Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

39 Szombat, 1988. február 13. magazin [DM cr./ V^ BAKACSI LAJOS RAJZA LÓDI FERENC Nyárutó A Tisza fölött lóg az eső lába, a macska-baglyok tar fa ágán ülnek, a napsugarak sorra mind kihűltek, s az ősz lefekszik, elmegy a halálba. Sokára lesz. míg rügy fakad az ágon, a tél közénk áll hófehér ruhában. Az áttűnó nyár integet utánam, s egy tücsök is a lila szarkalábon. Majd cinkék jönnek, s hóapók a télben, s összenevetnek, tollúk tükre fényes. Én tudom már, az életem feléltem, csak tűnődöm, hogy milyen csalfa fény ez mely megfogott az ősznek közeledtén. A var közt picit zöldell még a repkény. A szegedi Tisza-part egyik szakaszának élénk, „nyüzsgő" világa volt 40— 50évvel ezelőtt, de azt megelőzően is az egykori homokpiac. Tatépítménycs. orr- és fakormányozott fahajók voltak a homokfuvarozás eszközei. Üres állapotban az újszegedi partról kötéllel vontatták a folyásiránnyal szemben — a mérettől és a sodrástól függően — egy. két vagy három igázott lópár segítségével, miközben az orr- és a tatrészen, mintegy hat méter hosszú farudas lapátokkal egy-egy ember összedolgozva kormányozta, illetve tartotta a szükséges parttávolságban a hajót. Miután a Maros-torkolat feletti Tisza szakaszról finomszemú falazó homokkal, vagy a Maros déli partján, Deszktól Apátfalváig húzódó homokpadokról élesszemű vakoló homokkal megrakták a hajókat, azok a folyóvíz sodrásával haladtak lefelé. A homokkal megrakott hajók kikötési helye a mai Várkert előtti, akkor még kövezett rakpart, mintegy száz méteres szakasza volt. az egykori csónakházak között. Ez volt a szegedi homokpiac. A homok partra szállítása pallókon. fatalicskákkal, emberi erével történt. Egy ember „ingázva" húzta, a másik pedig emelte, illetve tolta a talicskát, mert a part köszegélye lényegesen magasabban volt, mint a hajóoldal felsó szintje. A parton kubikosok mintegy négy méter széles és különböző hosszúságú csonkagúlákba „prizmázták" a homokot. A homokrakatok mellett egy-egy kisebb fabódé állt. Itt lehetett a homokkereskedótól (vagy megbízottjától) vásárolni. E század elsó évtizedeiben három-négy jelentősebb homokkereskedó működött Szegeden. Egyikük Juhász László, a másik Tóth Lajos, de a legtehetősebb köztük Tóth Ferenc volt. akinek halála után a vállalkozást özvegye vezette. A 19. század végén és századunk húszas évei elótt a fabárka-hajók nemcsak homokot, de élelmiszereket. iparcikkeket, ömlesztett és csomagolt termékeket is szállítottak, sót kofahajóként is közlekedtek. Máskor csempész-célzattal járták a vizet Szolnok és Belgrád között. Erről talán Tömörkény István írásai beszélnek legtöbbet és legszebben. A szegedi homokkereskedók száFalufigyelo Aligha vitatható ma már, hogy a községek szerepe ismét növekszik. A gazdasági-társadalmi változások jelenlegi szakaszában a falusi gazdálkodás és életmód feltételei, a településfejlesztés, a népességmegtartás fokozott figyelmet érdemel. A városkörnyéki települések eredményei, gondjai bonyolult kölcsönhatásban vannak Szeged mindennapjaival is, visszahatnak rá. Hogy miként, milyen tendenciákkal, s minő feladatokat adva. arról igyekszik folyamatosan tájékozódni az MSZMP Szeged Városi Bizottsága is. A tavaly ősszel a testület által megvitatott helyzetelemzés és feladatmeghatározás értelmében a törődés, a környező községek életének figyelemmel kísérése és segítése folyamatos. A pártbizottság két fiatal ..falujáró" munkatársával Zsoldi Dorottyával és Nagy Istvánnal arról tájékozódtunk, mi igényli mostanában u leginkább a figyelmet a falvak életében. Az egykori homokpiac zadforduló körüli „prímása" Tóth Ferenc volt. aki emeletes házat a Tisza Lajos (ma Lenin) krt. és a Kálvin tér sarkára építtetett magának és családjának. A kapubejárat (Lenin krt. 33.) maratott táblaüvegdíszítésén