Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-07 / 82. szám

Csúirirtök, 1988. április 7. Folyópartiak figyelmébe A,,vízügyi nyelv szótárából" HULLÁMTÉR , MEDER I HULLÁMTÉR 1 / 1 1 ^ A R T E R V [ARVE'OELHI T0LTES V Valaha a mi két nagy foJyónk, a Tisza és a Maros is szabadon kanyargott abban a természet által kijelölt völgyeletben, ahová a környékről mindenhonnan (a folyó vízgyűjtő területéről) mindenféle csapadék (eső, hólé) lefolyt. A vízgyűjtő területen nagyobb esőzések idején, vagy a hó tavaszi olvadásakor a hegyekből lezúduló víz a természetes terepalakulatoktól függően hajdanán kedvére szétterülhetett a síkságokon. Míg nem állták gátak a víz útját, általában évente szét is terült, hatalmas földeket öntött el, aztán — ami nem szivárgott be a talajba, nem ült meg a mélyedésekben, vagy nem párolgott el — szépen visszavonult medrébe. Az így elborított területet, amelyet a folyó árvizei a terepalakulatoktól függően akadálytalanul elönthettek (illetve ahol nincsenek gátak, ma is elönthetnek) ártérnek nevezzük. Az ártérnek azt a részét, amit árvízvédelmi müvek (gátak, árvízvédelmi falak) védenek, védett, vagy mentesített területnek hívjuk. A töltés és a folyó partéle közötti résznek viszont hullámtér a neve (I. ábra). A régente kedvére kanyargó Tisza hatásos megzabolázása (az árvízvédelmi, hajózási, vízgazdálkodási célokat egyaránt szolgáló, összefüggő árvízmentesítő és szabályozási munka) 1846-ban kezdődött. A magyar vízgazdálkodás megteremtői (gr. Széchenyi István, Vásárhelyi Pál, Paleocapa Péter, Huszár Mátyás és sokan mások) által megkezdett munka nyomán napjainkra a Tisza siksagi szakaszán (Tiszaújlak és a torkolat között) 112 átvágás készült, ezzel az eredetileg 1214 km-es szabályozatlan szakasz 758 km-re rövidült. (A Maros folyó 33 átvágás nyomán kereken 70 km-rel lett rövidebb.) Az ármentesítés eredményeként napjainkig — a tiszai vízrendszer egészét tekintve — 5400 km árvízvédelmi gát épült. A magyarországi védvonal szakasz hossza — a betorkolló vízfolyások védtöltéseivel, valamint a csatlakozó magaspartokkal és árvízvédelmi falakkal együtt — 2902 km. (Ha védvonalról beszélünk, akkor a védtöltést, az árvízvédelmi falat és a magaspartot is beleértjük.) Árvízvédelmi töltésnek, védtöltésnek, védgátnak a kétoldali rézsűvel és domborított koronával épült, földÁrvíz- vagy belvízveszély idején — ami bizony a mi vidékünkön elég gyakori — sűrűn hallunk, olvasunk olyan vizügyi szakkifejezéseket, számokat, adatokat, amik mögött nem mindig látjuk tisztán azt, amit tényleg takarnak, magyarán, nem tudjuk pontosan, mit is jelentenek valójában. Pedig a folyó mellett élő embernek — akinek házát, kertjét, nyaralóját évente esetleg többször is fenyegeti az elöntés veszélye, aki esetenként aktív résztvevője a védekezésnek, vagy éppen, minden igyekezete ellenére, szenvedő alanya a víz pusztításának — nem haszontalan dolog ismerni a „vízügyi nyelvet". Ebbe a „szótárba" próbálok néhány mondattal bepillantást nyújtani azoknak, akiket érint, akiket érdekel. bői készült vonalas árvízvédelmi létesítményt nevezzük. Az árvízvédelmi fal rendszerint vasbetonból, esetleg köböl épül, amit megfelelő hely hiányában a földmű helyet építenek. A magaspart nem emberi építmény, hanem a vízfolyás mentén húzódó, a lehetséges legmagasabb vízszintnél magasabb természetes partvonulat. Az árvízzel minden számottevő áradáskor érintkező védvonalat fővédvonalnak, vagy elsőrendű védvonalnak is hívjuk. A fővédvonalak mögött, a mentesített ártérben lévő másodrendű töltésnek — amit. csak az elsőrendű védtöltés szakadásakor terhelhet az árvíz— alvógát a neve. (Tulajdonképpen általában alvógátak a mentesített ártéren lévő városi körtöltések és egyes kiemelt fontosságú területek helyi védelmét biztosító lokalizációs töltések is, ha azonban a