Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-10 / 59. szám

Csütörtök, 1988. március 10. 3 1 Idegenforgalmi tanácskozás Az idei idegenforgalmi szezon előkészítésével kapcsolatos feladatokról tanácskoztak a (megyei idegenforgalmi hivatalok vezetői szerdán, a Közalkalmazottak Szakszervezetének budapesti székházában. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetője elmondta, hogy a tavalyi kiemelkedő eredmények után az idén is biztatóak a kilátások, minden korábbinál jobban alakulnak az előzetes szerződéskötések. Az év indulásának kedvező tapasztalatai alapján bizton mondható, hogy 6ikerül elérni a kitűzött célokat, azaz a tavalyinál várhatóan 6—7, illetve 8—10 százalékkal magasabbak lesznek a rubel-, illetőleg a dollárbevételek. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal a pályázati rendszer keretében jelentős támogatást nyújt a megyei idegenforgalmi hivataloknak. Az - elmúlt egy évben összesen csaknem 150 millió forinttal járult hozzá különböző megyei fejlesztésekhez, így egyebek között a siófoki aianyparti nyaralóházak létesítéséhez, a balatonfüredi, az alsóőrsi, a miskolctapolcai kempingek korszerűsítéséhez, a zalakarosi és a szolnoki motel, továbbá a Kalocsa Szálloda megújításához. További 77 millió forintot kaptak a megyei hivatalok a belföldi turizmus fejlesztésére, elsősorban kempingek és turistaházak rekonstrukciójára. Megemlékezés az évfordulóról A Textilipari Műszaki él Tudományos Egyesület elnöksége szerdán az MTESZ székházában kibővített ünnepi ülésen emlékezett meg a textilipari vállalatok államosításának 40. évfordulójáról. Ebből az alkalomból emléklapot adtak át a textilipari vállalatok első állami vezetőinek. Az ünnepségen kihirdették az évforduló alkalmából kiírt ipartörténeti pályázat eredményeit. Az első díjat Lukács Béla, a Temaforg Textilhasznosító Vállalat nyugalmazott igazgatója nyerte. (MTI) Fő a fodrászok feje is! Figarók—vendég nélkül? Égnek áll az ember haja, ha elmegy a fodrászhoz! — méltatlankodik ismerősöm. No, nem az ügyes figarók; keze nyomán, hanem az árjegyzéket végigolvasva. A sokáig olcsó szolgáltatásnak czámító fodrászat és kozmetika ugyanis az idén jelentősen felemelte árait Egy hölgy örül, ha két-háromszáz forintból megússza a szépségápolást. A ' férfiak sem sokkal „olcsóbbak": egy százassal az ő zsebük is könnyebb lesz a fazonigazítás után. Márpedig a családi költségvetésből, a kényszerkiadások kifizetése utón, leghamarabb a fodrászt, a kozmetiklust húzza ki az ember. Még szerencse, hogy a"2*elmuit években sok olyan kozmetikai Cikk, hajápoló szer került forgalomba; amit otthon, házilag is használhatnak a hölgyek, urak. Igv már sokkal olcsóbb szépnek lenni, mintha -szakemberhez fordulnánk. A Szegedi Fodrász Vállalatnál — érthetően — kissé másként látják ezt a „pálfordulást": — A forgalom szinte kiszámíthatatlan — kezdi a beszélgetést Faragó Aurélné igazgató. — Azt sem lehet mondani, hogy fizetésnapokon többen jönnek. Az év első két-három hetében még csak-csak eljöttek az emberek. De ma már rendkívül lecsökktent a forgalmunk. Délelőtt sz.inte senki sincs az általunk üzemeltetett nyolc üzletben. — A kozmetikai cikkek, testápoló szerek elvileg olcsóbbak lettek január ban. Miért hát az áremelés? — Ez. csak részben igaz. Azok a készítmények, amiket a mi fodrászaink használnak — tartós víz, a hajlakk, a festék — drágábbak lettekl És most már a hajvágást is 15 százalék forgalmi adó terheli. Ez üsszesen 26 és fél százalékos áremelésre kényszeritett bennünket Olyan időszakban, amikor már évek óta csökkenő volt a forgalmunk. Az igazság az, hogy nem anynyira a mi szolgáltatásaink, hanem általában az élet drágult meg. Minket viszont könnyebb elkerülni, mint az élelmiszerboltot. Az áremelés ellenére is, csökkent az elmúlt két hónapban a vállalat árbevétele, mert drasztikusan