Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 60. szám 1988. március 11., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Kádár János a TOI székházában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára csütörtökön Buda­pesten a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának központjába látogatott. Kí­séretében volt Németh Mik­lós, a Központi Bizottság titkára. Az MSZMP főtitká­rát a TOT székházában Sza­bó István, a Politikai Bi­zottság tagja, a TOT elnöke és Vóncsa Jenő, a Központi Bizottság tagja, mezőgazda­sági és élelmezésügyi mi­niszter fogadta. Kádár. János kötetlen munkamegbeszélést folyta­tott a mezőgazdasági szö­vetkezetek elnökeivel, az ál­lami gazdaságok, élelmiszer­ipari vállalatok és erdőgaz­daságok igazgatóival. Beve­zetőként Szabó István szólt az élelmiszeV-gazdaság hely­zetéről, a termelőegysége­ket foglalkoztató kérdések­ről. Rámutatott, hogy a ha­zai gazdasági környezet és n világpiaci viszonyok el­lentmondásai szaporítják a gondokat, és élesen vetik fel a kérdést: milyen választ adjon a mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság erre a kihívásra. El kell dönteni, hogy a világpiaci dekon­junktúra hatására a terme­les csökkentése legyen a vá­lasz, vagy a versenyképes­ség növelésével a mezőgaz­dasági termelés bővítése. Annak 'ellenére, hogy szigo­rúbb gazdasági feltételek között kell folytatni a ter­melést, a szakemberek le­hetőséget látnak arra, hogy idén mintegy 5 százalékkal növekedjenek a teljesítmé­nyek. Ennek úgy kell eleget tenni — egészítette ki az el­hangzottakat Váncsa * Jenő —, hogy eközben a fajlagos ráfordítások csökkenjenek, az előállított termékek mi­nősége javuljon. Sok szó esett arról, hogy milyen hatásoknak köszön­hető a mezőgazdasági üze­mek fejlődése. Csík László, a Nagykállói Nyírség Tsz elnöke két tényezőt hangsú­lyozott: helyreállt az érték­rend a szövetkezetben, mert a teljesítményeket tükröző érdekeltség fokozta az akti­vitást, a szakirányítás szín­vonalának emelése pedig növelte a gazdálkodási kul­túrát és a hatékonyságot, s hosszabb távon megalapozta a szövetkezet jövőjét. Aradi József, a Délsomogyi Mező­gazdasági Kombinát vezér­igazgatója a közepes és gyenge adottságú területe­ken az előrelépés feltételeit az ipari szolgáltatási tevé­kenység fejlesztésében, a „többoldalúságban" látta. A vállalati tanács létrejötte erősítette a tulajdonosi kö­tődést, az érdekeltséget, köz­vetve a munkafegyelmet is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság fennállása óta a legjobb eredményt ér­te el. Szamos felszólaló érintette a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok kapcsolatát. Hangsúlyozták, hogy a jö­vőben is ösztönözni kell az eredményes együttműködési formákat. A mezőgazdasági üzemek keresik a hatéko­nyabb gazdálkodás korszerű feltételeit. Ennek egyik fon­tos eleme, hogy a mezőgaz­daság mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban fokozottabban igazodjék a piachoz. Ennek figyelembe­vételével kívánják folytatni a struktúra átalakítását is. Ügy ítélik meg — miként ezt Nagy Gábor, a Debrece­ni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója kifejtette —, hogy a tőkés és szocialista piacon egyaránt az igények pontosabb feltárása növel­heti a kiviteli lehetőségeket. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a nagyüze­mek kooperációs kapcsola­tainak további szélesítésé­ben is lát tartalékokat. Bra­un József, a Pécsi Adatfor­galmi es Húsipari Vállalat igazgatója szerint az agrár­ágazat akár részvénytársa­ságként működtethetne ke­reskedőházat, amely a közös érdekeltség alapján javíta­ná a gazdasági egységek ér­tékesítési lehetőségeit. A szakemberek említést tettek a mezőgazdasági üze­meket foglalkoztató problé­mákról, gondokról is. Éles kritikával szóltak arról, hogy az év elején a pénzhi­ány gátolta a munkát, és — utalva a bankok magatartásá­ra — a szerződéses fegyelem következetes betartását igé­nyelték. Mind nagyobb gon­dot jelent a gazdaságoknak a technikai színvonal megőr­zése is. A termelőeszközök, a gépi berendezések növek­vő árai, illetve a beszűkült fejlesztési források, a magas kamatok nehezítik a struk­túraváltást. A felszólalók hangoztatták, hogy a stabi­labb szabályozó rendszer az egyik feltétele a tervszerű gazdálkodásnak. Kasuba Já­nos, a Karcagi Magyar— Bolgár Barátság Mgtsz el­nöke azt tette szóvá, hogy akaratuk ellenére növelni­ük kell a bürokráciát, mert a pénzügyi, munkaügyi, számviteli rendszer mind több munkaerőt köt le. Romlik a termelő- és admi­nisztratív területen foglal­koztatottak aránya. Sok szó esett a mezőgaz­dasági dolgozók hangulatá­ról. Egyöntetű volt a véle­mény, hogy a mezögazdatá­gi üzemek vezetőit, dolgozó­it a tenniakarás jellemzi. Az üzemek pozícióinak megőr­zését, javítását, az emberek boldogulását ésszerűbb, ha­tékonyabb munkával kíván­ják szolgálni. Kádár János, megköszön­ve a találkozó megszervezé­sét, a kapott információkat, kifejtette véleményét belpo­litikai életünk fő kérdései­ről és szólt a nemzetközi helyzetről. A párt főtitkára hangsú­lyozta, hogy ma három kér­dés áll a politikai munka előterében: a gazdasági év indításának elemzése, a párt megújítása és a politikai intézményrendszer tovább­fejlesztése, valamint az or­szágos pártértekezlet előké­szítése. A pártértekezlettel az a célunk — mondotta —, hogy áttekintsük a szocia­lista építőmunka legfonto­sabb időszerű feladatait, ¡meghatározzuk azokat a teendőket, amelyeket a sta­bilizáció, a kibontakozás érdekében végre kell hajta­nunk. Kiemelte, hogy ma nehe­zebb viszonyok között foly­tatjuk a szocialista építő­munkát. Pártunk felismerte a gazdaságban és a társa­dalomban lejátszódó kedve­zőtlen folyamatokat, kriti­kusan és önkritikusan ele­mezte azokat. Eft fejezi ki a Központi Bizottság 1987 jú­liusi állásfoglalása a gazda­'sági-társadalmi kibontakozás programjáról. A párt ezen új követelményeknek meg­felelően szervezi munkáját és tesz eleget a magyar tár­sadalorn érdekében vállalt küldetésének. Kádár János kifejezésre juttatta, hogy társadalmi rendszerünk jobb működését elsősorban az alapintézmények megőrzé­sével, megszilárdításával és továbbfejlesztésével érhet­jük el. A társadalmi-gazdasági kibontakozás programja, a stabilizáció sikeres végre­hajtása a társadalom egé­szének közös ügye, s csak következetes megvalósítá­sával gyarapíthatjuk szocia­lista értékeinket, őrizhetjük meg hosszabb távon a fog­lalkoztatási és létbiztonsá­got, tarthatjuk meg a kere­setek, a nyugdíjak reálérté­két, biztosithatjuk a lendü­letesebb szocialista fejlődés feltételeit. Az agrárpolitiká­ról 6zólva — egyetértve az elhangzott véleményekkel — hangsúlyozta, hogy annak következetes folytatása biz­tosítja a mezőgazdaság to­vábbfejlesztését. Ez az épület valamikor a Népjóléti Minisztérium épü­lete volt — jegyezte meg —, ma a TOT székháza. Akár jelképesnek is tekinthetjük ezt, hiszen a mezőgazdaság is s.népjólóti intézmény", gondoskodik a magyar néo magas színvonalú élelmi­szer-ellátásáról. Az MSZMP főtitkára nap­jaink nemzetközi életének meghatározó tényezőjeként szólt a Szovjetunióban és más szocialista országokban a társadalmi-gazdasági rend­szer megújítását célzó törek­vésekről, az átfogó társa­dalmi reformfolyamatokról. Valamennyi érintett ország­ban a nemzeti sajátosságok f gyelembevételével, egyön­tetűen a szocializmus meg­újításának szándékával fo­galmazzák meg a társada­lomépítés mai teendőit. En­nek a folyamatnak részese a Magyar Szocialista Mun­káspárt, amely fenállása óta a demokratizálás és a folya­matos megújulás, a szüksé­ges reformok híve. Kifeje­zésre juttatta, hogy a szov­jet—amerikai megállapodás "a közepes és rövidebb ható­távolságú rakétákról ugyan­csak kedvezőbb nemzetközi környezetet teremt a hazai építőmunkához. Mindenek­előtt azzal, hogy javítja *a béke megőrzésének esélyeit és bővíti a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A találkozó a késő dél­utáni órákban fejeződött be. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács megtárgyalta a társa­dalombiztosítás korszerűsítéséről, valamint a nyugdíjrendszer módosításának elveiről szóló előterjesztéseket. A korszerűsítés cél­ja olyan finanszírozási, gazdálkodási rend­szer kialakítása, amely a társadalombizto­sítás és a nyugellátás értékének megőrzé­sével hosszú távon garantálja a szociális biztonságot. A kormány úgy döntött, hogy egy későbbi időpontban társadalmi vitára bocsátja a nyugdíjrendszer módosításának elveit. A kormány a tervgazdasági bizottság el­nökének előterjesztése alapján megvitatta a gazdasági mechanizmus korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket, és elfogadta a további munka programját. A kormány irányelveket fogadott el az árak növekedésének mérsékléséről. A Minisztertanács módosította a szabály­sértésekről szóló rendeletet, értékelte uz Állami Ifjúsági és Sporthivatal eddigi te­vékenységét, és kijelölte további felada­tait. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) Szegeden marad az echokardiográf Miért is kell(ene) nekünk ez a japán csodagép? — tettük fel a kérdést annak idején megjelent cikkünk­ben. Az itt-tartása mellett szólt többek közt, hogy Dél­Magyarország szívbetegeinek döntő többségét — lévén a Il-es belklinika regionális feladatokat ellátó intéz­mény — itt, a Tisza-parti kardiológiai osztályon keze­lik. Évente közel 2500 em­bernél diagnosztizálnak szív­izom- vagy -billentyű­megbetegedést. Eleddig en­nek a „beteganyagnak" a kivizsgálása a hagyományos szívkatéterezéssel történt. Egy katéterezés másfél órá­ig tart, az echovizsgálat húsz percig. A katéterrel négy orvos, négy asszisztens na­ponta legfeljebb négy bete­get vizsgálhat, míg az echó­val egy orvos dolgozik, be­tegenként húsz percig, s így naponta 25-30 szivet tud megnézni. Nem beszélve ar­ról a tényről, hogy a katéte­rezés fájdalmas, és koránt­sem veszélytelen. Az echó­val történő vizsgálatból a beteg csak annyit érez, hogy apró kamerákat helyeznek el a mellkasán. De sorol­hatnánk tovább az echokar­diográf megvásárlására ösz­tönző tényeket. Másfél hónappal ezelőtt azonban amolyarr rekviem­félét írtunk, csak kicsit bíz­va abban, talán mégsem gyászmisét mondunk egy műszer felett. Január kö­zepén halvány reménysugár volt csak arra, hogy a ja­pán Toschiba cég kipróbá­lásra kapott találmányát a szegediek megvásárolhatják, hiszen sem az egyetemnek, sem a magyar egészségügy­nek nem volt e műszerre szánható hétmillió forintja. Genscher elutazott Budapestről Megbeszélés, véleménycsere Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársa­ság alkancellárja, külügymi­niszter — aki az NSZK-kul­turális hét egyik fővédnöke­ként tartózkodott Budapes­ten — csütörtökön megbe­szélést folytatott Horn Gyu­la külügyminisztériumi ál­lamtitkárral és Kovács László külügyminiszter-he­lyettessel. A nyugatnémet diplomácia vezetője és ma­gyar tárgyalópartnerei a nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseit áttekintve, különösen nagy figyelmet fordítottak az európai ha­gyományos haderők és fegy­verzetek korlátozására, a Varsói Szerződés és a NA­TO tagállamai között erről folyó konzultáció kilátásai­ra. Ugyancsak beható vé­leménycserét folytattak az európai együttműködés té­májáról, ezen belül a gaz­dasági kapcsolatok bővítésé­nek lehetőségeiről, valamint a bécsi utókonferencia mun­kájáról. Hans-Dieírich Genscherés kísérete a kora délutáni órákban elutazott Buda­pestről. (MTI) Szívfájdító helyzetben voltunk másfél hónap­pal ezelőtt, szívszorító­ban jó néhány drukkos hétig, cs most szívvidí­tó