Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-12 / 61. szám

4 Szombat, 1988. március 12. Márciusi forgatag A 7. általános iskolákban hagyományosan iskolai szü­net nemzeti ünnepünk, már­cius 15. A Balázs Béla Üttö­rnház ezért egynapos progra­mot biztosit a jövő het ked­den kicsiknek és nagyobbak­nak egyaránt. A napot dél­előtt 10 órától a Föltámadott a tenger elnevezésű vetélke­dő megyei döntője és az al­kotóház nyitja. Ezekkel pár­huzamosan a Kis-Pilvax ká­véház várja látogatóit. Ekkor kezdődik az az egész dél­utánig tartó bemutatósorozat ,is, ahol városunk általános iskolainak diákközösségei mutatkoznak be. Elsőnek a Rózsa Ferenc Altalános Is­kola szinjátszócsoportja a Prücsök című népmesét adja elő. Fél tizenkettőig a Tarján IV. Számú Általános Iskoláé a színpad. Fél 11-től angol táncokat láthat a közönség. Tizenegy órától Karinthy Frigyes remekét, a Röhög az egész, osztály című írását vi­szik színpadra. Ezt követi a Tabán Általános Iskola cso­portja, a Gyermeklakodal­mas cífiű népi játék előadá­sával. Ebéd után a Madách Imre Altalános Iskola diákjai me­sejátékkal és színdarabbal szórakoztatják a program résztvevőit, 1 órától. Ettől kezdve 4 óráig ismét nyitva a Pilvax kávéház. Az alkotó­házban pedig a nemezelés, gyöngyfűzés, kokárda-, csá­kó-, tarsoly-. mézeskalács­készítés, valamint a szövés titkait tanulhatják meg az ügves kezű lányok és fiúk. Délután fel kettőtől a Mak­kosházi Általános Iskola néptánccsoportja mutatkozik be, ezt követően mesejáték lesz. francia nyelven. Kettő órától Így legyen címmel ze­nés történelmi játék a Róku­si II Számú Altalános Iskola szín fátszócsoportjának elő­adásában. A Tabán Altalá­nos Iskola tanulói farsangi népszokásokból összeállított műsorral kedveskednek ta­nulótársaiknak. A valóban színes március 15-i forgatag a 3 órakor kez­dődő verbunkos táncokkal zárul a JATE-néptánccsoport közreműködésével. A felsoroltakon kívül az. úttörőházban megrendezett 1848—49-es kiállítás fogadja majd az. odalátogatókat, ahol korhű ruhákba öltözött babá­kat, jelmezeket is láthat­nak majd. A programokon való részvétel díjtalan. A különböző iskolákból érkező csoportok előre jelezzék részvételi szándékukat az. úttöröház munkatársainak telefonon vagy személyesen (Szeged. Kálvin tér 6., tele­fon 12-647). Cz. J. Súgólyuk * SŰQÓIyuk * Magyarországi ősbemuta­tóra készül a színház, prózai társulata: Bodolay Géza ren "dezésében F.ugene lonesco A rinocerosz című darabját április 0-én láthatjuk elő s/.or. Addig azonban: újra lesznek Hamlet-előadások (március 10-én. 20-án), új szereplővel: Dobos Katalin tót Fehér Ildikó vette át a királyné szerepét. A decem­ber végén elmaradt Koldus és kirdiv/i-elöadásokat már­cius 17-én, illetve 22-én pó­tolják a Kisszinház.ban. A tslúdióprodukció, a Melina, március 16-án a Várszínház­ban vendégeskedik. S még egy hír a prózai tagozat háza tájáról: a sikeres niz­zlai vendégszereplés után a Hegedűs a háztetőn Tata bányán is sok tapsot aratott (március l-jén),ahol a meg­betegedett Nagy Imre he­lyett a színház fiatál; nem­rég vizsgázott karmestere, Koczka Ferenc vezényelt. Az előadás rendezője. Sán­dor János időközben (feb­ruárban) Békéscsabán, a Jó­kai színházban állította szín­padra a világirodalom egyik nagy regényét, az Anna Karcninát. * Az. opera a nyugat-európai turnéra készül (április 8— 21): a Carment francia, a Macbethct olasz, nyelvű elő­adásban tálalják majd a kényes ízlésű