Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

7S. évfolyam, 64. szám 1988. március 16., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ünnepi megemlékezések március 15-e alkalmából Több ezren a Kossuth-szobornál Nagy László felvétele Az 1848—49-es polgári A rendezvények, megem- ink teljes joggal fogják szá­forradalom és szabadságharc lékezések sorát Szöregen monkérni a ma tetteit és 140. évfordulójára emlé- délelőtt 10 órakor a csatát azok következményeit, keztek kedden országszerte, megörökítő emléktáblánál A továbbiakban szólt arról, Ünnepi ülések, nagygyűlé- tartott ünnepség nyitotta. Az hogy a reformot vállalni kell sek, koszorúzások, történei- emlékezés koszorúit a szőre- meg akkor is, ha annak ára mi játékok, emléktúrák, s gi általános iskola kisdiák- van, s Petőfit idézte: „Áldo­más színes rendezvények so- iai, az ifjúsági szövetség, a zat s tett ez két tükör mely/ kasága köszöntötte nemze- Tisza—Maros Szög Tsz, a A valódi honfiút mutatja ..." ti ünnepünkön a jeles év- szőregi borpalackozó, az A reform sikeréhez 1848-hoz fordulót, március 15-ét. áfész, a Hazafias Népfront hasonlóan nemzeti összefo­A forradalmár elődök em- szőregi bizottsága képviselői gásra van szükség. Végezetül léke előtt tisztelgő esemé- helyezték el. Délután fél a felelősségtudatról, a cse­4-kor Szegeden, az Aradi lekvésről, a jobbító szándé­Vértanúk terén a szőregi csa- kü törekvésekről beszélt. A ta emlékművénél a Ságvári célok és feladatok bizonyít­Endre Gimnázium, a Kossuth ják, hogy van közös tenniva­Zsuzsa Szakközépiskola di- ló, s ez kihívás és egyben le­ákjai és a Hazafias Népfront hetőség, hogy a nehézségeket nyek sorát a hagyományok­nak megfelelően koszorűzá­si ünnepség nyitotta meg reggel Budapesten, a zász­lódísszel övezett Március 15. téren. Petőfi Sándor szob­ránál több százan gyűltek küldöttei tisztelegtek hőseink leküzdjük, ezzel bizonyítva. em­emlékének. Ugyanekkor a méltóak vagyunk 1848—49 forradalom Dom téri Panteon Petőfi- hőseihez. szobránál a Tömörkény Ist- A Szegedi Nemzeti Szín­Körösy ház művészei, a József Attila József Szakközépiskola ta- Tudományegyetem kórusa, a nulói, valamint a Hazafias Délép Napsugár Táncegyüt­Népfront szegedi bizottságá- tese adott ünnepi műsort, nak képviselői helyezték el a Ady, Berzsenyi, Petőfi és hála virágait., A múzeum Kossuth szavaival idézték a össze, hogy kegyelettel lékezzenek költőjére. A katonai tiszteletadással megtartott ünnepségen, a Himnusz hangjai után koszo­rúkat helyeztek el a szobor talapzatán. A koszorűzási ünnepséget követően, mintegy tízezren eIött a Gőzerő együttes adott történelmet, dalokkal és gyűltek össze a Nemzeti Mú­zeum kertjében és környé­műsort. táncokkal a kor hangulatát Fél 5 előtt több ezren gyü- elevenítették fel. kén. Az ifjúsági nagygyűlés lekeztek az ifjúsági nagygyű- Kossuth Lajosnak, a törté­hagyományos színhelyét lo- lés színhelyén, a Klauzál té- nelmi napok kiemelkedő bogok díszítették. ren. A megemlékezést a alakjának szobrát a megyei, A nagygyűlés résztvevőit Himnusz hangjaival vette városi párt- és KlSZ-bizott­és mindazokat, akik ezen a kezdetét, a József Attila Tu- ságok, a népfront, a fegyve­napon az ország különböző dományegyetem kórusának res erők és testületek képvi­tájain, településein