Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 55. szám 1988. március 5., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint A téeiszszövetség múltkori küldöttgyűlésén Szili Antal, a Szegedi Móra Tsz elnöke igen elkeseredetten szólt a hirtelen . „hitelapasztásról'. A napokban felkerestem, hogy megtudjam miként tudnak együttélni ezzel az új helyzettel. Tavaly 30 millió forintos folyószámlahitelt vontak be gazdaságuk vérkeringésébe. Most 14 milliót kaptak, rövid lejárattal. A beruházásokat, gépbeszerzéseket szüneteltetik addig, amíg a valódi megoldást meg nem találják. Nem szabad rizikózni, mert könnyű átmeneti pénzzavarba kerülni, amikor vevőik egyre süDerűre ború rűbben késve fizetnek. A legkülönfélébb apróbb pénzügyi források felkutatása időt igényel, s igen nagy a harc értük. Úgyhogy ezeket megnevezni nem épp taktikus lépés lenne. Amit házon beiül tenni tudnak az, hogy a tagok pénzéből az eddigieknél többet szeretnének tagi kölcsön és részjegy formájában beforgatni. Váratlanul érte őket ez a gond, hisz tavaly a tervezettet meghaladóan fejlődött a gazdaság, s ilyenkor azt hinné az ember, hogy ha nem is könnyebb, de legalább nem nehezebb idők következnek. A félmilliárd forintos árbevételi terv 5311 millióra teljesült, s az előzetesen várt 10 milliós nyereség helyett 16,8 milliót mutat a könyvelés. A száz forint költségre jutó eredmény számottevően javult, de .még így is csak megközelíteni tudta a közepes hatékonyságú üzemek csoportját. A tendencia mindenesetre bíztató, főleg ha folytatódik. A növénytermelést ért természeti károk 6 millió forintot jelentettek, ezt fokozott ipari tevékenységgel pótolni tudták. Például az újonnan beindult importkiváltó kitt-és ragasztóanyaggyártás 18 millió Ft bevételt hozott. A hagyományos vasés faipari munkák körét tovább bővítették. A sörpalackozóban a korábbi két műszak helyett háromban termeltek. A létszámnövekedés 7 százalékkal elmaradt a termelési érték gyarapodásától, ennek ellenére a kereseteket mérsékelten tudták csak emelni. A jövedelmet a tagság egy része a háztájiban igyekezett pótolni, minden ötödik tagjuk csirkeneveléssel is foglalkozik odahaza. A közösben a baromfi szülőpárturtáisal és a naposcsibe neveléssel kívánják biztonságosabbá, s gazdaságosabbá tenni a termelési folyamatot A isaját takarmánykeverő elengedhetetlen' feltétele a folyamatosan egyenletes minőségű takarmányellátásnak. A munkaerő és épületek ésszerűbb hasznosítása érdekében a közösben kevesebb broilercsirkét neveltek,! mig a tagok és kívülállók a közel 3 millió darabos összmennyiség háromnegyed részét tartották. Az értékesítéssel nem volt különösebb gond. Ebben az is közrejátszott, hogy négy megye feldolgozó üzemeibe szállítottak s ha egvnél gond volt, akkor a többi átvette a felesleget. A „csirkebőségben" szigorodtak az átvételi követelmények, a korábbi jövedelmezőség csökkent. Az állattenyésztés 155 millió forintos bevétele 17,5 millióval haladta meg a kiadásokat. Idén a tavalyihoz hasonló az indulás, de egyelőre még 'nem Játszik pontosan, az új adórendszer milyen hatással lesz az otthoni állattartásra Bíznak benne, hogy nem hoz megtorpanást, hisz ez senkinek sem érdeke. T. Sz. I. Hz OKHB és a Kihirdették pénteken az Állami Fejlesztési Intézet által szervezett pályázat eredményét, amelynek célja, hogy a Nemzeti Színház felépítésére összegyűlt 265 millió forintot jövedelmezően befektessék, megőrizve annak értékét a pénz jövőbeni felhasználásáig. A pályázatra tíz vállalkozó nyújtott be ajánlatot. Közülük az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. és a Pannonlízing — a Magyar Hitelbank leányvállalata — ajánlatát fogadták el. A Pannonlízing Pannonlízing 150 millió forint értékű tőke felhasználására nyújtott be javaslatot. Igényéből 70 millió forintot fogadott el a pályázatot elbíráló szakzsüri. Az