viszszaesett a forgalom. A legtöbben csak az olcsóbb, alapszolgáltatásokat kérik. Egyre inkább elmarad a hajszesz, a -lakk, a -festék. Aki eddig havonta igazíttatta meg a frizuráját, most áttér a kéthavi látogatásra — legfeljebb rövidebb fazont rendel, hogy tovább kitartson. Milyen kár, hogy kiment a divatból a hosszú haj! — Mit tudnak tenni, hogg csökkentsék a költségeiket? — Számoltunk. Kiderült, hogy este nyolctól kilencig, amikor szinte ránk se nyitják az ajtót, ráfizetés nyitva tartanunk; Ez az egy óra évente 1 havi plusz villanyszámlát félhavi melegvizes fűtésdíjat jelent — bevétel nélkül. Egyszerűnek tűnik a megoldás: megváltoztatni a nyitva tartást. Csakhogy ehhez hivatali» hozzájárulás is kell. Márpedig a hivatal, lakossági érdekre hivatkozva, igencsak ódzkodik ettől. Közben pedig mindnyájan elvárjuk, hogy a fodrászok is veszteség nélkül végezzék munkájukat. Alighanem több önállóságot kellene adni nekik (is) a döntésekben, mielőtt bármit is számon kérnénk rajtuk. — Az üzleteinkben már így is elég feszült a hangulat. Mi ugyanis csak munkahelyet biztosítunk alkalmazottainknak, a munkát nekik maguknak kell megszerezni. Akadtak, tobb mint tízen, akik a minimális háromezer forintos fizetéshez szükséges teljesítményt sem érték el a múlt hónapban. Az emberek többsége ugyanis adott üzlethez, meghatározott fodrászhoz törekedik. Betörni a fiataloknak ebbe a szakmába, nem konnyü. Néhány éve még sok szülő szinte mindent megadott azért, hogy lánya kozmetikus, fodrász lehessen. Ma már kiderült, nem mindenki tett „jó lóra". — Mégis hatalmas nyomás nehezedik ránk, hogy egyre több tanulót vegyünk fel. Nehéz megértetni a szülőkkel, hogy ez a varos nam igényel ennyi szakembert. Ha végeznek, a többségüknek nem tudnak; munkát biztosítani. És ha mégis? Akkor is, 57 ezer forint körül van az évi kereset nálunk. Ez nem túl sok! — Gondolom, ehhez még jön egy kis „borravaló" .. . — Jóval kevesebb, mint azt sokan gondolják Az életszínvonal romlása miatt egyre szűkmarkúbbak a mi vendégeink is. — Hogyan próbálnak kimászni ebből a nehéz helyzetbúi? — Árkedvezményt nincs módunk adni. Újra kell gondolkodnunk viszont, van-e szükség nyolc íodrászüzletre a városban? Nyáron a Jókai utcában nyílik meg a legnagyobb szalonunk. Ezzel párhuzamosan, gondolkodunk azon, hogy egv-két régi üzletet kiadunk „albérletbe". A helyiségek bérleti dijai ugyanis az elmúlt három évben megkétszereződtek Mindenképpen rugalmasabb üzletpolitikát, nyitva tartási rendet kell meghonosítanunk. A tavalyi évet még 530 ezer forin ] nyereséggel zártuk. Hogy nii lesz az idén. azt nagyon nehéz megjósolni. Egy biztos, újabb áremelést jó ideig nem bír el a szakma. Az is igaz, ma még aligha lehet uz árakban versenyezni, legfeljebb jobb szolgáltatással tudjuk eladni a (munkánkat. Rafai Gábor Az idén Magyarországon tartja nemzetközi konferenciáját az Automatic Indentification Manufacturers, a termékazonosító berendezéseket gyártók nemzetközi szervezete. Az áprilisi tanácskozáson szó lesz a vonalkód alkalmazásának külföldi és hazai tapasztalatairól. Viszkei György, a Magyar Gazdasági Kamara Egységes Termék Kód irodájának vezetője az MTI munkatársának elmondotta, hogy Magyarország aktívan részt vesz a nemzetközi szervezet munkájában. Tevékenységünk Helyérték M

