Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

3 Szombat, 1988. április 16. Ha április, akkor ellenőrzés Április — közbiztonsági hónap. Az utóbbi két nap még az áJtalános áprilisi ellenőrzéseket is felülmúló, fokozott közúti ellenőrző akció zajlott a megyében. Fotós kollégámmá} mi is a helyszíni szemlére indultunk, Labádi Ernő századus segítségével. Nem sokat kellett a közlekedési alosztályvezető autójában ülnünk. Az Április 4. útján Kerekes Vilmos törzsőrmester ellenőrzi a járműveket. Épp egy meggypiros Ladát és sofőrjét vizsgálja. Benéz a csomagtartóba is, ellenőrzi a papírokat, a gumikat, s megfújatja a szondát is a vezetővel — narancssárga, tehát nincs gond. — Nem volt mindenkinél ilyen tiszta a helyzet — számol be tapasztalatairól Kerekes törzsőrmester. — Rengeteg a kopott gumi, hiányzik §okszor a sárvédő, s nem kapcsolják be a biztonsági övet. — Ilyenkor mire hivatkoznak? — „Éppen a sarokról indultam" — mondják, de ez teljesen mindegy, a Kresz azt írja elö, hogy indulás előtt be kell kapcsolni az övet. — Volt-e komolyabb intézkedésre szükség? — Egy autóról leszereltük a rendszámot, mert vezetője több mint egy hónapja vette, és nem íratta át. Percek múlva már a Nagykörúton vagyunk, egy Trafipaxos kocsi mellett haladunk el. Messziről látjuk már, s így lehetnek ezzel mások is, mert igen óvatos tempóban halad mindenki. — Nem sok eredménnyel dolgoztunk — meséli Szöilösi László zászlós. — A kopáncsi csárdánál álltunk másfél órát. összesen három autó volt, amelyik a hatvan kilométeres sebességkorlátozást figyelmen kívül hagyta, s 8-10 kilométerrel többel ment. Nagyon nagy volt a forgalom, hamar „leadták a jelzést" az autósok egymásnak. Később az algyői úton voltunk, ott bemértünk egy motorost, aki 99-cel jött szembe, de észrevette, hogy a rendőr le akarja állítani, befordult egy mellékutcába, és eltűnt. — Itt a körúton találkoztak-e gyorshajtóval? — Egy trolibuszt fényképeztük le, amelvik 54-gvel ment a megengedett 40 helyett. — Mitől függ, hogy helyszínen birságolnak, vagy fényképet küldenek? — Kisebb szabálysértéseknél, ami hatvanas korlátozásnál maximum 78-at jelent, helyszínen bírságolunk, afölött feljelentést teszünk, ami ezreket jelent, s pár hónapra az illető jogosítványát is bevonják. Beszélgetésünk közben „szélvész-csapat" húz el mellettünk. A kecskeméti közlekedésiek Yamaha-motorjai vannak „vendégségben", érezni a levegőben az emberek csodálkozását, tátott szájjal nézi mindenki a gépcsodákat. Labádi Ernő segítségével hamarosan beszélhetek velük. — Én vagyok a „kecskeméti Ernő" — mutatkozik be nevetve Dávid József százados, a kecskemétiek alosztályvezetője. — Mikor kapták ezeket a motorokat, és mi célból? — kérdezem. — Szeptemberben kaptunk 12 Yamahát az E75-ÖS forgalmának segítésére. — Kell-e valami különös képességgel rendelkezni egy motoros rendőrnek, s más-e a kiképzésük, mint a többi közlekedésinek? — Nálunk csak érettségizettek dolgoznak, s központilag kapunk speciális kiképzést. A nagyobb követelmények ellenére nem volt nehéz embreket toborozni erre a feladatra, sőt, a jelentkezők közül választani — az volt nehéz. — Ebben a bőrruhában — mutatok a százados vastag „öltönyére" — nem lehet könnyű nyáron. — Kétféle ruhánk van. Egy bőr, ami esővédő is, és télen is megfelel, meg egy orkán overall, nyárra. Kánikulában persze ez is nagyon sok, de a motorozás szeretete sokkal nagyobb, mint ami kellemetlenséget az izzadás jelent. — Mit tudnak ezek a motorok? — csodálom a fehér gépet. — Hatszázötven köbcentis, négyhengeres, léghűtéses, ötsebességes motor. Százra 4,2 másodperc alatt gyorsul föl, végsebessége 220. — Mentek már ennyivel? — Nem, 170-nel jöttünk most Szeged felé. — A szériamotoroktól miben különböznek