Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 78. évfolyam, 54. szám 1988. március 4., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint satornázás,sport,könyvtár A lakóház-felújítási pályázat eredménye érdemes leginkább a nyilvánosság figyelmére a városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén hozott határozatok közül — már ami az „előterjesztések" cimen futó napirendet illeti. A pályázatra benevezett lakóépületek közül a Deák Ferenc utca 4. számú ház (felújítója a Szegedi Építőipari Szövetkezet) bizonyult a legsikerültebbnek, ezért mind a felújítást tervező Csomiterv és a tervet megvalósító kollektíva, mind a műszaki ellenőr. Kovács László jutalmat kap. Második helyre a I.enin körűt 77. számú házat felújító Szegedi Magas- és Mélyépitőipari Vállalat kollektívája és Földi László műszaki ellenőr munkáját sorolták. Az IKV munkatársai a Füredi utca 3. szám alatti lakóépület felújításáért kapnak jutalmat, harmadik helyezettként. A pályázatot 1988-ra is kiírják. A végrehajtó bizottság a következőkben bővebben is ismertetendő napirendeken kívül beszámolót hallgatott meg a múlt évi pénzügyigazdasági ellenőrzések tapasztalatairól, s elfogadta a vb idei ellenőrzési tervét. Másfél évszázad is kevés volt... ... ahhoz, hogy a város csatornarendszere a mai követelményeknek megfeleljen. Az első csatornákat az első köves utcákkal egy időben, az 1840-es években építették. A nagy árvízig négy kilométernyi csatorna működött. Az első gőzhajtású szivattyútelepet az 1860-as évek derekán építették. 1908: a rendszer hoszsza már 50 kilométer, 1962ben 71, ma: 210 kilométer. A város ősi szennyvíztisztítója, a Tisza sokat elbír, mégis meg kell szüntetni az úgynevezett hármas kőlyuki átemelőt, és a part menti szennyvízbevezetéseket, így a déli átemelőnél a folyó sodorvonalába kell bevezetni a szennyvizeket — egyebek közt ezt fogalmazta meg a tegnapi vb-ülésen a csatornahálózat fejlesztési lehetőségeit elemző jelentés. Telek- és lakásszámok, városrészek kerültek szóba, melyekben évente 3,5 millió köbméter szennyvíz termelődik, szennyezve a talajt, és a talajvizet, gátolva HZ. optimális vízhasználatot. A tennivalókat is számba vevő jelentés a közeljövő feladatai közé sorolja Móraváros csatornázásának folytatását, a petőfitelepi főgyűjtő építését, valamint a Boszorkány-sziget utcaiét. Hattyas- és Ságváritelep, meg Buktó a kiviteli tervek elkészítésével iratkozik fol a feladatlistára a VII. ötéves tervben. S ezzel egy időben a jogi, műszaki problémák tisztázásával, az üzemeltetés feltételeinek megteremtésével, a társulati és önerős csatornaberuházások szervezésével is számot kell vetni. Szűk egy évvel ezelőtt... . .. hozták létre a sportintézmények igazgatóságát, mely a sportcsarnok és a kisstadion, a sportuszoda, a Tudósítás a városi tanács vb-üléséről műjégpálya működéséért felelős, s mely ugyancsak tegnap adott számot -eddigi tevékenységéről. Az igazgatóság — az értékelés szerint — helyes arányokat alakított ki a politikai rendezvények, a szabadidő-, diák- és versenysport, az utánpótlás-nevelés és a kultúra eseményei között. A jövőben — amennyiben szervezési csoportot létre tud hozni — törekednie kell saját bevételei növelésére, javítania a kisstadion és a sportszálló kihasználtságát. Egyebek között azzal — így szól a vb határozata —, hogy növeli a rendezvények számát, otthont ad a szabadidős tevékenységeknek, s nagyobb teret a diáksportnak. Az igazgatóság feladata lesz a műjégpálya nyári, többcélú hasznosítása, s e tennivalókkal öszszefüggésben: a propagandamunka