Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-20 / 93. szám

Níx (o ím, Ú 78. évfolyam, 93. szám 1988. április 20., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Munkaerőhelyzet, foglalkoztatási prognózis A munkaerőhelyzet alakulását továbbra is az jellemzi leginkább, hogy egyidejűleg tapasztalható munkaerőhiány és foglalkoztatási gond. Ez — tekintettel a különböző országrészek eltérő termelési szerkezetére, fejlettségére — nem egyszerűsíthető le a különböző ágazatokra, szakmák, netán vállalatok eltérő konjunkturális helyzetére; a megyei tanácsok, munkaügyi szolgáltató irodák nyilvántartásai nyomán kirajzolódó kép szembeszökően láttatja, hogy helyenként olyan képesítésű szakemberekre lenne szükség, amilyenek másutt csak üggyel-bajjal tudnak elhelyezkedni. A megyei statisztikák szerint egyébként részességében csaknem mindenütt munkaerő-kereslet van, jóllehet a betöltetlen munkahelyek száma az egy esztendővel ezelőttihez, de még ez év elejéhez képest is csökkent. A kivétel Hajdú-Bihar, ahol most 500-zal .több álláslehetőséget kínálnak, mint az év kezdetén; jelenleg csaknem 1700 dolgozóra, többségükben szak- és betanított munkásra lenne szükség. S íme az ellentmondás: a megyei munkaügyi szolgáltató irodában 600 munkanélkülit tartanak nyilván, H0 százalékban segédmunkásokat, s mivel számukra csak 118 álláslehetőséget kínálnak, többségük elhelyezkedése a megyében szinte lehetetlen. A hasonló helyzetű emberekből a legtöbbet Borsod-Abaúj-Zemplénben tartják nyilván, ahol ugyan 2100 embert vennének fel a megye vállalatai — elsősorban esztergályosok, hegesztők, géplakatosok, vájárok jelentkezesét várják —, ugyanakkor 2500 munkanélküli keres állást, 90 százalékban csak segédmunkára alkalmas, mindössze 3—4 általános iskolai osztályt végzett emberek. Persze, azt sem lehet állítani, hogy mindenki, akinek szakmája van, válogathat az állások között. Békésben például a betöltetlen munkahelyek száma meghaladta a munkára várókét, ám hozzávetőleg 500 fiatal — a tavalyi végzett 10 ezer közül — nem tudott szakmájában elhelyezkedni, ami a tervezési hiányosságokat is jelzi. Végül is milyen szakembereket keresnek a munkáltatók? A szakmunkások közül leginkább a vasasszakmában dolgozókat — a borsodi példában említetteken kívül marósokat, víz-, gáz-, központifűtés-szerelőket, műszerészeket —, továbbá villanyszerelőket és elektroműszerészeket, s építőipari szakmunkásokat, ácsokat, kőműveseket, bádogosokat, burkolókat. Keresik a vájárokat a mecseki bányavidéken, a Komárom és Veszprém megyei bányáknál, ugyanakkor Nógrádban attól tartanak, hogy a szénbányák szanálása kedvezőtlenül hat a munkalehetőségekre. A diplomás szakemberek iránt szinte mindenütt kereslet mutatkozik vidéken. Bekesbe például évente, mintegy 1700 felsőfokú képesítésű szakembert várnak, ám az állásoknak többnyire csak a felét tudják betölteni; égető a szakemberhiány az egészségügyben és az oktatásban. A jelentkezőknél nagyobb létszámban lenne szükség pedagógusokra és szakorvosokra Borsodban. Ugyanilyen szakembereket, továbbá közgazdászokat és diplomás agrár szakembereket várnak Fejérben. (Érdekes, hogy éppen ez utóbbi pályán mutatkoznak elhelyezkedési gondok az ország egyik legnagyobb mezőgazdasági megyéjében BácsKiskunban, főként a Helvéciái Állami Gazdaságnál és a Zöldséglermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalatnál történt leépítések következtében.) Nógrádban négyszer annyi pályakezdő diplomást foglalkoztatnának, mint ahányan legutóbb jelentkeztek; 143 pedagógusra, 11 orvosra, 27 üzemgazdászra és 13 gépészmérnökre lenne szükség. Ezzel szemben szinte lehetetlen a frissen végzett jogászok, gyógyszerészek és pedagógusok elhelyezkedése Csongrád megyében, ezek a