ezek a gépek? — Ami lényeges: a sziréna, villogó, bukásvédó merevítők és egy digitális sebességkijelző, ami, ha például egy jármú mögött haladunk, dokumentálhatóvá teszi a gyorshajtást. — Mik azok a feladatok, amit motorral jobban lehet végeeni, mint autóval? — Súrú forgalomban is lehet vele mozogni, s a könnyebb előrehaladás révén kiszűrhetők a szabálytalankodók, de forgalomtorlódás, vagy baleset esetén a segítség is gyorsabb és könnyebb. — Mondja, volt már balesetük? — Nem titok: rutintalanságból fakadóan még a kezdeti időszakban volt egy koccanásunk. De hadd tegyem hozzá: a kezdeti vegyes visszhang után sokan belátják, hogy a közlekedők érdekében nagy szükség van ezekre a motorokra. Némi irigykedést látok Labádi Ernő arcán, aztán csendben megjegyzi: ígéretük van arra, hogy az országba jövő következő szállítmányból Szegedre is jut Yamaha. Az akció végéhez közeledik. A városi kapitányságra tartunk, ahova sorban érkeznek a különböző állomáshelyekről az alosztályvezető kollégái, valamint a legkülönbözőbb munkaterúletú segítők, beszámolni. Kiss Sándor őrmester és a Békéscsabáról „vendégségbe" érkezett Csik Terézia törzsőrmester fényképezőgépet lóbál a kezében — akár kattintgató turistáknak is nézhetném őket a városban. Az ő fényképüknek azonban jogosítványbevonás lehet az ára — most huszonkét olyan esetet rögzitettek, amikor pirosba ment valaki. Ebből egy trolibusz volt, súlyos következménye lesz. Zsikó Ferenc törzsőrmester érkezik, s arról számol be, hogy egy traktor ellenőrzésekor ötvenöt kiló lopott gyomirtó szert találtak, kétszázhúsz forint ikilója. A posta rádió- és televízió-zavarvizsgáló üzemének két fiatal szakembere, Aimási István és Bogár Szabó Kálmán is részt vett az akcióban, ők a CB-készúlékeket ellenőrizték. Teljesen letörten számolnak be arról, hogy 21 vizsgálatukból 12-nél valami hiányosságot tapasztaltak, 6 esetben olyan súlyosat, hogy annál nagyobb szabálysértést már elkövetni sem lehet. Ezeknek engedélyviszszavonás, és 10—100 ezer közötti büntetés lesz a vége. Halasi János szakaszvezető nagy dicséretben részesül, amikor beszámol arról: szemetelő, piroson átmenő gyalogosokat és más szabálytalankodókat huszonöt esetben bírságolt meg.i Azért általános a vélemény: az akció idején, a rendőrök láttán nagyobb volt a rend a szokásosnál. A csendes hétköznapokon sokkal rosszabb a helyzet... Balogh Tamás Vita közben A

z utóbbi hetekben, napokban sokan és sok helyütt megfogalmazták észrevételeiket, javaslataikat a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetével kapcsolatban. Föltettek kérdéseiket is, amelyek a pártértekezlet összehívásának tényére, időpontjára, napirendjére és a pártvitára rendelkezésre álló idő szűkösségére vonatkoztak. Miért hívott össze pártértekezletet a Központi Bizottság? Miért nem volt elegendő a már megszokott „felező" KBülés, vagy miért nem rendkívüli kongresszust szervezünk? Az alapvető indok: a XIII. kongresszuson kitűzött célok megfelelnek a magyar nép érdekeinek, de a körülmények gyors és kedvezőtlen irányú változása miatt a kongresszusi határozatban megfogalmazott módon és ütemezésben nem valósíthatók meg. Üj társadalmi, gazdasági, politikai feltételrendszer kialakítása szükséges. Ez azonban már meghaladja egy központi bizottsági ülés hatáskörét és lehetőségeit. Magasabb, szélesebb körű fórum döntéseire, az egész párttagság véleményét tükröző tanácskozásra van tehát szükség, amely meghatározza a teendőket a következő kongresszusig. Rendkívüli kongreszszus összehívása viszont nem indokolt, mert jelenleg nem az a feladatunk, hogy ismételten teljes körűen áttekintsünk minden területet; helyzetünk nem is indokolja ezt. Most — a körülmények megváltozásából következően — súlyponti