola várt bennün­ket, és a szülők szó szerint azon törték magukat, hogy magyar gyereket kapjanak. — Talán butaság ilyen meleg kapcsolatokról hall­va a hasznosságra kérdezni, mégis érdekesek lehetnek a tanulságok a nyelvet tanité pedagógus számára. — Szakkifejezéssel élve: a célnyelvi közegben eltöltött idő értelmet ad a nyelvta­nulásnak. A szavak bema­golása, a nyelvtan gyötrése nem szórakoztató, de ha a gyerek lelkileg érzi magát érdekeltnek, akkor sokat tesz a tudás megszerzéséért Minden itáliai út után ug­rásszerűen megnő a nyelvta­nulási kedv. De nem csu­pán az érzelmi nevelést, vagy a nyelvi képzést se­gíti ez a cserekapcsolat, hi­szen látogatásainkkor meg­ismerkedhetünk egy más­fajta oktatási móddal —, hiszen órákat is látogatunk —, egy szokatlan életmód­dal, valamint mindezeken át az olasz kultúrával. És még elgondolkodtató pedagógiai tapasztalatokhoz is jutunk: az olasz gyerekek ugyanis kötetlenek, felszabadultak, de semmiféle fegyelmi gond nincs velük. — Es a jövő? — Ha lesznek olaszt ta­nulni vágyó gyerekek, ak­kor mindent folytatunk to­vább. Ügy tűnik, hogy rö­videsen padovai kollégák ér­keznek, akik tanulmányozni fogják a mi gyakorlóiskolai rendszerünket, hisz náluk ez ismeretlen. És használni sze­retnénk jövőre is azokat a gyönyörű, olasz tankönyve­ket, amelyeket a padovai szülők ajándékoztak nekünk. D. I. A mai magyar zene hete Szegeden Az idén ismét megrendezi a szegedi tanács vb művelő­désügyi osztálya, a zenemű­vész szövetség helyi cso­portja, a Kóta megyei szervezete, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola it­teni tagozata és a Somogyi Könyvtár A mai magyar ze­ne hete elnevezésű soroza­tot, amelyben újra örven­detesen sokféle zenei mű­fajt, sokféle előadásban is­merhet meg a közönség. Az egyhetes eseménysoro­zat hétfőn kezdődik Decsé­nyi János zeneszerző estjé­vel, akinek alkotói felfogá­sáról is sokat mond a kö­vetkező idézet: „Azok után, hogy az elektro-akusztikus zene létrejött, a hagyomá­nyos hangszerek zenéje nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna. A fotó a fes­tészetet, a film a színház­művészetet kényszeritette pályamódosításokra. Hasonló jelenségeknek nézhetünk elébe a zene történetében is." A főiskola nagytermé­ben hétfőn este 6-kor tar­tandó szerzői esten Vántus István szegedi zeneszerző beszélget a vendéggel. A műsorban hangfelvételről hangzanak el a következő művek: Sírfelirat Aquin­cumból; Kövek. A szerző Weöres Sándor verseire írt kórusműveit Erdösné Fagler Erika vezényletével gyer­mekkórus mutatja be, a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola I. számú gyakorlójá­nak Bartók kórusa. Kedden este fél 7-kor ugyancsak a főiskolán ka­marahangversenyt rendez­nek, amelynek műsorán ter­Üdülőhelyi dij Vizsgabál, táncbemutatóval Hovatovább hagyomány már, hogy a Mindszenti Művelődési Ház és Filmszín­ház minden évben tánctan­folyamot szervez a fiatalok­nak, amit vizsgabál zár. Az idei fináléra ma, szombaton délután 4 órakor kerül sor a helyi általános iskola tor­natermében. A bizonyára nagy érdeklődést kiváltó ese­ményt színesíti, hogy — akárcsak tavaly — a Szege­di Tömegsport SE táncklub­jának 7 párja most is be­mutatót tart a bálon. Cikkünk