Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-09 / 58. szám

78. évfolyam, 58. szám 1988. március 9., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Településfejlesztési és -tisztasági verseny Tudósítás a megyei tanács vb-üléséről A Csongrád Megyei Ta­nárs Végrehajtó Bizottsága tegnap, luxklen delelőtt Sze­geden Papdi József tanács­elnök vezetésevei ülést tar­tott. Az. előterjesztések kö­züli több fontos kérdésben déntött a testillet. Meghatá­rozz az iskoláztatási felada­tokat, engedélyezte, hogy a Szegedi Ipari Vásárt az idén július 22. es 31. között ren­dezzék meg. A vásár szer­vezőinek fbntns feladata a bei- és külföldi üzleti kap­csolatok fejlesztése, a gaz dasági együttműködés bőví­tése, a legkorszerűbb piac­képes termekek bemutatása, a határmenti árucsereforga­lom növelése. Módosították az ipari szövetkezetek me­gyei szövetségének alapsza­bályát, szabályozták a tes­tületi törvényességi felügye­let és a felügyeleti vizsgá­latok rendjet. Újjáalakí­tották a területfelelős'! háló­zatot. megállapították az ingatlankezeles ez évi pénz­ügyi előirányzatait, kijelöl­tek a fejleszthető tanyás teiségeket es döntöttek a dev i zakeret fel haszna lása ­ról, a valutáért a megyei tanácsi intezmenyek első­sorban egészségügyi beren­dezéseket vásárolnak. A vegl/ahaj'tó bizottság megvitatta es elfogadta a múltévi pénzügyi gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól .szóló beszámolót. A vizsgá­latoknak Jciemelt feladata volt: a gazdasági fegyelem eiésitese, segítették az in­tézmények érdekeltségi rendszerének kialakítását. A helyi tanácsoknál és in­tézmény ei k ne I > els ás< nban a megelőző ellenőrzések szá­mát emeltek, mert a ga/.­daságirányítás korszerűsí­tése az ilyen jellegű vizsgá­latokat igényli elsősorban. A revíziók megállapítása szerint az önállóan gazdál­kodó költségvetési szervek­nél a feladatellátás színvo­nala megfelelt a követelmé­nyeknek. A működést je­lentősen befolyásolta a fo­rint reálértékenek csökkené­se. A tanácsi szervek ese­tenként. kényszerűségből, fontos feladatokat is elhagy­tak. A költségvetési szervek többsége a korábbiaknál is takarékosabb, visszafogott gazdálkodással tudott csak eleget tenni a követelmé­nyeknek, de előfordult, hogy a jóváhagyott pénzösszege­ket túllépték. Javult a mun­kaerő- és bérgazdálkodás szervezettsége és a költség­vetési szervek eltek az in­tézményi egyszerűsítésekkel. Foglalkoztak a belső ellen­őrzések helyzetével is, ame­lyek nem érik el a kívánt színovnalat. A végrehajló bizottság az ellenőrzés ha­tékonyságának növelése ér. dekében úgy határozott, hogy a vizsgálatok járulja­nak hozzá a társadalmi tu­lajdon védelméhez, a cél­szerűbb szervezeti formák kialakításához, az intézmé­nyi és személyi érdekeltség kibontakozásához. A megye minden telepü­lésén szerveztek és végeztek a fejlődést szolgáló köz­hasznú munkát. A szervezés­ben es a végrehajtásban Jktívan részt vettek a helyi állami és társadalmi szer­iek képviselői. A társadal­mi ö-iszefogás revén gya­rapodott a közvagyon, kul­turáltabbá vált a környezet, hogy csak a legfontosabb eredményeket ismertessük. A településfejlesztési és -tisztasági versenymozgalmat értékelte a szakszervezet, a Hazafias Népfront is. A ta n.áccsal kialakított közös vélemény alapján a telepü­lésfejlesztési versenyben a következő sorrend alakult ki: a városok között első Csongrád, második Szentes, harmadik Makó lett. A nagy­községek vetélkedését Kis­zombor nyerte, dobogós Mórahalom es Csanádpalota. A községi kategóriában első helyezett Zsombó, ¡második Kuzsa, harmadik Bordány. Csongrád 2 millió, Kíszom­bor I millió es Zsombó 600 ezer forintos jutalmat kap. A településtisztasági és kor­n vezet védelmi versenyben a városok között első helye­zett Csongrád, második Szen­tes es a harmadik Makó A nagyközségi kategóriában e'sö lett K iszom bor, a máso­dik Sándorfalva, a