Délmagyarország, 1988. március (78. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 63. szám 1988. március 15., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint • • 39 • Gyökerek E z a nap azért más, mint a többi. A naptúr vö­rös színű betűk és számok nélkül, szerényen jelzi: 1988. március 15.. kedd, nemzeti ünnep. Talán tegnap, de ma reggel már biztos felkerültek a szülők és gyerekek gondosan készített, nemzetiszínű fonalakból szőtt szalagjaiból bodorított kokárdák vi­rágai; a kabálhajtókákon büszkén, emlekezetül a 140 évvel ezelőtti napokra. Szükség van ünnepeinkre. Megállni egy pillanat­ra, fejet hajtani némán történelmi hőseink emléké­nek, elénekelni Himnuszunkat és Szózatunkat, még akkor is, ha nem hallja más. Mert ilyenkor a lelki­ismeret vizsgálatát gyakorolva, meg kell kérdezni ma­gunktól is, mit tettünk, megteszünk-e mindent hogy szárba szökkenve, virágba borulva végül gyümölcsöt hozzanak a magoknak csírái, melyeket eleink vetet­ték. Mert tudnunk kell, honnan indultunk, hol tar­tunk, s merre tovább, milyen gyökerek tartanak ben­nünket Hisz társadalmak iszonyú betegsége a gyö­kértelenség, mely tehetetlensegbe taszítja polgárait. Ismerni történelmünket, nem elfordulni attól, és múl­tunkat összevetni a jövővel. És a jelen: múltból örö­költ értékeink feldolgozása, újrateremtése. A város házainak kapubejáratai fölött nemzeti lobogókat lenget a szél. Petőfi, Kossuth, az 1848-49­es forradalom és szabadságharc hősei, az aradi vér­tanúk neve hallatán gyorsabban lüktet ereinkben a vér. Minden követelést, reformot, változást es vál­toztatást a magyarsághoz, az egy nemzethez tartozás tudata fogott egységbe akkor. Ez az erő pedig ma éppoly fontos, mint amikor a csatamezők zászlói alatt rohantak a végső diadal reményében. Természetesen tudjuk, a 19. század közepén tör­téntek nem adtak nem adhattak végső megoldást, mégis, minden változás, így a forradalom és szabad­ságharc az akkori kor fejlődési szakaszának jelensé­ge volt. A maga sajtos, nemzetj és nemzetközi kö­rülményeivel együtt, de mindenféleképpen a rákövet­kező évtizedek magjaként hatott 1919-re, vagy az 1945-c: követő évekre. És hat ma is. Azt is tudjuk, mert tudni kell, sokszor és sokfé­leképpen használták föl március 15-e eszméit az el­múlt másfél évszázad során. Az akkor történt ese­mények összefüggéseiből kiragadva, magyarázatul szolgált, súlyos hibákat okozva fejekben és szívek­ben egyaránt. A történelmet — mely nélkül nincs nép. sem haza —, bármilyen nehéz legyen is az. megtisztítva a rátapadtaktól, tovább kell adni, tanul­ságaival együtt Sokféle értelmezésben olvashattuk, tanulhattuk március tizenötöt. De bevallom, kissé meghatódva olvastam a Szegedi Néplap 1888. már­cius 18-án megjelent számának sárga lapjain az ak­kor még csak húsz évvel azelőtti események egyik ünnepi szónokának szavait: „Azon magasztos eszme, melyet az elfogulatlan és nemesen érző hazafiúkebel imádatszerű áhítat, s örökre szeplőtelen emlékezet her­vadhatatlan fénysugaraival övez, megérdemli, sőt kö­vetéli, hogy arról szólva a legszűziesebb s minden­nemű érdekek salakjától ment kegyelet lángja hassa át kebleinket." A Petőfiről és Kossuthról készült dagerrotípiák fotómásolatait nézem. Egvikük szemében az „ott essem el én a harc