Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

Szerda, 1988. április 20. 3 ^ Eladó autók Üj használtgépjármű-értékcsitő telepet nyitott néhány nappal ezelőtt Ságváritelepen, a vasúti töltés melletti ré­szen a Dél-Tisza Menti Áfész. Eladókat és vásárlókat minden hétköznapon és szombat délelőttönként várnak itt Szentendrei emlékkönyv A szerb tudományos és művészeti akadémia kiadá sában — Szentendrei em­lékkönyv — címmel tanul mánykötet jelent meg Belg­rádban a mai Magyarország területén élő szerbek törté­nelméről, és kultúrájáról. A kötet az akadémia 12 évvel ezelőtt létrehozott úgyneve zett Szentendrei választmá­nyának szerkesztésében 23 jugoszláviai és magyaror szági történész, néprajzkuta­tó, irodalom- és művészet történész tanulmányait tar­talmazza, amit értékes irat­tári anyag egészít ki. Rövi­desen elkészül a kiadvány második kötete is. Növekvő önállóság - erősödő önkormányzatok Kétszintű igazgatós a községeknél is A korszerűsödő igazgatási rend bevezetésének körül- információs rendszer — ményeiről, lényegéről beszélgettünk Somogyi Ferenccel, a oda-vissza történő — javí­Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága titkárával, tása is. Ehhez tartozik a szakmai kérdések helyszíni, — Milyen után érkezett előzmények szőri konzultációban kiérlelt problémamegoldást szolgáló el 1988. április 1-jéig? — A járások megszűnésé­ig, 1983 végéig kell vissza­pillantanunk, hiszen ettől _ . megbeszélése is. A nyílt megyenk döntésről van szo a helyt községpolitika megvalósulá­feltetelek megfelelnek-e a sához ez is hozzát|rtozlk. A megnovekedett feladatok- segitő> inspirálói ko0rdináló megyei munkamódszerhez A nagyközségeknél természetesen szervesen il­nak? kezdve van napirenden a könnyebb helyzetben vol- leszkedik a törvényességi tunk, mivel létszámban is felügyelet gyakorlása is, el erősebb a szakembergárda, sősorban az egységes szem így a fogadókészség és jár- jéletű jogalkalmazás előse tasság személyi oldala biz- gítésével. A megyei tanácsi pasztalatszerzési szándékkal tosítva van. A többi bevont szervek normatív irányítá­három nagyközségben — községnél is az átlagot meg- sának, az egységes joggya­Mindszent, Ullés és társköz- haladó feltételek vannak, korlat érvényesítésének, il­sége Forráskút, Csanádpalo- Viszonylag stabil az appará- letve a szakmái támogatásd­ta és társközsége Kövegy — tus. nagyobb az egyetemet, nak legközvetlenebb segítő­főiskolát végzettek aránya, je a most kialakított terület­több .az államigazgatásban felelősi hálózat. Tizenkét jártas szakember. Persze, kiskörzetet alakítottunk ki. több helyütt és több hatósá- három-három községenként, gi területen további erósí- Ezekhez tartozik egy-egy te­községek önállósága. Hadd tésre van szükség. Ilyen pél- rületfelelős'. S még egy: á utaljak példaként az egysé- dauI az építési terület. Jól másodfokú hatósági munkál ges pénzügyi gazdálkodás bevált formának és jövőbe is igyekszünk úgy irányíta­bevezetésére, vagyis arra. mutató lehetőségnek ígérke- ni, hogy inkább mi me­hogy a források elosztásába zik azonban az egyes tele- gyünk a községbe, ahol a már csak a helyieknek van pülések közötti különböző probléma keletkezett, mint­beleszólása. 