Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

Kedd, 1988, február 9. A Cooptourist ajánlatai Megjelent a Cooptourist nyári programfüzete — ebből az alkalomból sajtótájékoztatót tartott Sípos Sándor, a szövetkezeti utazási iroda vezérigazgatója hétfőn, a Magyar Sajtó Házában. Az új programfüzetben 150-féle külföldi utazási ajánlat talalható, az utakon összesen mintegy 48 ezren vehetnek részt. Igen gazdag az üdülési kínálat, szép számmal találhatók tengerparti programok is. A legnagyobb választékot az olasz tengerparton kínálják, de a spanyol és a jugoszláv tengerpartra is hirdetnek utakat. A hagyományos körutazások meilett szerveznek utakat távolabbi tájakra, igy például Indiába, Japánba, Kínába, Kubába és Mexikóba. A programfüzetben meghirdetett utak 15 százaléka 5 ezer forintnál olcsóbb, egynegyedük ára 10 ezer forint alatt van. A most megjelent programfüzet egyébként — sok más utazási irodáétól eltérően — már a végleges árakat tartalmazza, a külföldi szolgáltatások ára után nem számolták fel a 15 százalékos általános forgalmi adót. Az utak így is drágábbak, mint a tavalyiak: a nyugati programoké 10-15 százalékkal, a szocialista országokba vezető túráké pedig — elsősorban a 100 százalékos repülési pótlék bevezetése miatt — 3045 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Bővítették az egyéni valutakeret terhére szervezett utak, üdülések választékát. Megállapodást kötöttek két osztrák utazasi irodával, a Ruefával és a Transeuropával, ezentúl mindkét külföldi cég teljes kínálatát közvetítik a magyar utazóknak. A részvételi díj 10 százalékát forintban lehet fizetni. A belföldi ajánlatokat tartalmazó programfüzetben számos újdonság található, igy például az őrség —Göcsej-program, • valamint a Hanság vidékére vezető út.É Tobb olcsó falusi üdülést szerveztek, kétezer forintnál olcsóbban lehet üdülni például Öriszentpéteren, az Ormánságban, Tiszakécskén és Orfűn. A hagyományoknak megfelelően — elsősorban szövetkezeti tagok részére — sok szakmai programot szerveznek, ezeket az egyéni kívánságoknak megfelelően állítják össze. (MTI) A mezőgazdasági könyvhónap megnyitója Agrár szakemberek, kistermelők és más érdeklődök jelenlétében került sor tegnap délelőtt Szentesen,-a Vetőmagtermelő és Értékesítő Vállalat Kutató Állomásán a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitójára. Mint Faragó László, az állomás igazgatója elmondta, az idén 31. alkalommal rendezik meg országszerte e jeles eseményt. Erre az alkalomra több mint 50 szakkönyvet jelentettek meg a kiadók. Nagy szükség is van ezekre, mivel hazánkban megközelítően 4 millió személy áll — közvetlen vagy közvetett — kapcsolatban a mezőgazdasággal. Kiss Lajos, a megyei tanács osztályvezetője beszédében mindenekelőtt a szakmai ismeretek fontosságát hangsúlyozta. A továbbiakban' Turi István egyetemi docens, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem igazgatóhelyettese tartott nagy tetszést kiváltó előadást. A gazdasági nö it ara #f Hol van már az az időszak, amely a szocialista társadalom alapelvének tartotta a „szakadatlan és a gyors gazdasági növekedést". A mennyiségi növekedésnek ez az időszaka „sem egyszerűen ballépés" volt, hiszen a történelmi-gazdasági elmaradás felszámolására ekkor került sor. 1979-tőt tettünk lépéseket az ;,űj növekedési pályára történő áttérésre", amely azt jelentette, hogy a növekedés úgy valósuljon meg, hogy a gazdasági egyensúly javuljon, és a növekedés túlnyomórészt az erőforrások kihasználásának és fejlesztésének hatékonysága alapján valósuljon meg. Vagyis 1979-ben az egyensúlyt és a hatékonyságot helyeztük előtérbe — más kiemelt célok, például az életszinvo'nal növelése mellett — a mennyiségi növekedési ütemmel szemben. 