publikumnak. Itthon új szereplőkkel megy a Bánk bán. A március 5-i előadáson vendégművész, Csonka Zsuzsa volt Melinda; úton Budapest felé autó­balesetet szenvedett, súlyos sérülésekkel ápolják, a kecs­kemeti kórházból kapott információk szerint túl van az. életveszélyen. A holnapi előadásra Ardó Máriát kér­ték fel, a 15-i siófoki Bánk bán Melindája pedig Kukely Juha lesz. Németh József holnap énekli Szegeden elő­ször Petur bán szólamát. Oberfrank Géza Budapes­ten, az Operaházban próbál. A március 29-i bemutató rendkívüli vállalkozás; a szegedi fózeneigazgató a Parsifalt vezényli. Annyi ideje a nehéz próbafolyamat alatt is volt, hogy a Győrbe szerződött, a 'belgiumi Ant­verpen, Budapest, Győr, Sze­ged, meg a pódiumok, hang­lemezgyári és tévéstúdiók között ingázó Grégor József, fei tárgyaljon a népszerű, és talán továbbra is szegedi­ként emlegethető művész itthoni fellépéseiről. Gregor februárban Rossini Hamu­pipőkéjében énekelt Bel­giumban, majd tévéfilmet forgatott (Ravel: A pásztor­óra). jótékonysági koncerten lépett fe) (a szegedi tanár­képző főiskola l-es gyakor­lója javára), az Operaház­ban „teljesít" (Don Pas­quale. Sevillai, Szerelmi bájital, Trubadur, Rózsalo­vag), a Pál Tamás-folfedez.te Cimarosa-mű, A párizsi fes­tő világpremierjére készül, ami áprilisban lesz, Monté Carlóban. * Rendkívül fontois meg­méretkezési alkalmak vár­nak az idén sikeresen be­mutatkozott baletíegyüttesre. Mint Bokor Roland együt­tesvezetőtöl megtudtuk, március 20-án Újvidék szép színházában vendégszere­pelnek. A műsoron a tavaly szeptemberben országos visszhangot kiváltott, első önálló est koreográfiái: a Rapszódia (Vámos György), az „Asszonysors", (Imre Zol­tán), a Tü/.madár (Barbay Ferenc) és A démon (Imre Zoltán). Ugyanez a prog­ramjuk a március 28-i, ope­raházi vendégszereplés al­kalmából, mely örvendetes meghíváshoz csak annyit: vidéki balettegyüttest — tel­jes estét betöltő műsorral -­nem „látott" eddig az Ope­raház. színpada . .. Itthon az elmúlt csütörtökön lehetett, és ma este lehet újra meg­nézni a műsort, sok hetes „szünet" után, amit persze egyáltalán nem töltöttek tétlenül a balettmüvészek (gondoljunk a polovec tánc­ra az Igor hercegben; a tánctörténeti gyöngyszem, Harangozó Gyula koreográ­fiája után a Jézus Krisztus szupersztár modern mozgás­világára, amelyet Reinthal­ler Fva tervezett és tanított be, és ne feledjük az ope­rai feladatokat!) Bokor Ro­land további szép tervekről is beszámolt: májusban — előbemutatóként — a Kis­szinház.ban lesz új önálló estjük, Imre Zoltán, Kuli Ferenc, Csarnóy Katalin (a táncművészek most először készítettek nagyobb lélegzetű táncmüveket), valamint Kramcr György és Móger Ildikó müveit kötik csokor­ba. Meghívásuk van Nizzá­ba, a nyáron két kisebb külföldi turné, szeptember­ben olaszországi fesztivál a program. Novemberben itthoni bemutató lesz: Csaj­kovszkij Diótöröjét (modern librettóval, részint Petipa eredeti koreográfiáját meg­tartva, más részeket Roint­haller Éva „átfogalmazásá­ban") állítják színpadra. Jövő februárra Ravel-estst készítenek elő, és talán megvalósul az. eredetileg a bemutatkozásra tervezett Millos Aurél — Mandarin . . Most kapták a meghívást az. NDK jubileumi ünnepségei­re (1989), melyek során tóbb városban is fellépnek. A je­lenlegi tárgyalások szerint a jövő évadban csak erősö­dik a balettegyüttes (a szer­ződtetések időszaka mind­járt itt van!), az pedig máris biztosra vehető, hogy ősztől