Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-22 / 95. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, 'EGYESÜL JETEK! 78. évfolyam, 95. szám 1988. április 22., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Kádár János találkozója ásókkal, művészekkel A magyar szellemi élet képviselőivel találkozott csütörtökön Kádár János. Az MSZMP főtitkára a KB székházában megrendezett eszmecserén az országos pártértekezletre készülve közvetlen tájékoztatást, őszinte véleményeket kért és kapott a magyar tudomány, oktatás és művészet képviselőitől, vezető értelmiségiéktől a szellemi munkásokat foglalkoztató kérdésekről, e szféra gondjairól, a pártértekezlet állásfoglalástervezetéről. A többórás beszélgetésen jelen volt Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint Iladics Katalin', a KB osztályvezetője is. Az eszmecsere első felszólalója Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter volt, aki — mint mondotta, tisztségéből is eredően — általánosabb képet vázolt mai kulturális közállapotainkról. Aggodalom és reményteli várakozás egyaránt jelen van az értelmiség hangulatában — emelte ki. A véleményekben egyaránt érzékelhető elért eredményeink leértékelése és a bajok, hiányosságok felnagyítása. Ez a közelmúlt folyamatainak, a mai helyzethez vezető okoknak az alaposabb feltárását igényli. Az értelmiségiek körében hallható vélemények így összegezhetők: most mindenekelőtt egy rövid távon megvalósítható programra van szükség. Az értelmiségiek közül egyre többen szorgalmazzák, hogy e területen is határozottan jusson érvényre a valóságos teljesítmények szerinti támogatás, javadalmazás — mondotta. Szilágyi Tibor, a Vígszínház színművésze e képet még egy hangulati elemmel egészítette ki; mint mondotta, mindennapos tapasztalatai mutatják, hogy többségben vannak a tenni akaró, cselekvőkész emberek mindenütt, így a kultúra területén is. Ez pedig a kibontakozás egyik feltétele, egyben garanciája is. Márta Ferenc akadémikus, az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetének főigazgatója szerint az előrelépéshez fokozottabban kell építeni azokra, akik már eddig is számos jelét adták alkotókészségüknek, ám tudásukkal, a tehetségük kibontakoztatásához szül: ges feltételek hiánya miatt nem tudtak annyi hasznot hajtani, amennyit lehetne Megengedhetetlen luxusnak nevezte, hogy hazánkban jóval több olyan tudományos érték születik, mint amenynyit a gyakorlatban is hasznosítunk Ezért is tartotta különösen fontosnak az állásfoglalás-tervezetben a tudományos kutatások fejlesztéséről megfogalmazottakat, hozzátéve, hogy az éhhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtéséről szólva lehetne még határozottabb a dokumentum. Foglalkozott a ma oly sokat vitatott felelősség kérdésével is, azt hangoztatva, hogy a Központi Vállalkozó Zöldértek A fogyasztási szövetkezeti vállalatok egyre jobban alkalmazkodnak a megváltozott gazdasági körülményekhez. Ennek jeleit mutatja, hogy a Zöldért vállalatok nagy része a korábbinál sokkal inkább vállalkozik, ez elsősorban a kistermelők munkájának jobb szervezésében, a felvásárolt termékeik feldolgozásában és a nagyobb települések ellátásának javításában mutatkozik meg. A vállalatok új megoldásokat keresnek a kistermelökkel és a szakcsoportokkal fenntartott kapcsolatukban, az úgynevezett in legrációs munkában. Ez számukra is fontos, mivel egyre több zöldségre és gyümölcsre ezzel a termelői körrel tudnak felvásárlási szerződést kötni: a nagyüzemek ugyanis elsősorban a könnyen gépesíthető nővé- n y te r ineszte.s re vállalkoznak. A Zöldértek forgalmuknak már csaknem