1985-re a külső egyensúly javult, amely azonban nem az új növekedési pályára áttérés, struktúraváltás, hatékonyságnövekedés miatt, hanem a nemzeti jövedelem újraelosztási és a korlátozó külkereskedelmi politika miatt következett be. Ez felbátorította a gazdaságirányítást a növekedési ütem emelésére, és az „állami gondoskodás" kiterjesztésére azokra a vállalatokra, amelyek ezt a növekedést vállalják. Az eredmény nem is lehetett más, mint az 1986—87-es évekre újra jelentkező romlás. A kormány stabilizációs és kibontakozási programja erős elhatározással törekszik a növekedésegyensúly „csiki-csuki" folyamatának felszámolására. A gazdaság elsőbbségi céljait kettőre csökkentette: a gazdasági egyensúly helyreállítását és a struktúraváltás-hatékonyság növelését tűzte ki célul. Milyen növekedés van tehát összhangban ezzel a programmal? Olyan, amelyik a minőségi tényezők alapján: az egyensúly javításával és a struktúraváltással (hatékonyságjavulással) következik be. Milyen feltételei vannak az ilyen gazdasági növekedésnek? Először, az anyagiműszaki folyamatokban, a termékekben és a technikában az újdonságteremtés fellendítése. Saját kutatással-fejlesztéssel, vagy inkább követő-átvétellel a műszaki fejlesztés felgyorsítása. Ez a gazdaság nyitottságának további fokozását követeli, a technikai fejlődés élvonalába tartozó világmonopóliumokkal a széles kapcsolat kiépítését feltételezi. A külgazdaságban fel kell adni fokozatosan az export mennyiségi növelését, összpöntósítvá a' éazdaságos exportra, illetve az „importkihúzás" helyett az importhelyettesítést és* import liberalizálását kell előtérbe helyezni. Az előbb említett kérdések nem óldhatók meg a gazdasági mechanizmus további gyökeres és komplex reformja nélkül. Ennek fő területei a kővetkezők: bizalom megteremtése a központi irányítási szervek és a vállalatok között. (Énnek útjai a következők: az aláfölérendeltségi irányítás kizárása, illetve visszaszorítása a gazdasági verseny szférájából.) A versenyszférában főképpen az önszabályozó piac kibontakqztatása. (Ez nem jelentheti azonban a liberális. múlt századbeli szabad piacot, de nem jelenti az „állam szocialista modell" közvetlen piacszabályozását sem. amely már nagyrészt a piac helyébe lépett. Azt jelenti, hogy valamennyi irányító intézmény az érdekegyeztetés során bizonyos tőkével is rendelkezve korrigálja-helyesbiti a piac feszültségeit.) Mindezek azt is jelentik, hogy csökken az eladók uralkodószerepe, a munkapiacon pedig a munkát kínálók domináns szerepe. A költségvetési korlátozásról el kell tolni a hangsúlyt a pénzforgalom korlátozására, a monetáris restrikcióra. (Ugyanis ha a költségvetési deficitet, főképp a bevételek növelésével csökkentjük, ez visszafogja a vállalati önállóságot és kezdeményezést.) Tehát nem egyszerűen a gazdasági növekedés ütemének növekedésére van szükség. hanem ezzel együtt kellene járni az egyensúly szilárdításának, és a struktúra változásának is. Ez így is nagy feladat, hátha még hozzávesszük, hogy a vázolt gazdasági fejlődésnek vannak szembeötlő