Délmagyarország, 1988. április (78. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

jVilílÉ* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YA 78. évi'olyam, 89. szám 1988. április 15., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Az országos pártértekezletre készülve Tanácskozott a Szeged városi pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bi­zottsága tegnap, esütörtökön délután, I'raknóy Gábor tit­kár elnökletével ülést tartott. A testület megtárgyalta az MSZMP országos értekezletének állásfoglalás-tervezetéről folytatott alapszervezeti és testületi viták tapasztalatairól szóló jelentést, amelyet Székely Sándor első titkár terjesz­tett elő, majd a testület zárt ülésen ajánlásokat tett a pártértekezlet szegcdi küldötteinek névsorára. A tanácsko­záson részt vett Apró Antal, az MSZMP KB tagja, Bcse­nyei Zoltán, a Központi Bizottság munkatársa és Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. A városi pártbizottság elé terjesztett jelentés megálla­pítja, hogy a szegedi párt­szervezetek tagsága, a társa­dalmi-politikai kérdések iránt érdeklődő közvélemény egyetértéssel fogadta az MSZMP KB múlt év decem­beri, a párt országos értekez­letének összehívásáról szóló döntését. Az év elejétől a pártszervezetekben folytatott vitákon, a tagkönyvcserével összefüggő beszélgetéseken is sokan azzal az igénnyel mondtak véleményt, hogy ré­szesek legyenek a pártérte­kezlet politikai mondanivaló­jának kialakításában. Ilyen előzmények után az a véle­mény alakult ki, hogy kevés idő állt rendelkezésre a do­kumentum megvitatására. Ugyanakkor az elmúlt héten megtartott rendezvényeken a párttagok többsége részt vett, különböző fórumok, testüle­tek üléseire nagy aktivitás, konstruktív vita volt a jel­lemző, sok konkrét észrevé­tel. javaslat fogalmazódott meg. A véleménynyilvánítást az erőteljes, kritikus hang­nem, egyúttal az ország sor­sáért, a párt jövőjéért érzett felelősség és aggodalom jel­lemezte. Sokan így adtak hangot véleményüknek: vál­lalják a társadalmi kibonta­kozást. a párt megújulása érdekében a nehézségeket, feladatokat, de ehhez egyér­telműbb, határozottabb, vi­lágosabb és reálisabb célok kijelölését, konkrétabb fel­adatmeghatározást várnak. A vitában résztvevők szóvá tették az egyes fejezetek ki­dolgozottságának -eltérő mélységét, azt, hogy mig né­hol részkérdéseket is szabá­lyoz, addig más területeken sommás megállapítások, a korábbi dokumentumokból jól ismert általánosságok fo­galmazódnak meg. Sokan úgy vélik, hogy a dokumentum­tervezetben keverednek a cél-feladat-eszköz elemek. Főként a második fejezet egyes részeire jellemző, hogy megmarad az állásfoglalás a politikai deklaráció szintjén, a tennivalók, a végrehajtás feltételeinek körvonalazása hiányzik. ezért mozgósító ereje gyenge. A párttagság veleménye szerint a pártér­tekezleten pontosan és követ­kezetesen tisztázni kell vi­szonyunkat korábbi dönté­seinkhez, főként a XIII. kongresszus határozataihoz. Hangsúlyosan vetettek fel a vitákban a garanciák és a fe­lelősség kérdését. Megfogal­mazták, hogy a párt hitelét, a politika szavahihetőségét ve­szélyezteti az irreális, a vég­rehajtás valóságos feltételei­vel nem számoló cél és fel­adatkijelölés. a következet­len megvalósítás, a döntések szükséges és folyamatos kor­rekciójának késlekedése vagy elmaradása, az egyéni és kollektív felelősséget osz­szemosó magatartás. Elen­gedhetetlen a jelenlegi hely­zet kialakulásához vezető okok reális számbavétele. Az állásfoglalás-tervezet egészére vonatkozó általános megjegyzések mellett a je­lentés tartalmazza az egyes részekhez fűződő konkrét ja­vaslatokat is. Most idézzünk ezekből. A bevezető rész megítélésére az erőteljesen bíráló, de mégis elismerő hangnem a jellemző. Öröm­mel üdvözlik azért is, mert a múlt értékelésében több ön­kritikára való