visszhangja Nyitva tartás és „kalitka // A Délmagyarország 1988. március 26-i számában je­lent meg a „Melyik ujjamat harapjam?" című cikk. Eb­ben a mondandó olyan hangsúlyt kapott, amely a Somogyi Könyvtárat, igaz­ságtalanul, kedvezőtlen fény­be helyezi. Miről van szó? Március 21-től hat órával csökkentet­te a nyitva tartási idejét — fénntartója engedélyével a Somogyi Könyvtár. Tettük ezt féléves körüljárás után. Vizsgáltuk az előkészítésnél az igénybevétel sűrűségét a különböző szolgálati szinte­ken, a forgalom intenzitását a napok és órák arányában. Eredményeképpen jelöltük ki a csütörtök délelőtti zá­rást és a szombat dél­utáni kurtítást. Szombaton 10—16 óráig várjuk olva­sóinkat. A takarékosság ér­dekében nem a munkaidő, hanem a nyitva tartási idő csökkent! S amiért a „kalitka" ké­szül! Beszámolhatok arról, hogy öt helyen lehet az or­szágban forintért és ked­vezménnyel hozzájutni az Oxford University Press an­gol nyelvű oktatócsomagjai­hoz. Dél-Magyarországon a Somogyi Könyvtár vállalta föl a missziót. Az úttörő­munka mindenkori buktató­jával — nehezével együtt. Ebből a haszon azé a kö­zel 600 tanáré és tanulóé, akik a 6 ezer darab színvo­nalas angol nyelvre oktató könyvet, kazettát haszonnal forgatják. A nem kis gond­dal járó munkáért ők mond­tak köszönetet, amikor az ideérkezett tankönyvírók módszertani előadását is hallgathatták. A mérlegben, a „kalitkával" ellentétes ser­penyőben a három megye nyelvkönyvvel való ellátásá­nak biztosítása volt első­ként. Ha itt a kiállítás, nyolc négyzetméteren, vá­sárolhatnak továbbra is, segítve ezzel a gondokkal küszködő idegennyelv-okta­tást. Eddigi iparkodásunkért két széria, bárki számára kölcsönözhető nyelvkönyv­höz jutottunk. Bizonyosan szebb lenne az első emeletünk könyvtárbel­sője, ha nem kurtítottuk volna meg a térhatást. De nem csorbítható tovább azoknak a zenebarátoknak igénye sem, akik számára a zeneszoba drága felszerelé­sével együtt — pianino, CD­lemezj átsző — berendezte­tett. Ügy érzem, az oxfordi kapcsolat nem csupán „mun­kasiker", és talán kibírja egyesek esztétikai érzéke, ha a tényeket hallják. Kabainé Tokácsli Boglárka olvasószolgálati osztály­vezető Bevezették az üdülőhelyi díjat Pécsett; az idei turisz­tikai szezonban már szedni fogják a díjakat az üdülőte­rületté nyilvánított városré­szekben. Az intézkedés célja a mecsekaljai város üdülési adottságainak és lehetőségei­nek fokozott hasznosítása, az idegenforgalmi fogadókész­ség fejlesztése, s nem utol­sósorban a tanács érdekelt­ségénak erősítése. A városi tanács Pécs egyes részeit üdülőhellyé nyilvání­totta. Mindenekelőtt az or­szágos vonzáskörű mecseki parkerdőt, amely természeti­környezeti adottságainál fog­va különösen alkalmas pihe­nésre, természetjárásra, téli sportok űzésére. Üdülőhely lett továbbá az óváros, amelynek történelmi emlé­kei és kulturális értékei egyaránt célpontjai a belföl­di és külföldi- idegenforga­lomnak. A belvároshoz csat­lakozó hegyoldal és az egye­temi városnegyed szintén ré­sze a pécsi üdülőterületnek. Az üdülőhelyi díjakról al­kotott tanácsrendelet szerint azok a magánszemélyek kö­telezettek díjfizetésre, akik nem állandó lakosként tar­tózkodnak Pécs üdülőöveze­tében, hanem