szovjetunióbeli balettmester irányítja a nagy feladatokra való fölkészülést. S. E. Ahogy a lódziak látják... Amint azt már hírül adtuk, a közelmúltban Szegedre lá­togatott Maria Jasiczek, a lengyel pedagógus-szakszer­vezet Lódz. megyei bizottsá­gának titkára, Krzysztof Baszczynski, a pedagógus­szakszervezet lódzi városi bi­zottságának elnölce és Ry­szard Malinowski, a lódzi bi­zottság elnökhelyettese. Ve­lük a Pedagógusok Szakszer­vezete Csongrád Megyei Bi­zottságán beszélgettünk. — A lengyel pedagógusok­nak jelenleg mi a legna­gyobb gondja7 M. J.: A negyvenkét szá­zalékos áremelés azért érinti roppant érzékenyen a peda­gógusokat, mert nagyobb béremelésre 1983 óta nem került sor Különösen a nö­vekvő élelmiszerárak miatt feszült a hangulat. Az okta­tás, a nevelés körülményei sem mondhatók rózsásnak. Ecv osztályban huszonöt di­lik helyett negyvenen tanul­nak. A pedagógusok egyér­telműen kinyilvánítják az el­lenérzésüket. — Önöknek milyen cselek­vési lehetőségeik vannak? R. M.: Elég nagy önállósá­got élvezünk. Mi közvetlenül nem függünk a felsőbb szak­szervezeti szervektől. A Len­gyel Szakszervezetek Orszá­gos Képviseletétől sem. Ha­tározottan megfogalmaztuk, hogy nem értünk egyet az élelmiszerárak növekedésé­vel. Azok mérséklését köve­teltük. Ha nem is a kívánt mértékben, de az. emelést né­mileg visszafogták. Az ár­emelésekkel egyidejűleg kér­tük a kormányt, a többi szak­mákhoz hasonlóan, a pedagó­gusoknak is fizessenek re­kompenzálásként pótlékot. Ha ezt nem sikerül elér­nünk, a tagságnak csalódást okozunk. — Innen már csak néhány lépés, és kilépnek a szak­szervezetből? K. B.: A szervezettségünk hatvan százalék körül mozog. Ez a szám 1980 előtt kilenc­venegy volt. Jelenleg lassan, de növekszik a létszámunk. Mi a tagság konkrét érdekeit próbáljuk képviselni. A kor­mány tagjaival gyakran ta­lálkozunk. és radikális válto­zásokat sürgetünk. Azonban minél inkább haladunk fel­felé a szakszervezeti képvi­seletben. ezek az elképzelé­sek mindjobban megszelídül­nek. Ezt. azonban a kollégák nem bocsátják meg. — A közelmúlt vívmányai közül említenének néhányat? M. J.: Nem kis erőfeszíté­sünkbe került, hogy elérjük, a pedagógusok óraszáma ti­zennyolc legyen. Ez a szám korábban huszonhat volt. Az is vívmány, hogy egy peda­gógus harmincévi szolgálat után elmehet nyugdíjba. A szakszervezetünk túíóraelle­nes. A munkánk minőségét rontja az, ha a pedagógus agyonhajszolja magát. Arra biztatjuk a kollégákat. ne vállaljanak túlórát. A fő­munkaidőben az alapfizeté­sükből az értelmiséghez, mél­tón élienek meg. Ez termé­szetesen többnyire csak vágyálom. — Milyen a párttal való viszonyuk? R. M : Mi sem akarunk mást, mint a párt. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy nincsenek éles viták. A párt­fórumokat felhasználjuk el­képzeléseink ismertetésére. — Az önök szakszervezeti törvénye elismeri a sztrájk­jogot. Éltek már ezzel a le­hetőséggel? R. M.: Ügy érzem, nekünk más a harcmodorunk. Nem akarunk sztrájkolni. Ezer­féle lehetőségünk van ahhoz, hogy elérjük a céljainkat. Mi a tárgyalásokat választjuk Régi fájó pontunk az. hogy az. oktatás részesedése az ál­lami költségvetésből csupán 4.6 százalék. Mi 7 százalékot akarunk. Nem adjuk fel, egy­szer talán mégis megvalósul. — Milyen érezhető követ­kezményekkel jár az, hogy a pedagógusok fizetése jóval az országos átlag alatt van? K. B.: Megnövekedett a pedagóguspályát elhagyók száma. A tanárok elmennek rendőrnek, vagy