kérdésekre kell összpontosítanunk A pártértekezlet tehát nem foglalkozhat a társadalmat érintő valamennyi témakörrel, a teljes körű elemzés a XIV. kongresszusra vár, de állásfoglalásával a következő kongresszusig terjedő időszak feladatait jelölheti meg, tehát nem fogja egy csapásra megoldani a magyar .társadalom összes problémáit. Egy olyan vitában azonban, ahol annyi gondolat, tapasztalat válik ismertté, mint a pártértekezleten és azt megelőzően, lehetőség van a valóság lényeinek sokoldalú elemzésére, a jelenleg lehetséges megoldások közül a viszonylag legjobb kiválasztására. A pártértekezletet még az első félévben össze kellett hívni, mert ezt követően az állásfoglalás feldolgozása, a gyakorlati végrehajtás feltételeinek megteremtése időt vesz igénybe. Az állásfoglalásban megfogalmazott feladatok végrehajtása így még ez évben, egyes feladatoké legkésőbb 1989 elején megkezdődhet. Ha azt akarjuk, hogy a pártértekezlet dokumentumai híven tükrözzék a párttagság meghatározó többségének véleményét, a pártvitát a rendelkezésre álló viszonylag rövid idő alatt kell lebonyolítani. Ebben nyilván segít, hogy a párt számos tagja a kérdések egy részét az előző vitákban végiggondolta. Az állásfoglalástervezetet viszont nem lehetett előbb öszszeállítani, mert abban tükröződniük kellett a politikai intézményrendszer átalakításáról folytatott vita eredményeinek és tapasztalatainak, A pártértekezleten a küldöttek, a párttagság képviselői vesznek részt A delegáló pártbizottságok feladata gondoskodni arról, hogy a küldöttek képviselni tudják annak a kommunista közösségnek a többségi álláspontját, ahonnan mandátumukat kapják. Csak a pártértekezleten megvalósuló érdemi, felelősségteljes és elmélyült helyzetértékelés, a tisztázó, előremutató vita alapján töltheti be e fórum feladatát, a kibontakozás társadalmipolitikai feltételeinek megteremtését A vita eddigi tapasztalatai azt mutatják. hoov a rendelkezésre álló rendkívül rövid idő ellenére a pártszervezetek ténylegesen és alaposan elemezték az állásfoglalás-tervezetet. Számos olyan gondolat fogalmazódott meg, amely bizonnyal beépül majd a végleges dokumentumba is. Sokan ráismertek saját véleményükre, amelyet a korábbi viták során fejtettek ki. Sokan felismerték a korábbi párthatározatok megfogalmazásait, gondolatait is, s Közülük többen úgy érzik, hogy az állásfoglalás-tervezet nem tartalmaz lényeges újdonságokat. A korábban megfogalmazott, helytálló, de meg nem valósuló céljainkról azonban nem feledkezhetünk meg, s amíg azok változatlanul időszerűek, feladataink között újra meg újra fel kell sorolni őket, vizsgálva egyúttal az okokat is, amelyek a végrehajtást megakadályozták. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az állásfoglalás-tervezet vitaanyagként megfelelő. Több helyütt megfogalmazódott azonhan az a kérdés, hogy ha az állásfoglalás-tervezet az alternatív javaslatok feletti döntést tartja kívánatosként, miért nem több változatban készült? A tervezet a Központi Bizottság álláspontját tartalmazza, egyelőre emellett voksol a testület, si indokait is felsorakoztatja a vitákban, így a tervezet alternatívát nem tartalmazhat Lehetséges változatok alakítása csak a vita során valósítható meg. A pártértekezlet elé kerülő, a most folyó eszmecsere alapján átdolgozott dokumentumtervezet a párttagság többség: véleményét tükrözi majdl Az utóbbi időben egyre inkább érzékelhető a gyakorlatban is az a munkamegosztás, amely a párt vezető testületei és az állami szervek között alakult ki, s amelynek további fejlesztését az állásfoglalás-tervezet is feladatként jelöli meg. A párt feladata a politikai irányvonal meghatározása, a politikai feltételek megteremtése, s a végrehajtás ellenőrzése; a kormányé