1987-ben köz- társulási formák kialakítá- hogy a lakónak kelljen a ponti akaratként is felme- sa- Az ilyen igazgatási megyeszékhelyre utaznia, rült a kétszintű igazgatás együttműködések csökken- _ a kétszintű igazgatás bevezetésének meggyorsitá- tik a lakosok ügyintézési bevezetésének első ütemé­terheit, jobban kihasználják röl beszéltünk. Hogyan, s a képzett hatósági dolgozók mikor tovább? munkaidejét, érvényesül a _ Jelenleg a megye lakos­kistérségi gondolkodás, s ságának — a városokat is kétszintű irányítás feltéte­leinek megteremtése. A ta­nácstörvény lehetővé tette, hogy kísérleti jelleggel, ta­bevezessük a közvetlen me­gyei irányítást. Ezzel párhu­zamosan általában is szű­kült a városok közreműkö­dése, míg fokozatosan nőtt a sa. A tapasztalatok birtoká­ban mi is áttekintettük a he­lyi tanácsok helyzetét, sze­mélyi és tárgyi felkészültsé­gét, a testület, s a lakosság s ezen az alapon gyakran a beleértve — már 80 százaié­fogadókészségét. Két altér nativában gondolkodtunk: települések egyéb irányú kat érinti a kétszintű irá­együttmüködése ris kibonta- nyitási forma. A községi fel­vagy azonnal bevezetjük kozhat. Itt azonban meg kell tételek további javításával mindenütt, vagy a feltételek jegyezni, hogy e forma is 1990—91-ig szeretnénk tel­függvényében fokozatosan «ak akkor működőképes, ha jessé tenni a helyi önkor­Az utóbbit tartottuk essze- az ügyfélfogadás mindegyik mányzatok körét. rűbbnek. Kellő körültekintés társult községben egyfor­után, a lehetőségek messze- mán biztosított. A társulások menő figyelembevételével természetesen nemcsak köz­az első ütemben — az emlí- séS és község viszonylatá­tett három nagyközségen ban, de bizonyos területe­kívül — a következő telepü- ken a városokkal kötve is lések kerültek április 1-jé- üdvözítöek lehetnek. Mire tői kétszintű igazgatás köré- gondolok? A kommunális be: Sándorfalva — Dóc ellátásra, a szolgáltatásfej­társközséggel, Kiszombor — lesztésre, a szociális és Klárafalva és Ferencszállás egészségügyi ellátásra, ok­társközséggel —, Nagymá- tatásra és közművelődésre, örfi Ferenc Útlevéllel és anélkül Hogyan alakul az Erdélyből érkezők sorsa ? Mintegy 4 ezerre tehető a hivatalos román engedély­lyel hazánkban tartózkodó, döntő többségében magyar nemzetiségű román állam­polgárok száma. A másik, ugyancsak nagy csoportot az érvényes útlevéllel, vagy a kishatárforgalomra való ok­mányokkal, valamint a til­tott határátlépéssel érkezők alkotják. Az első évnegyed végéig mintegy 130 ezer be­utazást regisztráltak, s minthogy ugyanebben az időben 2 ezer ideiglenes tar­tózkodási engedélyt adtak ki a magyar hatóságok, kitűnik, hogy a többség visszatért. Kisebb és pontosan nem is határozható meg azoknak a száma, akik még halogatják a döntést. A magyar politika nem ösztönzi az áttelepülést, ki­nyilvánított elve szerint ösz­szekötő hídnak tekinti a nemzetiséget, ennélfogva azt tartja, hogy az érintettek emberi, kisebbségi jogait a A magyar politika — amint ezt több hivatalos nyilatkozat és állásfoglalás leszögezte — feladatának tartja a határokon kívül élő magyarok helyzetének figyelemmel kísérését, érdekeinek szükséges és lehe­tőség szerinti védelmét. Ezzel összefüggésben a köz­vélemény élénk érdeklődéssel követi mind az Erdély­ből érkezők megannyi emberi drámáját, mind