OKHB a teljes összeg befektetésére is vállalkozott volna, de csak 195 millió forint igénybevételére kapott jogot. A két pályázó ajánlotta fel a legmagasabb, 18 százalékos kamatot. Ennek eredményeképpen 1990 végéig 160 millió forinttal gyarapítják a Nemzeti Színház felépítésére eddig oszszegyűlt pénzt. Kct fontos kérdéskörrel foglalkozott az országgyűlési képviselők megyei csoportja a tegnapi, pénteki ülésén, amelyet Szentesen, a baromfi-feldolgozó vállalatnál tartottak meg. Takács Imrére csoportvezető elnökletével, llészt vett a tanácskozáson Sarlós István, az Országgyűlés elnöke. Először az ipar szerkezetátalakítási programjáról tartott szóbeli tájékoztatót Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes. A világbán végbemenő változásokhoz való igazítás — ez tulajdonképpen a fő célja az iparszerkezet átalakitásanak — hangsúlyozta egyebek közt a miniszterhelyettes. Olyan gazdasági környezetre van szükség, amely elősegíti a nemzetközi munkamegosztásba való eredményesebb bekapcsolódást. Ebben az. állami irányításnak és a vállalatoknak konkrét tennivalóik vannak. Ezekről szólva rámutatott arra, hogy elengedhetetlenül szükséges a vállalatokat olyan szituációba hozni, hogy alkalmasak legyenek az átalakulásra, a megújulásra. Vagyis, a szabályozók ezt ne gátolják, hanem segítsék- Elsődleges feladat a meglevő ipari üzemelő korszerűsítése, majd az anyagi lehetőségektől függően, az újakra kell mind többet fordítani, előtérbe állítva a biotechnika, szolgáltatás stb. gyors fejlesztését. Mivel a piac értékítélete a fejlett tőkésországokkal folytatott kereskedelmi tevékenységgel ismerhető meg, ezért a marketingtevékeny seg javítása létérdekünk. Szólít a vegyes vállalatik alakításáról, a működő töko bevonásáról is. A működő tőke a válságos vállalatok fennmaradását nem segítheti. A műszaki fejlesztésről szólva, az errvberi tényező szerepét emelte ki. A fejlesztéseknél, a KGST-vel való összhaigra szükséges törekedni. Az át-i alakítás során a kis- és a középvállalatok szánra növekedjék, ez a cél. A tanácsoknak a helyi ipari fogadókészség növelésében van szerepük, a kisipar léte nem nélkütuzhe',5. A megyei program jól igazodikl az ipar szerkezetátalakításához. A képviselők: izgalmas, lényegre törő kérdéseket tettek fel. Sarlós István: az Iparj Minisztérium egyenrangű-e a többi tárcával? Válasz: Bízunk abban, hogy a kormány egyenrangú tagja leszünk, és a „leirati szabályozás" megszűnik. Király Zoltán: A Gazdasági Kamarával milyen a kapcsolatuk; Válasz: Igen jó a kapcsolat. Eke Károly: A biotechnikában nem tapasztalható-e tűlhajtás? Válasz: Ennek hangoztatása egy kicsit jelszószerűvé vált. Karácsonyi Sándor: Mit lehet tenni azért, hogy a vállalatok anyagi és erkölcsi bukása ne' terhelje a lakosságot? Válasz: Ezt eddig a költségvetésből rendezték. Juratovics Aladár: Mihez képest veszteséges egy-egy vállalat? Válasz: Az érvényes termeI.á és fogyasztói árak nem fedezik a költséget, akkor veszteséges. A miniszterhelyettes szólt arról is. hogy a magyar iparnak eredményes ágazatai is Vánnak, például az energetika. A vitában Juratovies Aladár határozottan kérte, hogv a PM „leirati szabályozása" szűnjön meg. Lényeges, hogy a megyei vezetés összhangban legyen az ágazati törekvésekkel. Fodor Pál a műszaki fejlesztés elmaradottságaira mutatott rá. Az átalakítást sok tényező hátráltatja, nem megfelelő az ösztönzési rendszer, a vagyonérdekeltség. Kardosné Török Ibolya a textilipar helyzetéről szólt, a gyártásfejlesztést kellene szorgalmazni, valamint növelni a munkakultúrát. Gál Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese elmondotta: a megyei program komplex, vállalati érdekek is érvényesülnek benne, minderről szivesen tájékoztatják a képviselőket. Apró Antal a megyei ipar korszerűsítését sürgette, ugyanakkor a mezőgazdaság fejlesztését