a konkrét intézkedések megfogalmazása, a végrehajtás megszervezése. Mégis többen hiányolják a dokumentumtervezetből a konkrét, részletesen, számokban is megfogalmazott kapaszkodókat és nem elvi-politikai döntéseket előkészítő anyagnak tekintik a vitára bocsátott tervezetet. Ez azt tükrözi, hogy a megjelölt feladatelhatárolás még szokatlan, s nem vált teljes körűen elfogadottá. Ugyanakkor többen úgy vélik, hogy ismét túl sok a végrehajtandó feladat, s nem lesz erőnk azokat megvalósítani. A párttagság korében folytatott vita során világosan körvonalazódik majd, hogy a felsorolt fontos tennivalók közül melyeket minősítik a párttagok a legfontosabbnak, s ei majd kifejezésre jut a Központi Bizottság által a pártértekezlet elé terjesztett javaslatban is. A viták során többen felvetik azt a kérdést is, hogy mi a garanciája annak, hogy elképzeléseinket meg tudjuk majd valósítani? N

os, ennek biztosítéka csak az lehet, hogy a párttagság egyetért a döntésben foglaltakkal, és a párt valamennyi tagja a maga hatókörében mindent elkövet a megvalósítás érdekében. Garancia az is, ha a feladatok teljesítését következetesen számon kéri a kommunista kollektíva, amelynek tagja és amelynek beszámolni kötelesi. Ehhez a pártdemokrácia fejlesztése, a nyíltság és a nyilvánosság növelése szükséges a párton belül és a társadalmi életben is. A párt csak akkor tud a társadalom, a politikai intézményrendszer átalakításának élére állni, ha maga is megújul. "E megújulásnak meghatározó momentuma a pártdemokrácia fejlesztésén túl, a konstruktív vitákban újra meg újra megteremtett pártegység. az új módszerekI és az új munkastílus kialakítása ési alkalmazása. Ez is a kibontakozás politikai feltétele. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a feltételek megteremtésével a munka nem ért végét, hanem folytatódik. Lányi Györ«rv, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese Küldöttközgyűlések után Dorozsma és Szőreg a legjobb Hajdan hitelszövetkezet, ma takarékszövetkezet a falvak bankja. Már 23 éve, hogy megtörtént a „keresztelő". Most Csongrád megyében közel 60 takarékszövetkezet intézi a lakosság ügyes-bajos pénzügyi dolgait, ám tíz esztendeje fióküzletek is működnek a városokban. Az első ilyen 1978-ban a székkutasi takarékszövetkezet hódmezővásárhelyi fiókja volt. Amióta Szeged peremkerülete lett Algyő, Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé (Gyálarét is természetesen, de ezúttal, a pénzintézetek szemszögéből nem jellemző) financiálisán megőrizték 'korábbi működési területüket, sót — és ez természetes — ezek a takarékszövetkezetek is „betelepültek" Szegedre, de továbbra is az elsőrendű feladatuk, hogy a „falusi" lakosságot szolgálják. — A pénzpiacon nagyot sokan elférnek. Az OTP és a takarékszövetkezetek konkurenciája csak a lakosságnak jó — jegyezte meg Ocs_ kó Imre, a Mészöv elnöke, majd hozzátette: a takarékszövetkezeteknél egyszerű &z ügyintézés, és ez a lényeg. Csongrád megyében egyébként 2 milliárd 877 millió a betétállomány, a kölcsön pedig 790 millió. Megállapítható, hogy az áruvásárlási kölcsön megcsappant a kamat emelkedése miatt. A hosszúlejáratú 'hitel iránt viszont változatlanul nagy az igény. A betétáLlomány nem csökkent. A takarékszövetkezetek a pénzkezelés mellett mind többet vállalkoznak. Ingatlanokat vesznek-adnak, újabban segítenek a termelőszövetkezeteknek. Egy példa: tízmillió forint értékű növényvédő szert vásárolnak, a téeszek pedig majd később fizetnek. Az érdekeltségük az, hogy legyen nyereségük, végül is a lakosság pénzét használják, amiért fizetni (kell a kamatot. Befejeződtek a küldöttközgyűlések. Az ország kilenc legnagyobb takarékszövetkezete között találjuk Kiskundorozsmát és Szöreget, A.S. t