szállodák, pan­ziók, motelek, üdülők, fizető­vendégszobák vendégei. A rendelkezés értelmében a külföldi állampolgárok 20 forintot, a magyar látogatók 8, a szervezetten üdülők pe­dig 4 forintot fizetnek na­ponta. Az üdülőtulajdonoso­kat díjátalány fizetésére kö­telezték, ennek évi összege egységesen 300 forint. Igen széles azoknak a köre, akik mentesülnek az üdülőhelyi díj fizetése alól: többek kö­zött gyerekek, diákok, kato­nák, nyugdíjasok, s termé­szetesen a szálláshelyet nem igénylő kirándulók, látoga­tók. Az üdülőhelyi díjak a pécsi tanács bevételét képezik, ám ezt a pénzt teljes egészében visszaáramoltatják a turisz­tikai ágazatba. mészetesen mai magyar szerzők művei szerepelnek — szegedi előadóművészek tolmácsolásában. Hajdú Mi­hály, Huszár Lajos, Petro­vics Emil, Szúnyogh Balázs, Durkó Zsolt, Vajda János, Soproni József, Nógrádi Pé­ter művei mellett a koncert fináléjában Vántus István két alkotása is elhangzik: az Hommage a J. S. Bach (ária a C-dúr preludiumra) — Szegszárdi Piroska gordon­kaművész, valamint a Gem­ma a Weiner Kamarazene­kar előadásában, Weninger Richárd vezényletével. Szer­dán újvidéki kamaraegyüt­tes szerepel Szegeden, a Musica Viva. A Király Ernő által vezetett együttes a szomszédos országokban élő magyar zeneszerzők műveit mutatja be. Csütörtökön kó­rushangverseny lesz, a Kecs­keméti Pedagógus Énekkar és a szegedi főiskola I. szá­mú női karának kamarakó­rusa szerepel, természetesen szintén mai magyar müvek­kel. Az előadóművész-után­pótlásról alkothatnak képet, akik meghallgatják a pénte­ki hangversenyt, amelyen a Liszt Ferenc zeneiskola, va­lamint a Tömörkény István zeneművészeti szakközépis­kola növendékei szerepel­nek. A mai magyar zene hete rendezvényeinek most meg­jelent müsornaptárában Gregor József énekművész és a szegedi családi intézet Canticum Kamarakórusának fényképe szerepel; tudniillik a szegedi művészek közül ők kapták meg azt az elis­merő kitüntetést, amelyet a magyar zene külföldi meg­ismertetését segítő kimagas­ló teljesítményért évente ítél oda a Szerzői Jogvédő Hi­vatal. Műsorajánlat A nizzaiak tavaszköszüntőjfl Könnyű léptű barátság Természetesség, nyílt szívű kapcsolat, eredendő gyermeki kíváncsiság: ilyesmi jut az ember eszébe, látva az egymástól térben oly távol levő gyermekcsoportok táncait A Szeged Táncegyüttes vendége­ként egy hetet Csongrád megyében töltő nizzai néptáncegyüttes, a Cimada Nis­sarda gyermekcsoportja lépett színpadra a szegedi együttes Nyisztor György csoport­jával csütörtökön eiste a Kisszínházban. Példázva a barátságot, a néphagyományo­kat elevenítő, életben tartó apróságok de­rűs közeledését. A múltból táplálkozó je­len szeretetteli találkozója volt a közös színpadi folklórprogram: a szerteágazó magyar dal- és tánckincs, s a ritmikájá­ban, hangzásvilágában egyszerű, könnyed és játékos, Nizza környéki táncok, derűs népszokások randevúja A hagyományok eltérő volta erősítette az érdeklődést, az egymást váltogató ma­gyar és francia táncszámok korántsem a2 eltérések mérlegelésére késztették a kö­zönséget, inkább a kevéssé ismert nizzai hagyományvilág színpadi feldolgozásai iránti vonzalmat fokozták. Kellemes estet szerzett a nézőknek a Széki