Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

Csütörtök, 1988. február 11. 3 " Nagy a sár Gyerws Kálmán felvétele Nehéz lenne eldönteni, hogy az eddigi „mediterrán" tél segitetle, avagy nehezítette az olajkutatók munkáját. Az bizonyos, hogy a szállítások kömtyebben mennének, ha a talajt lll tokos hideg dermcsztené meg. Most, hogy a több­tonnás berendezések a helyükre kerüljenek — nem egy­szer —. a segítő traktorra is szükség van. Felvételünk a Tisza—Maros szögben, a I.yb—2-es berendezés munka­területen készült Az erdők betegségeiről Az erdők egészségvédel­mének komplex programja keretében a hazai erdészet történetének legalaposabb és legrészlet esebb lel nyeré­sét készítették el a szakem­berek a MÉM irányításá­val. Európában az elsők kö­zött adták közre a tudo­mányos anyagot, amely ké­pet ad a kialakult helyzet­ről. és egyúttal kiinduló­pontul szolgál az erdei egészségvédelem további i n tézk edései h ez. A részletes elemzés sze­rint a hazai erdőterület 12 százalékán mutatkoznak mérhető károk, amelyeknek nagyságrendi értékelése azért is gondot okoz, mert a korábbi vizsgálatok nem voltak elég átfogóak, és nem is adhattak teljes ké­pet a különféle betegségek arányairól, a pusztulás mértékéről. A károk min­denesetre eléggé tetemesek. Hol tart a szójaprogram ? Ugyanezt persze kérdez­hetnénk úgy is: hol tart az a fehérjeprogram, amit az agrártárca az elmúlt év ta­vaszán hirdetett meg az­zal a céllal, hogy az ál­latállomány takarmányozá­sában nélkülözhetetlen nö­vényi fehérjék — legalábbis annak egy részét — itthon termeljük meg, ne kelljen a szójadarára évente rendsze­resen 200 millió dollárt köl­teni. Az elmúlt két évtizedben már legalább négy, a szó­jatermesztés meghonosítá­sát, szélesebb körű elterjesz­tését óhajtó nagy nekibuz­dulás volt; a kezdeti ter­melőr lendület azonban ha­már lelohadt, egyebek mel­lett azéri is, mert a vállal­kozó agrárnagyüzemek rend­szeresen ráfizettek e nö­vény termesztésére. És ma? Úgy látszik, ezúttal élet­ben maradt a termelési kedv: nem kis részben an­. nak köszönhetően, hogy az üzemek minden megtermelt tonna szójabab után 2500 fo­rintos támogatást könyvel­hetnek el, s tudják, hogy ez a központi segítség 1990-ig megmarad. Alighanem az anyagi ösz­tönzésnek tudható be első helyen, hogy a hosszú-hosz­szú éveken át 20-25 ezer hektárt el nem hagyó ter­mőterület hirtelen csaknem a kétszeresére emelkedett. Az összes termés pedig megközelítette már a 70 ezer tonnát. Persze ez le­hetne lényegesen több is, hiszen a hektáronként most elért 2 tonnás átlagtermés valójában nem ad okot fel­hőtlen örömre. Az elmúlt év ismételten bizonyította — figyelembe véve azt is, hogy az idő­járás tulajdonképpen nem kedvezett —, hogy azokban a gazdaságokban hoz ki­emelkedően jó eredményt ez a növény, ahol következete­sen és szigorúan betartják a termesztésre vonatkozó szabályokat. Ugyanis a szó­ja sokszorta érzékenyebb a technológiai hibákra, a tre­hány, a nem időben el­végzett munkára, mint leg­főbb „versenytársa", a ku­korica Számos üzem pél­dája megmutatta azt is, hogy amennyiben a gondos­kodás nem marad el, a gyengébb, 18-20 .any koro­nás földeken is betakarítha­tó 