ma is látható — részben megsérülve - fahajó képe utal egykori tulajdonosának foglalkozására. Szeged piacainak világában (kenyérpiac. gabonapiac, paprikapiac stb.) érdemes és érdekes szerepet vitt a homokpiac is. amelynek valami módon történő megörökítése több figyelmet érdemelne. BÁTYAI JENŐ A város környéki községekben a közelmúltban áttekintették a VII. ötéves tervprogramok időarányos teljesítését, s a további feladatokat, a munkát a társadalmi-gazdasági kibontakozási programhoz igazították. Előtérbe, a legsürgetőbb teendők közé mindenhol az intézményrendszer biztonságos üzemeltetését sorolták. A falukomfortosítást szolgálandó. a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazítják a karbantartási. felújítási, beruházási programokat. A legfontosabb feladatok között a legtöbb helyen a gázbevezetési munkáknak van elsőbbsége. Hasonlóan fokozott figyelmet a helyt foglalkoztatási lehetőségek bővítése kap a tervek szerint. Összefogás A gázbevezetési programban — s más közmúvesítési akciók során is —. nagy szerepet kap a lakossági összefogás. A községek többségére az aktív társadalmi munkavállalás jellemző. Igaz. a mozgósításba, a szervezésbe jókora energiát kell fektetniük a falvak vezetőinek, de összességében az a tapasztalat, hogy megéri, s tettrekészebbek a falusi emberek, mint a városiak. Ez segít a gázprogramban is. ami ennek az ötéves tervnek a végére jórészt befejeződik (csak Kübekházán húzódik át a következő tervciklusra). Az életfeltételeket lényegesen kedvezőbbé tevő gázenergia a városkörüli települések többségében már biztosítottnak látszik. Bordányban. Deszken. Újszentivánon. Tiszaszigeten épül a vezetékhálózat, a tavasszal a szatymaziaknál készül majd a gerincvezeték, a zsombői határban pedig már a tanyákra vezetik a gázt. A dóciak gázlánggyújtása után az olaj- és gázipariak újabb segítségére most Domaszék. Röszke. Gyálarét és Mihálytelek környékén számítanak. Ha központi jóváhagyást kapnának rá. regionális fejlesztéssel szeretnék megoldani a négy település gázellátását úgy. hogy a meglévő vezetékrendszerre telemechanikus rendszerrel csatlakoznának a Dégáz társadalmi munkában készülő tervei alapján az NKFV-nek segítségével — milliókat spórolva. ' A regionális szemlélet, az összefogás lassan-lassan teret nyer. Szatymaz. Bordány. Zsombó együttműködésével vált lehetővé például idén januártól a három falu közös gyermekorvosi szakrendelése. Bordány és Zsombó a határon közösen létesít — mintegy kétmilliós költséggel — szeméttelepet, továbbá szorgalmazzák azt. hogy a két községet autóbuszjárat is összekösse. A Előre és a Gyümölcsös Szakszövetkezetek pedig élelmiszertartósító, gyümölcsfeldolgozó közös üzemet akanak létesíteni. mintegy ötven fónek adva benne munkát. Próbálkozások A foglakoztatás helyi lehetőségeinek bővítését szükségesnek tartják, de új munkahelyeket biztosítani elég nehéz. A gazdaságossági szempontok legtöbbször gátolják a falusi ipari üzemek. melléküzemágak létesítését. S különösen hátrányos helyzetben vannak e téren azok a Szeged környéki települések, amelyekben nincs helyi központú gazdálkodó egység, se szövetkezet, se ipari üzem. A vállalkozási kedv még nem igazán erós. egyfajta várakozó álláspont érezhető. Jó példák azért vannak: Röszkén például a Paprikafeldolgozó Vállalat 60-ról 120 főre bővítette levesporokat és Vegetát gyártó üzemét. Kübekházán a Déltex varróüzemet létesített, ahol januártól húszan dolgoznak. de a létszámot bővíteni szeretnék. Szatymazön 10—12 főnek akarnak munkát biztosítani a múbörvarró üzemben. Ezekét a példákat kívánatos lenne másfelé is követni, aktívabban próbálkozni a helyi muküfehetóségek teremtésével — különös tekintettel a nókre és a nyugdíjasokra. M