a felét jelenleg is a kistermelőkkel •bonyolítják le. Változatos módszerekkel ösztönzik a kistermelőket több termék előállítására; gépeket, eszközöket adnak számukra, a szakcsoportok rajtuk keresztül kapják a vetőmagot. Győr-Sopron megyében például a ki.sformelök számára föld térüli-! bérlését fontolgatja a Zöldért. A Zöldértek több helyen a felvásárolt termény feldolgozására — tisztítására. válogatására, csomagolására, esetenként pedig tartósítására — is 'berendezkednek. Hasonlóra ugyan már korábban is volt példa, ám a feldolgozói tevékenység bővítése egyre inkább a külpiacon is jól értékesíthető áruk előállítását szolgálja. A Zala megyei vállalat például a zöldség, és gyümólcs> záritmányak készítésére berendezett üzemeit újabb gépekkel iszereli fel. Szabolcs-Szatmár megyében a zöldségtartósítás hagyományos módját, a savanyítást részesitik előnyben és új-ibb gépsorok üzembe állításával a gyúmölcsbefőttek választokát is növelik. Tavaly csaknem 800 millió forintos forgalmat bonyolítottak le a Zöldértek a fővárosban, ahol egyre növekvő a szerepük. Az idén megközelítőleg egymilliárd forintos forgalomra számítanak. A legtöbb terményt a Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat hozza a fővárosba, és egyre több árut értékesít Budapesten a Baranya, a Csongrád és a Somogy Megyei Zöldért Vállalat. Ezek a cégek elsősorban arról ismertek, hogy az átlagos napi piaci árak alatt kínálják a leveszöldségeket, és egyes időszakokban az almát is. Üjabban néhány Zöldért vállalat — a Baranya megyeiek példája nyomán — megyeszékhelyen nyit úgynevezett olcsó boltot, amelyben 8—10 százalókkal alacsonyabb áron értékesíti termékeit. (MTI) Bizottság önkritikus helyzetértékelése mellé oda kellene állítani mindazoknak a felelősségét, akik mulasztottak a racionális gazdálkodás megvalósításában, a rendteremtésben, a döntések kellő megalapozásában, dolgozzanak az irányítás vagy a végrehajtás bármely szintjén. Veress Miklós költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára konkrét példákkal támasztotta alá azt a tapasztalatát, hogy a kultúra pozíciói gyengülnek, anyagi feltételei romlanak. Mint mondotta, a jelenleginél m'.lyebben és alaposabban kellene ennek okait elemeznv mert enélkül igen nehéz lesz megállítani ezt, a társadalom jövője szempontjából káros folyamatot. Tarnássy István akadémikus, a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem rektora üdvözölte azt, a párt vezető testületeiben s a kormányzati munkában egyre inkább teret hódító törekvest, hogy a-döntések a korábbinál szélesebb körből érkező véleményekre alapozva szülessenek. Jó volna, tette hozzá, ha ez a demokratikus gyakorlat mielőbb jellemzővé válna a különböző ágazatok irányító munkájára is Ancsel Éva akadémikus, egyetemi tanár azt a kérdést elemezte hozzászólásában: miként lehet a párt iránti bizalmat erősíteni. Véleménye szerint ehhez mindenekelőtt kendőzetlen igazmondásra, s a reformprogramot hirdető párt állandó önmegújítására van szükség. A párt tekintélyét veszélyeztethetik az extenzív irányítási módszerek. Hatalmi szó(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott KNEB A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság csütörtöki ülésén megvitatta és elfogadta a találmányok és az újítások hasznosításának vizsgálati programját. Ennek megfelelően a KNEB ipari főosztálya, illetve a fővárosi és kilenc megyei népi ellenőrzési bizottság országos vizsgálaton tekinti át a találmányi és az újítási tevékenység hasznosságát, hatását a gazdaság versenyképességének alakulására. Iníermetali-tanácskozás Tihanyban rendezték meg az