Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-08 / 83. szám

Péntek, 1988. április 8. 5 1 Hangversenyek áprilisban A magyar zenei élet kiemelkedő eseményeiként neves vendégművészek szerepelnek áprilisban hazánkban, s magyar előadók új programjait is hallhatják a zenebarátok. Tavaly, a Budapesti Tavaszi Fesztiválon nagy sikerrel szerepelt James Judd az Angol Kamarazenekarral. A karmester a nemzetközi Gustav Mahler Ifjúsági Zenekarral lép fel április 8-án, a Zeneakadémia nagytermében. A Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarát az 1986os karmesterverseny győztese, George Robert Hanson •vezényli az Operaházban, április 11-én. » Händel, Beethoven, Dvorák, Martinu és Smetanamúveket játszik április 24-i szonátaestjén a Zeneakadémián két csehszlovákiai művész, Josef Suk (hegedű) és Josef Hála (zongora). A Zeneakadémián le?z Pege Aladár nagybőgőestje is: az április 15-i koncerten Matúz István fuvolaművész és az Üj Budapest Vonósnégyes is közreműködik. Rossini és Hoffmeister müvei mellett népdalvariációk és rögtönzések is elhangzanak ekkor. A következő napon ugyanott, a Debussy halálának 70. évfordulója alkalmából rendezendő hangversenyen a szerző dalaiból Faragó Laura énekel, s fuvoladarabjaiból Gyöngyössy Zoltán, zongoraműveiből pedig ifj. Farsang Árpád játszik. ' Nemzetközi hírnévre tett szert negyedszázados tevékenysége során a Liszt Ferenc Kamarakórus, amely Párkai István karnagy vezényletével április 24-én koncertezik a Zeneakadémia kistermében. A Magyar Állami Hangversenyzenekar. vezető karmesterével, Kobajasi Kenicsiróval, és a műsorban szereplő Perényi Miklós gordonkaművésszel áprilisban kezdi itthoni turnéját, amelynek első állomása 28án Győr, a második pedig másnap a Budapest Kongresszusi Központ. Turnén a szegedi opera A mai napon tíznapos nyugat-erópai körútra indui a Szegedi Nemzeti Színhá: operatársulata: Bizet Carmenját francia, Verdi Macbethjét pedig olasz nyelven öt-öt előadásban mutatják be — 150, illetve 158 közreműködővel — Hollandia, az NSZK, Svájc és Luxemburg különböző városaiban. A szegediek bemutatkozó produkcióiban a főbb szerepeket Misura Zsuzsa, Németh József, Curbán János és Pelle Erzsébet alakítja. Az operisták — egyebek között a hollandiai Ni.imegen, az NSZK-beli Aurich, Heerlen és Dinslaken, a Luxemburgban található Esch-Sur-Alzette, továbbá a svájci Winterthur és Marktoberdorf színpadain történő fellépések után — 19-én fejezik be turnéjukat, s előreláthatólag 21-én érkeznek haza Szegedre. Kiállítási napló Aktok bronzból és akvarellel Az oldott akadémizmus, a klasszicista szoborformálás Pátzay által tökélyre vitt kifejezésmódjától, bár láthatóan szeretne, de képtelen elszakadni. Inkább Medgyessy szobrászatát követné. Aktjai — Tavasz, Nyár, Kútterv — szakmailag megoldott kisplasztikák, de nyilván azért nem keltenek érzelmeket,. mert xutinból, belső meggyőződés nélkül, kizárólag szoborkészitési szándékból születtek. A közhelyszerű mozdulatok, sima felületek, kissé torz arcok nem „aktok", inkább „meztelen nőalakokat ábrázoló szobrok". Nem testek), hanem bronzok, nem érzelmek, hanem feladatok. Kísérletező kedve a Múzsb című, lendületes, érzékenyebb felületmeemunkálást tükröző munkáján és a Michelangelónak emléket állító, jó ötletből indított, de nem egészen végiggondolt, s emiatt unalmas részletekben bővelkedő Háló nélk)ül című alkotásán mutatkozik meg. A Szent György-szobor bonyolult és nem kellően artisztikus, mondhatnám, korszerűtlen kompozíció, viszont az Első sex emléke kedves és szellemes alkotás. Geometrizáló kísérletei a tájékozódás úi irányait sejteni engedik. Érdekesek plakettjei, amelyeken a megidézett személyek — fizikusok, filozófusok, tudós professzorok — erős plaszticitású, karakteres arcokkal jelennek meg jelzésszerű