Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

^1116 t> 78. Évfolyam, 34. szám 19S8. Icbruár 10., szerda î V. VILÁG PROLETÁR JAÍ, EGYESÜLJETEK A IMAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ilavi előfizetési díj: 43 forint Ara: 1.80 forint Támogatás, gyermekegészségügy, árualap Tudósítás a megyei tanács vb üléséről Rövid negyedóra alatt — persze alapos előzetes egyez­tetéssorozat után — hetven­hétmillió forint „talált gaz­dára" a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának tegna­pi, Papdi József tanácselnök vezette ülésén. A testület elé terjesztett első javaslat sze­rint az idén a megye sport­egyesületeit hétmillió forint­tal támogatja a megyei ta­nács — az eredményesség és az utánpótlás nevelésének minőséget tekintve fő elosz­tási szempontnak. Egy másik előterjesztés a lakásellátás javítását elősegítő idei támo­gatási hitelkeret, azaz 70 millió forint elosztásának arányait fogalmazta meg. Szeged harminc-, Csongrád egy-, Hódmezővásárhely tiz-, Makó négy-, Szentes 11 és fél millió forinttal, a megye köz­ségei közül 15 pedig kétszáz­ezer és kétmillió forint kö­zötti összeggel egészítheti ki az idén saját forrásait, hogy aztán helyi tanácsi támoga­tásban részesíthesse az arra rászoruló lakásépítőket. A végrehajtó bizottság ez­után művelődési osztálya be­számolóját tárgyalta meg ar­ról, milyen elgondolásokkal és megoldásokkal teremthe­tők meg a nagy létszámú kö­zépiskolai korosztály oktatási feltételei az elkövetkező években. (Lapunkban e té­mát már elemeztük a közel­múltban ) A napirend vitá­jában — melyben részt vett Keczer Tamás, a Művelődési Minisztérium főosztályveze­tője is — számos észrevétel, megjegyzés hangzott el, így a testület új határozati ja­vaslat kimunkálására kerté fel az előterjesztés készítőit. Termékek — helyben A kereskedelmi árukínálat kialakításában, a választék bővítésében jelentős a helyi ipari termelés szerepe. A 13 Csongrád megyei tanácsi iparvállalat közül négy — a fonalfeldolgozó, az ecset- és seprűgyár, s a két sütőipari vállalat — termékei jelennek meg a helyi árupiacon, a 26 ipari kisszövetkezet közül pedig nyolc termel helyi áru­alapra. Jobb az arány a 34 hagyományos ipari szövetke­zetnél. Az utóbbi években felérté­kelődött a piaci munka je­lentősége — erre utal az is, hogy a gazdálkodó szerveze­tek 20 százalékkal szeretnék növelni az idén a megyen be­lüli értékesítést. Van olyan termék, ami szinte kizárólag a megyehatáron belül talál gazdára — ilyenek a Szegedi Háziipari Szövetkezet női köntösei, az agyag- és szili­kátipari szövetkezet népmű­vészeti kerámiái, a vásárhe­lyi népművészek szövetkeze­tének horgolt termékei. A magánkisiparosok évente több mint százmillió forint értékű ruházati cikkel, bör­és szörmeáruval, lábbelivel, vasipari termékkel járulnak hozzá a kínálat változatossá­gához. Az élelmiszer-ipari ter­mékkínálatot az áfész.ek és termelőszövetkezetek hús­üzemei, a konzervgyártó, hű­tőházi melléktevékenységek színesítik, a bolti zöldség- és gyümölcsellátásban a felvá­sárlás és termeltetés mutat kedvező hatást. A ruházati szakmában a Délröviköt és négy megyei háziipari szövetkezet hozott létre kisszériás termeltetési társaságot, a Déltex pedig 16 szövetkezettel tart kapcsola­tot a választék bővítésére. Évről évre sok a hiánycikk a vegyesipari szakmában — a Vidia ezért vállalkozik ter­meltetői szerepre. Iliány­cikk-kiállitást szervezett. — eredményesen: évente 10— 15, hiába keresett árufélesé­get gyártatott 200—300 mil­lió forint értékben. A kedve­ző tapasztalatok alapján hoz­ta létre a (bel)kereskedelmi minisztérium a termeltetők tanácsát. Megyei szervezésű tanácskozások is segítik a helyi árualapok fejlesztését. Szorgalmazzák az ipari min­taboltok létesítését, is, ez idő szerint 96 van Csongrád me­gyében — állapítja meg az ipari, a kereskedelmi, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztály együttes beszámoló­ja, melyet a megyei vb elfo­gadott. Születés előtt és után Felkészítés a családi élet­re szellemi és biológiai érte­lemben; terhesgondozás; szü­lészeti és újszülöttkor! ellá­tás; gyermekszakorvosi, szol­gálat; serdülőkori egészség­ügyi ellátás, nő- és anyavé­delem — címszavakban ez lehet egy beszámoló vázlata. A megyei egészségügyi osz­tály e kérdéskői t elemző ösz­szefoglalójából következzek néhány adat is: az intenzív szülészeti és újszülöttel látás eredményeképp a 19 ezrelé­kes országos átlag alá, 14,4 ezrelékre csökkent Csong­rádban a csecsemőhalandó­ság. Még mindig az országos átlaghoz közeli azonban a koraszülési arány. 