hírről számolhatunk he, amikor is küzzete­hetjUk: /a Szegcdi II. Számú Belgyógyászati Klinikán marad a leg­korszerűbb szivvizsgáló készülék, az echokar­diográf. Így Csanádi Miklós profesz­szor szponzorokat keresett. A segélykiáltás meghall­gatásra talált, s rég nem látott-tapasztalt összefogás­nak — mondhatni, gyűj­tési láznak — lehettünk ta­núi, illetve résztvevői. Ami­nek eredményeképpen né­hány hét alatt egybegyűlt a pénz. összesen 9,5 millió fo­rint, amelynek valutaátvál­tási procedúrája a napok­ban tart. Jóllehet, a gyűjtési ' akció kezdetén csak hétmillió fo­rintot kértek. Mi hát a sor­sa a többletnek? Hová költ­hetik? Ugyanerre a műszer­re, hiszen így lehetővé vá­lik tökéletesítése. . A kez­deti hétmillió ugyanis egy „csupasz" echokardiográf ára. A plusz „bevétellel" vi­szont már megfizethető a különálló csecsemő-, illet­ve gyermekkamera, s így a Jegkisebbek echokardiolőgiai vizsgálatának sincs már akadálya Dél-Magyarorszá­gon. Gyakorlatilag a min­den lehetséges tartozékkal felszerelt echo valamennyi korosztály szivéről tökéle­tes képet ad. Szívem szerint megten­ném, hogy felsorolom mind­azokat az intézményeket, vállalatokat, brigádokat, üze­meket, iskolákat, magán­személyeket. akik zsebbe nyúltak, és megvásárolták maguknak és nekünk a ma­gyar egészségügy pillanat­nyilag egyik legkorszerűbb vizsgálóműszerét. Nem te­hetem, hiszen. újságoldalnyit töltene meg a 222 intéz­mény, illetve magánadakozó nevének felsorolása. Közü­lük 119-en tizezer forint fe­lett, 103-an pedig száz- és tízezer forint között adtak. Hadd emeljem csak ki a legnagyobb összeget jutta­tókat, jóllehet, egy százfo­rintos adomány is nemes gesztus volt, kivált, ha idős ember adta. A Mészöv 3,5 milliót, a Csongrád Megyei Tanács 1 milliót, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat 700 ezer forintot, a Tisza Volán 600 ezret, a Vidia 400 ez­ret, az Universal, a konzerv­gyár, a Dégáz egyenként 300 ezer forintot tett le az echóért. A Tisza Füszért a maga 210 ezer forintja mel­lett két étel bemutatóval kí­sért, jól szervezett propa­gandával segítette e nemes akciót sikerre. A Mészöv általános tit­kárságának vezetőjétől, Krasznai Mihálytól kérdez­tük meg, mi motiválta őket a gyűjtésre, és hogyan si­került ily szép összeget elő­teremteni. — A gyűjtési akciót a mó­raljalmi takarékszövetkezet kezdte, akkor, amikor a rá­dióból, tévéből, újságból ér­tesült a műszer megvásárlá­sának anyagi akadályáról. A mórahalmiak körbetelefo­nálták a takarékszövetkeze­teket. s a legközelebbi el­nökségi értekezleten a szö­vetkezetek vezetői meg­egyeztek abban, ki-ki, amennyit tud, ad. Így aztán a tizenöt áfész, a tizennégy takarékszövetkezet, vala­mint a Konkordia, mond­S atni, villámgyorsan össze­obta a mindannyiunk szá­mára oly fontos, nélkülözhe­tetlennek tartott műszer árának jelentős részét. Az echokardiográf tehát ittmarad, s mint ahogyan a mesében írják: jó tett he­lyébe jót várj. A valóság­ban e mesebeli kijelentés pedig a következőképpen fest: a II. számú belklinika minden szponzorálóval szer­ződést kötött, amelynek ér­telmében dolgozóikat meg­vizsgálják az echóval. Fo­galmazhatjuk úgy is, a kli­nika ledolgozza a műszer árát. Hihetetlen pluszmun­kát ró majd rájuk, de ez a vizsgálóműszer betegnek, orvosnak minden pénzt és fáradságot megér. Kalocsai Katalin Együttműködési szerződés A hamburgi egyetemen működő hungarológiai köz­pont támogatásáról írt alá együttműködési szerződést csütörtökön a Művelődési Minisztériumban Peter Fi­scher-Appelt, a hamburgi egyetem elnöke, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Fülöp József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Az ottani egyetem finnugor szemináriuma ke­retében alakult hungaroló­giai központ célja, hogy összehangolja az NSZK-ban folyó hungarológiai kuta­tást és oktatást. V

Next

/
Thumbnails
Contents