nyílt ártéren fekvő értékek helyi védelmét egyedül szolgálják, természetesen ezeket is elsőrendű védtöltésként kell kezelnünk.) A kisebb árvizek elöntése ellen védhetik meg a hullámtér egy részét (az ott lévő mezőgazdaságilag művelt területeket, kiskerteket) a fővédvonalnál mindig alacsonyabb töltések, a nyárigátak. (Ezek a hullámtérben, általában a meder szélénél épülnek, s hatul magasak lennének, leszűkítve a medret, hátrányosan befolyásolnák a nagy vizek levonulását.) Az áradó víz árhullám formájában halad végig a folyón. Árvízzé akkor válik, ha magassága meghaladja a meder partélének magasságát és elönti a hullámteret. Amikor a víz eléri a vé»dtöltések lábvonalát (a töltésrézsű és a terep találkozási vonalát), a vízügyi igazgatóság I. fokú árvízvédelmi készültséget (figyelőszolgálatot) rendel el, LNV / 1970/-960 felülvizsgálja az árvízvédelmi müveket, védelmi eszközöket, anyagokat, megteszi a szükséges intézkedéseket az esetleges védekezésre és — általában a sajtó útján is — felhívja az érintettek figyelmét a hullámtérben lévő értékek mentésére. (Ez utóbbit rendszerint már jóval a fokozat elrendelése előtt megteszi.) Az I. fokot — a vízállástól és a várható veszélyhelyzettől függően — a II. fokú készültség (a tényleges védekezés), ezt pedig a III. fokú készültség (fokozott védekezés) elrendelése követheti. Ha az áradó víz a III. fokú készültségre mértékadó vízállást is meghaladja és további áradás, a védtöltések további terhelése várható, rendkívüli árvízvédekezés elrendelésére kerülhet sor. Ilyen fokozatot az Alsótiszavidéki Vizügyi Igazgatóság területén — amely a teljes Csongrád megyén kívül Békés, Szolnok és Bács-Kiskun megye egy részét is magában foglalja — 1970-ben kellett elrendelni. (Ekkor a szegedi mértékadó vízmércén 960 cm-t, a makóin pedig 624 cm-t mértek.) Az 1970-es árvíz után elkezdett nagyarányú töltéserősítési munkák tudományosan kidolgozott, új mértékadó előírás figyelembevételével készültek. Ez az előírás a mértékadó árvíz tárgykörében nem csupán a védtöltések kiépítési szintjét határozza meg, hanem számol azzal az árvízi terheléssel (adott szint fölötti tartóssággal) is, amelynek elviselésére az árvízvédelmi műveket méretezni kell. Érdeklődő mindnyájunk számára az egyes vízmércéken mért vízállások naponkénti változása mutatja a víz mozgását, az áradás és apadás örökös játéka jelenti egy adott árvízi helyzet megítélésének támpontját. L'KV / 19á6 / - 250 A fontosabb (mértékadó) vízmércék (nálunk a Tiszán a mindszenti és a szegedi, a Maroson a makói, a Hármas-Körösön a szarvasi) vízállás adatait a rádió (árvízmentes időszakban is) naponta közli. A közölt vízálláshoz a rádió bemondója egy százalékadatot is mond. Ez (az illető vízmércén mért legkisebb és legnagyobb vízállás közti különbséget — a vízjátékot — 100 százaléknak véve) a napi vízállás százalékban kifejezett értékét jelenti. A szegedi vízmércén eddig mért legkisebb vízállás —250 cm volt, (1946-ban mérték), a legnagyobb +960 cm (1970-ben mérték), a vízmérce e két pontja közötti távolság így 1210 cm, a pl. 605 cm-es vízállás tehát éppen 50 százaléknak felel meg. (2. ábra.) Az árvízvédelmi töltések közelében lévő területeket nem csupán a tényleges árvíz veszélye fenyegeti. Komoly károkat okozhat az árvíz hatására a mentett oldalon (a talajon, vagy kisebb járatokon át) a felszínre törő viz, a fakadóvíz, valamint a gátakon és az alattuk levő talajon keresztül a mentett oldalra átszivárgó víz. Ez utóbbi a töltés testében is károsíthat, ezért ennek észlelésére az árvíz idején fokozottan figyelő őrszolgálat egyik legfontosabb feladata. A védtöltésektől távolabbi mélyfekvésű területeken is okozhat kárt a víz. Nagy gondja a vízügyi szolgálatnak a csapadékvízből és talajvízből származó káros víz, a belvíz elleni védekezés is. A talajvíz (a föld felszíne alatt, az első vízzáró réteg fölötti talaj hézagait összefüggően kitöltő víz) önmagában a talajélet nélkülözhetetlen feltétele. Károssá akkor válik, ha olyan nagy mennyiségű csapadékkal dúsul, amit a talaj már nem tud befogadni, teljesen megtelik, levegőtlenné válik, a viz a felszínt elönti, a mélyedéseket kitölti, a növényzet föld közeli részét elborítja, az itt lévő épületek állagát veszélyezteti. A belvíz elleni védekezés lényege az, hogy ezt a káros állapotot a lehető legrövidebb idő alatt megszüntesse. Az e célból kiépített belvízvédelmi rendszerek az állami kezelésben lévő főcsatornákból, az ezekbe betorkolló társulati csatornákból és az egy-egy mezőgazdasági üzem területének belvizet összegyűjtő felszíni, vagy felszín alatti) üzemi csatornákból, valamint az ezekbe átemelő szivattyúkból, szivattyútelepekből és vízkormányzó művekből (zsilipek, ültők, átereszek stb.) állnak. De ez már nem is tartozik ahhoz, amit eredetileg mondani akartam. Kardos Imre Bt* Mi? Hol? Mikor? 1988. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: HERMÁN A. Nap kel 6 óra 11 perekor, és nyugszik 19 óra 22 perekor. A llold kel 0 óra 00 perekor, és nyugszik 8 óra 13 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 706 rm (áradó). KILENCVEN ÉVE született Lakatos Péter Pál (1898—1959) újságíró, költő. Bensőséges baráti szálak fűzték József Attilához. Radnóti Miklóshoz. 1929-ben tagja lett az illegális kommunista pártnak. Több izben szenvedett börtönben és internálótá borokban. KISSZINHAZ 6 órakor: Szeged Táncegyüttes. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10 órakor: Világautó (színes, m. b. NSZK fantasztikus film. III. helyár!) délután fél 4. háromnegyed 6 órakoT: Hupikék törpikék és a csodafurulya (színes, m. b. belga rajzfilm) 8 órakor: A mi kis ügyeink (színes magyar film). Fáklya: fél .7 és háromnegyed 5 órakor: Hupikék törpikék és a csodafurulya (színes, m. b. belga rajzfilm. III. helyár!) 7 órakor: A nyolcadik utas: a halál. III. helyár! Csak 18 éven felülieknek !). Szabadság: délután 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Világautó (színes, m. b. NSZK fantasztikus film. III. helyár!). Filniléka: fél 6 és fél 8 órakor; Őrizet (színes lengyel film). Éva presszó: este 8 órakor: Seriff és az idegenek (színes, olasz filmvígjáték). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. szám (13/57-es). Este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLÓGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a halesetet szenvedett személyeket Szegeden az Idegsebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti és urológiai felvételi ügyeletet a TI. kórház (Tolbuhln sgt. 57.) tart. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a fclnűttlakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától flnásnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. sz. alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. GYERMEK FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÜGYELET Ma este 19 órától holnap reggel 7 óráig az Újszeged! Gyermekkórház Szeged, Odesszai krt. 37. Telefon: 22-655. FOGORVOSI ÜGYELET Hétfőtől péntekig 22 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig, Szeged, Zöld s. u. 1—3. Telefon: 14-642. SOS LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7 órától reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. IFJÜSAGI DROGTELEFON: 54-773. Hétfőn és csütörtökön délután három órától hat óráig hívható. Tévé BUDAPEST 1. 8.55: Tv-toma 9.01): Képújság 9.05: Teledoktor — orvosi tanácsok tíz percben 9.15: Szia, Mami! 9.45: ,.Az aranylúd" 9.55: Különlegességek a zene világából — (ism.) 10.25: Kalandozások Héraklésszel — (ism.) 10.45: Hiányzik a nagymama — 3. 