gyermeklako­dalmas, somogyi, tardonai és dél-alföldi táncokat bemutató Nyisztor-csoport és a májusi szokásokat, farsangolást, valamint népi mesterségeket, tengerrítusokat tánc­kultúrában ötvöző nizzai együttes. Látvá­nyos, szép formát nyertek az utóbbiak a csoport irányítói, művészeti vezetői, Fran­cois Barralis és felesége, André, valamint Martin Barralis koreográfiai feldolgozásá­ban. Talán csak egy valami hiányzott az élmény teljességéhez: akárcsak egyetlen, bármily rövidke francia dalt hallani. B. P. TAVASZI KONCERT lesz holnap, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel az egyetem Dugonics téri központi épü­letének aulájában. Közre­működik a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem vegyes kara is a SZOTE Parthiscum vegyes kara, vezényel Vár­dai István és Joó Ete. A Tisza Gyöngye holnap, vasárnap délután 5, illetve este 11-kor kezdődő diszkó­programjának vendége az EDDA-MÜVEK KÉT TAG­JA, PATAKI ISTVÁN ÉS MOLNÁR CSABA lesz. Mű­sorvezető: Iglódi Ferenc. i A világhírű cseh szár­mazású filmrendező, Milos Formán két filmjét is lát­hatjuk Szegeden, április 11-én, .hétfőn: az .ifjúsági ház Snitt filmklubjában a SZÁLL A KAKUKK FÉSZ­KÉRE című alkotást este 7, a Kossuth Lajos sugárút 53. szám alatti a Dugonics mo­ziban levő Tisza Volán Filmklubban az EGY SZÖ­SZI SZERELME című mű­vet este fél 8 órai kezdettel vetítik. Egy harminchét esztendős világsztár lép föl Szegeden irilis 11-én, hétfőn este 7 órai kezdettel a Sportcsar­nokban: CHRIS NORMAN, a hetvenes években az oly nevezetes SMOKIE EGYÜT­TES énekes-gitárosaként lett világszerte ismert popze­nész, s ő volt az, akj né­hány évvel ezelőtt Suzie Quatro-val az EGYMÁSBA GABALYODVA című világ­slágert énekelte. Norman a iszólóénekesi pályára lépve jutott el hazánkba is tur­néján, azt vallva: „egy tur­né mindig a legjobb kap­csolat a rajongókhoz". Meg­látjuk ... Az ECRANUL ÍNOSTRU, a szegedi tévéstúdió román nyelvű nemzetiségi műsora április 14-én, csütörtökön este 7 órától lesz legköze­lebb látható a 2-es program, ban.' Az adást április 16-án, szombaton 9 óra 5-kor az l-esen megismétlik. A Csongrád megyei rá­diós hetek soron következő adásaiból olvasóink figyel­mébe ajánlható április 11-én, hétfőn a Petőfi adó KETTŐ­TŐL ÖTIG ... című kíván­ságműsora, amelyet a Sze­gedi Konzervgyár, a Szen­tesi Baromfifeldolgozó Vál­lalat és a Tisza Bútoripari Vállalat dolgozóinak sugá­roznak. Kiemelendő a kíná­latból, hogy április 13-án, szerdán, szintén a Petőfin laptársunkkal foglalkozik a MEGJELENT A CSONGRÁD MEGYEI HÍRLAP című program, 15 óra 5 perces kezdettel. Szegedi diák sikere Pénteken, a budapesti Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában befejeződött a középiskolások hagyomá­nyos, országos, orosz nyelvi versenye, amelyet a Műve­lődési Minisztérium évente hirdet meg. A versenyt az első kategóriában Prókai Tünde, a Békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szak­középiskola tanulója nyer­te, a második kategóriában Heil Péter, a Veszprémi Lovassy László Gimnázium diákja bizonyult a legjobb­nak, a harmadik kategóriá­ban pedig Nikolényí Csaba, a Szegedi Radnóti Miklós Gimnázium képviselője győ­zött.

Next

/
Thumbnails
Contents