javítása. A figyelem nem csökkent... ... A Somogyi Könyvtár tevékenysége . iránt azóta sem, hogy az űj épületének átadását kísérő' reflektorfények kihunytak. Kialakult a szolgálati' rendje — közmegelégedésre. Üj szolgáltatásokat honosítottak meg — oly népszerűséggel, hogy mára tartósan 36 ezer fölött van az olvasók száma. Csak címszerűen sorolva a hagyományos könyvtári funkciókon túli lehetőségeket: a fonotéka, a reprográfiai szolgáltatás, a hangosanyagok másolása,' az artotéka, a videószolgSltatás, a lemezkölcsönzés, a hangoskönyvtár, a helyismereti hangzóanyagok gyűjtése, az olvasótáborok és továbbképzések — mind a könyvtár rangját erősítő tényező. S még nem szóltunk a kiadványokról, a tudományos munkákról... Az állomány gyarapításának pénzügyi gondjai persze a Somogyi Könyvtárat sem kerülték el: 1980-ban 46, 1985-ben 83 forint fölött volt egy könyv beszerzésének átlagára. A folyóiratoké még nagyobb mértékben emelkedett. S noha, a megyei városok közül az olvasók abszolút számát, s ezer lakosonkénti arányát tekintve is Szeged az első, a könyvállomány növekedésében már 1984 óta a második helyre szorul — Miskolc mögé. S még egy gond: a fluktuáció, amely az alacsony bérekkel függ össze. 1986ban a népgazdasági átlagbér 6 ezer 291 forint volt, a Somogyiban dolgozóké 4 ezer 687 forint. A lemaradás több mint 25 százalékos! Tavaly húsz fővállalkozásű könyvtáros, és 12 részmunkaidős lépett ki a Somogyi Könyvtár kötelékéből. Grósz Károly fogadta az Északatlanti Közgyűlés küldöttségét Grósz Károy, á Minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttségét, amely az Országgyűlés vendégeként hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, kötetlen megbeszélésen a Minisztertanács elnöke a küldöttség látogatását úgy értékelte, mint az aktív párbeszédre irányuló kölcsönös szándék kifejeződését. Grósz Károly tájékoztatást adott hazánk belpolitikai helyzetéről, a 'stabilizációs és kibontakozási programról, a megvalósításra váró időszerű feladatokról. Kitért az egyenjogú, kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági együttműködés jelen tőségére. Hangsúlyozta hazánk érdekeltségét a sokrétű kapcsolatok további erősítésében és bővítésében. Ton Frinking, az Északatlanti Közgyűlés elnöke, a küldöttség vezetője a magyarországi látogatás tapasztalatait összegezve megállapította: megérett a helyzet a kapcsolatok fejlesztésére. A nap folyamán a küldöttség tagjai kötetlen beszélgetést folytattak Pozsgay Imrével, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárával és a HNF elnökségének több tagjával. Az eszmecserén a vendégek megismerkedtek a népfrontmozgalom tevékenységével, s váleményt cseréltek a magyar társadalmi és politikai élet időszerű kérdéseiről. Kölcsönösen kifejezték kívánságukat a HNF, illetve az Észak-atlanti Közgyülé3 közötti kontaktusok fenntartására. A delegáció egy csoportját fogadta Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Az Észak-atlanti Közgyűlés küldöttsége csütörtökön befejezte hivatalos magyarországi látogatásának programját. A hitelszűkités és környéke Doros Béláné, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője engedett némi bepillantást a kívülálló számára is a jegybanki irányítás mechanizmusába tegnap, csütörtökön délelőtt, a Szegedi Technika Házában. Előadásának — amelyet á Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezete és a Budapest Bank Rt. Sze* gedi Igazgatósága rendezeti — címe a következő volt: A kereskedelmi bankok pénzellátása, monetáris szabályozás. Az előadó mondandóját az 1987. január 