Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

7S. úvi'oSyam, 33. szám 1988. február 9., kedd A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 1.80 forint Telefonok, sorrendek, kérdőívek „Egy adott telcfonelosz­tási körzetben 15 igénylő varakozik telefonra. A te­lefonigények kielégítése csak egyesével, sorban egymás után történhet. Kérjük, képzelje magát a telelönelosztásért felelős személyek helyzetébe. Döntse el, kinek adna elő­ször telefont, kinek másod­szor, és így tovább. Szerel­nénk az ön véleményét ösz­szevetni azokkal az elosz­tási sorrendekkel, amit mások, köztük a posta ja­vasolna ugyanebben az cselben." Az idézett felkérést, s a 15 elképzelt (ám a való­ságban nagyon is lehetsé­ges) telefonigénylő jellem­ző adatait a közelmúltban 28 közületi előfizető, 32 magán-előfizető, s 40 tele­fonra váró igénylő kapta meg Szegeden. S miután ki-ki a — munkahelyi kol­legái vagy a maga vélemé­nye szerinti — sorrendet kialakította, megismerhet­te a közvélemény-kutatás­ban reszt vevő többiek lis­táját. A különféle nézete­ket, sorolási szempontokat elemző szegedi ankéton ott volt munkatársunk is. A posta jelenleg érvényben levő telefonelosztási rend­szerét 1975-ben alakították ki Hogy azóta mi minden változott a magyar gazdaság­tan, a társadalom szerkeze­tében, azt ehelyütt nem rész­leteznénk, s talán azt sem kc)l hosszasan indokolni, mi­ért kívánja megnyerni a köz­vélemény támogatását a pos­ta most, az elosztási szem­pontok újragondolásakor. Hogy szüksége van rá, az biz­tos: az ezredfordulóig két­százezer új és körülbelül százezer átszerelt allomással lehet reálisan számolni. S je­lenleg félmillió telefonra vá­rót tartanak nyilván! Szá­mul sokkal "több lehet, hi­szen a reménytelenség miatt sokan be sem adják igénylé­süket. S hogy ez nem felté­telezés, bizonyítja a kötvé­nyes akció: a kötvényt vásár­lók negyven százalékának ntri volt korábban beadott igénylése. Az a félmillió te­hát biztosan nem annyi ... (A szegedi igazgatóság terü­letén egyébként 46 ezren, Szegeden hét és fél ezren vannak a nyilvántartott igénylők.) Ahhoz képest pe­dig hogy még a harmincas években az európai országok listavezetői közt volt Ma­gyarország, igencSak az utol­sók közé számítunk. * Már a posta elnökének parlamenti beszámolójakor sejteni lehetett: az igazságo­suhb elosztási elvek kimun­kálásába — a szükséges és lehetséges mértékig — be­vonják a közvélemeny képvi­selőit is. A tömegkommuni­kációs kutatóközpont kérdő­íves felmérést készít. A Coopsystem szervezési és vezetési tanácsadó iroda pe­dig postázza a véletlenszerű­en kiválasztottaknak a beve­zetőben idézett felkéréseket — Miskolcon, Debrecenben, Pécsett, Szegeden ... Az ankét helyszínén az as/talhoz. a körön belül csak a fölkértek ülhetnek. S-ót is csak ők kapnak, meg a Coop­system vitavezetöi. Az első menet a bemutat­kozásé: ki listázott a maca megítélése szerint, ki kénvi­selt kollektívát, van-e igény­Indokok és szempontok A tömegkommunikációs kutatóközpont kérdőíves felmérésének is az a célja, hogy az elkövetkezendő évek — a korábbiakhoz képe.st jelentős — telefonfej­lesztéséhez, a korszerűbb elosztási rend kialakításához segítséget adjon. Néhány jellemző kérdés közreadásá­val szeretnénk érzékeltetni, hányféle szempont lehet fontos egy-egy igénylés elbírálásakor. (Noha nem a teljes kérdőívét közöljük, olvasóink maguk is végig­gondolhatják, milyen válaszokat adtak volna!...) — Indokoltnak tartja-e, hogy a közületek előnyt élvezzenek a lakossággal szemben? — A következőkben felsoroltak közül kiknek az esetében érzi indokoltnak hogy igénylésüket kiemelten kezeljük? Közvetlen gyógyításban dolgozó orvosok; — egyéb területen dolgozó orvosok; — járványügyi állat­orvosok; — vállalati és államigazgatási vezetők; —• or­szággyűlési képviselők; — magas állami kitüntetések tulajdonosai; — párt- és társadalmi szervezetek vezető tisztségviselői; — újságírók; — színészek; — javítóipari szolgáltatást végző kisiparosok. Vagy egyik esetben sem indokolt? — A következők közül kinek az igénylését kezel­né kiemelten? Rokkantak; — mozgásképtelenek; — sú­lyos betegek; — magas életkorúak; — háromnál több gyermeket nevelők. Vagy egyik esetben sem indokolt? — A kiemelten kezelendő igényléseknél a kedve­ző elbírálás teljesítése soron