szakmák ugyanis a szegedi székhelyű képzés miatt teljesen teli tettek. Egy megyén belül is tapasztalható hasonló anomália: Baranyában például számos településre várnának fiatal pedagógusokat, közgazdászokat, építő üzemmérnököket, ám ezek a szakemberek főként Pécsett szeretnének elhelyezkedni, ahol aligha jut mindöjüknek állás. A termelési szerkezet módosításához szükség van az újabb termékek előállításához értő jól képzett szakmunkásokra. Fejér megyében például az utóbbi 2 esztendő során csaknem ezer dolgozót, zömükben betanított munkásokat képeznek át más munkára, s arra is van példa, hogy a mezőgazdaságban, a termelés korszerűsítésével fölöslegessé váló emberek számára szervezték meg az ipari szakmunkásképzést. Borsodban az Özdi Kohászati Üzemek, a megyei tanács munkaügyi osztálya, valamint a munkaügyi szolgáltató iroda összefogásával megszervezték a munkanélküliek szakmai képzését; a kezdő csoport^ ban 36-an vesznek részt, az intenzív 12 hónapós oktatás során megtanulják a hegesztő, illetve esztergályos szakmát. A tanulási időre havi három és félezer forintos fizetést, továbbá utazási kedvezményt kapnak. A nagyvállalatoknál — például a Lenin Kohászati Müvekben — már eddig is indítottak, s ezután is szerveznek átképző tanfolyamokat, hogy több szakmával rendelkező dolgozókkal sikeresen megoldhassák a változó termelési feladatokat. Heves megyében itöbb mint 500 dolgozó vett részt eddig átképző tanfolyamokon. Komárom megyében az érettségizettek számára szerveznek adatrögzítő, programozói képesítést nyújtó tanfolyamokat, az állami átképzési támogatás igénybevételével; a kurzuson egyelőre 150-en vesznek részt. Nyíregyházán érettségizett lányoknak szervez a munkaerő-szolgálati iroda számítógépkezelői tanfolyamot. A Baranya Megyei Tanács a megyei kórházzal és az egészségügyi szakiskolával összefogva — a Szociális és Egészségügyi Minisztérium, valamint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal támogatásával — az országban elsőként szociális egészségügyi szakképzést szervez az érettségizett, de tovább nem tanuló fiatalok számára. A 10-15 hónapos időtartamúra tervezett tanfolyam hallgatói képzésük idejére is kapnak bért, s majd minősített szakápolóként helyezkedhetnek el az egészségügyi intézményekben. A Magyar Selyemipari Vállalat tolnai leányvállalatánál hiány van a fonónőkből, ezért vállalkoztak szakképesítés nélküliek képzésére, illetve más szakmákban dolgozók átképzésére, jelentkező azonban még nem akadt, holott a Tolna Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál az utóbbi időben megfordul 300 munkát kereső között számos nő is van. Csongrádban szakképesítés nélküli segédmunkások számára tették lehetővé, hogy sütőipari, illetve kőműves szakmunkás képesítést szerezzenek; az átképző tanfolyamok folynak. A megyei tanács munkaügyi osztálya a minap levélben értesített 247, 2 hónapnál régebben munka nélkül levő személyt, hogy jelentkezzen a szervezendő újabb szakmunkásképző tanfolyamokra. A szakma nélküli képzetlen emberek számára egyébként szerte az országban megszervezték a közhasznú munkát; több ezren dolgoznak a közterületek tisztántartásán, vesznek részt a parkok gondozásában, közműépítésben. Kurszk-Robix Kooperáció Megérkezett az első öntvényszállitmány Kurszkból a Robix Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalathoz, s ezzel egy időben útnak indítottak 180 kistraktort a Szovjetunióba. A kurszki traktoralkatrészgyár és a veszprémi üzem a múlt év második felében kötötte meg a kooperációs szerződést, és élve a közvetlen kapcsolat előnyeivel, igen gyorsan fel is készültek az együttműködésre. A megállapodás értelmében a kurszki partner évente 30 ezer darab alkatrészöntvényt szállít, és ennek fejében 2400 