1-jei változásokkal indította, amikor is Előadás a technika házában Schmidt Andrea felvételei ÖSZTÖL FÉNYSZEDÉS IS. A szép könyv a nyomtatással, szedéssel, és végül u nagy kincs. A nyomtatás régi mesterségét könyvkötészettel. Érdekesség, hogy ősztől mostanában kevesen választják hivatásuk- már a jövő technikájával — a fényszenak. Hogy miért...? A Szegedi Nyomda déssel — is barátkozhatnak a szakmunkástanműhelyében a tanulók megismerkednek tanulók. Magyarországon létrejött a kétszintű bankrendszer — sok-sok várakozással. A cél a fizetési mérleg javítása volt, szelektív hitelpolitikával. Nos, az egy esztendő mérlege az, hogy az elvárásoknak nem sikerült eleget tenni, a kétszintű bankrendszer tapasztalatlansága, a szabályozó rendszer, valamint amiatt, hogy évtizedek problémáit kellett volna szűk tizenkét hónap alatt megoldani. 1987 ugyanis úgy zárult, hogy 20 milliárd forint refinanszírozási hitel „kint maradt" a kereskedelmi bankoknál. Tehát a nagy egészt véve alapul: rosszabb lett az ország fizetési mérlege, a tervezett likviditásszűkítés nem javította az egyensúlyt. A voltaképpeni szűkítő politikát csak tavaly, az utolsó negyedévben kezdhette érvényesíteni az MNB, s akkor értesülhettek róla a vállalatok is. 1988 ezekről az alapokról indult. Vagyis, monetáris terv készült arról, hogy idén 16 milliárd forint jegybanki forráskivonásra van szükség a refinanszírozási hiteleknél ahhoz, hogy az ország fizetési mérlege az elképzeléseknek megfelelően alakuljon. Az első negyedévben aztán már a gazdálkodók a saját bőrükön is érezhették a jegybank „szűkítési" politikáját. Amit a Magyar Nemzeti Bank a kereskedelmi bankoknak nyújtott refinanszírozási hitelek jelentős csökkentésével érvényesített (ennek következménye az ügyfeleknél, a vállalatoknál, téeszeknél differenciáltan végrehajtott kölcsonvisszafogás). A szigorodó hitelpolitika a vártnál is súlyosabban érintette az üzleti bankokat, főleg az élelmiszer-gazdasági vállalatok magas kölcsönigénye miatt. Ugyanis, e termékek feldolgozása, értékesítése és termelése között biológiai és fogyasztói sajátosságok miatt hosszú idő telik el, s addig a készletet finanszírozni kell. Idén a kedvező időjárás hatására a mezőgazdasági üzemek is előbb kezdtek volna vetőmag és műtrágya után nézni — ha hiteleket kaptak volna. A múlt héten kedvező intézkedés született, amely március l-jétől érvényes. Lecsökkentették a kötelező jegybanki tartalékokat, így plusz 10 milliárd forint szabadult föl a kereskedelmi bankoknál. Ezt a pénzt — rövid lejáratú hitel formájában — többnyire a mezőgazdaság kapja meg. A likviditási zavarokat különben a jegybank likviditási hitelekkel is áthidalhatja. Az MNB 1988-as hitelpolitikájának főbb elemei — összefoglalóan — a következők: kevesebb refinanszírozási hitel kiadása; ennek normatív elosztása; nyíltpiaci műveletek (állampapírok) bevonása. További hitelszűkítő politikával ellenben már nem ért egyet a monetáris szféra. F. K. Magyar kiállítók a lipcsei tavaszi vásáron Csütörtökön az NDK budapesti képviseletén sajtótájékoztatón számoltak be a március 13-án nyíló tavaszi lipcsei vásár programjáról és a magyar kiállításról. Hazánkat minden korábbinál több, összesen 52 ipari és külkereskedelmi vállalat képviseli a vásáron. • Ezek a vállalatok 3700-féle terméket mutatnak be, közülük 21 gyártmánnyal beneveznek a lipcsei vásár díjpályázatára. A magyar ipar főleg gépipari, elektronikai cs mezőgazdasági termékekkel pályázik aranyéremre. A résztvevők közül a Budavox szakemberei szakelőadásokat" tartanak majd a vásárvárosban