2,4—2,5 tonnás átlagter­més. A szójatermesztés ma­gyarországi meggyökeresité­sének ellenzői igazuk alá­támasztásaként többnyire azzal érveltek, hogy azért jobb szója helyett kukori­cát a földbe vetni, mert a kukorica háromszor, négy­szer akkura értékkel fizet. Adjunk el dollárért annyi tengerit, amennyiért be­hozhatjuk a szükséges szó­jadarát. Ésszerű gondolat ez. Ám a megvalósítását meggátolja, hogy Magyar­ország a legritkább eset­ben exportál kemény va­lutáért kukoricát. Ez azon­ban természetesen változ­hat is. Egyelőre azonban érde­mes a hazai szójatermesz­téssel tovább kísérletezni, hiszen valószínű, hogy hol­nap sem árt majd a devi­zával takarékoskodni. Az persze továbbra is hiú áb­ránd, hogy belátható időn belül önellátókká váljunk szójából. Hacsak a növény­nemesítök nem rukkolnak ki olyan üj fajtával, amely a mi időjárási viszonyaink kö­zött is képes biztonságosan nagy termést produkálni. Ugyanis jelenleg a közter­mesztésben levő szójafélék az ország déli részén érzik csak igazán jól magukat; ez az a vonal, amely ez idáig a gazdaságos szójatermesz­tés gyakorlati határa volt. A szójabab azonban nyer­sen semmit nem ér. A ben­ne levő káros — antinutri­tiv — anyagok miatt köz­vetlenül nem fogyaszthatja sem állat, sem ember. Sze­rencsére azonban már szám­talan megoldás kínálkozik a veszélyes összetevők sem­legesítésére; a közömbösítés elvégezhető főzéssel, gőzö­léssel, pelyhesitéssel, pelle­tálással, mikrohullámos ke­zeléssel, extrudálással egye­bek mellett. Azt viszont senki nem tartja szerencsésnek, hogy a legnagyobb honi feldolgo­zóüzem, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat éppen ebben az évben kez­dett nagyarányú rekonst­rukcióba. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a meglevő fel­dolgozókapacitás — évi 30 ezer tonna — az idén a harmadával csökken majd. Az tehát biztosra vehető már, hogy ebben az évben ez a vállalat képtelen lesz a hazái megtermelt alap­anyag teljes mennyiségének feldolgozására. Még jó, hogy a szójatermesztés egyik leg­nagyobb hazai résztvevőjé­nek, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinátnak érvényes kooperációs szerződése van egy jugoszláv céggel, évi 8-10 ezer tonna szója fel­dolgozására. A gazdasági számitások alapján egyértelműnek te­kinthető az is, hogy egy űj, önálló szójafeldolgozó üzemet nem érdemes egy­előre itthon építeni, mivel nem tudnánk kihasználni. Járható útnak, és mond­hatni, szükséges megoldás­nak látszik, hogy a gaz­daságokban megtermelt szó­ja döntő részét helyben te­gyék alkalmassá takarmá­nyozási célra. H. I. A deviancia előjelei Bizonyítandó, hogy két esztendővel ezelőtt a magyar egészségügy 27 milliárd, fo­rintos költségvetéséből a pre­vencióra az összköltség 3,3 százaléka jutott, s ez az arány az idei évben sem vál­tozik. Persze a betegségek kialakulásának elébe menni nem minden esetben csak pénzkérdés. A bajok elhatal­masodásának meggátlása, il­letve a jelentkező korai tü­netek észrevétele azon is múlik, hogyan áll egy társa­dalom az egészségügyi kultú­rával. Különösen igaz ez a mentálhygiénére, a lelki egészségkultúrára. Az a ki­sebbik baj, hogy az „átlag" állampolgár pszichés