ünnepel- előadásában. Ezután Molnár selői koszorúzták meg. A ta­tek Molnár Béla a Haza- Attila, a KISZ Csongrád Me- nulóifjúság nevében a JATE, fias Népfront Országos Ta- eV*' Bizottságának titkára a SZOTE és a Kiss Ferenc mondott ünnepi beszédet. Az Erdészeti Szakközépiskola 1848—49-es forradalomra és diákjai, a munkásfiatalokat szabadságharcra emlékezve a képviselve a Magyar Ken­nácsának titkára, az ifjú­sági nagygyűlés elnöke kö­szöntötte, majd Gönci János a KISZ központi Bizottsága- március 15-i eseményeket deripari Tröszt, az ipari szó­nak titkára mondott ünnepi beszédet. felidézve arról beszélt, hogy az ünnep jó alkalmat ad ar­(Folytatás a 2. oldalon.) Árrendszer, ármechanizmus Szikszay Béla államtitkár, zalékos felső határa. Feszi- lalatok magatartásában. így az Országos Arhivatal elnö- tőleg hat azonban árszínvo- például ennek is kóvetkez­ke kedden a Parlamentben aktuális árpolitikai kérdé­sekről tájékoztatta az újság­írókat. Elöljáróban arról szólt, hogy helyes lépésnek bizonyult tavaly az áreme­lésekre vonatkozó bejelenté­si kötelezettség általánossá tétele. Ennek hatására a műit év utolsó negyedében lényegesen alacsonyabb ütemben nőttek a termelői arak, mint a megelőző idő­szakban. Különösen decem­berben volt ez érzékelhető, amikor a vállalati termelői árak átlagosan mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek, így sikerült ellenállni an­nak a vállalati áremelési nyomásnak, amely veszé­lyeztethette volna a januári, az adóreformhoz kapcsoló­dó árrendezés eredeti cél­jának elérését. Az arak év elejei átrende­zése lényegesen gyorsította árrendszerünk és ármecha­nizmusunk fejlesztését — mutatott rá az államtitkár. Jelentős előrelépésként ér­tékelte egyebek között azt, hogy a termelői és a fo­gyasztói árak együttmozgá­sa intézményesebbé vált. Eb­ből viszont az is követke­zik, hogy az árvszínvonal kézben tartásához a terme­lői árak alakulására kell összpontosítani a figyelmet, mert az árszínvonal növe­kedésének megfékezésére egyre kevesebb a lehetőség a fogyasztói árak oldaláról. Kedvezőnek értékelte azt is, hogy meglehetősen nagy pontossággal sikerült meg­tartani a kormányzatnak az árrendezésekre vonatkozó számszerű előírásait; a ja­nuári termelői árak egy százalékkal tértek el az előirányzottól, a fo­gyasztói árak pedig ennél is kisebb mértékben, 0,2 százalékkal haladták meg a tervezettet. Az árak januári átrendező­dése felszínre hozott bizonyos ellentmondásokat is — első­sorban a gyermekruházati termékek körében —, amely korrekcióját az árhatóság és a vállalatok nagyobbrészt végrehajtották. A részletek­be menő ellenőrzés még tart. Ennek során felülvizs­gálják azokat a területeket, ahol januárban az előirány­zottól való egyszázalékos eltérés jelentkezett. Ezt a munkát a hónap végéig be­fejezik. Az év hátralévő részében vürható áralakulásokról szólva hangsúlyozta: min­den inflációs nyomást, és erre ható tényezőt is számí­tásba véve tartható az ár­színvonal-növekedés 15 szá­nalunk alakulására bizonyos területeken a külpiaci árak emelkedése. Ez sem veszé­lyezteti jelentősen az eredeti elképzelések megvalósítását, mert hatásuk az államtitkár véleménye szerint tervszerű keretek között tartható, csil­lapítható, időben is szét­húzható. Kedvezőtlenül hat