hajlamot és törekvést lehet felfedezni. E pozitívumokon túl azonban a helyzetértékelést általában kidolgozatlannak vélik. A véleményt nyilvánítók több­sége a politikai vezetést az utóbbi másfél évtizedben el­követett hibákért tartja fe­lelősnek. elsősorban azért, mert nem érvényesítette a hetvenes és nyolcvanas évek­ben született elméleti felis­meréseket a gyakorlatban. Emellett taktikai okok mi­att túlértékelte az 1984-es esztendő eredményeit, ami­nek következményei a XIII. kongresszus megvalósíthatat­lan határozatai voltak. Elma­radt a politikai intézmény átalakítása, s nem vette fi­gyelembe az objektív ténye­zők között a társadalmi felté­teleket. a demográfiai hely­zetet és az iskolázottság, a művelődés nem kielégítő szintjét. A felelősség kérdés­körével kapcsolatban egyön­tetűen várják a párttagok, hogy az országos pártérte­kezlet az elmúlt másfél év­tized hibás döntéseiért meg­állapítsa a személyes felelős­séget is, és levonja a szüksé­ges következtetéseket Ezzel összefüggésben az alapszer­vezetek többségében kifej­tették — tisztázni kellene például azt, hogy a döntése­ket mért nem lehetett végre­hajtani? A kiváltó okok elemzése és az ebből levont következtetések nélkül nem várható a jövő reális felada­tainak meghatározása — hangzott el a viták során. Az állásfoglalás-tervezet első fejezetéhez kapcsolódva a párttagság véleménye sze­rint a megváltozott társadal­mi-gazdasági viszonyok, a szocializmus építésének új feltételei és körülményei megkövetelik a politikai in­tézményrendszer átfogó re­formját. E reformfolyamat élén a pártnak kell állnia. A párttagok úgy látják, hogy csak egy reális szocializmus­kép kimunkálásával, az alap­vető ideológiai kérdések marxista—leninista megvála­szolásával. a politika alakí­tásának alulról felfelé épít­kező gyakorlatának alkalma­zásával és a pártdemokrácia következetes érvényesítésé­vel tudja a párt vállalt fel­adatait teljesíteni. A dokumentum második, gazdaságpolitikával foglalko­zó fejezetéről egyöntetű vé­lemény. hogy ez a legkevés­bé kidolgozott. A korábbi és itt megismételt célok követ­kezetes végrehajtásának igé­nye igen élesen, nyomatéko­san vetődött fel. Sürgetik a végrehajtás, az egységes cse­lekvés feltételeinek és esz­közrendszerének megterem­tését. A gazdasági reform folytatásában, annak szüksé­gességében egyetértés mutat­kozott. Hangsúlyozták példá­ul azt, hogy a gazdálkodás agyonszabályozott, áttekint­hetetlen keretei sok esetben akadályozzák az ésszerű dön­tések meghozatalát, a haté­kony megoldásokat. Heves vita bontakozott ki az állás­foglalás-tervezet szociálpo­litikára vonatkozó megfo­galmazásairól. Egyöntetűek a vélemények abban, hogy nagy szükség van a rászo­rultság elvén nyugvó, egy­séges, mindenkire érvényes szociálpolitikai rendszer ki­dolgozására, működési felté­teleinek megteremtésére. Sú­lyos ellentmondást érzékel­nek a párttagok az egész­ségmegőrzés társadalmi programja, a népesedéspoli­tika deklarált céljai és a va­lóság között. Hasonlóan kri­tikával fogadták a lakás­helyzetről szójó részt is. A vitában résztvevők egyet­értenek azzal, hogy az ér­telmiség társadalmi szerepét a korábbiaknál hangsúlyo­sabban fogalmazza meg az állásfoglalás-tervezet. E­mellett az alapszervezetek széles körében hiányolták azt, hogy más társadalmi osztályok, rétegek, csopor­tok változó helyzetének, sze­repének felvázolására nem vállalkozott a dokumentum. A tervezet harmadik feje­zetéhez fűzték a legkevesebb észrevételt a viták 6orán. Ez azt jelenti, hogy a párt és kormány aktív nemzet­közi tevékenységét elismeri és támogatja a párttagság, egyetért a tervezetben sze­replő megállapítások és cé­lok túlnyomó többségével. Írásunkban természetesen nem törekedhettünk a tel­jességre. a jelentés minden pontjának, minden fölveté­sének érzékeltetésére, de ta­lán az eddigiekből is