harmadik pedig Mórahalom A koz.se>­geknel az első helyre került Buzsa, a másodikra Tisza­sziget és a harmadikra Apátfalva. A lakosság véleményének figyelembevételével -megha­tározták a településfej lesz­té.ri társadalmi munka idei programját. Így Szegeden tovább emelik a környezeti kultúra színvonalát, parkok építésével és karbantartásá­val, valamint a köztiszta­ság helyzetének javításával. Vásárhelyen nagy gondot fordítanak a belvízcsartonák rendbentartására és segítik a helyi kórház- rendelőin­tézet orvosi műszereinek be­szerzését. Csongrádon a műemlék házak, helyreállí­tása az egyik legfontosabb feladat. Szentesen nyugdi­jasklubot építenek és többet törődnek a kömyezetvéde­lcmmel, oly módon is, hogy újabb közmüveket építenek. Makón az iskolaépítéshez járul hozzá a helyi lakos­c-ia • • I r, • Tájékozódott a testület a múlt évi táppénzes helyzet­ről is. A leggyakoribb kere­sőképtelenséget okozó beteg­segek; a lázas légúti és ví­rusok okozta gyomorfertö zések, mozgásszervi es ke­ringési, valamint a neuroti­kus bajok voltak. A korábbi évhez képest a táppénzes napok száma 0.3 százalékkal csökkent. Előzetesen megvitatta és elfogadta a végrehajtó bi zoliság a soron következő tanácsülés témáit. A vb ja­vasolja a testületnek, hogy tu/ze napirendre a múlt t>vi tanácsi költségvetési és fej­lesztési terv teljesítéséről szóló beszámolót, fogadja el a megyei NEB idei ellenőr­zés tervét és foglalkozzon a tanácsi háttérszervezetek korszerűsítésével. A tanács ülését március 24-re hívják össze. Növelik a Világbank alaptőkéiét A Világbank igazgató ta­nácsa a közelmúltban dön­tött arról, hogy a szervezet alaptőkéjét 74,8 milliárd dollárral, 171 milliárd dol­lárra emelik. Mint ismere­tes, hazánk tagja a nemzet­közi pénzügyi szervezetnek. Mit jelent az* alaptőke­emeU/s Magyarország szá­mára? Erről Ipper István, a Magyar Nemzeti Bank fő­osztályvezetője a kővetke­zőket mondotta az MTI munkatársának: — Hazánk a tagországok döntő többségével együtt évek óta szorgalmazta a Vi­lágbank általános alaptöke­emelését. Ennek réven ugyanis a nemzetközi pénz­intézet tovább bővítheti kölcsönnyújtását, amely a jelenlegi évi 14 milliárd dollárral szemben az 1990­es évek elejére már megha­ladhatja a 20 milliárd dol­lárt. Az alaptőke-emelés azért is fontos, mert erősí­ti a Világbanknak hitelezők bizalmát. A Világbank ügyvezető­ségének döntését ~ követően, várhatóan április végén hozza meg a határozatot a szervezet kormányzótanácsa, az alaptőke-emelésről. Ez­után kezdődhet meg a részvények jegyzése, amely 1993 szeptemberéig tart. Ha az alaptőke-emelésről meg­születik a határozat, ez azt jelenti, hogy hazánk újabb részvényeket fog vásárolni. Magyarország a Világ­bank alaptőkéjében jelen­leg 4 ezer 518 részvénnyel rendelkezik, amelynek ér­GÚMIIPARI GÉPEK — DESZKRŐL. A Nagy László felvételei forint értékben gyártanak itt különböző gé­téke 545 millió dollár. Eb­ből 45,2 millió dollárnak megfelelő összeget — 4,5 mi Ilfót dollárban, 40,7 milliót pedig forintban — fizettünk be. A fennmaradó rész az 'úgynevezett lehív­ható hányad, amelyet a Vi­lágbank a rendkívüli ese­tekben igénybe vehet. Ha a tőkeemelést jóváhagyja a szervezet kormányzótanácsa, abban az esetben Magyar­ország további 3 ezer 532 részvény jegyzésére lesz jo­gosult. Ennek értéke 427 millió dollár. Ebből 12,8 millió dollárt kell majd be­fizetni. mégpedig úgy. hogy a jegyzéssel egyidejűleg 1.3 milliót, majd az azt kuvelö 3 esztendőn belül további 11,5 milliót. Mint ismeretes, Magyar­országon 13 fejlesztési prog­ram finanszírozásában vett, illetve vesz részt a Világ­bank. Ezekre a célokra 1,178 milliárd értékű köl­csönt nyújtott, illetve nyújt. Ezek a hitelek jelentős mértékben hozzájárulnak a • gabonatermelés fejlesztésé­hez. az energiatermelés é>s -felhasználás korszerűsítésé­hez. a finomvegyipar, a közlekedés fejlesztésehez, több erőmű - rekonstrukció­jához. az ipariszerkezet-át­alakítási, a növénytermesz­tési és a távközlési prog­ram megvalósításához. Turus Gumiipari Vállalat deszk, gyáregysé- P*ket. berendezéseket, amelyekből 35 fnil II,, íf.rinlnvtl TII.