kistraktort kap. Nyikolaj Rizskov látogatásának második napja Gyárlátogatással folytatódott kedden Nyikolaj Rizskov magyarországi programja. Az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjá, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány meghívására hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban, a kora reggeli órákban a Tungsram Rt. budapesti gyárát kereste fel. A vendéget és kíséretének tagjait, köztük Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettest, Nyikolaj Pugin gépkocsiipari minisztert. Anatohj Lukasovot, az Állami Tervbizottság elnökhelyettesét és Borisz Sztukalin nagykövetet a magyar vendéglátók, Grósz Károly miniszterelnök, Marjai Józséf miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipa ifi miniszter, Rajnai Sándor nagykövet, illetve Újpest párt- és állami vezetői fogadták a nagy múltú vállalat központjában. A gazdálkodás főbb adataival, a fejlesztési elképzelésekkel Gábor András (Folytatás a 2. oldalon.) A jövőre gondolnak Fásítási ankét Rúzsán Az erdő, a fa, az egészséges és szép környezet nemcsak egy-egy gazdaság, hivatal ügye. Mindannyiunknak több-kevesebb köze van hozzá. A fásítási hónap keretében tegnap, kedden Rúzsán megtartott megyei ankéton Kiss Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője bevezetőjében elmondta, hogy az iparosodás, a népességnövekedés, a természettől idegen anyagok elszaporodása világméretű profilémákat vet föl. A fejlődő országok trópusi őserdői fogytán az emberiség oxigénje lesz kevesebb, a fejlett ipari országokban a környezetet romboló tényezők az egészséget veszélyeztetik. A vészjelzéseket nekünk is észlelnünk kell, hisz a mi környezetünk terhelése is fokozódik. A fára nemcsak mint ipari nyersanyagra tekintünk, hanem a környezetet védő szerepét is egyre inkább hangsúlyozzuk. Évszázadokkal ezelőtt az Alföldön kisebb foltoktól eltekintve, nem volt lényegei: erdőterület. A homoki térségben eleink a futóhomok megfékezésére telepítették az első erdőket. A felszabadulás után a tervszerű erdőgazdálkodás nyomán duplájára nőtt a terület. A termelőszövetkezetekben a szántóföldi növénytermesztésre kevésbé alkalmas határrészeket az utóbbi években egyre nagyobb mértékben hasznosítják ily módon. A nagyüzemi mezőgazdaságban a nagy gépek nagy táblákat követeltek, így sok fasor, erdősáv áldozatul esett. Napjainkban a szél akadálytalanul hordja a termőföldet, emiatt ismét az erdősáv-telepítések korát éljük. Először Hódmezővásárhely térségére született egy átfogó terv a probléma megoldására, ezután Szeged körSzükség van a bérreformra Kedden a Magyar Sajtó Házában Halmos Csaba államtitkár, az Állami Béres Munkaügyi HivataL elnöke tájékoztatta az újságírókat a foglalkoztatáspolitika jelenlegi helyzetéről, a borpolitikáról, továbbá a tervezett bérreformról. Halmos Csaba leszögezte, hogy hazánkban olyan bérreformra van szükség, amely nem igényel nagyobb pénzeszközöket, sőt jövwJelmet termel. Az ÁBMH véleménye szerint a bérreform nem kötődhet egy meghatározott naptári időponthoz, hiszen (ez egy folyamat, amelynek célja, hogy az eddigitől eltérő mechanizmust hozzon létre a bérpolitikában. A bérreform kidolgozásakor óhatatlanul szükség van az utóbbi húsz év hibás bérpolitikai lépéseinek feltérképezésére, elemzésére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bérpolitikának nem alakult ki sajátos arculata, funkciói a változó gazdaság, politikai prioritások függvényében módrjiultak. Hiba volt, hogy nem ismerték fel: a bér önmagában nem pusztán gazdasági, hanem egyszerre gazdasági, politikai és társadalmi kategória. M.ndez törvényszerűen vezetett a torz kereseti arányok kialakulásához. Az államtitkár hangsúlyozta: ha rem indítjuk el 1989-től a bérreformot — ami tulajdonképpen a teljes bérpolitikai mechanizmuis újragondolása és új alapokra helyezése —. akkor veszélybe kerül a stabilizációs és kibontakozási program. Áttérve a másik témára, Halmos Csaba feltette a kérdést: van-e egyáltalán nálunk foglalkoztatáspolitika. A válasz: húsz év óta fi ioglalkoztatáspolitika egyetlen célja, hogy Magyarországon ne legyen munkanélküliség. Ezzel csak azt sikerült elérni, hogy a világon az elsők között va gyünk a női foglalkoztatottság terén, ugyanakkor igen alacsony termelékenységi színvonal alakult ki. Aktív foglalkoztatáspolitikára és ehhez igazodó korszerű, rugalmas munkaerőpiacra van 67ükség — hangsúlyozta az államtitkár. Ma már nem lehet vitatni, hogy nálunk is megjelent a munkanélküliség, s olyan méreteket öltelt, hogy ném lehet egyszerű elhelyezkedési gondként kezelni. A nemzetközi szákirodalom szerint az tekinhető munkanélkülinek, aki munkát keres és az erre illetékes szervek sem tudnak segítséget nyújtani számára. Pontos számot nem lehet mondani a hazai munkanélküliségről. Tavaly 11 ezren kerültek az elhelyezkedni nem tudók listájára. További tízezren — bár munkát nem kaptak — nem járultak hozzá, hogy nyilvántartásba vegyék őket. A becslések szerint újabb tízezren vannak, akik nem dolgoznak, de nem is jelennek meg a munkaerő-szolgálati irodákban. Igy együttesen 30 ezerre tehető a hazai munkanélküliek száma. Egy ipari felmérés szerint a következetesen végrehajtott szerkezetátalakítás 100— 150 ezer munkahely megszüntetésével jár. Többféle módon is igyekeznek könypyíteni az elhelyezkedési gondokon. Az elmúlt időszakban tízezren vettek részt átképzésben, ugyanennyien sajátítottak el új szakmát. Az átképzési támogatást az eddiginél szélesebb körre terjesztették ki. nyéke, majd más körzetek is sorra kerülnek. A Rúzsai Népszabadság Tsz üzemi keretek között most alakítja ki komplex erdősávos védelmi hálózatát, kezdeményezésük úttörő jelentőségű. A községben tervezik egy 20 hektáros őshonos alföldi fafajgyűjtemény létesítését. Rada Antal, a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának osztályvezetője kirejtette, hogy az erdészek és a mezőgazdászok rövid távú érdekei olykor eltérőek, de az együttműködésük távlatokban eredményekkel kecsegtet. Magyarország erdőterületének aránya az utóbbi negyven évben 12 százalékról 18-ra nőtt. Az erdő haszna sokrétű, nemcsak mint ipari nyersanyag, hanem a levegő felfrissítője, a talajvizek szűrője, az aszályos klíma ellenszere. Az emberek kikapcsolódásának 120 ezer hektár parkerdő ad esztétikus környezetet. Ezt tervezik a jövőben a duplájára növelni. A társadalmi fásítási mozgalom keretében 8 millió facsemetét ültettek el a lakóhelyek környezetében, az erdészetek 220 millió facsemetét raknak földbe az idén. A kilencvenes években megduplázzák az erdősítés ütemét, a tervezett terület 150 ezer hektár. A lényeg az, hogy faültetö nekibuzdulásunk ne csak szalmaláng legyen, az ápolás hétköznapibb munkái időt és pénzt igényelnek, s ez is legalább olyan fontos. Göbölös Antal, a Kecskeméti Erdőfel ügyelöség igazgatója a Rúzsai Népszabadság, az Asotthalmi Felszabadulás és a Kisteleki Üi Élet Tsz képviselőinek az Eredményes Fásításért Emlékplakettet adta át. A MÉM Erdészeti és Faipari Hivatalának Dicsérő Oklevelét kapták: Erdei Miklós, az Agrober szakosztályvezetője. Hlovács Pál, a Csongrádi Állami Gazdaság erdésze. Csorba Ferenc, a Pusztaszeri Hét Vezér Tsz erdész?. Széli István, a Szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz kertészeti ágazatvezetője és Magyar János, a Balastyai Móra Tsz növénytermesztési ágazatvezetője. A rendezvény a rúzsai általános iskolások színvonalas műsorával, és a művelődési ház előtt emlékfaültetéssel ért véget. T. Sz. I. 1 1 ,