kide­rül. hogy a rendelkezésre álló idő alatt rendkívül ala­pos munkát végeztek párt­szervezeteink. Ez az aktivi­tás jellemezte a tegnapi ta­nácskozást is, hiszen Szé­(Folytatás a 2. oldalon.) íörlénelmi jelentőségű megállapodás Afganisztánról A Genfi Nemzetek Palo­tájának tanácstermében csütörtökön aláírták az Af­ganisztánról szóló megál­lapodásokat. A szerződések afgán—pakisztáni—szov­jet és amerikai aláírói egy súlyos regionális válság végleges, közös erővel tör­ténő felszámolását remé­lik. A megállapodás előirá­nyozza a szovjet csapatok kivonását, a külső beavat­kozás megszüntetését és a menekültek problémájának rendezését. A megállapodá­sokat afgán részről Abdul Vakil külügyminiszter, pa­kisztáni részről Zain Nurani külügyi államminiszter irta alá. Az úgynevezett szava­tossági hatalmakat, a szin­tén aláíró Szovjetuniót és az Egyesült Államokat Eduárd Sevardnadze és George Shultz képviselte. A világ minden részéről Genfbe érkezett mintegy 350 újságíró jelenlétében az alá­írók 14,30 órakor léptek be a híres terembe, amelynek közepét asztalok ovális együttese foglalta el. Az el­nöklő ENSZ főtitkár Pérez de Cuellar helye mögött a megállapodások létrejötté­ben kiemelkedő közvetítő szerepet játszó világszerve­zet kék zászlóját helyezték el. Ott ült Diego Cordovez főtitkár-helyettes is. Az egyik oldalról az afgán, a másik oldalról a pakisztáni küldöttség érkezett, valami­vel később szintén más-más bejáraton a szovjet és az amerikai delegáció lépett be. Pérez de Cuellar a felek erőfeszítéseit méltató rövid nyilatkozatában felszólította őket az okmányok aláírá­sára. Erre úgy került sor, hogy első ízben ültek egy­más közelében az afgánok és pakisztániak. A nemzet­közileg is általánosságban történelminek minősített aktus pillanatában hozták nyilvánosságra a megálla­podások szövegét. Afganisztán és Pakisztán a kölcsönös kapcsolataik elveiről, kiváltképpen a be nem avatkozásról szóló megállapodásukban kinyil­vánítják, hogy normalizálni kívánják kapcsolataikat és elő akarják mozdítani jó szomszédságukat és együtt­működésüket. Nemzetközi fuvarozás, helyi közlekedés Értékelték a Tisza Volán munkáját A szegedi Tisza Volán munkáját legutóbb 1983-ban a Volán Tröszt értékelte, amikor azt a megállapítást tette összegzésül, hogy a vállalati gazdálkodás legjel­lemzőbb vonása a rugal­masság, a változó viszo­nyokhoz való gyors alkal­mazkodás. Teljesítményük évről évre növekedett, s az 1984-es nyereségcsökkenés kivételével az szintén emel­kedett. Az azóta eltelt öt év munkáját most a Közle­kedési Minisztérium Jel' ügyeleti cs ellenőrzési fő­osztálya vizsgálta. Tapasz­talatai összegzésére tegnap, csütörtökön délelőtt a vál­lalat munkásszállójának ta­nácstermében került sor. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Klézl Róbert köz­lekedési miniszterhelyettes, a megyei és városi párt­bizottságok képviseletében Bartha László és Fraknóy Gábor titkárok. Először Kardos János, a vállalat igazgatója arról be­szélt, hogy a vizsgálat kor­rekt és segítőkész volt. A szakmai vitákon bizonyos kérdésekben a jobbító szán­A városi tanács vb ülése Tegnapi ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága — az előterjesztések sorá­ban — elfogadta az idei évre szóló lakáselosztási tervet, s a fiatalok ottho­nában és a szobabérlők há­zában elhelyezendók név­jegyzékét. összesen 11,8 mil­lió forintértékben vissza nem térítendő támogatást és ka­matmentes kölcsönt juttatott közel 150 igénylőnek, s el­számoltatta a pénzügyi osz­tályt a múlt évi pénzmarad­vány és a költségvetési tar­talék felhasználásáról. Kí­sérletként a Fodor József Élelmiszeripari Szakközép­iskolát jelölte ki a vb az ügynevezett béralap-kötött­ségtől mentes gazdálkodás szegedi kipróbálójául A testület módosította a Tolbuhin sugárüti, kiemelt ellátást biztosító otthon gondozási