a hely­zetük rendezésére tett lépéseket. Hányan vannak, hogyan és kik foglalkoznak ve­lük, miképpen alakul a jogi helyzetük, milyen segít­séget kapnak, mi módon jutnak munkához; egyálta­lán, miképpen igyekszik jobbra fordítani sorsukat az az ország, amelytől életük megváltozását remélik. Egyebek között e kérdésekre kért választ az MTI­Press munkatársa a Magyarországon tartózkodó kül­földi állampolgárok ügyeivel foglalkozó Állami Tárca­közi Bizottságtól. átképzési támogatást —szö­gezi le az ÁTB. A korrekt bánásmód ki­terjed a gondok ismerteté­sére is, amelyekkel számol­niuk kell a külföldi állam­polgároknak. Megtudtuk, hogy a tanácsok arról is tájékoztatják őket, hogy akik csak Magyarországra ér/é­magyar állampolgárok ér­dekeit nem sértve segítsék hozzá tartós szálláshoz a külföldi állampolgárokat. Arra is lehetőség van, hogy a tanács rövid időre magára vállalja a lakbér ki­fizetését. Azoknak a külföl­dieknek, akik aprófalvakban telepednek le, a tanácsok szülőföldjükön kell biztosi- nyes útlevéllel rendelkeznek, megteremtik a beköltözés le­tani. Mindazonáltal a hazá­jukat nyomós indokból el­hagyók beilleszkedését a le­hetőségekhez mérten állami eszközökkel is segíti. Megtudtuk, hogy a ha­zánkban tartózkodó magyar nemzetiségű román állam­polgárokat kérésük megvizs­gálása után, az illetékes ha­tóság munkavállalásra jo­gosító, ideiglenes tartózko­dási engedéllyel látja el. Ez jelenleg 30 napra érvényes, és meghosszabbítható. Az engedély birtokában a ta­nácsok segítik a munka­helyhez, szálláshoz jutást. A megyei, illetve a fővárosi munkaügyi szakigazgatási szerv munkavállalási enge­délyt ad ki, a munkaköny­vet pedig okmányok be­mutatása nélkül is kiállít­hatják. Az Állami Tárcaközi Bi­zottság felhívta a tanácsok figyelmét arra is, hogy a munkára jelentkezőket a r.em kaphatnak engedélyt a továbbutazásra. És azt is tudniuk kell, hogy a Ro­mániában maradt család- szociális támogatást igényei­tagok áttelepítésére, a csa- nének? Megtudtuk, hogy első­ládegyesítésre jelenleg nincs segélyben, és adott esetben hetőségét. Mi történik a betegekkel, s egyáltalán azokkal, akik esély. Arra a kérdésre, hogy hány munkahelyet ajánlot­tak fel eddig a különböző vállalatok, intézmények, azt a választ kaptuk, hogy az országos adat pontosan nem állampolgárokat, határozható meg, hiszen sürgős orvosi ellátásban ré­szesülhetnek. A tartózkodá­si engedéllyel rendelkező külföldieket megilleti a té­rítésmentes orvosi kezelés, ugyanúgy, mint a magyar a tartózkodási engedély birto­kában nincs különbség ma­gyar vagy román állampol­gárságú munkavállaló kö­zött. Figyelemre méltó tény azonban, hogy Budapesten 8050 munkahelyet ajánlott fel 650 vállalat a Magyar Vöröskereszt és a Hazafias Népfront közös irodájának. Ami a megyéket illeti, ott a megyei tanács koordinálja az intézkedésben érintett szer­veket. A beilleszkedést szol­gálja, hogy az Állami Bér­és Munkaügyi Hivatal — a magyar állampolgárokkal Tárcaközi Bizottság tagja­azonos módon kell elbírál- ként — megbízta a Munka­ni. Mivel a cél az, hogy a ügyi Információs Központot, külföldi állampolgárok le- hogy tájékoztassa a tanácso­hetőleg szakképesítésüknek kat a munkavállalási és megfelelő munkakörbe ke- szálláslehetőségekről. Jelen­rüljenek, ezért