mezején" konok cselekvő­készségével, mintha egyik versenek néhány sorát mor­molná: „Ha majd a bőség kosarából / Mindenki egy­aránt vehet, / Ha majd a jognak asztalánál / Mind egyaránt foglal helyet" . . . Kossuth pedig szegedi to­borzóján tartott beszédének utolsó szavait ismétli: „Nem sírtam még, most mégis könnyezem." Ma, amikor gazdasági társadalmi megújulást hir­detünk, kibontakozásra és közmegegyezésre törek­szünk, beszámolunk távol- és közelmúltunkról. és felmérjük jövőnk feladatait is, bátran kapaszkodjunk nemzeti történelmünk gyökereibe. Becsüljük hőseit, becsülve ezzel jelent, s jövőt, önmagunkat. Nemze­tünk egyetlen fia sem mondhat le erről. Éljen hatá­rainkon belül vagy kívül. Czakó János Mi hajtja a „mobilt"? Szeretik látni a kijáratot Ünnepségek, koszorúzásuk A március 15-i ünnepi rendezvenyek sorát ma, ked­den délelőtt 11) órától ko­szorúzás nyitja meg Szöre­gen. Délután fél 4-kor az Aradi vértanúk terén, a Szőregi csata emlékmüvénél a középiskolások és a nép­front képviselői tiszteleg­nek; Ugyanekkor a Dóm téri panteon Petőfi-szobrát is megkoszorúzzák. A múzeum előtt a Gőzerő együttes ad műsort. Az ifjúsági nagygyűlés a Klauzál téren délután fél 5 órakor kezdődik. Ezután az ifjúsági házban berendezett Pilvax kávéházban kitün­tetési ünnepség lesz. majd ugyanitt 7 órától Deák Bili Gyula és a Box együttes ad Egy konkré'; munkára álltak össze hárman 1983­ban. A Vegytektöl vásárolt Uoncentrátumból 30 ezer llakon hütőtömítő folyadé­kot gyártottak. Az akkor rendelkezésre álló piacku­tatási eredmény szerint ezt a mennyiséget másfél év alatt lehetett volna eladni. A valóság: két hét alatt el­nyelte a piac. Kell ennél jobb ösztönző a folytatásra? Eleinte a Volán és más szál­lítóvállalatok nagyobb téte­leket vásároltak közvetlen tőlük. Később a gmk-kap­esolat miatt vevőiket sújtó különadó leradírozta ezt a kézenfekvő megoldást. Most már csak a kereskedelem­nek szállítanak, de nem­csak ezt a terméket, mivel folyamatosan bővítették cikklistájukat. Az 1986-os termelési ér­ték alapján összeállított or­szágos gmk-listán a kilen­cedik helyen végeztek. Sze­rintünk ez egyáltalán nem előny, az ok az is lehet, hogy az igazán nagyok más vállalkozási formába ala­kultak át időközben. Ha ezek döntését ésszerű gaz­dasági előnyök vezérelték, akkor ők megragadtak a kisebb életteret biztosító formában. De azért így is boldogulnak. Jelenleg összesen húszan dolgoznak itt, ebből heten főállásban. Tavaly 70 millió forint értékű árut termel­tek, s 20 millió forintnyi adóval „vállaltak részt a közteherviselésből". A 15 ezer forintos indulótőke idő­közben 30 millió forintos közös vagyonná terebélyese­dett. S ez az, ami a mai, róka fogta csuka. • csuka fogta róka helyzetükhöz ve­zetett. Ugyanis a vállalko­zási játékszabályok állandó­an változnak, s a számukra kedvezőtlen döntések ese­tén sem könnyű kiszállni a buliból. A vagyon ingatlan­ban, gépekben, anyagok­ban testesül meg, s felboru­lás esetén ezt igen nehéz lenne pénzre váltani. Ugyan­akkor a papíron kiszámí­tolt, felosztott vagyonrész után tetemes jövedelem­adót kellene fizetni. A szegedi Auto-Mobil Vegyi Gmk. névválasztásából, két dologra lehet egyből következtetni. Autókba, illetve autók ápolására való termékeket gyártanak, de a szavak