Interrnetall Vaskohászati Együttműködési Szervezet tanácsának 47. ülését, április 19. és 21. között. A tanácskozáson Hriszto Popov, az Interrnetall Tanácsának elnöke, a bolgár delegáció vezetője elnökölt. A résztvevők megvitatták a tanács múlt évi munkájától szóló beszámolót, és a szervezet további tevékenységének korszerűsítésére vonatkozó előzetes elképze. léseket. Megállapították, hogy az országok közötti kohászati termékcsere már meghaladta az évi 4 millió tonnát. A szakosítási szerződések száma egy év alatt 14-ről 22-re nőtt. Megvitatták azokat a javaslatokat is, amelyek a gyártásszakosítás bővítéséve] célozzák a durvahengersorok jobb kihasználását. A tanácsülés megvizsgálta az úgynevezett hőszilárdított, hegeszthető szerkezeti acélok gyártása terén végzett eddigi közös munkát is. (MTI) A gazdálkodási színvonalban igen nagy és esetenként indokolatlan mértékű a differenciáltság. A 63 termelőszövetkezet, 8 szakszövetkezet, a halászati tsz és a méhész szakszövetkezet magában foglaló 73 gazdálkodó egységből húszban értek el 20 millió forint feletti eredményt. Ez a kör az összes nyereség 70 százalékát mondhatja magáénak. A száz forint költségre jutó eredményt csak 32 üzem tudta javítani, de ennek mértéke elegendő volt ahhoz, hogy a 9,95 forintos megyei átlag 10 forint 50 fillérre alakuljon. Az egy hektár termőteiületre vetített üzemi termelési érték alapján kialakult sorrendben az első a Szegedi Móra Ferenc Tsz 192 ezer forintot meghaladó értékkel. Ezt követi a Szentesi Árpád, a Szegedi Üj Élet, a Hódmezővásárhelyi Marx, a Forráskúti Haladás és a Szentesi Felszabadulás Tsz. Az egy hektárra jutó szövetkezeti eredmény szerint a A kedvezőtlen természeti hatások és a szigorú gazdálkodási szabályok ellenére megyénk mezőgazdasági szövetkezetei figyelemre méltó eredményt értek el 1987-ben. Az eredmény 15 százalékkal haladta meg az előző évit, és 3 százalékkal az 1982-cs rekordot. A termelőszövetkezetekben volt a legszámottevőbb a fejlődés, amely a kedvező termelési szerkezetnek, a növénytermesztés és állattenyésztés azonos súlyának, valamint az ipari és kereskedelmi tevékenység növelésének köszönhető. A szakszövetkezetek gazdálkodásában, néhány kivételtől eltekintve, visszaesés tapasztalható, melynek magyarázata a fagy cs aszály kártételének leginkább kitett szőlő, őszibarack és paprika termesztésének magas aránya. Az egyéb tevékenységek bevételeivel nem tudták a hozamkieséseket és az ültetvények többletköltségeit teljes mértékben kiegyenlíteni. Szentesi Árpád Tsz a listavezető 25 ezer 230 forinttal. Második a Makói Kossuth, harmadik a Forráskúti Haladás. negyedik a Szatymaz] Finn—Magyar Barátság, ötödik a Szegvári Puskin, hatodik a Pusztaszeri Hét Vezér Tsz. Az egy főre jutó üzemi termelési érték a Sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Tsz-ben a legmagasabb, Alapvető cikkekből sehol nem volt hiány Áruforgalmi jelentés A Kereskedelmi Minisztérium most közzé tett áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskedelem forgalma az első negyedévben 144,5 milliárd forintot tett ki, ez folyóáron 10,7 százalékkal több, összehasonlítható áron mintegy 7 százalékkal kevesebb, mint a múlt év Hzonos időszakában. Folyóáron a legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek forgalma nőtt — 14 iszázalékkal —, s a legkisebb mértékű, 2,4 százalékos a ruházati termékek értékesítésének növekedése volt. A kereslet a korábbi hónapokhoz képest márciusban nagyobb mértékben nőtt. Ez részben azzal magyarázható, hogy ebben a hónapban az import igen dinamikusan bővült, a februárihoz képest 18,6 százalékkal s