az ár­alakulásra, hogy a vállala­tok egy része korábbi jö­vedelempozícióit áremelé­sekkel kívánja visszasze­rezni, s a vállalatok köré­ben inflációs várakozás is megfigyelhető. Ezzel kap­csolatban kiemelte, hogy számos olyan módszer, esz­köz áll az árhatóság ren­delkezésére, amivel fékezhe­ti az árszínvonalra nehezedő nyomást. Ezek közül a jö­vőben egyre nagyobb sze­repet kell kapnia a vállala­tokkal folytatott árpolitikai konzultációknak, a vállala­tokkal kötőt árpolitikai meg­állapodásoknak. Az árható­ságnak emellett változatla­nul megmarad az a lehető­sége, hogy szükség esetén közvetlenül is beleszóljon az árak alakulásába. Az árak tervszerű kézben tartása azonban nem kizárólag csak árhatósági funkció, ahhoz olyan vállalati magatartás kialakítására is szükség van, amit a kormány leg­utóbbi inflációellenes irány­elveiben is elvárásként fo­galmazott meg — mond­ta. Az Arhivatal elnöke szólt arról, a várakozásról is, amely az általános érvényű árbejelentési kötelezettség április 1-jei feloldását meg­előzi a lakosság körében. Sokan attól tartanak, hogy jelentős mértékben emel­kednek majd az árak. Pedig a teljes körű árbejelentési kötelezettség feloldása nem jelenti mindenütt a szabad árváltoztatás jogát, bizonyos területeken fenntartják az árváltozás előzetes bejelen­tésére vonatkozó előírásokat. A korábbi intézkedés fel­oldását viszont szükségessé teszi, hogy az bizonyos de­formáló hatást váltott ki a piaci viszonyokban, a vál­ménye, hogy egyes vállala­tok visszatartják termé­keiket, annak reményében, hogy majd a későbbiekbea jobb áron tudják azokat ér­tékesíteni. Az államtitkár hangot adott annak a véleményé­nek, hogy minden előzetes várakozás és esetleges vál­lalati törekvés ellenére sem lesz nagyobb arányú ár­emelkedés április első nap­jaiban, heteiben. Ami vár­ható, az elsősorban a kül­piaci változásokkal függ össze. így például a világ­piacon emelkedik a mű­anyagok, a színesfémek és a cellulóz ára, ami minden bizonnyal kihat majd a be­lőlük készült termékek árá­ra. Az ebből adódó indokolt áremeléseket értelmetlen lenne megakadályozni, mert, ha ezeknek a termékeknek a hazai eladási ára jóval kül­piaci értékük alatt marad­na, az már az ellátást ve­szélyeztetné. A továbbiakban a Minisz­tertanács inflációellenes irányelveiről szólva Szik­szay Béla külön is kiemel­te, hogy azt a kormány két­oldalú megállapodásnak te­kinti. A Minisztertanács nehe­zen teljesíthető feladatot vállal magára azzal a köte­lezettséggel, hogy az év hát­ralevő részében nem tesz közvetlen áremelő hatású intézkedéseket. Ez nem­csak azt jelenti, hogy nem lesz további központi ár­emelés, hanem azt is, hogy a kormány nem tesz olyan, közvetlenül árnövelő hatá­sú gazdaságirányítási lépé­seket, mint például a forint leértékelése. Ugyanakkor a vállalati jövedelmek növe­kedésének forrása a na­gyobb teljesítmény, a na­gyobb termelékenység kell, hogy legyen. Az áremelési törekvések megfékezéséért — mint vevők — maguk a vállalatok is sokat tehetnek, például, ha élnek az áralku lehetőségével. Az államtit­kár végezetül hangsúlyozta: a nyilvánosságnak rendkí­vül jelentős a hatása az ár­folyamatok alakulására. Ezt követően a résztvevők ra- f10*? átalakuló életünk megkoszorúzták a 140 éve. nehézségei közepette