ismere­tei egyenlőek a nullával. Az igazi gond, hogy a lelki ba­jok s az ebből származható devianciák elöhangjait azok sem hallják meg, akiknek „hivatalból" kötelező lenne. Nem az ő hibájuk. Szakma ez is, amit meg lehet tanul­ni, legalább az alapismeretek szintjén. Megelőzés lenne, ha a pél­dának okáért a pedagógus­képző intézményekben az ed­dig tanított általános és ne­veléslélektan mellett alapos, mentálhygiénés oktatás is helyét kapna. Nem kisebb súlyú tény szól emellett, mint az: a ma iskolásairól ri­asztó adatok adják hírül, hogy évről évre sokasodnak a deviáns gyerekek, akikből természetesen a társadalmi normáktól eltérő viselkedésű felnőttek lesznek. Hogy csak az adathálmazból kettőt emeljünk ki: két esztendővel ezelőtt körülbelül hetvenezer narkomániában szenvedőt számolhattunk. Ezek jelentős része fiatal. A fiatalkorú bű­nözők több mint hatezren voltak 1985-ben. Tudom — s ki ne tudná —, nem elsősorban a pedagógu­sokon, az ő ismereteiken áll „A fő hangsúly a pre­vención, a megelőzésen van" — hallom, olvasom mindenütt, ahol a testi vagy lelki — de írhat­nám úgy is, testi-lelki — egészségről esik szó. Könnyebb — nem be­szélve arról, hogy ol­csóbb — a megelőzés, mint a bajok gyógyítá­sa. Csak hát szavak, sza­vak, amit nemigen kö­vetnek tettek. vagy bukik gyerekeink lelki egészségének megromlása, s az ebből születő normaszegö magatartás. Tanulmányok sokasága bizonyítja, az egy­mással szinte már áttekint­hetetlenül összefonódó társa­dalmi, gazdasági okokat, amelyek a fiatalkori devian­cia mozgatói. Ennek ellenére a prevenció egyik lehetősége a fiatalokkal közvetlen kap­csolatban állók kiképzése a devianciák jeleinek korai fel­ismerésére. A hosszúra sikeredett be­vezető egy új kezdeményezés létjogosultságának indoklá­sául íródott. A Vöröskereszt Csongrád megyei vezetősége, az egészségügyi és művelődé­si osztállyal, valamint az al­koholellenes bizottsággal kö­zösen szervezett mentálhy­giénés tanfolyamot pedagó­gusok. iskolai gondozók, is­kolaorvosok, illetve a veszé­lyeztetett gyerekekkel foglal­kozó nevelők számára. — Kettős tanulás lehetősé­gét is ígéri a kurzus — mondta Pető Zoltán, az ideg­klinika docense, a tanfolyam egyik vezetője. — Hiszen cé­lunk többek között az is, hogy a pszichiáterek megta­pasztalják az egészségügy határain kívül eső gondokat, a pedagógusok pedig az or­vos által ismert jelenségeket. Altalános tapasztalat ugyan­is, hogy külön-külön sokszor egymástól elszigetelten pró­báljuk megközelíteni a fia­talok szocializációs zavarait. Ki-ki a saját szakterülete ha­táráig tud csak eljutni. Ezt kiküszöbölendő törekszünk a fiatalok szocializációs prob­lémáinak többoldalú megis­merésére, de ugyanakkor egységes, komplex gyógyítá­si lehetőségekre, a serdülők­kel foglalkozó szakemberek szemléletmódjának közelíté­sére. Ezen a kurzuson a 14—18 éves korosztály jellegzetes gondjairól — az életkori, bio­lógiai, pszichológiai, szociális sajátosságairól; a serdülőkori krízisekről; a tünetképződés­ről, felismeréséről, kezelésé­ről — tartanak előadásokat pszichiáterek és pszichológu­sok. Ezeket követően pedig az esetmegbeszélő és -értel­mező csoporton, kötetlen be­szélgetésen