ilyen érdekes ez, anya — morfondírozik a lányom —, ha az egyes utón nullát teszek, kisebb számot írok le, mintha kettőt! Pedig hát a nulla az csak nulla... „Bizony, kicsim, egy látszólag semmit sem érő valami is meg tudja változtatni a dolgok értékét" — próbálnám az általánosítás és az elvont gondolkodás felé terelni öt, de elméjének egyelőre a matematika szférájára van rálátása; hát a számokkal játszik tovább. A vonalzóján mutatja, hogy az egyből kettőt kell elvennie, ha mínusz egyet akar kapni eredményül. Az egyik egy és a másik egy közti különbözet felfedezésének boldog tudatával vonul vissza a babái közé. A negatív és pozitív számok töi-vényszerűségeiről majd egy másik alkalommal elmélkedik tovább. Én meg gyorsan kikeresem a lexikonban a helyérték" címszót, hogy ha újra elóhuzakodik a nulláival és egyeseivel, pontos magyarázatot adhassak neki. Talán képes leszek; megértetni vele, hogy egy szám értékle attól függ, az egyes, a tízes, a százas, az ezres helyen áll-e, s hogy a nullától mindkét irányba vezet a számegyenes, csak az ellenkező előjelek utalnak a számok másságára, értékére ... Álláspályázat. Házon belüli, rátermett, hozzáértő, s ifjú szakember a legesélyesebb várományosa a vezető állásnak, a pályázatot mégis ki kell írni. Várni heteket, mire befutnak az ajánlatok. Aztán a bizottság, mely majd az értékelésre összeül, sorra elbeszélget a jelentkezőkkel. Néhányukat szimpatikusnak, rátermettnek találja, de a helyismeret, a jártasság mégis az eleve kiválasztott „mi kutyánk kölyke" mellett szól. Olyan rangsort terjeszt hát a birálóbizotság a döntésre hivatottak elé, amelynek láttán és alapján egyszerűen képtelenség mást, mint a sor elején állót, a helyben levő, értékes embert megbízni a feladattal. A kívülről jött pályázókat tiszteséggel értesítik: más kapta az állást. A levélbe csomagolt keserű pirula ízére csak addig emlékeznek, amíg egy újabb pályázati felhívásra felfigyelnek. Attól kezdve ismét a reménykedés tölti ki napjaikat; h'áthá'most'béjon, most ők lesznek" a kiválasztottak, a leginkább rátermettek és hozzáértők. Talán most pont rájuk van szükség... Távoli ismerősről tudom, hogy két hónap leforgása alatt négy, különböző profilú szervezethez adta be álláspályázatát. Irigylésre méltó az önbizalom. De gyanús az ilypn titán: „Ti tón tudtok velem valamit kezdeni..." Ma is keresi még a helyét. O „Figyeld meg a statisztikákat. ,A családok megoszlása, az eltartott gyerekek) száma szerint' feliratú táblázatok mindig a gyermeket nem nevelőkkel kezdődnek, s a sor legvégére kerülnek a hét-, nyolc-, vagy annál több gyermekes családok adatai. Jellemző... Körülbelül e szerint is ítélnek meg bennünket. Egy kicsit őrültnek tartanak, s vagy lumpennek, vagy egy vallási szekta tagjainak. Ismersz: mi egyikbe sem tartozunk, pusztán szeretjük a gyerekeket, s ezért még a hátrányos megkülönböztetést is vállaljuk. Elviseljük a hivatalnokok soha meg nem fogalmazott, de pillantásokkal érzékeltetett szemrehányásait. Tudomásul vesszük, hogy Magyarországon nincs olyan üdülő, ahol mi két-három, egybenyíló szobát kaphatnánk. A kinőtt Wartburg Touristot nincs mire cserélnünk, hiszen még a vállalatoktól .levetett', ócska mikrobuszokhoz is szinte lehetetlen hozzájutni. A nyár a szívfájdalmaink szezonja: ahány bölcsőde. óvoda, annyiféle takarítási szünet. S ha történetesen nagyobb lakás vásárlásához kérsz helyi, tanácsi támogatást, hamarabb megkapja a kétgyerekes család a háromszobáshoz, mint te a négy gyerekeddel, s a várandós feleségeddel a négy és fél szobáshoz. Hogy a telefonról már ne is beszéljek ... Tudod, mi nem akarjuk a gyerekeinkkel revolverezni a társadalmat, de meggyőződésem: az a bizonyos statisztikai besorolás sokat elárul a nagycsaládosok össznépi megítéléséről. Sokszor úgy érzem, ez az értékítélet lelkileg roppant össze." G írtam már néhány héttel ezelőtt arról, hogy a telefonelosztás rendjének reformját készíti elő a posta. Ami akkor a beszámolóból kimaradt: a tökéletes értékzavar érzékeltetése. A közvélemény-kutatásban részt vevők egymásnak homlokegyenest ellentmondó vélekedése arról, kinek milyen szempontok szerint adnának először vagy utoljára telefont. Mert, ugye, ha „megszólal a szív", akkor a nyugdíjas házaspárt hamarabb illeti meg a fővonal, mint száz pedagógus tantestületét Ha a gazdasági megfontolás vezérli a sorrend készítőjét biztosan a teherfuvarozó céget