vissza­március idusán történtekre tekintve nemzeti tortenel­emlékeztető márványtáblát. münk fényes korszakara. Az ifjúsági nagygyűlés be- egyben a man keresztül a fejezéseként a tömeg együtt jövőbe tekintsünk. Akkor, énekelte el a Himnuszt. mint a magyarság tortenete­* ben sokszor, az események Tegnap igazi'tavaszt idéző alakításában kiemelkedő márciusi szél nemzetiszínű szerepet játszott az ifjúság. zászlókat lobogtatott Szege- A márciusi ifjak haladó szel­den is. Felnőttek, gyerekek lemét, cselekvőkészségét a ezrei tűztek kokárdát. Ünne- ma fiataljainak is követni peltük a szívünkhöz legköze- kell. Nem lehetnek kívülál­lebbit, a forradalmi tavaszt, lók, részvételük a társadalmi az ifjúságot, 1848—49 dicső folyamatokban aktív, kritikai napjait, nemzeti létünk, tu- részvételt kell, hogy jelent­datunk, függetlenségi törek- sen. Ennek azonban párosul­tléseink 140 évvel ezelőtti éb- nia kell a megalapozottság­redését. gal és felelősséggel. Utóda­A Vöröskereszt közleménye A Magyarországon tartóz- ri az adakozásra kész em­kodó külföldi állampolgárok bereket, közösségeket: az ál­ügyeivel foglalkozó tárca- ta]uk lehetségesnek tartott közi bizottság a Magyar Vö- önkéntes felajánlásokkal tá­roskeresztet kerte fel az ideiglenesen letelepülni mogassak a segelyakciot. szándékozó, külföldiek ön- Kérik, hogy a nem pénz­kéntes társadalmi támoga- beli felajánlásokat levélben tasának szervezésére. A vagy telefonon jelezzék a Magyar Vöröskereszt Orszá- Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Végrehajtó Bizottsága a gos Végrehajtó Bizottságá­pénzbeli támogatás céljá- nak (1051 Budapest, Arany ra 508-11468-0 számű külön János utca 31., telefon: OTP-számlát nyitott, és ké- 313-950). IPU-koníerencia Budapesten Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának vendégeként Budapesten folytat megbeszéléseket Mi­chel S. Barton, az IPU gen­fi titkárságának tájékozta­tási felelőse. Az IPU egyi­ke a legrégibb nemzetközi szervezeteknek, jövőre, 1989­btn ünnepli fennállásának 100 éves évfordulóját. Az MTI tudósítójának Michel S. Barton elmondta: a szervezet szokásos évi konferenciáját, amely a centenáriumi megemlékezést is szolgálja, 1989 márciu­sában Budapesten rendezik meg. — A választás azért esett Budapestre, mert — talán kevesen tudják — Magyar­ország egyik alapító tagja az Interparlamentáris Unió­nak. Kilenc ország parla­mentjének képviselői hoz­ták létre annak idején, a kilencből egyik az önöké. Az őszi konferenciát szep­temberben, egy másik ala­pító tagországban, Nagy­Britanniában, Londonban rendezzük meg. Az IPU magyar csoport­jának titkára, Kovács Lász­ló megerősíti: a tanácsko­zást, amelyre a:: IPU jelen­"c-gi 108 tagországából hiva­talosak küldöttségek, és a világpolitika, a nemzetközi elet minden fontos kérdé­sét megvitatja, 1989. már­cius 13—19. között tartják a Budapest Kongresszusi Központban. Más kezdeményezések is előkészületben vannak a 100. évfordulóra. Az Opera­házban nemzetközi gálaes­tet rendeznek, neves zene­karok és előadóművészek hangversenyét, amelyet a televízió is közvetít majd. A magyar IPU-csoport pe­dig nemzetközi gyermek ­rajzpályázatot hirdet, a genfi titkárság támogatásá­val. A téma, amelyet részt­vevői feldolgoznak: a bé­ke. v

Next

/
Thumbnails
Contents