-K'I tk ori xikprult. prtí> gében készülnek azok a gépek és alkatré­iió forintnyit tőkés piacokon sikerült érté­» .— ~ " • kesiteniük a deszkieknek De a szegődi szek, amelyek nélkülözhetetlenek a gumi- gyárnak is készítenek speciális tömlőkhöz gyártáshoz. Évente közel kilencvenmillió fémszerelvényeket. Á kisiparosok nem nélkülözhetőek Az Ipari Minisztérium es a Kisiparosok Országos Szervezetének vezetősége kedden munkamegbeszélést tartott a minisztériumban. Rendszeres kapcsolataik ke­retében — az 1984-ben ;Há­írt megállapodásoknak meg­felelően — áttekintették az együttműködés számos fon­tos, időszerű kérdését. Az előző esztendő végen1 hazánkban tiibb mint 157 ezer kisiparos tevékenyke­dett. közülük 80 ezren fő­foglalkozásban. Az elmúlt években bekövetkezett fej­lődést azonban — állapítot­ták meg a megbeszélés résztvevői — kedvezőtlenül érintette az 1988. január l­jével bevezetett szabályo­zás. Januárban közel 8 ezer 500 kisiparos adta vissza ipar jogosítványát, és tobb mint 4 ezer 500 szünetelte­ti tevékenységét. Ez első­sorban a kisebb települé-sek lakossági ellátásában jelent gondot, mivel ezekben a helységekben gyakran eddig is csak egy szolgáltató ipa­ros volt. Ezért a miniszté­rium támogatja a Kiosz ke/demé n y ezését, a mély szerint mindazok, akik a bizonytalansági tényezők miatt adtak vissza ipar jo­gosítványukat, kulon eljá­rás nélkül engedélyt kap­hassanak tevékenységük folytatására. A tanácskozáson számos eredményről is szóltak. Meg­állapították, hogy nőtt a kisiparként gyakorolható tevekenység köre, bővült a társulási lehetőség. Egyre jelentősebb a. kisipar sze­repe és részaránya az ipa­ri termelésben. Gondot okoz azonban, hogy az anyag- és eszközellátás szempontjából is magánszemélynek minő­sülnek a kisiparosok, a jo­gi szabályozás pedig nem ismeri el a kisipari vállal­kozást. Idénykezdés a paprikakörzetben A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat termeltetési osztályától kapott tájékoz­tatás sezrint, kiszállították a megrendelőknek a fűszer­növény vetőmagját. v A piaci igények felmérése alapján 30 ezer tonnányi nyers áru átvételére kötöt­tek szerződést 53 gazdaság­gal es több száz egyéni ter­melővel A szerződött mennyiség ke­vesebb ugyan a tavalyinal. de elegendő ahhoz, hogy maradéktalanul kielégítsék a hazai és az exportigénye­ket. A nagyüzemi gazdaságok a terület túlnyomó részén ré­szes művelési formát alkal­maznak, ami ösztönöz a mi­nőségi termelésre. A feldol­gozó vállalat továbbra ia felárat fizet az utóérlelésért, a csipedésért és a vetőmag­termesztésért. Többszöri sikertelen kísér­let után rájöttek, hogy nincs értelme erőltetni a gepi sze­dést. Mindenütt kézzel szü­retelnek majd, hogy több­szöri szedéssel kivárhassák a termés teljes beérését. Az a cél, hogy mindenképpen mé'g a bokrokon nyerjé-k el tetszetős piros színűket a paprikacsövek. Az ilyen ter­mésből készíthet csak a fel­dolgozó ipar magas festé>k­tartalmú. a világpiacon ver­senyképes őrleményt. Ez ezért is lényeges, mert a pi­ros fűszernek legalább a fe­let exportálják. Sokévi tapasztalatra tá­maszkodva az idén az össz­terület 80-85 százalékán ma­got vetnek, a tóbbin palán­tát ültetnek. A magról való közvetlen, úgynevezett hely­re vetéssel a termelési költ­ségek lényegesen csökkent­hetők. A hagyományos pa­lántanevelés és -ültetés —, ha kis területen is —, de még sokáig fennmarad, mert megvannak a sajátos előnyei, elsősorban a korai es bőséges termés. Az egyé­ni termelők ezért ragasz­kodnak az ősi kiskerteszeli technológiához, vállalva a palántaneveléssel, -ültetés­sel járó sok-sok fáradságot.

Next

/
Thumbnails
Contents