részesíti előnyben, a tanácselnökkel szemben. Máshonnan nézvést persze, az is igaz, hogy egy település első számú államigazgatási emberének — nem Ls csak rendkívüli helyzetekben — otthonában is elérhetőnek kell lennie. De akkor mit szóljon az, aki tizen-évekkel ezelőtt adta be a kérvényét csak a hiány szülte elosztási szisztémában mindig volt nála jogosultabb, azaz, bizonyos szempontok szerint értékesebb igénylő? Lehet-e egyáltalán objektív bármiféle besorolás? Kialakulhat-e közmegegyezés, ha az egyén, a csoport és a társadalom érdeke még csak nem is érintkezik? Föltalálható-e ott az igazságosság, ahol az elosztás kényszere diktál? Nem csak porhintés-e, ha a megegyezésnek .pusztán a látszata lehet a cél? Kérem szépen, ezeket már nem a postától kérdezzük... O Hárommillió forint csak az egyes embernek nagy pénz. (Nem is biztos, hogy mindenkinek!...) De ha egy egész megyében ennyi — vissza nem térítendő — támogatással számolhat az idegenforgalmi szakma, akkor ez az ősszeg morzsának tűnik. A morzsának is csak a töredékéhez'Juthat hozzá' áz a település, amely beadja pályázatát valamely, idegenforgalmi célokat szolgáló beruházás támogatására. Mégis beadják, hisz pár százezer forint is jól jöhet ott, ahol épp hiányzik. Egy vendéglő szennyvízgyűjtő medencéjének építéséhez, egy buszpályaudvar környékének parkosításához, egy kprház parkjának megfiatalításához, egy varosközponti nyilvános illemhely áttelepítéséhez, egy kerékpárút folytatásához ... Hogy ezeknél az idegenforgalmat közvetlenebbül szolgáló fejlesztések is elképzelhetők? Hát persze, ha „madártávlatból" nézzük, s nem a helység névtáblái közt maradva szúr szemet a parlagon hagyott föld, a kivénhedt fasor, az ide-oda bekéredzkedő turista. Most aztán melyik ujját harapja, akinek a morzsát kell földarabolnia? A kisebb települési éhségét hagyja-e csillapitótlanul, vagy a nagvobbtól vonja-e el a még hiányzó, kisi falatot? S vajon melyik: hozna létre nagyobb értéket? T

anulékony a gyerek, mert amikor a játékállatai kedveltségi indexét állapítja meg (egyelőre, persze, úgy fogalmaz: a Makit jobban szeretem, mint a Nyuszkót — de már csak idő kérdése, mikorra tanulja meg a szakkifejezést), szóval, amikor ö is rangsorol, papirt és filctollat vesz elő. A százas helyére M-et ír, a tízesre Ny-et, az egyesre a kenguru K-ját. „Nem lesz ez így jó" — s próbálom elmagyarázni, hogy a helyezési számokat másként kell felírni. Nem érti. „Pont mast mondtad, anya, hogy a helyérték milyen sokat számít!" Számoknál, kicsim! De játékállatóknál, embereknél, döntéseknél? Pálfy Katalin Vonalkód eredményeként . kerülhetett sor a nemzetközi konferencia budapesti megrendezésére. Mint ismeretes, az ügynevezett EAN nemzetközi termékazonosító rendszert beépítették a magyarországi termelőeszközökre és fogyasztási cikkekre kialakitott rendszerbe. A fogyasztási cikkeknél pedig az EAN vonalkódokat alkalmazzuk. Az ilyen vonalkódokkal több mint 300 magyar gyártó látja el termékeit, mintegy 1900—2000 fogyasztási cikket. Elsősorban olyan termékekről van e/ó. amelyek exportja számottevő, s így külföldi értékesítésük vonalkóddal ellátott csomagolás nélkül elképzelhetetlen. A Caola, a Budapesti Likőripari Vállalat, a Győri Keksz- és Ostyagyár, a Tungsram, a Törökbálinti Állami Gazdaság termékeinek döntő többségét már így csomagolja. A Tíszamenti Vegyiművekben és a Hatvani Konzervgyárban is előkészületben van a vonalkód bevezetése. Első napi bélyegzés Első napi bélyegzést használnak és alkalmi levelezőlapot árusítanak március 11-én, pénteken 10 tói 14 óráig a Budapesti Történeti Muzeumban (Budavári Palota „E" épület) a „Jégszakad ás és a Duna kiáradása Pest-Buda 1838" című kiállítás megnyitása alkalmából. Ugyanebben az időben árusítják a múzeumban a pest-budai árvíz 150. évfordulójára megjelent bronz emlékérmet is. (MTI) -atáujtf