Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 60. szám 1988. március 11., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Kádár János a TOI székházában Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön Budapesten a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának központjába látogatott. Kíséretében volt Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára. Az MSZMP főtitkárát a TOT székházában Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke és Vóncsa Jenő, a Központi Bizottság tagja, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fogadta. Kádár. János kötetlen munkamegbeszélést folytatott a mezőgazdasági szövetkezetek elnökeivel, az állami gazdaságok, élelmiszeripari vállalatok és erdőgazdaságok igazgatóival. Bevezetőként Szabó István szólt az élelmiszeV-gazdaság helyzetéről, a termelőegységeket foglalkoztató kérdésekről. Rámutatott, hogy a hazai gazdasági környezet és n világpiaci viszonyok ellentmondásai szaporítják a gondokat, és élesen vetik fel a kérdést: milyen választ adjon a mezőgazdaság, az élelmiszer-gazdaság erre a kihívásra. El kell dönteni, hogy a világpiaci dekonjunktúra hatására a termeles csökkentése legyen a válasz, vagy a versenyképesség növelésével a mezőgazdasági termelés bővítése. Annak 'ellenére, hogy szigorúbb gazdasági feltételek között kell folytatni a termelést, a szakemberek lehetőséget látnak arra, hogy idén mintegy 5 százalékkal növekedjenek a teljesítmények. Ennek úgy kell eleget tenni — egészítette ki az elhangzottakat Váncsa * Jenő —, hogy eközben a fajlagos ráfordítások csökkenjenek, az előállított termékek minősége javuljon. Sok szó esett arról, hogy milyen hatásoknak köszönhető a mezőgazdasági üzemek fejlődése. Csík László, a Nagykállói Nyírség Tsz elnöke két tényezőt hangsúlyozott: helyreállt az értékrend a szövetkezetben, mert a teljesítményeket tükröző érdekeltség fokozta az aktivitást, a szakirányítás színvonalának emelése pedig növelte a gazdálkodási kultúrát és a hatékonyságot, s hosszabb távon megalapozta a szövetkezet jövőjét. Aradi József, a Délsomogyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a közepes és gyenge adottságú területeken az előrelépés feltételeit az ipari szolgáltatási tevékenység fejlesztésében, a „többoldalúságban" látta. A vállalati tanács létrejötte erősítette a tulajdonosi kötődést, az érdekeltséget, közvetve a munkafegyelmet is. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a gazdaság fennállása óta a legjobb eredményt érte el. Szamos felszólaló érintette a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok kapcsolatát. Hangsúlyozták, hogy a jövőben is ösztönözni kell az eredményes együttműködési formákat. A mezőgazdasági üzemek keresik a hatékonyabb gazdálkodás korszerű feltételeit. Ennek egyik fontos eleme, hogy a mezőgazdaság mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban fokozottabban igazodjék a piachoz. Ennek figyelembevételével kívánják folytatni a struktúra átalakítását is. Ügy ítélik meg — miként ezt Nagy Gábor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója kifejtette —, hogy a tőkés és szocialista piacon egyaránt az igények pontosabb feltárása növelheti a kiviteli lehetőségeket. Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója a nagyüzemek kooperációs kapcsolatainak további szélesítésében is lát tartalékokat. Braun József, a Pécsi Adatforgalmi es Húsipari Vállalat igazgatója szerint az agrárágazat akár részvénytársaságként működtethetne kereskedőházat, amely a közös érdekeltség alapján javítaná a gazdasági egységek értékesítési lehetőségeit. A szakemberek említést tettek a mezőgazdasági üzemeket foglalkoztató problémákról, gondokról is. Éles kritikával szóltak arról, hogy az év elején a pénzhiány gátolta a munkát, és — utalva a bankok magatartására — a szerződéses fegyelem következetes betartását igényelték. Mind nagyobb gondot jelent a gazdaságoknak a technikai színvonal megőrzése is. A termelőeszközök, a gépi berendezések növekvő árai, illetve a beszűkült fejlesztési források, a magas kamatok nehezítik a struktúraváltást. A felszólalók hangoztatták, hogy a stabilabb szabályozó rendszer az egyik feltétele a tervszerű gazdálkodásnak. Kasuba János, a Karcagi Magyar— Bolgár Barátság Mgtsz elnöke azt tette szóvá, hogy akaratuk ellenére növelniük kell a bürokráciát, mert a pénzügyi, munkaügyi, számviteli rendszer mind több munkaerőt köt le. Romlik a termelő- és adminisztratív területen foglalkoztatottak aránya. Sok szó esett a mezőgazdasági dolgozók hangulatáról. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a mezögazdatági üzemek vezetőit, dolgozóit a tenniakarás jellemzi. Az üzemek pozícióinak megőrzését, javítását, az emberek boldogulását ésszerűbb, hatékonyabb munkával kívánják szolgálni. Kádár János, megköszönve a találkozó megszervezését, a kapott információkat, kifejtette véleményét belpolitikai életünk fő kérdéseiről és szólt a nemzetközi helyzetről. A párt főtitkára hangsúlyozta, hogy ma három kérdés áll a politikai munka előterében: a gazdasági év indításának elemzése, a párt megújítása és a politikai intézményrendszer továbbfejlesztése, valamint az országos pártértekezlet előkészítése. A pártértekezlettel az a célunk — mondotta —, hogy áttekintsük a szocialista építőmunka legfontosabb időszerű feladatait, ¡meghatározzuk azokat a teendőket, amelyeket a stabilizáció, a kibontakozás érdekében végre kell hajtanunk. Kiemelte, hogy ma nehezebb viszonyok között folytatjuk a szocialista építőmunkát. Pártunk felismerte a gazdaságban és a társadalomban lejátszódó kedvezőtlen folyamatokat, kritikusan és önkritikusan elemezte azokat. Eft fejezi ki a Központi Bizottság 1987 júliusi állásfoglalása a gazda'sági-társadalmi kibontakozás programjáról. A párt ezen új követelményeknek megfelelően szervezi munkáját és tesz eleget a magyar társadalorn érdekében vállalt küldetésének. Kádár János kifejezésre juttatta, hogy társadalmi rendszerünk jobb működését elsősorban az alapintézmények megőrzésével, megszilárdításával és továbbfejlesztésével érhetjük el. A társadalmi-gazdasági kibontakozás programja, a stabilizáció sikeres végrehajtása a társadalom egészének közös ügye, s csak következetes megvalósításával gyarapíthatjuk szocialista értékeinket, őrizhetjük meg hosszabb távon a foglalkoztatási és létbiztonságot, tarthatjuk meg a keresetek, a nyugdíjak reálértékét, biztosithatjuk a lendületesebb szocialista fejlődés feltételeit. Az agrárpolitikáról 6zólva — egyetértve az elhangzott véleményekkel — hangsúlyozta, hogy annak következetes folytatása biztosítja a mezőgazdaság továbbfejlesztését. Ez az épület valamikor a Népjóléti Minisztérium épülete volt — jegyezte meg —, ma a TOT székháza. Akár jelképesnek is tekinthetjük ezt, hiszen a mezőgazdaság is s.népjólóti intézmény", gondoskodik a magyar néo magas színvonalú élelmiszer-ellátásáról. Az MSZMP főtitkára napjaink nemzetközi életének meghatározó tényezőjeként szólt a Szovjetunióban és más szocialista országokban a társadalmi-gazdasági rendszer megújítását célzó törekvésekről, az átfogó társadalmi reformfolyamatokról. Valamennyi érintett országban a nemzeti sajátosságok f gyelembevételével, egyöntetűen a szocializmus megújításának szándékával fogalmazzák meg a társadalomépítés mai teendőit. Ennek a folyamatnak részese a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely fenállása óta a demokratizálás és a folyamatos megújulás, a szükséges reformok híve. Kifejezésre juttatta, hogy a szovjet—amerikai megállapodás "a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról ugyancsak kedvezőbb nemzetközi környezetet teremt a hazai építőmunkához. Mindenekelőtt azzal, hogy javítja *a béke megőrzésének esélyeit és bővíti a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. A találkozó a késő délutáni órákban fejeződött be. (MTI) Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács megtárgyalta a társadalombiztosítás korszerűsítéséről, valamint a nyugdíjrendszer módosításának elveiről szóló előterjesztéseket. A korszerűsítés célja olyan finanszírozási, gazdálkodási rendszer kialakítása, amely a társadalombiztosítás és a nyugellátás értékének megőrzésével hosszú távon garantálja a szociális biztonságot. A kormány úgy döntött, hogy egy későbbi időpontban társadalmi vitára bocsátja a nyugdíjrendszer módosításának elveit. A kormány a tervgazdasági bizottság elnökének előterjesztése alapján megvitatta a gazdasági mechanizmus korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseket, és elfogadta a további munka programját. A kormány irányelveket fogadott el az árak növekedésének mérsékléséről. A Minisztertanács módosította a szabálysértésekről szóló rendeletet, értékelte uz Állami Ifjúsági és Sporthivatal eddigi tevékenységét, és kijelölte további feladatait. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) Szegeden marad az echokardiográf Miért is kell(ene) nekünk ez a japán csodagép? — tettük fel a kérdést annak idején megjelent cikkünkben. Az itt-tartása mellett szólt többek közt, hogy DélMagyarország szívbetegeinek döntő többségét — lévén a Il-es belklinika regionális feladatokat ellátó intézmény — itt, a Tisza-parti kardiológiai osztályon kezelik. Évente közel 2500 embernél diagnosztizálnak szívizom- vagy -billentyűmegbetegedést. Eleddig ennek a „beteganyagnak" a kivizsgálása a hagyományos szívkatéterezéssel történt. Egy katéterezés másfél óráig tart, az echovizsgálat húsz percig. A katéterrel négy orvos, négy asszisztens naponta legfeljebb négy beteget vizsgálhat, míg az echóval egy orvos dolgozik, betegenként húsz percig, s így naponta 25-30 szivet tud megnézni. Nem beszélve arról a tényről, hogy a katéterezés fájdalmas, és korántsem veszélytelen. Az echóval történő vizsgálatból a beteg csak annyit érez, hogy apró kamerákat helyeznek el a mellkasán. De sorolhatnánk tovább az echokardiográf megvásárlására ösztönző tényeket. Másfél hónappal ezelőtt azonban amolyarr rekviemfélét írtunk, csak kicsit bízva abban, talán mégsem gyászmisét mondunk egy műszer felett. Január közepén halvány reménysugár volt csak arra, hogy a japán Toschiba cég kipróbálásra kapott találmányát a szegediek megvásárolhatják, hiszen sem az egyetemnek, sem a magyar egészségügynek nem volt e műszerre szánható hétmillió forintja. Genscher elutazott Budapestről Megbeszélés, véleménycsere Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja, külügyminiszter — aki az NSZK-kulturális hét egyik fővédnökeként tartózkodott Budapesten — csütörtökön megbeszélést folytatott Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárral és Kovács László külügyminiszter-helyettessel. A nyugatnémet diplomácia vezetője és magyar tárgyalópartnerei a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdéseit áttekintve, különösen nagy figyelmet fordítottak az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozására, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között erről folyó konzultáció kilátásaira. Ugyancsak beható véleménycserét folytattak az európai együttműködés témájáról, ezen belül a gazdasági kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről, valamint a bécsi utókonferencia munkájáról. Hans-Dieírich Genscherés kísérete a kora délutáni órákban elutazott Budapestről. (MTI) Szívfájdító helyzetben voltunk másfél hónappal ezelőtt, szívszorítóban jó néhány drukkos hétig, cs most szívvidító hírről számolhatunk he, amikor is küzzetehetjUk: /a Szegcdi II. Számú Belgyógyászati Klinikán marad a legkorszerűbb szivvizsgáló készülék, az echokardiográf. Így Csanádi Miklós profeszszor szponzorokat keresett. A segélykiáltás meghallgatásra talált, s rég nem látott-tapasztalt összefogásnak — mondhatni, gyűjtési láznak — lehettünk tanúi, illetve résztvevői. Aminek eredményeképpen néhány hét alatt egybegyűlt a pénz. összesen 9,5 millió forint, amelynek valutaátváltási procedúrája a napokban tart. Jóllehet, a gyűjtési ' akció kezdetén csak hétmillió forintot kértek. Mi hát a sorsa a többletnek? Hová költhetik? Ugyanerre a műszerre, hiszen így lehetővé válik tökéletesítése. . A kezdeti hétmillió ugyanis egy „csupasz" echokardiográf ára. A plusz „bevétellel" viszont már megfizethető a különálló csecsemő-, illetve gyermekkamera, s így a Jegkisebbek echokardiolőgiai vizsgálatának sincs már akadálya Dél-Magyarországon. Gyakorlatilag a minden lehetséges tartozékkal felszerelt echo valamennyi korosztály szivéről tökéletes képet ad. Szívem szerint megtenném, hogy felsorolom mindazokat az intézményeket, vállalatokat, brigádokat, üzemeket, iskolákat, magánszemélyeket. akik zsebbe nyúltak, és megvásárolták maguknak és nekünk a magyar egészségügy pillanatnyilag egyik legkorszerűbb vizsgálóműszerét. Nem tehetem, hiszen. újságoldalnyit töltene meg a 222 intézmény, illetve magánadakozó nevének felsorolása. Közülük 119-en tizezer forint felett, 103-an pedig száz- és tízezer forint között adtak. Hadd emeljem csak ki a legnagyobb összeget juttatókat, jóllehet, egy százforintos adomány is nemes gesztus volt, kivált, ha idős ember adta. A Mészöv 3,5 milliót, a Csongrád Megyei Tanács 1 milliót, a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat 700 ezer forintot, a Tisza Volán 600 ezret, a Vidia 400 ezret, az Universal, a konzervgyár, a Dégáz egyenként 300 ezer forintot tett le az echóért. A Tisza Füszért a maga 210 ezer forintja mellett két étel bemutatóval kísért, jól szervezett propagandával segítette e nemes akciót sikerre. A Mészöv általános titkárságának vezetőjétől, Krasznai Mihálytól kérdeztük meg, mi motiválta őket a gyűjtésre, és hogyan sikerült ily szép összeget előteremteni. — A gyűjtési akciót a móraljalmi takarékszövetkezet kezdte, akkor, amikor a rádióból, tévéből, újságból értesült a műszer megvásárlásának anyagi akadályáról. A mórahalmiak körbetelefonálták a takarékszövetkezeteket. s a legközelebbi elnökségi értekezleten a szövetkezetek vezetői megegyeztek abban, ki-ki, amennyit tud, ad. Így aztán a tizenöt áfész, a tizennégy takarékszövetkezet, valamint a Konkordia, mondS

atni, villámgyorsan összeobta a mindannyiunk számára oly fontos, nélkülözhetetlennek tartott műszer árának jelentős részét. Az echokardiográf tehát ittmarad, s mint ahogyan a mesében írják: jó tett helyébe jót várj. A valóságban e mesebeli kijelentés pedig a következőképpen fest: a II. számú belklinika minden szponzorálóval szerződést kötött, amelynek értelmében dolgozóikat megvizsgálják az echóval. Fogalmazhatjuk úgy is, a klinika ledolgozza a műszer árát. Hihetetlen pluszmunkát ró majd rájuk, de ez a vizsgálóműszer betegnek, orvosnak minden pénzt és fáradságot megér. Kalocsai Katalin Együttműködési szerződés A hamburgi egyetemen működő hungarológiai központ támogatásáról írt alá együttműködési szerződést csütörtökön a Művelődési Minisztériumban Peter Fischer-Appelt, a hamburgi egyetem elnöke, Köpeczi Béla művelődési miniszter és Fülöp József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora. Az ottani egyetem finnugor szemináriuma keretében alakult hungarológiai központ célja, hogy összehangolja az NSZK-ban folyó hungarológiai kutatást és oktatást. V