akkosházi Béla. a múzeum főigazgatója előbb átolvasta a napi postát, a folyóiratok megjelölt cikkeit, majd a naptárra nézett. 2087. január 29. Hát igen — feszítette ki mellét — ez a nap is elérkezett. Hónapok óta készült seregnyi munkatársa, régészek, geológusok. restaurátorok, filológusok, archeológusok. ornitológusok. grafológusok tucatjai állították össze az új kiállítás anyagát. A feladatot így foglalta össze a Legfelsőbb Szerv utasításában: kerüljön tárlókba minden olyan jeles érték, amely a magyarság közel 1200 éves Kárpátmedencei történelmét végigkísérte. A hatalmas rendszerezes oka pedig: elöször érkezik látogató más naprendszerből, hogy hírét vihesse egv kicsinyke, de annál jelentősebb nép kultúrájának. 'Délelőtt Makkosházi Béla. ahogy gondos gazdához illik, végigjárta a hatalmas termeket. Jelentéseket. beszámolókat hallgatott, s letörölte a legapróbb porszemet is. Ebéd után helyettesei kíséretében elfoglalta posztját a hatalmas, márványdíszekkel ékesített bejáratnál. Nem kellett sokat várniuk. 13 óra (X) percet búgott az atomóra, amikor a másik naprendszerből érkezett delegáció vezetője (széles mosolyú. négyfejú és kilenclábú. ezüst hacukába bújtatott föfilozófus) megrázta mindkét kezét. S negyedóra múlva már Árpád vezér nemrég fölfedezett nemez sátrainak tövében magyarázhatta Makkosházi Béla a honfoglaló magyarok hősi telteit 14 óra (X) perckor fejeződött be az Árpád-házi királyok korának ismertetése, majd vérzivataros századokat idéztek a tablók. Mire elHarmincegy... tűnt a Nap a város fölül, a Más Naprendszerek Vendégeit Fogadó Operatív Bizottság vezetője elégedetten tapogatta Makkosházi Béla vállát. „Ez férfimunka volt" — hebegte a dicséretet, pedig még a Pótolhatatlan Kincsek Terme hátravolt. „A szent korona. Mátyás király kedvenc korvinája. Szent István jobbja és Détári Döme bal lába" — mutogatta az iguzgató meghatódottságtól könnyes szemmela magyarság legfőbb értékeit. Majd elcsuklott a hangja. Egy lézerálló üveg alatt néhány papírdarab bámult a neves vendégekre. „Brumagaubotutoa?" — kérdezte a négyfejú. ami köztudomásúan annyit jelent: „Hát ez meg mi a fene?" „A legnagyobb kincsünk. A fejlett magyar gazdaság folyamatosságának. népünk hagyománytiszteletének egyedülálló szimbóluma" — válaszolta Makkosházi Béla. félig már zokogva. „Pontosabban?" — tolmácsolták az újabb kérdést. „Útiszámla" — hörögte lelke mélyéről a választ Makkosházi Béla. és sírva várta a hutást. Volt isolyan. hogy az üvegfal adta a másikat. „Igen. kérem, ez pontosan tíz darab útiszámla, hazánk legújabbkori történelméből. Felhívom figyelmüket arra a számra, amely a napidíj rovatban olvasható. Jól látják: 31! Mögötte Ft. amely hazánk fizetési eszközét jelöli." Miután észrevette, hogyan ingatja a fóvendég mind a négy fejét, magyarázatba kezdett: „Ezzel a találmánnyal népünk vezetői még a szocializmus elsó éveiben ajándékozták meg a magyarságot. Történhetett később bármi, győzhettek időlegesen szektások és dogmatikusok, elvonulhatott hazánk fölött a legkeményebb politikai, társadalmi vihar, alakulhattak. megszűnhettek minisztériumok. áttéríiettünk a direktiránvításról indirektre, a kézi vezérlésről komputerre, bevezethettek őseink új. mégújabb. legújabb gazdasági mechanizmust, hitelezhettünk és eladósodhattunk. stabilizálódhattunk és kibontakozhattunk, rendezhettünk árakat, netán véletlenül béreket, gyűrűzhetett a Duna—Tisza közt olajár-robbanás és infláció, leértékelhettük vágyainkát és pénzünket, de ez. — igen kérem a napidíj! — az maradt. Négyszáz forintos kiemelt fizetésének örvendő ükapánk nagyapja éppúgy ezt a varazslatos számot karcolta egykor használatos töltótollával papírra, mint én aki hárommilliót fizetek egy szimpla kávéért. S hogy méginkább érezzék a napidíj nagyságát: ez az a találmány, amely a 100 évvel ezelőtti bruttósításnál is erösebb volt. Hát nem csodálatos?" — tört ki az immár visszafoghatatlan zokogás az