jelentéséből az is kiolvasható, hogy önerejükből mozgók. S nem is jelentéktelen sebességgel, mint az a Simkó Fe­renc közös képviselővel és Pintér Jozsej alapitotaggal folytatott beszélgetés során kiderült. Emiatt nehéz megítélni, hogy az elmaradt bérleti dijakból 4-5 év alatt meg­térülő, nemrégiben vásárolt, illetve felépített telephe­lyük igazán jó befektetés volt-e. Ha tovább bírják szusszal, akkor igen. Csak­hogy erre semmi garancia nincs. A szigorúbb feltéte­lekre jellemző, ha az idén is ugyanannyit termelné­nek, mint tavaly, ebből már csak fele akkora nyeresé­gük származna. Ez nem panasz, csak tény. Szeren­csere nem fogytak még ki az ötletekből, így folyama­tosan le tudják cserélni a gazdaságtalanná vált termé­keiket. A költségnöveke­dést áremelésre váltó tak­tikát nem tartják üdvözítő­nek, inkább felhagynak az adott cikk termelésével, s keresnek helyette olyan, valóban, s nemcsak a nevé­ben új gyártmányt, amiben lehet még fantázia. A piac valószínűleg még sokáig igényli hiánypótló ténykedésüket. Az avuló, öregedő autópark egyre több „segédeszközzel'' tart­ható életben. Ha valaki nem tudja kivárni, megfi­zetni az újat, a régit ajná­rozza. A kutya- és autótu­lajdonos hűséges, nem hagy­ja cserben „kedvencét", ezért megbízható vásárló. De lássuk, mi is a válasz­tékuk! Hűtőtömítő, hűtő­tisztító, benzin- és olajada­lek. gázolajdermedéspont­csökkentő, szilikon aerosol, műszerfaltisztító, és hama­rosan megjelenik pz üzle­tekben a mosó- és öblítő­viasz. Mint a legtöbb vegyi ter­méknek, úgy az Autó-Mo­bil emblémásoknak is je­lentős a tőkésimport-tartal­ma. Emiatt sokszor a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tétől függ a beszerzés biz­tonsága. A függőség enyhi­tesáre újabban az NDK-ból próbálkoznak jól felhasznál­ható anyagokat behozni, s az ellenértékét áruval kifi­zetni. Az is nagy könnyebb­ség lehet, ha az iden való­ban felépül egy üzem, s az aerosolos palackok szelepét forintért szerezhetik be. A palackhiányt az enyhítheti, ha a legnagyobb felhaszná­ló, a Caola saját részére másutt gyártatja le a szük­séglétét, így a Mátravidéki Femmüvek a kisebb vevői­re jobban tud figyelni. A gmk a fuvarköltségeit úgy próbálja csökkenteni, hogy a jövőben a saját áruit kül­földre is maga szállítja. Eh­hez már csak egy-két enge­dély és vizsga szükséges, remélhetően pár hónap alatt mindez rendeződik. Áruik csomagolása szem­mel láthatóan igényes, enél­kül a külföldi eladások szó­ba sem jöhetnének. Az NSZK, Ausztria, Belgium már hagyományos v-evo. A hütőtömitőből az NSZK-ba 20 ezer darabot szállítanak negyedévente. Az autóscikkek mellett akad más jellegű próbálko­zás is. Itt készítik a szuper­ktmény szerszámok csiszo­lására, polirozására alkal­mazott gyémántpusztát. A nálunk iparilag fejlettebb országokban ebből az anyag­ból nagyságrendileg na­gyobb mennyiségek fogy­nak. Amennyiben a mi ipa­runk is izmosodni tud, eb­ből is érdemleges felfutás várható. A próbálkozások sorában akadt sikertelen „kaland" is. amely 2 millió forintos felesleges befektetést jelen­tett. A műszaki egyetemen olyan homogenizálót fejlesz­tettek ki. amely a folyadé­kot is porformára hozza. A gmk rácsapott a lehetőség­re. kísérletezhetett a gép­pel. A Hajdúsági Agráripa­ri Egyesüléssel közösen a keverék takarmányok rövid minösegmegőrzési idejét akarták megnövelni. Eddig u folyékony tartósitószer egyenletes bekeverését nem tudták megoldni, ez a gép kiválóan alkalmas volt er­re a célra. Csakhogy a svéd tartósitószer importjá­ra nem sikerült devizát sze­rezni. Erre a svedek je­lentkeztek, hogy ideadják pénz nélkül is, ha a ná­lunk felhasznált anyagért cserébe ellátjuk a hagyo­mányos vevőit is készter­mékkel. Ennyire élenjáró volt ez a technika. A kül­keieskedelmi vállalat ér­dektelensegén bukott meg végül az üzlet. Ugyanezen a gépen a GMV-vel és az élelmiszer­ipari főiskolával egy közös üziet reményében a nagy fogyasztóknak szánt, köny­nyen felhasználható zsirpor gyártását is megpróbálták. Technikailag sikerült, de kiderült, a termék nálunk egyelőre megelőzte a kort, még nem igényli a piac. A gépet visszaadták az egye­temnek. Egy-egy vállalkozói szto­rifüzér — másutt is sokat hallottam hajszálon bukó nagy üzletekről — bizony nem a legnizelgőbb képet festi gazdaságunk megúju­lási törekvéseinek hétköz­napjairól. A hivatali érdek­telenség, az Sí-faktor (vagy­is a sárga irigység), a mun­káját és pénzét vállalkozá­sokba fektető magánembert érintő, egyik napról a má­sikra meghozott „játéksza­bály-változások" óvatosság­ra. fékezésre intik társadul­munk mobil rétegeit. Egy hirtelen fejlődés után meg­torpanó vállalkozás láttán gondolkodóba esem: ugyan kiszámítható-e, mennyi veszteséget jelent a sok-sok ki nem használt lehetőség miatt elmaradt haszon. Az Autó-Mobilnál el­mondták. reklámfilmet ké­szíttettek, de egyelőre nem vetítik. Nem akarnak növe­kedni, beljebb haladni a labirintusban, szeretik lát­ni a kijáratot. Több „eliga­zító .táblával" talán tovább merészk e^o^nek Tóth Szeles István koncertet. Mint már koráb­ban közöltük, a szegedi Ba­lázs Bela úttöroház Márciusi forgatag címmel egész napos programot ad az általános iskolások számára. * ünnepélyesen, katonai tiszteletadással vonták fel hétfőn a Magyar Népköz­társaság állami zászlaját a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. A március 15. előestéjén, az 1848-as már­ciusi forradalom, s az azt követő szabadságharc em­téke előtt tisztelegve felvont állami lobogó megkülönböz­tetett ünnepi külsőséggel is jelzi: az évfordulót nem­zeti ünnepeink sorában tart­juk számon. Repülőgépes növényvédelem Levegőbe emelkedtek a MÉM Repülőgépes Szolgálat nö­vényvédő repülőgépei Békés megyében. Tizenkilenc bri­gád látott munkához, műtrágyát szórnak az őszi kalá­szosokra. illetve — ahol szükséges — gombaölő szerekkel védik a növényeket. Képünkön: vegyszerkeverés az ideig­lenes repülőtér mellett A SZOT elnökségének állásfoglalása A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége állásfoglalást bocsátott ki a Minisztertanácsnak az ár­emelkedesek mérséklésére elfogadott irányelveiről. Az állásfoglalás rámutat: a Szakszerve/etek Országos Tanácsa február 19-i ülésén hangsúlyozta, hogy érdek­képivseleti, érdekvédelmi funkciójának igényesebb el­látásával is hozzá kíván já­rulni a belpolitikai stabili­tás fenntartásához, a gazda­sági, társadalmi problémák feltárásához. Ezért rendkí­vüli fontosságot tulajdonít annak, hogy az árak emel­kedese ne haladja meg az 1988-ra tervezett 15 százalé­kos mértéket.

Next

/
Thumbnails
Contents