1960-ban négy gyermekkörzetorvos dolgozott, ma 65 szakorvos látja el a 0—14 éves korú gyermekeket. A fekvőbeteg-ellátás leg­több gondot okozó területe a gyermeksebészet, amely húsz klinikai ágy birtokában gyó­gyít — s az igények 60—80 ágyat indokolnának! A gyer­mekklinikai sebészeten a műtéti beavatkozások száma ezer fölött van — s bár az egyetem a bővítés terveit el­készítette, a regionális sze­repkör folytán' n szomszéd megyék anyagi segítsége nél­kül nem kezdhet hozzá a ki­vitelezéshez. Az . országosan is mintaértékű szegedi ifjú­sági ideggondozó mostoha körülményei miatt vált „neu­ralgikussá" — noha épp ez a szervezet foglalkozik a men­tálhygiénés szempontból leg­veszélyeztetettebb, 14—18 év közötti korosztállyal. * A végrehajtó bizottság a legközelebbi tanácsülés elő­készítésével is foglalkozott, s azt február 25-ére hivta ösz­sze. Élénk építőanyag-kereslet Az építőanyag-piacon — a várakozással ellentétben — a szokásos év elejei vissza­esés helyett januárban is élénk maradt a kereslet, ezért az iparág üzemei to­vább növelték erőfeszítései­ket az-igények kielégítésére. A tégla- és cserépipar több mint 20 gyárában például át­ütemezték és meggyorsítot­ták a tervezett nagyjavításo­kat, általában 4—5 nappal hamarabb befejezték ezeket a munkákat. hogy minél több időt fordíthassanak a termelésre. Így téglából 80 millió darabot, az egy évvel ezelőttinél 48 százalékkal többet gyártottak januárban, tetőcserepből pedig 24 száza­lékkal növelték a termelést. A vasbetonelem-gyártó üze­mek dolgozói a keresett fö­démeerendákból tíz száza­lékkal bővítették a termelést, s összesen 550 ezer méternyit készítettek ebből a termek­ből. A cementtermelés csak­nem 20, a mészgyártás pedig megközelítően 50 százalékkal haladta meg a múlt év ja­nuári teljesítményt. Jelentősen nőtt az Éptek házépítő boltok és más ki­sebb elárusítóhelyek forgal­ma, valamint a közvetlen gyári kiszolgálás. Az épitő­anyag-télépek egy részén vi­szont sok gondot okozott, hogy a múlt évi felvásárlás nagyon leapasztotta készle­teiket. s ezért nem képesek fenntartani a folyamatos kí­nálatot. Ezért az iparágnak most az is fontos feladata, hogy a vásárlók pillanatnyi igényeinek kielégítésén túl elegendő anyagot gyártson a kereskedelmi és a gyári kész­letek feltöltésére is. Égetett téglából például jelenleg mintegy 34 millió darab a készlet, tehát csak egynegye­de az egy évvel ezelőttinek. Az építőanyag-ipar az idén a termékek túlnyomó részé­nél kiegyensúlyozott ellátás­sal számol. Az előzetes tár­gyalások alapján a lakosság és a közületi igények kielé­gítésére 1700 millió kismére­tű téglának megfelelő falazó­anvag szállítására kötnek szerződést. Tetőfedő anya­gokból viszont továbbra is szükség van importra, leg­alább tízmillió négyzetméter ilyen termék beszerzésére keresnek lehetőséget a szo­cialista országokban. A hosz­szú lejáratú államközi meg­állapodások szerint az idén is 750 ezer tonna cementet im­portálunk a szocialista orszá­gokból. ami a hazaival együtt fedezi az igényeket. Burgonya és lekvártök Tavaszi vetőmag-előzetes A tavaszias időjárásról a szántó-vető embernek — le­gyen az nagyüzemi szakem­ber vagy kiskerj.es — ilyen­tájt egyre sűrűbben eszébe ötlik, vajon mit is termel az idén, s ha már döntött, ak­kor megkapja-e a szükséges vetőmagokat. E várható kér­désözön megelőzésére hagyo­mány már, hogy a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vállalat déi-magyarországi központjának igazgatója tá­jékoztatja a közvéleményt. Gubacsi László szerint a vetőburgonyát