elsősorban ruházati termékek, műszaki cikkek, vas- és vegyiáruk érkeztek külföldről. A fogyasztásicikk-kereskedelem készlete március 31én 95,6 milliárd forint értékű volt, ez folyóáron 2,2 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Elsősorban élelmiszerekből és élvezeti cikkekből szerzett be nagyobb mennyiséget a nagyés kiskereskedelem egyaránt. A jelentés megállapítja, hogy az utánpótlás év eleji akadozásától eltekintve alapvető cikkekből sehol nem volt hiány. A keresletkínálat egyensúlya az élelmiszer szakmában állt helyre leghamarabb, az iparcikkellátás február közepétől kezdett javulni. Az élelmiszer-kínálat márciusban többnyire megfelelt a keresletnek, a vevők azonban elsősorban az olcsóbb tőkehúsokat és húskészítményeket keresték, s ezekből nem mindig volt elegendő. Az étolaj-, margarin-, tej- és tejtermékellátás kielégítőnek minősíthető, a 'bébikonzervek választéka azonban hiányos, a megemelt árak ellenére többre lenne szükség ezekből a termékekbőr. Márciusban a háztartási vegyiáruk választéka javult, szintetikus mosó-, mosogató-, áztató- és öblitőszerekből, valamint egyes kozmetikumokból kellő mennyiséget kínált a kereskedelem, fogkrémekből, pipereszappanokból azonban a keresettebb ifajták továbbra is hiányoznak a boltokból. Szűkül a kereskedelem kínálata a korábbiakhoz képest férfi felsőruházati termékekből, de a női és gyermekruházati cikkekből sem mondható kielégítőnek az ellátás. Élé: f;ül a vevők kereslete a méteráruk iránt, ám a legkeresettebb fajtákból, a selymekből, farmeros kordanyagokból nincs elegendő. Márciusban a korábbiaknál valamelyest több tartós fogyasztási cikket lehetett kapni, de továbbra is kevés az automata és félautomata mosógép, a fagyasztóláda és -szekrény, a szines televízió, a videókészülék, valamint a motoros talajművelő kisgép. A tüzéptelepeken megélénkült a kereslet az építőanyagok iránt, az ellátás színvonala^ azonban összességében elmarad a tavalyitól is. Ennek ellenére a kínálat néhány termékből — például falazóanyagokból, ajtó- és ablakkeretekből, tetőfedőkből — valamelyest javult 803 ezer forint. Az élvonal további sorrendje: a Szentesi Árpád, a Hódmezővásárhelyi Rákóczi, Vörös Csillag és Marx, a Pusztaszeri Hét Vezér Tsz. A 100 forint költségre jutó eredmény alapján a Makói Kossuth Tsz vezeti a soct, közel 45 forinttal. A Rúzsai Népszabadság Tsz-ben ez az érték 23,75 forint, a Szentesi Árpád Tsz-ben 21,92, a Szegvári Puskin Tsz-ben 21,67, a Forráskúti Haladás Tsz-ben 19,44, a Szatymazi Finn—Magyar Barátság Tszben 19,26 forint. A szakszövetkezeti körben az egy hektárra vetített termelési érték szerint a Bordányi Előre Szakszövetkezet áll az élen, a Domaszékí Szőlőfürt Szakszövetkezetei megelőzve. A területegységre jutó eredmény a Zsombci Gyümölcsös Szakszövetkezetben volt a legmagasabb, ezt követte a Bordányi Előre Szakszövetkezet. Az egy főre jutó termelési érték az Ásotthalmi Egyetértés Szakszövetkezetben volt a legtöbb. a második a Domaszéki. Szőlőfürt. A 100 forint költségre vetített eredmény a Zsombói Gyümölcsös Szakszövetkezetben 23 forint 10 fillér, az Ásotthalmi Alkotmány Szakszövetkezetben 13 forint 13 fillér. A második pólust, a pénzügyi és alaphiányos szövetkezetek alkotják. Hat szövetkezet összesített hiánya nem éri el a 15 millió forintot. ezt teljes mértékben a saját tartalékokból és szövetkezeti kölcsönből rendezték. Azt hiszem, mindanynyian kiegyeznénk vele, ha csak ennyi veszteségről kellene jövőre is számot adni. A hátsó harmadnak igencsak meg kell küzdeni. Írsz az idén is növekednek a költségek és elvonások. Törékeny az egyensúly. T.Sz.1. *