az ipar­ba... Nálunk a képesítés nélküli pedagógusok száma nö, az össz.létszám 15 száza­lékának nincs tanári diplo­mája. Ez véleményem sze­rint nem csak politikai hiba, ez. politikai öngyilkosság. Így milyen lesz a jövő nemzedé­ke? Manapság nem vonzó a pedagógushivatás. Kevés a bérük, rosszak a munkakö­Méregben pácolva Tisztelettel kérem mindazokat, akik minden eddigi ilyen írásom után avval járták körbe a fölsőbb­ségeket, hogy egyáltalán nem értek a mérgek termeszetrajzához, mert semmi képesítésem sincs hozzá, és tiltsanak el végre tudatlanságaim közhírré tételétől, fékezzék indula­taikat. Most se tudományos foko­zatot akarok szerezni, de most is kötelességem megírni azt a keveset, amit elém sodor az élet. Említet­tem egyszer már Jóskát, akivel a klinikán hozott össze mindkettőnk rossz sorsa. Most, arra járván, be­ugrottam hozzá. Akkor 34 éves volt, most 37. Ma­ga mondja magáról: — Hajszálra úgy bántam a mé­reggel, mint akárki más. Fiatal is vagyok, egészséges is vagyok, ne­kem nem árthat! Látja, ez lett be­lőlem! Lerobbantam, kényszerből nyugdíjaztak Idegbeteg lettem, de nem idegbajos, ahogy néhányszor már hallottam a hátam mögött. A baj és a betegség ugyanazt jelenti, kivéve talán ezt az egy szót vagy a tüdőbajt és tüdőbetegséget. Ami újság eljut a faluba, és a mérgekről szó esik benne, azk ő mind gyűjti, és szinte kívülről tud­ja. Ha nujtam múlna, legalább fél­állású tanácsadóként foglalkoztat­nám. hogy a többi fóliázót ellássa intelmekkel. Azt is tudja, persze, melyik vegyszert használták a vi­lágháborúban hadi célokra, és lett belőle a békés hétköznapok! fele­lőtlen réme. Tanult szakmája szerint lakatos. Megházasodott, ház is kellene a házassághoz, belevágott a kertész­kedésbe. Mellekeskenl csak, az ud­varra. a kertbe hozta csak be a fó­liasátrakat. Kiolvasta a könyvek­ből, mit hogyan kell termelni, és már termelte is. Azt is olvasta, fertőtlenítenie kell a talajt, hogy a kártevők el ne szaporodjanak ben­ne. Amikor először rosszul lett, a fertőtlenítőt szórta. — Rettenetesen haragszom azok­ra, akik tudományosan bizonyítják, hogy ez meg ez nem ártalmas, de nem teszik hozzá, hogy a fólia egé­szen más. Hiába dolgozom én bele a talajba, a fülledt melegben ak­kor is párolog! Én meg mivel ben­ne vagyok, beszívom Hogyne len­nék benne, amikor kell a lakás! Hajtom magam, még többet akarok termelni, még hamarabb termőt, még kisebb veszteséggel. Arra való a vegyszer, hogv segítsen. Látja, ez lett belőlem. Ráfáztam. Elvittem utána a talajból egy tisztes adagot hivatalos vizsgálatra, azt mondták, egy morzsányit találtak benne de nem veszélyes. Hogv én vagyok c. kétlábon járó cáfolat, azt figye­lembe se vették. — Még mindig akar építeni? — Már nem. Nincs i.s kipek. A feleségem elvált, beteg ember nem kell neki. És valóban beteg vagyok, nem is tudnék építkezésre pénzt teremteni. Az orvosok fölvetették az autói mmunmechan izmus lehetősé­gét is. Azt hiszem, egészen pontosan a belső szabályozású immunmechuniz­mus károsodásáról lehet szó. — Mindenem fáj. A fejem állan­dóan, és minden porciküm. Elvisel­hetetlenül gyötrődöm. — Tanultak mások a példájából? — Leghamarabb és legtöbbet a sógorom. Nem hajlandó vegy-szerta kezébe venni. Sajnos, sok a hetyke ember, változatlanul azt hajtogat­ja. neki akkor se árt, ha tökrészeg­re issza le magát közben. Sajná­lom őket, és nem hiszem, hogy ne­kik nem árt. Bepermetezik a pa­radicsomot reggel, este szedik, és