dijait, melyek az ezután beköltözőket érintik, s javaslatot fogadott el a Társadalmi Munkáért ki­tűntető jelvény és plakett idei jutalmazottjairól. Ideig­lenes bizottságot alakított a vb a tanácsi irányítású hát­térszervezetek működésének korszerűsítésére. A pályájukat kezdő, pon­tosabban első munkahelyü­ket kereső fiatalok elhelyez­kedési lehetőségeit is szám­ba vette a végrehajtó bi­zottság, majd jelentést foga­dott el a Szegeden és a vá­roskörnyéki községekben működő egyesületek állami felügyeletéről. Az ülés napi­rendjén szerepelt, közérdek­lődésre számot tartó jelen­tések, beszámolók és tájé­koztatók ismertetésére la­punkban visszatérünk. •dékú, a közeljövő felada­tainak meghatározása is szerepelt. Hangsúlyozta, hogy a vállalati decentraliz­mus visszafordíthatatlan fo­lyamat és semmilyen posz­ton nem lehet a középszerű­séget elfogadni. Az alkotó­szellemű, folyamatosan meg­újuló műszaki vezetők gár­dája 174-en, diplomával ren­lielkieznek és 50 százalé­Kuk harminc éven aluli. Ennek köszönhető, hogy a Közlekedési Minisztérium­hoz tartozó vállalatok leg­jobb újítói évek óta közü­lük kerül ki. Az igazgató beszélt a vállalat nemzet­közi fuvarozásának kiemel­kedő eredményeiről, a ha­zai, 'helyi sikerekről, de a gondokról is. A személyszállítás növekvő igényeit nem minden eset­iben tudták kielégíteni. A buszok állapotának javítá­sát, a zsúfoltság enyhíté­sét, a lakossági szolgáltatás színvonalának emelését tár­sadalom poli ti kai kérdésnek kell tekinteni a jövőben. A gépkocsivezetők utánpótlása is gondot okoz és a válla­lat műszaki hátterét is erősí­teni kell. Nincs még igazi marketing sem. Az 1988-ban életbe lépett pénzügyi és gaz­dasági szabályozók változásai felkészülten érték a vá'lilatot, az adó és bér kérdésében az országosan is magas szín­vonalon működő számítás­technikai rendszernek kö­szönhető. Fajlagos energia­megtakarítás változatlanul 'háromszázalékos és a ke­resetek átlagosan 7—8 szá­zalékkal növekedtek. Üj járművek beszerzésére most sincs elegendő pénz, de a gépkocsigazda-rendszer to­vábbi működtetése nagy se­gítséget jelenthet. A vál­lalat további munkáját 1990-ig az elmaradt infra­struktúra közismert gond­jaival együtt — a KM az ezredfordulóig szóló kon­cepciója és a közúti tör­vényből adódó feladatok határozzák meg. Ezt köve­tően a vállalat gazdasági vezetői, társadalmi politikai és tömegszervezetek képvi­selői mondták el vélemé­nyüket. Klézl Róbert miniszterhe­lyettes összefoglalójában a vállalat tevékenységét jó­nak, a közlekedési szakmá­ban kiválónak és példamu­tatónak értékelte. De föl­hívta a figyelmet az elért eredmények, az elismert nemzetközi tevékenység el­ismerése mellett a felügye­leti és ellenőrzési főosztály összefoglaló jelentésében megfogalmazott javaslatok fontosságára. A személy­szállítás kulturáltságának érdekében a jövőben ki­emelten kell foglalkozni a korszerű forgalomszervezé­si és -irányítási módszerek­kel, a Szegedi Közlekedési Vállalattal való folyamatos együttműködés lehetőségei­vel. Befejezésül a miniszter­helyettes bejelentette, hogy a közlekedési miniszter Kar­dos Jánost, a Tisza Volán Vállalat igazgatóját megha­tározatlan időre megerősí­tette eddig viselt tisztségé­ben. Cx. J. Hámori Csaba Szegeden A József Attila Tudo­mányegyetem bölcsész kari KISZ-vezetőségének meghí­vására tegnap, csütörtökön délután Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottság első titkára Szegedre látogatott. Az egye­tem közpoati épületének auditórium maximumában egyetemi hallgatóknak, ok­tatóknak Hámori Csaba elő­adást tartott az ifjúsági szer­vezet felsőoktatási intézmé­nyekben helyzetéről, idősze­rű feladatairól. A meghívók igényének megfelelően a KISZ első titkára tájékoz­tatót tartott az ország ele­tében jelenleg meghatározó kérdésekről, tennivalókról.

Next

/
Thumbnails
Contents