kívüliséget jelentsen-e (a várakozási időtől függetlenül), vagy azt, hogy meg­előzhetnek bizonyos ideje várakozókat? Tart-e indo­koltnak bármilyen kiemelést? — Előnyben kell-e részesíteni, akinek előző laká­sában volt telefonja, és áthelyezését kéri? És akinek telefonos lakását szanálták? — Elfogadható-e, ha valaki azért jut előnyhöz, mert valutával tizet a telefonért? Vagy mert a 8—12 ezer forintos beruházási hozzájárulás helyett a teljes létesítési költséget (80 ezer forint) vállalja? — Mit fogadna el alapvető szempontnak: a vára­kozási időt (ez jelenleg átlagosan 13 év), vagy u fon­tossági sorrendet, az igénylő foglalkozásának, beosztá­sának gazdasági, társadalmi súlya szerint? S ha egyi­ket sem, akkor mit? — Mit tartania helyesnek? Ha a telefon-előfizetés személyhez kötött jogviszony lenne (most az!), vagy ha a telefon adott helyhez kötődne? Ha egyiket sem, akkor mit? — Hogyan rangsorolná a telefonnak a társadalom­ban betöltött szerepét, funkcióit? A következő megál­lapításokat kell fontossági sorrendbe tenni: a telefon az emberek mindennapi életének lebonyolításában fon­•o- eszköz; rendkívüli helyzetekben a gvors segélykérés eszköze; a' rokoni, baráti kapcsolattartás eszköze; a gazdasági élet működésének nélkülözhetetlen eszköze; kevesek luxuseszköze. lesük. Ez majd akkor válik fontossá, amikor a táblára k.ut „helyezési számokat" indokolni kell, hiszen a köt­ve nytulajodnos magánigény­lő nyilván másképp sorolt, mint a fővonalai számával elégedett vállalat képviselő­je. Ez motiválja egyebként a második fordulóban kifejtett véleményeket is: ki milyen bírálati szempontokat tart fontosnak. Szociális helyze­tet. foglalkozást, beosztást? Egyént vagy közületet sorolt előrébb? Tekintettel volt-e a gazdaságosságra? De kiére­miére? A telefon révén gaz­daságosabbá tehető termelés­re, vagy a posta bevételére gondolva adna előbb tele­font? Számításba venné-e, ki hány éve várakozik. s hogy orvosi igazolás bizo­nyítja: a telefon az egyetlen kapcsolat volna a külvilág­gal? * Az ankétra meghívottak láthatóan komolyan veszik a megbízást — még szélsősé­ges véleményüket is készség­gel indokolják. A listákon ugyanis nagy a szóródás: az orvos férj-üzletkötő feleség igénylését első. meg tizedik helyre is sorolják' s van, aki­nél a magyar—japán vegyes vállalat igazgatói lakástele­fonját megelőzi az idős édes­anyjával együttélő admi­nisztrátoré. És fordítva. S miközben gyűlnek a táblán a figyelembe veendő elosztási szempontok, prüttyög a szá­mítógép is: átlagolja a száz­féle sorrend helyezési száma­it, összeveti az előző anké­tok listáival. S már követ­kezhet is a harmadik menet: a posta listájának, új elosz­tási szempontjainak véle­ményezése, osztályozása. S a felismerés: a vitában elhang­zott érvek és a felvetett szempontok hatására az em­ber a legjobb hite szerint megállapított eredeti sorren­det is kész megváltoztatni. Azaz: nem is olyan könnyű eldönteni, kié legyen az első. vagy a tizenötödik telefon ... E sorok írója maga is kí­sérletet tett arra, hogy a ti­zenöt igénylőt besorolja — természetesen nem „puskáz­va" sem a szegedi közvéle­mény-kutatás sorrendjéből, sem a posta űj besorolási rendje alapján kialakított listából. Az utólagos összeve­tés következtetéseit a maga számára levonta ... Ugyanis mind az ankét átlagsorrend­jében. mind a postai listában csupán két-két igénylőnél ta­lált a maga listájával meg­egyező helyezési számot. De legalább a posta szerinti el­ső helyezettet eltalálta... Pálfy Katalin flz algériai nagykövei Szegeden Tegnap este a Royal Iro­dalmi Kávéházban magas rangú algériai diplomaták voltak a vendégei J. Nagy László tanszékvezető docens­nek. A Mit kell tudni Algé­riáról című könyv szerzője az afrikai ország nagyköve­tével, Musztaja Bitaiebbe 1 és helyettesével, Sabri Bu­kadutn mai beszélgetett. Az esten levetítették Az algér.ai kihívás című videofilmet. Kádár János munkalátogatása a budapesti pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára hétfőn munkalátoga­tást tett a párt fővárosi bi­zottságán. Kíséretében volt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Az MSZMP főtitkárát a pártbizottság székházában Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Zathureczky Ti­bor, az apparátus pártveze­tőségének titkára