háttér előtt. Talán legszellemesebb az Einsteint megidéző plakett. * Szegeden láthattuk már Bihari Sándor friss akvarellaktjait A fiatal festő — 1976-ban végzett, Kokas Ignác növendékeként — művészi programmá emelte a sokszor megcsúfolt akvarell műfajának felélesztését, és az aktnak, mint témának megújítását. Mostani kiállítása — a Képcsarnok Gulácsy Termében — meggyőzhet elképzeléseink sikeréről. Valóban mesteri fokon kezeli az ecsetet, ragyogó színkultúrája van, s képes visszaadni mindazt) a részletszépséget, festői lehetőséget — színek összeolvadása, egybemosódása, lágy lázárok, oldott tónusok és finoman rajzos vonalak —, amit a vízfestés nyújthat. Csak az festheti ilyen szeretettel a ragyogó testű nőket, aki felül tud emelkedni a primer testiségen, aki a mozdulatokba költészetet képes lehelni, aki számára az erotika emberi érzelem, a szépség létforma. Bihari Művészként első ízben tért vissza szülővárosába Nyíró Gyula szobrászművész. Kamarakiállítását a Paletta Galéria rendezte meg, ahol bemutatja kis bronzait, érmeit és plakettjeit. Az 1924-ben született művész 1949-ben Pátzay Pál növendékeként szerzett diplomát. Mostani, a nyolcvanas évek terméséből válogatott anyag legfőképpen mestérségbeli felkészültségéről győzi meg a látogatót, s kevésbé árulkodik belső tartalékairól, indulatairól, érzelmeinek tartományairól. Sándor akvarellaktjai képes epigrammák, költői megnyilatkozásak a női test szépségeiről. Nevekkel jegyzett lapjai szemérmes utalások, konkretizáló jelek, s erősítik az érdek nélküli tetszés létjogosultságát. Férfi-nő viszonylatait mindig is a művész és a modell kapcsolatra redukálja, ám enged némi összekacsintást. Nem állítom, hogy a sorozat láttán nem fordult meg a fejemben a rutin leselkedő veszélye, néha a keresettség mozzanata, egyszer-egyszer a közhely árnyéka, de friss szemlélete, vállalt nyíltsága, mesterségbeli bravúrjai és tiszta érzelmei kellemes és poétikus lapokat teremtettek. Tájképeiről nem szóltam, mert aktjai mellett alig észrevehetőek. Tandi Lajos Á reális orrszarvú Magyarországon először, méghozzá éppen harminc esztendővel az abszurd irodalom klasszikusának számító mű megírása után Eugene lonesco Rinocérosz című uuiaojat mutatják be magyarországi ősbemutatóként holnap, szombaton este 7 órakor a Kisszínházban. Bodolay Géza rendező — Ionesco-ügyekben meglehetősen illetékes, már főiskolás korában A kopasz énekesnőt rendezte — először azt mondta: érdekes, hogy a darab elsőnek sem hazájában, hanem 1959-ben Düsseldorfban került színpadra, s csak ezután vitte szinre 1960-ban a párizsi Odeon, a Berangert alakító Jean-Louis Barrault rendezésében. (Még egy érdekesség: az 1960-as londoni premiert sem akárki: Orsón Welles rendezte.) — Jól emlékszem a hazánkban országos forgalmazásba nem került, csak ittott stúdióelőadásokon vetített Rinocérosz-filmváltozatra: hatásos, jó adaptáció volt. A darab legelső hazai színpadi formájától mi várható? — Régóta igyekszem arra törekedni, hogy ne ragaszkodjunk túlságosan a szerzői instrukciókhoz. Itt ilyesmikből különösen sok van, de olyan jól „kitaláltak", hogy a darab véleményem szerint egyszerűen levetne magáról mindenféle formai kísérletezést. Így hát fő feladatomnak azt tekintettem, hogy az alapművet szólaltassam meg. — A Rinocéroszról annak idején olyasmiket írtak, hogy abszurditásában mutatja föl a fasizmus megdöbbentő látleletét... — Ez igaz, csakhogy harminc év után ami akkor még abszurd volt, mostanra szinte teljesen reálissá vált. Éppen ezért kell nagyon vigyázni az ilyen darabokkal: „abszurdul" nem lehet eljátszani őket. Ha realista a játékstílus, ha reális az orrszarvú — akkor minden döbbenetes erővel szólalhat meg. Vagyis az eredetit ekképpen interpretáló játékra van szükség ... — Semmiféle értelemben nem „öregedett meg" mostanra a Rinocérosz? — Érzésem szerint egyáltalán nem. Sőt: mintha tegnap íródott volna. lonesco e müvét elsősorban antifasiszta alkotásnak tarthatjuk, de ő a Rinocéroszt általában a kollektív hisztéria ellen irta. Minden olyan őrület ellen, amely az ideológiát csak alibinek használja. Közelebb és távolabb, kicsiben és nagyban vajon nem ilyesmikkel vagyunk körülvéve? lonesco Rinocéroszában — amelyet Mészöly Dezső nemrégiben elkészült fordításában mutatnak be — Berangert Kőszegi A kos, Jeant Jakab Tamás, Daisyt pedig egy erdélyi születésű, Magyarországon először most színDadra lépő fiatal színésznő, Dálnoky Zsóka játssza. A további szerepekben többek között Mentes Józsefet, Kovács Józsefet, Fodor Zsókát, Galkó Bencét és Ragó Ivánt láthatja a közönség. D. L. * Ma, pénteken este 7 órakor a Kisszínházban tartják meg a Rinocérosz nyilvános főpróbáját. Jegyek a produkció kezdete előtt a helyszínen válthatók. Másszóval Üj kötettel gazdagodott nemzetiségi irodalmunk: megjelent a hazai horvát és szerb költők első antológiája — magyar nyelven. Folyóiratban, újságban már találkozhattunk a Magyarországon élő délszláv szerzők műveivel, önálló gyűjtemény azonban eddig még nem született. Legnagyobb nemzetiségi megyénk, Baranya vállalkozott a kiadására; a kötet Másszóval címmel jelent meg Pécsett, 1700 példányban. A Baranya megyei művelődési központ gondozásában készült százoldaLas könyv megjelentetéséhez a Baranya Megyei Tanács és a megyei KISZ-bizottság, valamint a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége nyújtott segítséget. Bemutatkozik a nizzai konyha Bizonyára sokan vitatkoznak velem, de én imádom a francia konyhát. Imádom, mert a legegészségesebb, imádom, mert olyan fűszer és ízorgiát vonultat fel, amely a legigényesebb gourmand-nak is megfelelő. Szerdán aztán Szeged—Nizza testvérvárosi kapcsolatából adódóan részese lehettem az április 6—10-ig tartó nizzai vacsoraestek bankettprogramjának. A nizzai Plaza Hotel mesterszakácsai az asztalokra varázsolták a C<>te D'Azur pompáját, hiszen nagy tetszést aratott a bazsalikomos mártással tálalt hal, a póréhagymás pisztráng tésztában, a töltött báránycomb, a camembert kanapé és a jellegzetes narancstorta .. . Imádom a francia konyhát, mert a tenger ajándékát ők tudják a legjobban elkészíteni. Soha nem felejtem a párizsi éttermek „halszagát", a kagylók, rákok, homárok, languszták varázsos színkavalkádját, és az ízek temérdek pompáját. És minden falathoz egy csipetnyi könynyű francia vörösbort.. . A bankett előtt a nizzai „csapat" vezetőjével Elio Cantamessa úrral, a Hotel Plaza Concorde igazgatójával beszélgettem: — Minek köszönhetjük, hogy bemutatkozik Szegeden a nizzai Plaza? — Elsősorban a testvérvárosi kapcsolat hozott bennünket Szegedre. Nagyon Elio Cantamessa a Hotel Plaza igazgatója fontosnak tartom, hogy bemutatkozzunk az önök városában. Jóleső érzés, hogy már a bankettre elővételben megvásároltak 300 belépőt. Ez azt bizonyítja, hogy az érdeklődés kölcsönös. — Milyen programmal próbálkoznak elmélyíteni kapcsolatunkat? — Most a nizzai konyhát szeretnénk megszerettetni a közönséggel, melyhez kuriózumként folklór programot is hoztunk. Későbbi tervünk, hogy kulturális kapcsolataink is elmélyüljenek. Nekem szívügyem Szeged és Nizza kapcsolata, már harmadszor jövök ide vissza, hiszen barátokra találtam ebben a magyar városban. Külön köszönöm a Tisza Szálló üzletvezetőjének Polgár Kálmánnak, hogy legalább annyira a szívén viseli a két város kapcsolatát, mint én. — Amikor Mitterrand francia köztársasági elnök Magyarországon járt, arról szólt, hogy nagyon örülne, ha minél több francia ember megismerné hazánkat, ön mit tesz ennek érdekében Nizzában? — Minden utam után elmesélem a barátaimnak magyar tapasztalataimat, azok továbbmondják, és évről évre egyre többen kívánkoznak az önök hazájába. — Mi tetszik a Plaza Hotel igazgatójának Magyarországban? — A magyar emberek barátként fogadnak bármerre járok, s mindezt természetesen csinálják. Nincs benne semmi póz. — És mi nem tetszik önnek? — A sok evés! — Mit vár a szegedi egyhetes programtól? — Azt szeretném, ha elégedettek lennének a Tisza Hotel vendégei, !