másnap reggel már a Bosnyákon vannak vele. Ez már nem is hely­keség, bűnös felelőtlenség inkább. Jó. ha valaki nem akar hinni, leg­följebb úgy jár, ahogy én is jár­tam, és viselje a következményeit, de aki látatlanban mérgezi ember­társait, azt én már banditának mondanám inkább. Olvastam annak idején ciánnal oltották be valahol a csokoládét. Jó. nem hasonlítható ahhoz, mert a cián azonnal gvilkoi. de édestestvér a kettő. Be vagyunk már pácolódva a méreggel, muszáj lenne megállnunk vele. Jon a primőrszezon. Most .se ijesztgetni akarunk senkit, csak ar ra hívnánk föl a figyelmet, hogv vigyázzatok, emberek! Életünk csak egy van, néha egészségünk is csak az az egy És sok az aevonmérge­zett. méregben Dácolt emberünk. A felelőtlen i.s sok. Horváth Dezső tülményeik, 15—20 évig kell varrni k lakásra. —sMondanának valamit a Szolidaritásról? M. J.: A Szolidaritás hiva­talosan megszűnt. Illegálisan működnek. A kormány nem tartja őket partnernek. Bár ők kérik a legalizálásukat. A közelmúltban meghívást kaptak Ausztráliába a Füg­getlen Szakszervezetek ta­nácskozására, a kiutazásukat azonban nem engedélyezték. Azzal a magyarázattal, hogy a lengyel szakszervezeti moz­galmat ők nem reprezentál­hatják. — A pedagógusok szak­szervezete az utóbbi időben milyen változásokon esett át? M. J.: A teljes önállósá­gunkat 1981. után vívtuk ki Mi megtartottuk a régi elne­vezésünket, a szervezeti fel­építés sem változott. Immár nyolcvanéves hagy o m á ny ra tekintünk vissza Ezt öregbí­teni illenék. Elszántak va­gyunk. fel akarunk zárkózni az értelmiség többi rétegé­hez: a mérnökökhöz, a mű­szakiakhoz. Mondja meg őszintén, milyen lesz az a társadalom, amelynek tagjait kedveszegett pedagógusok készítik fel a jövőre?! Bodzsar Erzsébet Életeink A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese hétfőn este 7 órakor a Szegedi Nemzeti Színházban mutatja be Éle­teink című új műsorát. Az együttes — amelynek művé­szeti vezetője a neves kore­ográfus. a szegedi néptánc­fesztivál szabadtéri gálapro­dukcióinak rendezője. Nóvák Ferenc, zenei vezetője pedig Rossa László — háromrészes produkcióval készült el a kö­zelmúltban. Művészeti mun­katársai, Diószegi László ko­reográfus (akinek szintén van szegedi „érdekeltsége", hiszen a Délép Napsugár Táncegyüttes művészeti ve­zetője) és Hollókői Lajos új alkotásával, a Körök és von­zások című koreográfiával indul a műsor, amelyet Ro­mán Sándor és Fnekes Ist­ván egy-egy koreográfiája követ. A második részben Rossa László, illetve Sebő Ferenc zenéire készült Fol­tin Jolán-táncokat láthatnak. A juhait kereső pásztor tör­ténete (amely az elmúlt nyári Boszorkányok. varázslatok című szabadtéri elötfdásban is belekomponáltatott), Vav­rinecz András és Janek Jó­zsef produkciója nyitja a harmadik részt, a fináléban pedig a téli ünnepkör szoká­sait feldolgozó Rossa—No­vák-számot nézhetjük meg, amelynek címe: Jókedvünk tele. A „honvéd" együttes tánckarát Molnár Ernő ve­zeti, közreműködik a Hege­dős zenekar. Tanulók bemutatkozása Hagyomány már a Szegedi Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskolában, hogy a tanulók évről évre szűkebb nyilvánosság előtt is számot adnak arról, amit ta­nultak. Tegnap, pénteken délután 5 órakor a Hági ét­teremben a felszolgáló- és szakácstanulók hívták meg szüleiket, tanáraikat, oktatói­kat. hogy „élesben' is bizo­nyítsák. hogyan tudnak főz­ni, sütni, teríteni, felszolgál­ni.

Next

/
Thumbnails
Contents