is. Beszélt a hazai személyautó-gyártás problémáiról. Minden nehézség ellenére a stabilizáció sikerében bízik. Király Zoltán a kisvállalkozások. a kisipar, a szolgáltató háttéripar jelentőségét bizonyította példákkal. Eke Károly Csongrád munkaerőgondjait hozta szóba. Takács Imrénél a technikusképzés, vagyis a középkáder-utánpótlás jelenlegi helyzete nyugtalanítja. Miért csak Budapesten fejlesztik kiemelten? Végezetül Apró Antal kérte a miniszterhelyettest, hogy a Szegedi Kábelgyár fejlesztését — tekintettel a telefonellátás javítására — vizsgálják meg! Mag Pál ezután a baromfifeldolgozó vállalat helyzetéről tartott referátumot, amelyet a termelést bemutató videofilm vetítésével kezdett. A vállalat termékeinek kétharmadát exportálja, mindjobban érvényesül a külpiacokon, ugyanakkor a jelenlegi hitelezési gyakorlat oly mértékben zavarja, hogy emiatt a vállalat hamarosan hitelképtelenné válik. (Fölmerül a kérdés: mire jó ez a hitelezési gyakorlat?) A továbbiakban a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról hangzott el tájékoztató. A törvényjavaslatról Hermándy Iván. a MÉM Igazgatási Főosztályának jogtanácsosa beszélt, majd Molnár Lajos, a megyei szövetkezeti tanács vezetője fejtette ki véleményét. A jogszabályok módosítása — mint mondották — az önállóság növelését, a termelőszövetkezetek megújulását szolgálja. Ezzel kaocsolathan elmondotta véleményét Tóth László, aki a vállalkozások kibontakozása mellett érvelt: Antalffy Gvörgy pedig kiemelte a több éve folvó vita során a minisztérium a módosításhoz rugalmasan, a véleményeket figyelembe véve *»ozzá B.Gy.Gy. Székek — w/ géppel A bútorpiacon egyre inkább keresik az aprólékosan megmunkált, díszesen kezelt fafelületeket. A Szegedi Bűtoripari Szövetkezetben hosszú ideje gyártanak tőkés exportra székeket. Most egy nyugatnémet lízingszerződéssel olyan automata, számítógéppel vezérelt maróigephez jutottak, amelyik nemcsak könnyíti, de pontosabbá, szebbé is teszi a megmunkált fafelületeket. Az űj gépről lekerülő darabok az NSZK-ban és Belgiumban találnak majd vevőre. Nagy László felvételei Az ipar és a mezőgazdaság moniiiiiláca I A kéP"isel«k mesyei "«portja lllGyUJUldOd | Szentesen tanácskozott Magyar-japán tárgyalások A gépkocsi-összeszerelő vegyes vallalat létrehozását elősegítő, magyar iparvállalatokból és" pénzintézetekből alakult konzorcium meghívására hazánkban tartózkodott a C. Itoh japán kereskedőház küldöttsége. A kereskedőház vezetői tárgyaltak magyar partnereikkel a Suzuki gépkocsik összeszerelését célzó vegyes vállalat létrehozásának terveiről és feltételeiről. Látogatást tettek a konzorciumban résztvevő több iparvállalatnál is. A küldöttséget fogadta Bcrecz Frigyes ipari miniszter. A C. Itoh cég delegációja pénteken elutazott Budapestről. (MTI) ASZÓT I •• I r r a •• a r elnoksegenek ule Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Az ülésen elhangzottakról a SZOT titkárságának megbízásából Szalay Ferenc, a Népszava főszerkesztő-helyettese tájékoztatta az újságírókat. A testület áttekintette a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseit, s ezzel kapcsolatban összegezte az elnökség február 26-i állásfoglalásának tapasztalatait. Ügy értékelte, hogy az állásfoglalást a szakszervezeti tagság és a széles közvélemény egyaránt időszerűnek. tartotta. A mozgalom aktivistái szerint a dokumentum segített néhány napirenden levő kérdés egyértelmű megítélésében, és határvonalat húzott a szakszervezeti tevékenység javítását szolgáló törekvések, bírálatok, valamint a szélsőséges megnyilvánulások, szándékok között. Az elnökség néhány, a szakszervezeti mozgalom további tennivalóit meghatározó következtetést is levont a dokumentum fogadtatásából. A testület rámutatott, hogy tapasztalható az a helytelen felfogás aszak(Folytatás a 2. oldalon.) Keményebb feltételek között r