fogadta. Kádár János, a pártbizott­ság vezető munkatársaival elmélyült, nyílt vélemény­cserét folytatott a pártélet aktuális kérdéseiről: a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer tovább­fejlesztéséről, az ideológiai tézisekről folyó viták ta­pasztalatairól; a pártszer­veknek és -szervezeteknek, a budapesti kommunisták­nak, a társadalmi, gazdasági kibontakozást szolgáló mun­kájáról; a párttagságot fog­lalkoztató politikai kérdé­sekről. A megbeszélésen részt vett Iványi Pál, a Központi Bi­zottság tagja, a Fővárosi Ta­nács elnöke. (MTI) A hazai személygépkocsi-gyártásról Berecz Frigyes elmondta, hogy hazánkban jelenleg mintegy másfél millió sze­mélygépkocsi fut az uta­kon. A járművek átlag­életkora meglehetősen ma­gas, 10 év körüli, és át­lagfogyasztásuk is meghalad­ja a 10 litert. A motorizáció fejlődésével arra számíta­nak.- hogy 2000-re legalább kétmillió gépkocsi lesz az. ál­lampolgárok. illetve a kö­zületek tulajdonában. Ad­digra el kellene érni, hogy az autók átlagéletkora a jelenleginek mintegy a felére mérséklődjön, és fo­gyasztásuk is jelentősen csökkenjen. A kormányzat részletei­ben és átfogóan felmérte és elemezte a kérdést. A szá­mítások szerint legalább 25-30 milliárd forintnyi egy­szeri beruházás mindenkép­pen elengedhetetlen ahhoz, hogy gazdaságosan és kor­szerűen épüljön ki a ma­gyar gépkocsigyártás vagy összeszerelés. A gyártásban 80-100 kisebb-nagyobb ipar­vállalat venne részt, pél­dául autóüvegek, műanyag­elemek, karosszérialemezek és műszerek gyártásával. A végleges döntés elhúz.ó­Közvéleményünk idő­ről időre felfokozott vá­rakozással kiséri figye­lemmel e hazai gépko­csigyártás! lehetőségek­ről szóló híreket. Az MTI munkatársa meg­kérdezte az ipari mi­niszteri, mi E, realitá­suk ezeknek a híreknek, hol tartanak az előké­szítő tárgyalások, és mi­kor születik végleges döntés a gépkocsigyár­tásról? dúsának egyik alapvető oka az, hogy azok a vállalatok, amelyek részt vesznek egy ilyen vállalkozásban, min­dent — elsősorban a szük­séges pénzt — az államtól várnak. Pedig az érintett gyárak, ha érzik a piaci hát­teret, biztosak a jövedelme­ző termelésben, kockázatot kell, hogy vállaljanak. Bonyolult, de nem meg­oldhatatlan kérdésről van tehát szó. A kormányzat még az év első felében dön­tést hoz. Jelenleg hat-hét le­hetséges javaslatot, ajánla­tot vizsgálnak a szakembe­rek, ezek között van olyan, amely összeszerelésre, vég­szerelésre, komplett gyártás­ra, vagy csak alkatrész­részegység-gyártási együtt­működésre vonatkozik. tgv előrehaladott megbeszélések folynak például a csehszlo­vák Skoda gyárral kialakí­tandó kooperációról, szó van a Skodákhoz való ma­gyar motorgyártásról is. Ha­sonló szinttn állnak a meg­beszélések az új szovjet ZAZ 1102 (korábban Zapo­rozsec) autók magyar, bol­gár, szovjet kooperációs elő­állításáról, mégpedig ugy, hogy mindhárom országban összeszerelnék azokat. Le­hetőség van a megújuló len­gyel autógyártásba való fo­kozottabb bekapcsolódásunk­ra éppúgy, mint a román Oltcit. vagy esetleg a Dacia személygépkocsik előállítá­sába, ez utóbbiak esetében részegységek szál 1 i tásá va 1. Ugyancsak beható tárgyalá­sok folynak a Suzuki céggel, gépkocsik összeszerelésére vonatkozóan, de más japán, továbbá nyugat-európai és amerikai autógyárakkal is. A végleges döntésre előre­láthatólag a félév végéig még várni kell — mondot­ta Berecz Frigyes ipari mi­niszter. (MTI) Kisgépek n orvosai H Amekkora orom a házi­asszonyoknak egy-egy olyan gép, amelyik a „második műszakot" könnyíti, annyi­ra bosszantó, ha elromlik. Megszoktuk már, hogy gép­pel mosunk, porszívóval ta­karítunk. Ha baj van, ma­rad a szerviz! Az ELszo Szövetkezet Attila utcai részlegében évente 16 ezer különféle háztartási gépet ..gyógyítanak", der ötezer alkalommal házhoz is men­tek tavaly a szerelők. A háztartási kisgépek, ki tud­ja, miért, télen „betegeseb­bek". Így most a szokottnál is több munkájuk akad a szerelőknek. Kár, hogy al­katrészhiány nehezíti a megreparálásukat. A meg­rendelő olykor bosszankod­hat, ha sokat kell várnia egy-egy alkatrészre. A szer­viz szakemberei azonban csak a kisgépek javitására vállalkozhatnak, nem pedig az anyagellátási hibák meg­oldására ... Schmidt Andrea felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents