Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

Csütörtök, IflSS. március 10. Tanulói versenyek A közgazdasági szakkö- A három iskolatípusból zépiskolák, a gimnáziumok várhatóan 150 diákot híves a gyors- és gépíró szak- nak meg a döntőre, ameiskolák diákjai javában ké- Ivet március 25-én, Budaszülnek a területi tanulói pesten, a Györffy István versenyre. Februárban az Utcai Gyors- és Gépíró Isoiszág valamennyi, gyors- kólában rendeznek meg. és gépírást oktató intéz- Az országos versenyen a ményében megírták dolgo- közgazdasági szakközépiszataikat a diákok, s a leg- kolások kategóriájában a sikeresebb 440 dolgozat húsz legjobban szereplő ta,.gazdája" ül le március 12- nuló felmentést kap az én, szombaton a második érettségi vizsga alól; a forduló versenyére. Buda- gyors- és gépíró szakiskopesten, Dunaújvárosban, lak növendékei versenyének Kecskeméten, Miskolcon és legsikeresebb tíz versenyzőPécsett találkoznak a gyors- je a szakmai minősítő vizsés gépírásban jeleskedők. ga alól mentesül, a gimnáKözülük válogatják ki a legjobbakat, akik az országos versenyen mérik össze tudásukat. ztumt tanulók közül pedig az első három helyezettet mentik fel a gyorsírási, illetve a gépirási érettségi alól. Hazai tükör Csütörtökön 17 órakor je lentkezjk a televízió 1 programján a belpolitikai főszerkesztőség kétórás élő műsora, a Hazai tükör, amelynek helyszíne ezúttal Budapest, Pécs és Miskolc. Az adásban szó lesz a bányák bezárásáról, a bányavállalatok szanálásáról, s a szénbányászat jövőjéről. A Telesport műsorát követően a Hazai tükörben a magyar lombikbébi-kísérletekről, s a több országban sikeresen alkalmazott mesterséges megtermékenyítés jogi, genetikai és etikai kérdéseiről beszélnek a szakértők. Orokseggyujtogeto Szolnok megye népművészete járó gukba beillesztettek, legyen részéből az első a paraszti tárgyi környezetet — építfA múltat, előttünk nemzedékek szokásait, ha- az bar távol lakó mastergyományait ismerni, hozzá- emberek, vagy akár idegenjük kötődni, továbbvinni, s bői jött árusok portékája." általa gyarapítani a _ népi, Az edd kézbe yehetó taj. kulturki ricset, erősíteni összefr>glaló néprajzi S(>rozaa nemzeti jellegzetessegeket éld;iul: a Magyaron•i oduatam^c „mhon Iriiltiiiszag neprajzanak, vagy a az egyetemes emberi kultúr történet értékrendjében: ke/.és, lakás, népviselet, a gazdálkodás és a vallási élet eszközeit — igyekszik bemutatni, képanyaggal gazdagon illusztrálva, hogy a különböző eredetű elemek hogyan alkotnak egységes, helyi ízNéoraizi lexikonnak a köte- alK(>muK öröklött kötelesség. Minden- feszesebb egzaktabb lest' módit tükrozö együttekié, akikot egy tájegység, „erkesztési elveihez képest «*et A második részben egy nyelv, egy ku tura osz- t,ngedekonyebb koncepció s szekot — minek alapján elmondhatják: magyar vagyok, jászsági, őrségi, nyírségi..-. emberként élem meg, s részelem az európai-, az egyetemes emberi tudás, tapasztalás, alkotás öröklődő értékeit: a népi kultúrát, a néphagyományokat, a népművészetet. Aminek érkivánalom érezteti ezen az első köteten. (S sejtetni engedi, hogy ez a sajátos, „helyi ízlés" a későbbi müvekben is nyilván sok esetlegességnek lesz majd oka-indoka; kiemelője vagy feledője némely tárgyaknak, stílusoknak.) A Szolnok mea gyermekjátékok, a veszhatását .^-.gyékény-', «alma- és fosztosmunkak, szőttes, hímzés, csipke, faragások, bőrm ív ess ég, a temetők művészete, a fémművesség, la szűcs- és sz.őrhimzések, a bútorművesség fejezeteiben —, ahogy a bevezető írja: a helyi, lokalizálható és gyéből nWmüvcszeU alko- Ä^fflf ^ tékei - pláne azért, mert &T a mcgyei készíU&ű tárgyakat örökségünkkel néme'™'- ericKeit ts. a „Ah elvenként." mnt.tiiáir h„ igen tékozlón bánnak sajnos, fogyatkoznak, s egy némelyek- könyvben közölt többsége a XIX. , . . . utolsó harmadából, illetve • , , . ,, , .deje mar joggal erz, ugy a ^^ ^Isö évtizedeiből ^aUitast -. kimaradtak tárevalv műhelyenként" mutatják be. század S emiatt- sajnos — úgy vélem, jócskán szegényitve az szakemberek ónkén terc amelyeket nem tudtak helyi műhelyhez vagy stílushoz kötni. Nagy kar, hogy ezekkel fakóbb lett az egyébként sokszínű Szolnok megyei népművészeti „tájkép". ÜSO «TV 1,1 £CUCI UUI „ I ,< I / származik de ievekéznek a kotetb(>1 °'van (amúgy oszkultúrkincsmentök lelkes.de b^Xtai az ekköri sSk f^flt ? kis létszámú serege, hogy az el(>zményeit A történeti ^epmuvaMÜ Utasok „utolso perceket eljuk" effé- fejlődés érzékeltetése azonle javaink összegyűjtésére, ban nem járt minden terülemegmentésére. Ilyen gyüjttá- ten sikerrel. Az építkezés, a sí, számba vételi, megöröki- lakás tárgyai, a munkaesztési szándéktól vezérelve közök, a népviseletek, vagy kezdeményezett „leletmentő a fazekasság dokumentációsorozaf'-ot 1980-ban az janak történeti íve sokkal Aminek alkotóit — s minEurópa Könyvkiadó, nem markánsabb a kötetben, denekelőtt a regionális tárkisebb feladatot vállalva, mint például a szövésé-fona- odaírni összefogásra, a hemint hogy bemutatja a sé, vagy a gyermekjátéko- W öntudatra építő, szervehazai és a határainkon túli ké. A rétegkultúrák, az él- zö megyei muzeológusokat, magyar művészetnek örök- tető stílusjegyek bemutató- etnográfusokat és a könyv ségét, táj-területi keretek- sóra történnek kísérletek kiadásához jelent<»s anyagi ben irt monográfiákkal". (utalások az eltérésekre) az segítséget adó megyei tanáE néprajzi monográfiaso- fejezetekben, de nem csot -, persze, dicséret ilrozat első — rendkívül szép elég következetesen (az pekivitelű — kötetét a közel- di.g több mint sajnálatos, hogy a jelentős pásztorhagyományú vidékek pásztorhagyományainak és művészetének felkutatúsáról-fela A múltban vehettük ikez.be, Szolnok megye népművészete címmel. S bár a cím — egybecsenge a sorozat-összefogó Népművészeti örökségünk címmel - első blicki- mu,etas;iról lemondtak re nem tűnik tul fantaziadúsnak éf. vonzónak (plañe, monografía összeállítói ha „rákalkuláljuk" a kötet Wötot jól elkülöníthető két leti. Hasonlóan az Európa kiadói vállalkozásához, aminek keretében — reméljük, mielőbb — újabb táji-területi néprajzi monográfiákkal gazdagodik majd nemzeti kultúrkincsünk. (Európa Könyvkiadó, 1987.) Szabó Magdolna Kiállítási napló Fekszem Már az első, felületes zsombékos rét, pillantásra is kiderül, hogy lombja vesztett a kommersz és konvencio- háttér — párába burkolózó tai ezek a kis festmények, nális tájképek mélyrétegei- facsoport. S mindez igénye- Fekszem a fűben, s mint ben különös értékek rejtőz- sen megfestve, és vakító egy mikroszkopikus élmény. fűben kis patak, kódö, feltöltődő, regeneráfüz — és lódni vágyó lélek pillanaelevenedik meg a máskor talpunk alá gyűrt világ. nek. De a fiatal lengyel fehér keretbe foglalva. Eny festőművész, Dariusz Król nyi, nem több és nem kekamarakiállítása a Paletta vesebb. A mai tájképfestő Dariusz Królnak van füle a Galériában csak tudatos és sorozatgyártások korában csöndekhez, szeme ehhez a míves manufakturális mun kák. elmélyült párbeszéd után tárja fel igazi erényeit. Az nyilvánvaló, hogy a táj, a természet szerelmese. - Nem is csoda, hisz életének je- parányi dél-lengyelországi Szczebrzeszynben töltötte, ahol a természetvédelmi tesajátos perspektívához. Visszahúzódó természete valódi élményeket és festői Valódi értékek viszont témákat talált ezen a liliputi terepen. Ez a szemlétechnikai párosul: miniképeknek, vagy égerfa lapocskákra olajfestájképszonetteknek" lékkel és tűhegyes ecsetekfüvek életét. égerfára olajjal lentös részét, gyerekkorát festett képecskéi, melyeket lel szerencses egy kimondhatatlan nevű nevezhetünk miniatúrák- megoldásokkal faluban, nak, akár is. Értékük és különleges- kel kottázza a rület háborítatlan világát ségük nem csupán mére- Precízen, de nem szárazbn; öreg füzek vigyázzák, kis tűkben rejlik. Talán három oldott festőiséggel, de ponpatakok szabdalják, éger- sajátosságban: szemléle- los megfigyelésekkel; érfák őrködnek a zsombékos tében, technikai megoldá- zelmekkei telitetten, de óvásaiban és kifejezésmódjá ban. Bizonyára valamenynyien feküdtünk már a rétek fölött, s párába burkolóznak a távoli erdők. A természet ismerete és szeretete plain aire-szellemü nyári rét füvében, munkákra sarkallják, noha, közel a földhöz, a mint vallja, nem természet után, hanem a szívéből festi mesés hangulatait. Hagyományos vásznakon oiajtechnikával készíti hahez, a piciny Éreztük a talaj illatát, néz kodva a negédes megoldásoktól. 5 mindezt fehér keretekben, igényes előadásEgészen móddal, elegánsan tárja a füvek- közönség elé. Megmutatja, bogarakhoz, hogy a végtelen horizontok mellett, a lábunk alatt létük a vonuló felhőket, a vö mikrovilág is tartogat keretre feszített fűszálak kardpengéit, a pa hagyományos rányi világ mozgalmas éle tét gyományos realista indítta- zsikáját. És hallgattuk a tású, de a hipernaturaliz- csöndet* Elrejtőzve a minmusra is kacsingató tájké- dennapok peit. Hagyományosan van zajától, a előtér — néhány pitypang, sző nyugalom tenyerén, szép virág; középtér — neszező csöndben, a rejtőzművészi élményeket. Ha minden igaz, a kozeljövőfigyeltük a szellők mu- ben Dariusz Król szegedi művésznek számit majd, hiszen családjával Zsomíokozódó bőn szeretne építkezni. Értet- demes segíteni törekvéseit! egyre végtelennek Tandi Lajos „IH-hétvégék 99 India — a távoli, egzotikus világ, a Ramajána, a légiescsipkés építészeti csodák, a jellegzetes zene, a buddhizmus, a szent tehenek hazája a világ kultúrájának cso- tak láthatók. A másik terem- volt, nagy közönségsikert dálatos ajándékokat adott, ben az- indiai művészetet, aratott. Művészeti ágak adSok ember azonban a mai építészetet, zenét, valamint a tak itt egymásnak randevút, Indiára is kíváncsi. Sokunk- hétköznapi életet bemutató s a szélesebb értelemben ban felmerülhet a kérdés: filmeket vetítettek. A „ven- vett kultúra élményszerű álvajon léteznek-e még a híres dégfogadási szertartás" élése egy távoli tájat és ncutazók által felidézett végle- szombaton, a kora délutáni pet hozott hozzánk közelebb, tek a mai indiai társadalom- órákban kezdődött. A Ma- Mindenki saját maga vában? A kifinomult, „magas" gyarországon tanuló, vala- laszthatott a felkínált piogkultúra az egyik oldalon — mint a Szegedi Biológiai Ku- ramlehetőségek közül, így szegénység, szenny és nyo- tatóintézetben dolgozó indiai saját ízlésének megfelelően fiatalok voltak a házigazdák, alakíthatta ki délelőtti vagy Halk zene, és az illatosított délutáni elfoglaltságát, füstölő rudacskák jóvoltából S hogy miért beszélünk orí^'nVészt vett az7 Fjúsági"ház kellemes, egzotikus illat fo- röl - utólag - ennyit? A indiai hét végéjén. Ez a ren- *,dta az erkezoket. Ind.a. lelkes szervezők a köze jov.V dezvénysorozat leginkább ruhat vlseI° 'anyok a 'tuk az fn Franciaország Japán, egy izgalmas utazáshoz ha- fJtobf"- mindenki meS" Ausztrállá kultura.at te.vehajoltak, a hölgyek voros zik bemutatni, sot. az „idopontot, a férfiak vörös vo- gépet" is bekapcsolják — hidás Ymel lett "a" távoli kultúra nast kaptak a homlokukra szen a nagy sikerű „Reneígy csak egyenkent lephettek szánsz het vege utan a mámor a másikon? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatott, aki januártöbb „arcát" teszi átélhetővé: az öltözködés, az étkezés, a szokások megismerése köbe a „szentélybe". Az indiai gyar történelem és müvé-ze»fiatalok baráti beszélgetésre történet korszakai közül elkö- sóként — áorilis 23—24-én — zelebb hozza, emberibbé te- invitálták a szépszámú idék 7-önseget: eletkorulmenyeik- a honfoglalas kor művészéről, céljaikról, a mai indiai tét. életmódját elevenítik fel. társadalomról beszéltek. Az ausztrál nap március 28Az egyik teremben képz.ő- A programsorozat szakmai án lesz. és iparművészeti kiállításban szemmel nézve is újszerű Czencné Vass Mária gyönyörködhettek a látogaszi még a legtávolabbi v kultúráját is. 500 forintos árát is), ha belelapozunk-beleolvasunk a könyvbe, gyorsan kiderül, hogy e hagyatékból érdemes részelnünk: forráskiadvány. A sokat emlegetett tiszta forráshoz vezeti el az igazi népi-táji kultúrára szomjazókat; leírásban, képben, rajzban rengeteg tárgyi emléket hozzáférhetővé, megismerhetővé téve. Feltárva az elődök tárgyait — munkaeszközeiktől Lakberendezésen, népviseleten át a gyermekjátékokig —, százkétszáz esz.tendönyi távlatban hivatásos kutatók, gyűjtők, művészek, mester- és parasztemberek, családi emlékeket őrzök segítségével, összefogásával. Ahogy a kötet előszavában jelzódik a szándék: annak a kornak a tárgyi világát próbáljuk fölidézni, amikor a falusi-mezővárosi társadalmakat jórészt még saját, parasztos, helyi ízlésük vezette. . . A válogatás alapja számunkra az, amit egy-egy község, egy-egy vidék lakói ebben a korban tárgyi vitátok: puha selymekre festett faliképek, a Ramajána-eposz illusztrációi jelentek meg színpompás vásznakon, a sarkokban próbababákon szépséges indiai ruhák volKét új kezdeményezés A Magyar Űttörök Szö- ge arra, hogy csemetéjét A másik akció elsősorban vétségé, valamint a KISZ napközis táborba, vagy más a gyermek- és ifjúságvédő Központi Bizottsága két új szervezett üdülési