konkrét eseteket elemeznek majd a résztve­vők. Ezáltal jutva közelebb a tünetek felismeréséhez, illet­ve a problémamegoldások különböző módjaihoz. A cso­portfoglalkozások egyébként az önismerethez is segítséget nyújtanak. Egy-egy megtör­tént eset elemzésekor kide­rül, ki mit tett, illetve mire lett volna képes az adott problémás szituációban. Természetesen senki nem vár csodákat egy kevés lét­számú. alig húszórás tanfo­lyamtól. Serdülőink kiábrán­dultságából fakadó lelki ba­jait és normaszegéseit ma­roknyi orvos, pedagógus nem oldhatja meg. De már az is eredménynek számít, ha a tanfolyamon részt vevő ne­velők mindeeyike c-ak egy­egy gyereknek tud majd se­gítő kapaszkodót adni az itt szerzett ismeretek birtoká­ban. Kalocsai Katalin Az üllési takarékszövetkezetnél Segítenek - és jél gazdálkodnak Aki csak ül a babérjain, előbb vagy utóbb lemarad ebben a rohanó világban. Azok az emberek teszik jól, akik bátran kezdeményez­nek, tudnak élni a sok-sok felkínált (vagy adódó) lehe­tőséggel. Ilyennek ismertem meg Mészáros Jánost, az Üllés és Vidéke Takarék­szövetkezet vezetőjét. Ügy gondolja az ember, hogy adott egy takarékszö­vetkezet, ami útba esik jö­vet-menet, be-betérnek oda a kuncsaftok, betétbe rak­jak megtakarított pénzüket, vagy éppen fordítva, köl­csön kérnek anyagi gond­jaik enyhítésére. Ez is igaz, de Ullésen (nyilván más helyen is) ezeken túl egyéb Az idei évtől bevezetett új adórendszer eddig is ren­geteg kérdést vetett fel magánszemélyeknél és gazdálkodó szervezeteknél. Vállalatok, szövetkezetek, intézmények számviteli szakemberei töprenghettek: jól vonták-e le a személyi jövedelemadó előlegét? A kis összegű kifizeté­seknél jól számolták-e ki az adót? Megfelelően alkalmaz­ták-e az általános forgalmi adóról szóló törvényt, és an­nak végrehajtási elöirásait? Helyesen állapitották-e meg a pénzügyileg is rendezendő adókülönbözetet? Ezekben a napokban to­vább szaporodnak a kérdé­sek: hová fizesse be a gaz­dálkodó szervezet a már le­vont és továbbítandó adó­összegeket? Honnan lehet visszaigényelni a továbbfel­dolgozókat megillető pénze­ket? Azoknál a költségveté­si szerveknél és költségveté­si rend szerint gazdálkodó szervezeteknél — gyanítjuk — igencsak sűrű fejtörést okoz az éj rend, amelyek­nek eddig semmilyen adó­kapcsolatuk nem volt. Nos, a levont adóelőlegek és adók az alábbi számlák­ra utalandók: a személyi jövedelemadó és az adóelő­leg címzettje: Adóelszámo­lasi Iroda, gazdálkodó szer­vezetek személyi jövedelem­adó és késedelmi pótlék be­szedési számla, Budapest. Számlaszám: 232-90605-6328. Az általános forgalmi adó címzettje: Adóelszámolási Iroda, gazdálkodó szerveze­tek általános forgalmi adó és késedelmi pótlék besze­dési számla, Budapest. Számlaszám: 232-90107-6867. Az érintettek a fizetési, és a visszaigénylési határidő­ket a Magyar Közlöny ta­valyi, 59-es számából tud­hatják meg. napja S még egy fontos fi­gyelmeztetés: az intézmé­nyeknek elengedhetetlen, hogy minden átutaláson, csekken, egyáltalán minden adózással kapcsolatos okira­ton rajta legyen az adóha­tóságtól kapott adószám. (Azok a szervezetek, ame­lyek az 'általános forgalmi adó alanyaként is