akadályai is. Vegyük csak azt, hogv az egyébként is „elszabaduló inflációt" megfékezzük, csökkentsük a pénz (hitel) forgalmat, ez pedig korlátozza az újratermelést. (Az infláció felgyorsulásának megakadályozására azonban ezt kell tennünk.) A másik korlátot az képezi, hogy a gazdasági növekedésnek fontos tényezője az egy keresőre jutó fogyasztás, ezt az egyensúly javítása miatt korlátoznunk kell. Ezt a növekedést korlátozó tényezőt mérsékelheti áz. hogy a dolgozók életszínvonaluk tartására törekedve növelik», a teljesítményeiket, vagy az,' hogy a fogyasztás differenciálódik a teljesítmény szerint. Nagy Lajos tanszékvezető egyetemi tanár Hamutcégek, „bolygó" kisvállalatok (1.) Pórázra fogott gyáregységek Egv-egy gazdasági szervezet életre valóságát talán az jeizi a legjobban, hogy a vezetők, a dolgozók milyen köre öntevékeny, kezdeményező és vállalkozó szellemű. Gyakran csak a legszűkebb vezérkar gondolkodik a piacépítésen, a termékszerkezet, a technológia megújításán, a szervezet, az irányítás, az érdekeltség korszerűsítésén, a túlnyomó többség parancsra vár, s végrehajtja a reá kirótt feladatokat. Ennek egyik oka, hogy a sokat hangoztatott követelmények ellenére nem, vagy alig fejlődik, demokratizálódik a vállalatok belső irányítási rendszere. Joggal panaszkodnak a vállalatok, hogy szinte lehetetlen a belső piac és a világpiac közötti óriási különbség áthidalása, az elmaradott háttérrel nemzetközileg versenyképes termékek előállítása. Úyidők — régi nóta Közben maguk sem tesznek meg mindent saját részlegeik, egységeik, igényes, felelősségteljes munkájáért. A belső irányítási és érdekeltségi viszonyok fejlesztése persze nem csupán a vállalati felismerések függvénye. Közrejátszanak kedvezőtlen külső feltételek, nyomasztó gazdasági gondok, szabályozási bizonytalanságok is, A fejlesztési források szűkössége, az import beszerzések korlátozása, a belföldi szállítási és kooperációs fegyelem lazasága részben indokolhatja a centralizált vállalati szervezetet és döntéseket. Igaz, a konzervativizmus, a ragaszkodás a kialakult hierarchiákhoz többnyire erősebb, mint a változások irányába ható érdekeltség és kényszer. Nehéz lenireieldönteni, hogy a központok éllefiairásá túl nagy, avagy a részlegek önállósodási törekvése visszafogott. Tény, hogy a vállalati tanácsokban a hivatalból jelen levő gyárvezetők és a választás útján delegált tanácstagok általában nem követelik a nagyobb mozgásteret. „Együtt sírunk, együtt nevetünk", „egy hajóban evezünk" — hangzik napjainkban is a régi nóta, pedig a mai jelszó merőben más: „ki mint dolgozik, vállalkozik, aszerint boldoguljon". Voltak és vannak persze kezdeményező vállalatok. Az Április 4. Müvek példuál átalakult leányvállalatok halmazává, és a központ nem diszpécserkedik, hanem stratégiai ügyekkel foglalkozik. Sok átszervezés — kevés hatáskör A Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat leányvállalatok és szerződéses üz•letek kombinációjával emelte szolgáltatásainak színvonalát, miközben 3500ról 2000-re csökkentette a foglalkoztatott dolgozók számát, a központban alkalmazottakét pedig 200-ról 100ra. Különböző mértékű fejlődés mindenütt megfigyelhető a 'korábbi termelésközpontú, erősen centralizált, belső tervutasításos rendszerhez képest. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság 17 vállalatnál végzett vizsgálatot, s megállapította, hogy a szervezetfejlesztés a legtöbb esetben a (kereskedelmi munka korszerűsítésére (Villamosszigetelő és Műanyaggyár, Csavaripari Vállalat, Bubiv, Caola) és a fejlesztő tevékenység megerősítésére irányult (Bubiv, Kéziszerszámgyár, Caola, Magyar Selyemipari Vállalat). A hatáskörök decentralizálására, a részlegek önállóságának és felelősségének növelésére már nem fordítottak mindenütt kellő figyelmet. A vállalatok indokolt esetben sem csökkentetlék az irányítási szintek számát. Kivételnek számit a Magyar Kábel Müvek, amely egy szanálási eljárást követő „fogyókúrában" decentralizálta a hatásköröket, s a központot kizárólag stratégiai tervezői, ellenőrzési, tókeátcsoportositási és exportimport féladatokra specializálta. Az átszervezés 160 fős letszámmegtakaritást eredményezett a központban. A fejlesztési forrásokat két helyen decentralizálták: a Vörös Október Férfiruhagyárban, a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárában. Ugyancsak két helyen: a Magyar Kábel Művekben, illetve a Villamosszigetelö és Műanyaggyárban pályázat útján, gazdaságossági követelmények alapján lehet fejlesztési pénzekhez jutni. A vállalatok többségében pedig a gyárak, a gyáregységek javaslati, véleményezési jogukkal élve képviselik saját érdekeiket a központi beruházási döntésekkel szemben. Bezzeg a tőkések Mind a 17 vizsgált vállalatnál mérik a gyárak, gyáregységek eredményét, de csak nyolcnál teszik érdekeltté a részlegeket az eredmények javításában. Közülük ötnél azonban nem igazán hatásos az ösztönzés, mert önállóságuk korlátozott, és csekély a befolyásuk az eredmények alakulására. Nem ritka, hogy a vidéki gyárat, telephelyet a fővárosi központból közvetlen módon irányítják. Az arány nem túl magas. A 17 vállalat közül tehát mindössze háromnál van a gyáraknak, a gyáregységeknek érdemi hatása a jövedelmezőség alakulására. Amíg nálunk még a gyáregységek többsége sem igazán önálló, vállalkozó, addig a tókésvilág immár csaknem két évtizede tartó decentralizációs folyamata a legkisebb munkahelyi közösségekre is 'kiterjed. A Texas Instrumens-nél például 9 ezer autonóm munkacsoport tevékenykedik. Kovács József Következik: 2. A Ganz-MAVAG. meg a többiek 1. Várva várom Kende Péter kontrakönyvét a Celladamról. Nem azért, mert nem hiszek a CDM-ben, hanem ideje volna mar ismerni a valós helyzetet. Szenvedélyek, érzelmeit irányítják a meccset; Kovács Ádámról dicshimnuszokat olvashatunk, míg a tudósok, a magyar orvostársadalom, az Akadémia a visszahúzó erő, a megtestesült maradiság, konzervativizmus. ) Nemrég egy adventista lelkésszel hozott össze a sors. Kiderült, közelről ismeri Kovács Ádámot. Az édesanyját ő temette el. — Hiszek benne. Az embernek az az érzése, hogy víz alá akarják nyomni. Magyar átok? A szakma outsidernek tartja. Védik a nimbuszukat? •Feketén-fehéren mikor látjuk, gyógyít-e a CDM, vagy nem? Hiányzik a folyamatos ellenőrzés. Indulatok dúlnak, ahelyett, hogy egy cél lebegne mindannyiunk Szeme előtt, a csodagyógyszer. Mi a fenéért, nem tudjuk elvisel, ni, ha valaki kilóg ri sóiból, ha felrúgja a konvenciókat, ha „eretnek" gondolatai vannak? Miért kell a mi prófétáinknak mindig csúfosan véget érni? Persze, aztán hősök lesznek. Rehabilitáljuk őket. De amíg élnek minden erőnkkel harcolunk ellenük. Virtusból! Nem őrvekkel! Kikezdjük őket. Egy szó. mint száz, én hiszek benne. Roppant szimpatikus Kende álláspontja. Szerinte a Celladam körüli huzavonában nem a sajtó Ki marad a ringben? fog dönteni, hanem a tudományos bizonyítékok. Mindkét oldalon! Jó volna, ha szembesülhetnénk a fejleményekkel. Addig sem árt a tolerancia. 2. Indignált apuka a szerkesztőségben. — Akarnak egy jó tornát? Nem bírom tovább nézni, hogyan tesznek tehetetlenné egy szülész-nőgyógyászt. Hat hónapig a szülőszoba közelébe sem mehet Az ambulanciára tették, büntetésből. A vétke az, hogy nyitottá telte a szülőszobát. Magyarul, próbálja bevezetni az együtt szülést. Ha a MAV-kórházban, Debrecenben ez jó, miért kell nálunk üldözni? Fs ez a szülész erre tette fel az életét. Mit lehet ilyenkor tenni? Kértük az orvost, mondaná el, mi történt vele? Nem szidott senkit, órákon át ismerVtte az együtt szülés előnyeit. Nagyon fontos a közíis felkészítés. A férfinem kívülről szemlélj a nő terhességét, érzelmileg is ráhangolódik a szülés körüli eseményekre. A vajúdás rövidebb, kevesebb a szövődmény, csökkennek •a szülési fájdalmak .... Megtudtuk, a fiatal szülész-nőgyógyász eddigi tevékenységét — az együtt szülésre való felkészítést — nem folytathatja. Az is igaz, hogy az ambulanciára osztották be. Talán büntetésből? Itt áll megfúrod ve, hogyan tovább? Nem hagyott nyugodni az eset. Mi a csoda húzódhat meg a történ'ek mögött? Rugalmatlanság, konzervativizmus? Leiékeztek egy ambiciózus fiatalt? Kendőzetlenül előadtam kétségeimet. A. professzor higgadt, szívelyes. Érvel: az együtt szülésnek nincsenek meg a feltételei. És azt sem tartja etikusnak, hogy egyesek beengedhetik az apukákat a szülőszobára, mások viszont nem. Egységessé tette a tiltást. Az ifjú szülész-nőgyógyász az együtt szülésen kívül tetszőlegesen választhatna magának kutatási területet. Nem teszi. Nem adja fel. Szaporodnak a konfliktusai. Nem tudom hogyan lehetne kijönni ebből az egérfogóból. Feladjuk, vagy betörjünk mintl a pusztai csikók? Fájdalomcsillapító kellene.' 3. Ügv fél éve találkoztam először a formaiinnal. Kellemetlen emlék. Különösen azóta, hogy e^V biológus elmondta, a formaIin. a formaldehid, igen jó rákkeltő szer. Hétköznap gyakran találkozunk vele. — Rúzsozza a száját, ugye? Klörömlakkot is használ? De az semmi. A műgyantában is van jócskán. Sőt találkoznak vele az olajfinomítók, a textilgyártók, a bőrkikészítők, a lalík-készitók... És naponta beszippantjuk a kipufogógázzal. Szigorúan mérni kellene a levegő formalinlvoncentrációját. Vannak nemzetközileg meg. adott értékek. A tapasztalat az, hogy a megengedettnek többszörösét szívjuk be. Ezt számos fórumon elmondtuk, ránk senki nem figyel Egy tudományos dolgozatot böngészek témája a formaldehid hatása. Mindent megöl. Megrémülök. Tüdő-, máj-, nyelőcső-, bőr-, vese-, prosztata-, gyomor- és bélrákot okozhat. Kezdődik az irritációval, majd elhalnak a sejtek, utána jön a súlycsökkenés, és a halál. Kinyomoztam, az országban hol gyártanak műgyantát. Balatonfűzfö. Budapest, Egyesült Vegyi Művek. Ezekem a helyeken a megengedettnek hárvszorosa lehet a formalinszázalék? Ki veszi ezeket a mutatókat komolyan? Istenem hát büdös a farostlemez, csípős szaga van az új bútornak, könnveziM a vásárló az üzletben köhög az asztalos a óvárban... És formaldehid alattomos, mint általában a mérgek. A megoldás? — Ha más megoldás nincs — mondia a tvológus —, hozzunk be Hollandiából formaliir.zegény ragasztót! Ki veszi ezt komolyan? És kj marad a ringben? Bodzsár Erzsébet t