ókat egyenek, és érezzék ügy magukat, mint én, itt Szegeden! Bagaméry László Dolce música Itáliából A napsütötte olasz föld küldöttei, az 1959-ben alakult „La Sisilla" férfikar látogat el a napfény magyar városába, Szegedre. Ha azt halljuk, hogy olasz és ének, nyomban kész a már ugyan közhellyé szürkült, de ugyanakkor találóan igaz asszociáció: az édes hangú daloló nemzet", vagy az „áradó olasz dallamosság". Ezek a jelzők már úgy tapadnak hozzájuk, mint a magyarokhoz a tüzes, a temperamentumos, avagy az eredetünkre utaló „lovas nemzet" fogalma. A La Sisilla tagjai Montecchio Maggioreban élnek, s rajongvan szeretik gyönyörű hegyektől övezett pátriájukat és a dalolást. Ezek töltik meg tartalommal közös éneklésüket is, mivel tudatosan gyűjtik és terjesztik hegyi falvaikban, völgyeikben, s a menedékházakban megpihenők által énekelt dallamokat. A több mint 25 éve együtt éneklő dalosokat meleg barátság köti össze, s jelenleg 35-en hódolnak Doriano Fracasso karnagy irányítása alatt a kórusmüvészet múzsájának. A hagyományos, klasszikus repertoár ápolása mellett lelkesen tanulják a népi hagyományokra épülő kórusműveket, illetve inspirálják az olasz komponistákat újabbnál újabb népdalfeldolgozások megírására. Szombaton — április 9-én —, délután 5 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ hangversenytermében személyesen győződhetnek meg a kórusmuzsika kedvelői az aranytorkú olasz énekesek dalolókedvéről és élvezhetik az olasz nép zenei üzenetét. Fellépnek még a műsorban a vendéglátók, illetve a házigazdák is: a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Vegyes Kara, Kreuter Vilmosné vezényletével. B.B. Vendégek a Zsok együttestől Az idei szabadtéri játékok programján szerepel a moldáviai Zsok együttes előadása, méghozzá három alkalommal, július 31-én, augusztus l-jén és 2-án, az újszegedi liget színpadán. Az együttes vezetői, Vlagyimir Kurbet, a Szovjetunió népművésze, állami díjas művészeti vezető és vezető koreográfus, valamint Leh Efim igazgató tegnap Szegedre látogattak és megbeszéléseket folytattak a vendégszereplésről a szabadtéri igazgatóságán, majd megtekintették a vendégszereplés színhelyét, bejárták az újszegedi színpadot. A Zsok együttest 1945ben alapították Kisinyovban. 1972-ben Állami Díjat kaptak, hat év múlva az „akadémiai" címmel is kitüntették az együttest. A nagy múltú tánccsoport a megalakulás óta több mint ötezer előadást tartott. 11 millió nézőnek — a Szovjetunióban és szerte a világon. Jelenleg 110 táncos és zenész a Zsok tagja. Szegedre 80 fős csoport jön majd a nyáron, hogy a moldáviai és más népek folklórját bemutassák. Költészet napjára József Attila születésének napja, április 11., immár 25. alkalommal ünnepe a magyar lírának. Ez alkalomból az idén is országszerte író-olvasó találkozókat tartanak, s a hagyományokhoz híven a könyvkiadók ezúttal is több új kötetet jelentettek, illetve jelentetnek meg. A Magvető Könyvkiadó az ünnepre adja közre népszerű antológiáját, a Szép versek 1987 kötetét, ez alkalommal Vas István előszavával. A válogatásban hatvankét költő versét közlik Alföldy Jenő összeállításában. Megjelent már a Költői jelenlét című könyv is, amely a kiadónál tavaly közreadott verlsekböl válogat. Az ünnepi alkalomra adták ki a fiatalabb költönemzedékhez tartozó Kántor Péter Hogy nő az ég és az idősebb költőtárs, Tóth Bálint Nyiss kaput, angyal! című könyvét.