bejelent­keztek, az összesen 11 jegyű kódszám kilencedik tagja­ként a 2-est írják be!) Né­hány pénzintézetnél számlá­val rendelkező, önálló szer­vezetnek még mindig nincs adószáma. Ezek általában társadalmi és érdekképvise­leti egységek és ezek intéz­ményei. őket kéri az APEH Csongrád Megyei Igazgató­sága, hogy a költségvetési szerveket ellenőrző csoport­tól (Szeged, Lenin körút 13.) kérjenek ilyen azonosító je­gyet. B. 1. tevékenységekkel szaporít­ják a közös vagyont, vagy adnak hasznos elfoglaltsá­got jelenlegi és leendő tag­jaiknak. A község pénzintézete népművészeti szakkört is támogat, s a hozzáértéssel készült kézműves tárgyakat értékesítik. Működési terü­letükön kilenc iskolaszövet­kezeti csoport működik eredményesen. A takarékos­ságra nevelt gyerekek jól végzett munkájukért tavaly 451 ezer forintot kaptak. Támogatnak 22 alapító szövetkezeti tagot, szociális segélyezésre 80 ezret költöt­tek. Rákszűrést és cukorbe­teg-vizsgálatot , finansziroz­nak. Tavaly ilyen célra 150 ezer forintot adtak, az idén 330 ezret terveznek. A Il-es számú belklinika echokar­diográfjának megvásárlásá­ra 180 ezer forintot ajánlot­tak. Még néhány „apróság". Foglalkoznak ingatlanok adásvételével, beszedik a gáz-, víz-, villanydijakat, buszbérletet, totót, lottót és könyvet árulnak. Szervez­nek kirándulásokat. Ezeket az IBUSZ megbízásából. Ingatlanokat említettem. Szegeden a Hunyadi János sugárút és a Bécsi körút sarkán társasházat építenek, amelyben majd az év máso­dik feleben fióküzletet nyit­nak. Ebben a fő cél a sze­gedi lakók támogatása köl­csönnel. Ez persze nem zár­ja ki annak a lehetőségét, hogy bárki betétet helyez­zen majd el az új üzletház­ban. Az üllési takarékszö­vetkezet ezenkívül bővíti fiókját Bordányban, Balota­szálláson és Öttömösön. Zsanán még az idén újat épít. Tárgyalnak arról is, hogy Rúzsán, a Népszabadság Termelőszövetkezettel kö­zösen gyógyvíz palackozót létesítenek, a Balotaszállási Kossuth Tsz-szel és a kis­kunhalasi baromfi-feldolgo­zóval pedig kacsa- és 'liba­keltetöt építenek. A szár­nyasokat majd tkiadják fel­nevelni, és mint pecsenye­baromfit értekesitik külföl­dön. Segítettek már különbö­ző gazdasági szerveket is. összesen 55 milliót adtak, kölcsön. Tagjaiknak 1987+ ben 57 millió forintot fo­lyósítottak hosszú lejáratú építési kölcsönként. A taka­rékszövetkezet eredményes munkáját igazolj az a tény, hogy tavaly 10 millió forint volt a nyereség. Meg kell még jegyezni, hogy a részjegytulajdono­soknak 5 millió 700 ezer forint osztalékot fizettek ki. Tavaly 9 százalék volt a kamat, az idén 10 és fél százalékot garantálnak. Az Ullés és Videke Ta­karékszövetkezet holnaD, pénteken délután tartja kül­döttközgyűlését. Acs S. Sándor fiz Országos Békelanács ülése Mindenki számára nyi­tottak voltak az ajtók az Országos Béketanács évzá­ró-évnyitó ülésén, amelyet szerdán tartottak a Ma­gyar Tudományos Akadé-. mia székházában. Aa or­szág minden tájáról érke­zett több száz békeaktivista részvételével megtartott nyilvános eszmecserén az OBT a magyar békemozga­lom tavalyi tevékenységé­nek összegezését, Illetve az idei munkaprogrum megvi­tatását tűzte napirendre. 4

Next

/
Thumbnails
Contents