kivéve, na­gyobb feszültségek nem vár­hatók az idén. A szükségle­tek zömét hazai nemesitésű és előállítású szaporító­anyagokból elégítik ki. Spe­ciális igényekre, a szélesebb fajtaválaszték érdekében, s egyben növények elmaradt © NYERESÉG CSÁSZÁROM. A Császári lított elő. s jelentős beruházásuk mellett — Rákóczi Termelőszövetkezetben a 420 tag- borkombinát — 16 millió forint nyereség­gal dolgozó kollektíva mintegy 4 ezer hek- gel zárta az elmúlt esztendőt. Képünkön: táron sok millió forint termelési értéket ál- az új, 25 ezer hektoliteres bortároló látképe. termésének pótlására impor­tálnak is. A tavaszi kalászosok vető­magját már kiszállították az üzemekbe. A hibrid kukori­cát termelők 45 fajtából vá­laszthattak, amelynek két­harmadát a keresett Pioneer változatok teszik ki. Újabb igényektől sem lepődnek meg, szabad készleteik van­nak. Több új hibrid- és faj­ta.jelölt került az idén köz­termesztésbe. A jövő fajtá­jának tekintett Dekalb hib­ridből egyelőre korlátozott a mennyiség. A burgonyatermesztés az utóbbi években mindig szol­gál meglepetésekkel. Egy­szer sok van belőle, máskor kevés. Most a korai fajták vetőgumójának zömét már az ősszel értékesítettek. Aki­nek ebből nem jutott, gond­ban lehet, mert a tavasszal beérkezett rendeléseknek csak egyharmadára van fe­dezet. A középkorai fajták­ból több az esély a beszer­zésre, kisebb tétel import is várható. Ha minden kötél szakad, esetleg sárga krump­liból is hozhatnak be, de ez­zel kivárják az utolsó pilla­natot, mert ha mégsem len­ne rá szükség, biztosan a nyakukon maradna. A takarmányfélék magvai bőséggel rendelkezésre áll­nak. A hüvelyesek közül az ipari feldolgozásra szánt zöldborsó fajtaválasztéka éréscsoportonként is bővült. Az étkezési borsó kereslete külföldön és idehaza egy­aránt ugrásszerűen megnőtt, így a megszokott változat­hoz nem biztos, hogy hozzá­juthatunk. Helyettük a To­lart és a Türkyzt ajánljak. A bab megsínylette az aszályt, így az importtételek szá­mottevőek. A fehérjeprogram sikeré­hez a vállalat azzal szeretne hozzájárulni, hogy a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát mellett bekapcsolódik a for­galmazásba az Imola és az Eszter szójafajtával. Ló­babból meglesz a kellő mennyiség, ha nem is az igényelt választékban. A napraforgó vetőmagki­nálata a bőség zavarál tük­rözi, a szegedi hibridek kö­zül az idén már a Viki sem hiányzik. A zöldségnövények böl 310, a virágokból 308 fajtát hoznak az idén forgalomba. A lakos­sági igény az elmúlt 15 év­ben háromszorosára növe­kedett. Az utóbbi időben nö­velték a csiramegőrző cso­magolás arányát. Idei Zöld­ség- és füszerkülönlegesse­geik: díszpaprika, disztök, fogpiszkáló fű, pocokdinnye, lekvártök, kobaktök, bazsali­kom, sáfrány, okra és bazel­la. Új paprikafajták: a Du­na, a Rupidus, Novotov. A salátákból reménységek: Edina, Olimpia. Juniális. A K—509-es paradicsom he­lyett a Trefl'et és a Kecske­méti korai bíbort ajánlják, de a Príma sem rossz. A K— 5—1 hibrid éretten akár 6 hétig is eltartható. Az ubor­kából tavaly a Delikátes „magtalan" maradt, az idén a kecskeméti Livmét érde­mes helyette keresni, de a Laura, Réka és Linda is szá­mításba jöhet. Görögdinnyéből a Sugár Baby és a Korai kincs keve­sebb a kelleténél, újdonság a piros húsú Hungária és a sárga húsú Napsugár. A To­páz név már jelzi, hogy ez a sárgadinnye világoszöld hú- * sú! A petrezselyemből keve­sebb a Hosszú fajta, helyet­te be kell érni a Félhosszú­val is. A megszokott vörös­hagymák vetőmagtermelése igen rosszul sikerült, ezért újakkal ikell ismerkednünk. A tasakos vetőmagvakból a bolti rendelések 70 száza­lékát szállították ki eddig, s a fennmaradó mennyiség csomagolását folyamatosan végzik. Ígéretnek ennyi is elég: mindez a vetőmagvállalat raktáraira vonatkozik. Re­mélhetően egyre kevesebb­szer kell a boltokból is vá­sárlás helyett ígérettel kifa­rolnunk, ugvanls „a bolt nem rendelt, vagy a szállító nem szállított", soha ki nem deríthető igazságabol soha­sem lesz termés. Tóth Szeles István é

Next

/
Thumbnails
Contents