11.10: Képújság 16.55: Ilinek 17.00: Hazai tükör 19.05: Esti mese 19.15: Lottósorsolás 19.20: Tv-lorna 19.30: Híradó 20.15: Szomszédok 20.45: Van öt perce? 20.50: Hirháttér 21.35: Egy angyal a Földön — NSZK—francia film 23.00: Hiradó 3. BUDAPEST 2. 17.55: Képújság 18.00: Hírek szlovák nyelven 18.05: A láthatatlan nyomozó — 6. 18.55: Nas ekran — szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor 19.25: Marathoni verseny tolószékben — (ism.) 20.10: Száz híres festmény 20.25: Férfi kosárlabdamérkőzés — BEK — döntő A szünetben: Kb. 21.00: Híradó 2. 22.00: Képújság BELGRÁD 1. 16.50: Hiradó magyarul és szerbhorvátul 17.30: Gyerekműsor 18.00: Ismeretterjesztő műsor 18.30: Tv-kiállítás 18.40: Vetélkedő 19.00: Ötös stúdió 19.15: Rajzfilm 19.30: Híradó 20.00: Politikai magazin 21.05: Zenés műsor 21.50: Hiradó 22.10: Éjszakai műsor 18.00 19.30 20.00 20.25 22.05 22.40 23.10 16.50: 17.30: 18.00: 19.00 19.15: 19 30 20.00 21.00 21.15: BELGRÁD 2. Belgrádi műsor Hiradó Szórakoztató műsor BEK kosárlabdamérkőzés — döntő Mozgó képek Nyitott könyv 1988 építészete ÜJVIDÉK Híradó magyarul és szerbhorvátul Gyerekműsor Újvidéki képeslapok Ma Rajzfilm Hiradó magyarul Bplpolitika Hiradó szerbhorvátul Párbeszéd a Tiszával Rádió KOSSUTH 8.20: Vállalkozástan 8.30: Gyulai Gaái Ferenc szerzeményeiből 8.50: Dok.-műsor Asztalos Jánosról 9.30: Hírek, érvek. vélemények — (ism.) 10.05: Diákfélóra 10.35: Labirintus — (ism.) 10.50: Nólák I.1.34: A Balogh-család — Veres Péter regénye — 5. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Múzeumi hiradó 12.43: RTV közönségszolgálat 12.45: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Donizetti: Rita — egyfelvonásos vigopera 14.10: Népdalkórusok 14.25: Zenei tükör 15.00: Szóról szóra 16.05: Zeneiskolásoknak — zeneiskolások muzsikainak 16,20: Játékteremtő 17.00: Dominic Bont összeomlása — Tom Stoppard kishangjátéka 17.25: Ipargazdák 17.30: Hamarosan halljuk őket! 17.50: Ray Conniff együttese játszik 18.00: Kritikusok fórüma 19.15: Lottósorsolás! 19.23: Olimpiai hiradó 19.38: A képviselő noteszéből 20.00: Draskóczy László népzenei feldolgozásaiból 20.25: Vladimír Horowítz C h o p in - maz u rká kat játszik 20.35: Korkóstoló 21.05: Hires bayreuthi beugrások 22.00: Hírvilág ' 22.30: Haydn vegyes karok 22.50: Mindennapi dogmáink 23.00: Zenekari muzsika 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél ulán . . . PETŐFI 8.05: TáTogatómuzsika 8.20: A Szabó család — (ism.) 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben 12.00: Hirek németül, oroszul és angolul 12.10: Poor Péter énekel 12.25: Útikalauz üdülőknek 12.30: Énekeltem én: Végh Menyhértné 12.46: Gyimesi-muzsika 13.05: Noszlalgiahullám 14.00: Laptőrténeti összeállítás — megjelent a Déimagyarország 14.30: Nincs képünk hozzá J5.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek — (ism.) 15.45: Törvénykönyv . . . 16.00: Rockzene Moszkvából 16.40: Régi csárda jelenet 17.05: Pomázi Zoltán és a RivoTSide együttes hangversenye 17.30: Mint(a)film 18.30: slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada — színészek mesélik — 1. 22.02: Böngészde Zenei Antikváriumban 23.10: Rockpanoráma 24.00: Art Farmer dzsesszkvintettje játszik 0.15: Éjfél után . . . BARTÓK 9.08: Ifj. Kertész Ottó (gordonka) hangversenye 10.29: Gounod operáiból II.05: pillanatkép 11.10: Magyarán szólva... 11.25: Szimfonikus zene 13.05: Kilátó 13.50: Megtervezett véletlenek 14.05: Kamarazene 15.00: Pophullám 16.00: A fegyverkovács — részletek Lortzing operájából 16.50: A Nemzetközi Johann Pacheibel orgona verseny díjnyerteseinek gálahangversenye 18.30: In limba materna — román nyelvű nemzetiségi műsor 19.05: Rádióhangversenyekről 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye Közben: Kb. 20.15: Monológ az egészségről 21.35: Könnyűzene gitárra 21.47: Schumann: fisz-moll szonáta 22.25: Napjaink zenéje 4