ne csak el- leg öt városban: Budapes­foglaltságot ajánljanak fel, ten, Debrecenben, Szegeden, hanem lehetőleg a szakterü- Nyíregyházán és Békéscsa­letükön helyezzék el őket. bán létesítettek átmeneti Az érvényes jogszabályok szálláshelyeket, módot adnak arra, hogy a Az Állami Tárcaközi munkáltatók a román ál- Bizottság egyébként azt ja­lampolgárságú dolgozók szú- vasolta, hogy a tanácsok a mára is igénybe vegyék az lehetőségeikhez mérten, a gocs — Arpádhalom társ­községgel —, mint nagyköz­ségi közös tanácsok, továbbá Szegvár nagyközségi, Rösz­ke, Szatymaz, Zsombó köz­ségi, illetve — Pusztamér­ges — öttömös társközség­gel — községi közös taná­csok. — Miért jobb egy község­nek, ha ott kétszintű a köz­igazgatás? — Mindenekelőtt: tovább bővül a tanácsok hatóköre. környezetvédelemre és nem utolsósorban az igazgatásra. — A közvetlen megyei irányítás nem jelent-e köz­vetlen megyei beleszólást is? — Ha így lenne, derékba törnénk minden demokrati­kus törekvésünket. A két­szintű közigazgatás nem­csak a községeknek jelen* változást, de a megyei taná­csi vezetésnek is. Teljesen növekszik az önállósága, más munkamódszereket kö­erősödik önkormányzati jel- vetünk mi is. Legfőbb fel­lege. De hogy konkrétabb adatunk a helyi tanácsi legyek: az említett községek munka szükség szerinti segí­április l-jétől a városokéval tése a kapott jogkörök mind közel azonos hatásköröket, rr-aradéktalanabb ellátására, jogosítványokat kaptak. A Így, akár felsőfokú beisko­decentralizációval a lakos- lázással a vezetés színvona­ság valamennyi tanácsi ál- Iának erősítése, megyei fel­lamigazgatási ügyét helyben készítő tanfolyamok szerve­intézik, legyen az gyámügy, zése, illetve menet közben a kisajátítás vagy más első fo- szakigazgatasi szervek mind kú hatóuági intézkedést alkalmasabbá tétele felada­igénylő feladat. taik ellátására, a közmegelé­— Bár megfelelően elöké- gedést kiváltó együttmúkö­szített, az érintettekkel több- désre. Ugyanilyen fontos az Számítástechnika a geodéziában A számítógépek, a számí­tástechnika a fejlett orszá­gokban ma már a gazdaság, a közigazgatás, de még a kultúra területén is jelen van. A tanácsi igazgatás sem nélkülözheti korunk tudományának áldásait, hi­szen a nyilvántartás, az adatközlés, a változások be­jegyzése rendkívül sok em­beri munkát igényel. Az adathalmazt pedig a gép lenéssel együtt modellezze, nyi terület adatait s ehhez megadja a szüksé- mázza. Ügynevezett ges információkat. tartal­digitá­lis térképeket készítettek, ami azt jelenti, hogy a Papp Gyula, a szegedi megfelelő program lehívásá­városi tanács elnöke meg­nyitó beszédében elmondta, a tanácsi igazgatásban nagy tömegű manuális munkát lehet helyettesíteni számítógépekkel. Szerencsé­re ma már a gépek ára is lehetővé teszi, hogy a leg jóval könnyebben tudja szélesebb körben alkalmaz­„fejben" tartani, mint az zák őket. Megoldhatóvá ember. Van tehát megoldás- vált, hogy a városok infra­ra váró feladat bőven, struktúráját Ezért rendezték meg teg- tervezzék. Szeged — nap délelőtt Szegeden, a vá­rosi tanács klubjában a tér informatikai szakmai napot, és vállalt Győr városával együtt — út törő szerepet De mi is az a térinforma­tika? A településirányitási műszaki információrend­szer célja, hogy egy telepü­lés és vonzáskörzete műsza­matikai rendszerek kidolgo­zásában és gyakorlati hasz­nosításában. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat ugyanis Szeged ki információit tárolja, közigazgatási területére dol­méghozzá egységes geomet­riai alapokon nyugvó rend­gozta ki azt mintarendszert szerben. A szisztéma képes sőbb alapja lehet val a képernyőn megjelenik a kívánt térképrészlet. Ezen a térképen naprakészen le­het bejelölni a változáso­kat, módosításokat. Valószí­nűleg forradalmasíthatja mindez a földhivatal mun­káját. Egyelőre még kísérleti jelleggel működik a térin­számítógéppel formatikai rendszer. A teg­napi, szegedi rendezveny hozzájárulhat, hogy ne csak kapott elm«letk^nt. hanem a gya­tórinfor- korlatban is hasznosítható legyen a számítástechnikai szakemberek újdonságd. Ennek később a lakosság is hasznát veheti, hiszen pon­tos, naprakész információ­kat kaphat. Nem véletlen, hogy — többek között — a rendszer két alapkövetel­aktualitás és a a kísérleti amely ké­más ha- ^enye: az lutelesseg. rá, hogy egy várost, annak sonló számítógépes megol­területén levő utakat, föld- dásoknak. Ez a program- A szakmai nap résztvevői területeket, vezetékeket és rendszer a város és környé- délután konzultáción vet­épületeket a térbeli megje- ke, összesen 34 ezer hektár- tek részt. S. Z. Valamennyi társadalmi juttatásra való jogosultság (betegségi, anyasági, nyug­díj) — bár előzetes munka­viszonyhoz kötődik — tar­tamába beszámítható a meg­felelően igazolt romániai munkaviszony is. Azok a külföldiek, akik már dol­goznak, családi pótlékot kap­hatnak, keresőképtelenség esetén pedig táppénzre jo­gosultak. Megilleti őket a terhességi, gyermekágyi se­gély, a gyermekgondozási díj. Mi lesz azokkal a gyere­kekkel, akik most már ma­gyar iskolában akarnak ta­nulni? Ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a tartózko­dási engedély birtokában nincs megkülönböztető elbá­nás. Beiratkozhatnak az is­kola megfelelő osztályába, a hiányzó okmányokat az igaz­gató előtt tett írásos szülői nyilatkozat pótolhatja. Az egyetlen kivétel: megfelelő előzmény hiányában érett­ségihez a középiskola teljes utolsó évfolyamát Magyar­országon kell elvégezniük. Az ATB javasolja, hogy a magyarul nem tudó gyereke­ket nemzetiségi iskolába ve­gyék fel. Az engedéllyel Magyaror­szágon tartózkodó külföldi állampolgárok beilleszkedé­sének, megfelelő életkörül­ményeik megteremtése el­sősorban állami, tanácsi fel­adat. Ugyanakkor szükség van a társadalom segítő köz­reműködésére. Ez a segítő­készség sokoldalúan nyilvá­nul meg a különböző válla­latok, szövetkezetek, intéz­mények, egyesületek, baráti társaságok, alkalmi csopor­tosulások és magánszemé­lyek részéről. A társadalmi összefogás szervezésére, az állami, ta­nácsi tevékenységgel való összehangolására az ÁTB a Magyar Vöröskeresztet kér­te fel. A Vöröskereszt köz­ponti OTP-csekkszámlát nyi­tott, fogadja és elosztja a ruha-, bútorsegélyeket. A Vöröskereszt által szervezett társadalmi összefogás mel­lett már eddig is elismerés­re méltó segítőmunkát vé­geztek a különböző egyhá­zak — emelték ki az MTI— Press számára adott tájékoz­tatás során, az Állami Tár­caközi Bizottság illetékesei. )

Next

/
Thumbnails
Contents