program- intézeteknek, • nevelőotthokezdeményezést indított út- ra küldje. Ezért az úttörő- noknak nyújt segítséget. jára. Mindkettő újabb le- szövetség vállalta, hogyösz- Régi gondjuk ezeknek az hetöségeket kinál arra, hogy szegyüjti olyan családok intézményeknek, hogy évenaz ifjúság szervezetei vala- címét, amelyek nyáron szí- te csak néhány ezer forinmelyest enyhítsenek a gye- vesen fogadnának be gyere- tot fordíthatnak folyóiratok, rekek, a fiatalt*, illetve keket illetve azoknak a magazinok, képeslapok, s — i_j_i— _ akik kulonbozo, a családoknak a címét, fiatalokat érszuleik, nevelőik gondjain. igénylik eZt a megoldást. A deklö kiadványok elöfizeA Magyar Úttörők Szö- cimközvetítő szolgálat (1388 tésere. Régi tapasztalat vivetsége Országos Tanácsú- pf 72) lehetőséget teremt szont, hogy a különböző kinak székházában „Együtt, az igények és a lehetőségek adóvállalatok kiadványaik egymásnál" elnevezéssel egyeztetésére. E célból a megmaradt példányait időcimközvetítő szolgálat kezd- jelentkezők postafordultá- ről időre nagy mennyiségte meg működését. Sok szü- val adatlapot kapnak Eb- ben küldik zúzdába, dobják lő gondja, hogy a nyári ben a személyi adatokon a szemétbe. Ezért a KISZ szünidőben nem tud meg- kjvül feltüntetik azt is, KB megkeresett több kifelelően gondoskodni gyér- hogy városon, falun, vagy adót, hogy a posta remitmeke felügyeletéről, mert tanyán szeretnék-e gyerme- lendaraktáraiban összegyűlt kevés a szabadsága, esetleg keiket üdültetni, illetve be kiadványaik egy részét nincs nagyszülő, aki vi- „, ' . , küldhesse el az említett ingyázna rá, vagy akinél el- luaJak"e oxet togaani, s lézményeknek Ez a javas_ tölthetné a vakáció egy ré- mely idopont lenne megfc- Iat is kedvezö fogadtatásra szét, illetve nincs lehetősé- lelő. • talált. Közvetlenül jobb? Tegnap, szerdán Sárdi La- tartozott. Az eddiginél jobjos, a Pedagógusok Szak- ban szeretnénk rajta tartani szervezete Központi Vezető- a kezünket az egyetemek ségének titkára Szegedre lá- ütőerén. Annál is inkább, togatott. Találkozott a JATE rnert ezekben a kulcsintézés a Juhász Gyula Tanárkép- ményekben található az érző Főiskola szakszervezeti telmiség jó része, és jelzésetisztségviselőivel. 'kre nagyon kell figyelnünk. A JATE szakszervezeti bi- A változásról mit mond zottságának fontos bejelen- tárkonyi Zoltán, a JATE tést tett. Eszerint a József szb-titkára? Attila Tudományegyetem a jövőben közvetlenül a Peda— Reméljük, a korábbinál közvetlenebbül jutunk majd gógusok Szakszervezete Köz- az információkhoz. Észrevételeinket áttételek nélkül tehetjük meg. Talán az egyeztetés, a közös álláspont kialakítása is könnyebb lesz. — Nem érzi kompromiszszumnak ezt a megoldást? — Igen, az. És további léponti Vezetőségének irányítása alá tartozik. — Az önállósulási törekvéseknek köszönhető ez a változás? — Az a tény, hogy egyes rétegek kinyilvánították elszakadási szándékukat, meg- pésekre van szükség. A felsőerösített bennünket abban, oktatási tanácsnak jogosítvászorosabb, közvetlenebb kap- nyokat kellene adni. Az is átcsolatot kell teremtenünk a gondolandó, hogy alakítfelsőfokú intézményekkel, sunk-e külön tagozatot. MinHárom budapesti egyetem denesetre az első lépést megegyébként már korábban is tettük. közvetlen irányításunk alá B. E.