igazgatóból. De az — bólintott a népes küldöttség minden tagja, majd elindult a menet, hogy megkoszorúzza az Ismeretlen könyvelő sírját. A márványalapon díszelgő két egymásra boruló szám — 3 és I V ugy bámult a négyfejűre, mindha tudná felbecsülhetetlen értékeit... BÁTYI ZOLTÁN Nagyobb tettrekészség, együttműködési hajlandóság, kezdeményezőkészség — a regionális szemlélet erősödése szükségeltetik a foglalkoztatási gondok megoldása mellett a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatások biztosítása terén is. Mert igaz. hogy a boltkorszerűsítések' vendéglőfelújítások. s néhány új üzlet és tanyai bolt nyitása javította az utóbbi hónapokban a kereskedelem és a vendéglátás, a közétkeztetés feltételeit (például Deszken. Sándorfalván. Szatymazon. Domaszéken. Bordányban); a folyamatos, színvonalas ellátásért még van mit tenni. Jónak látszanak e téren például az olyan próbálkozások, amelyek a választékbővítés. a biztonságos húsellátásérdekében az áfészek. a szövetkezetek helyi vágóüzemeire is támaszkodnak. Az együttműködésben még biztosan sok kihasználható lehetőség van. S nemcsak a kereskedelemben. hanem a szolgáltatások biztosításában is. A Patyolat falvakszerte kedvelt mozgó felvevőhelyeinek mintájára némi ötlettel, szervezéssel. vállalkozással másféle szolgáltatások is. talán még iparosok is. „vándoroltathatok" lennének a községekbe. Mert igaz ugyan, hogy kedvezményes árú iparostelkcket adnak. s a tanácsok más módokon is igyekeznek „fogni" a faluba a mesterembereket — a bordányiak például cipészt telepítettek le; a szatymaziak helyet adnak az iparosoknak a szolgáltatóházban: Zsombón fél év alatt tíz fóvel nótt a mesterek száma —. mégis alapellátást biztosító szakmákban vannak gondok. S a gondok várhatóan csak szaporodni fognak a gazdaságosság s az adó függvényében. A szociális, az oktatási, művelődési „alapellátás" terén a regionális szemléletnek egyelőre az előbb említetteknél is kevesebb nyoma van. A város környéki települések ..egyénileg" rangsorolták és próbálják enyhíteni, megoldani gondjaikat. Röszkén például miriteg) I millió 170 ezer forintra tervezett költséggel a művelődési ház felújításán fáradoznak. figyelembe véve a lakossági igényt, közel b(H) fós lakodalmas konyhát terveznek. Zsombón ugyancsak a művelődési ház felújítása van soron idén. sépíteni szeretnének egy olyan epületet is. amiben helyet kapna szolgálati lakások mellett a posta, a patika és a körzeti megbízott. Kübekházán az általános művelődési központ szervezése van napirenden. Sándorfalván idén az iskola gázellátását és a könyvtár áttelepítését szeretnék megoldani. A szatymaziak szabadidőközpontot terveznek a lovasiskolánál. Domaszéken augusztusra szeretnének felépíteni négy tantermet és könyvtárat. Bordányban további felújítások vannak soron, (a posta után az egészségház, művelődési ház), a régi óvoda átalakításával 50 gyerek iskolai oktatását szeretnék megoldani. az öregeknek 20 fós napközit létesítenek, ami egyben szociális gondozóközpont is lenne. Deszken a moziépülct, s vele együtt a néptáncegyüttes gondjaitól szeretnének ez évben megkönnyebbülni. Segítés A tervek, elképzelések megvalósítása, a községek „üzemelésének "biztosítása, az ellátás fejlesztése, a komfortosítás, a népességmegtartó erő fokozása, a helybéli munkavállalási lehetőségek, a művelődési kínálat bővítése persze nemcsak magukon a községeken múlik. Erőfeszítéseikre folyamatosan figyelni kell. törődni szükséges velük, segítem kell kibontakozásukat. Például úgy. hogy a város környéki bizottság igazi konzultatív fóruma legyen a települések vezetőinek, s a felsőbb szerveknek, ami segíti a regionális szemlélet erősödését. az együttműködést. Vagy például úgy. hogy a városi, megyei tanácsi és pánszervezetek nagyobb szerepet vállalnak a kooperáció erősítésében. a személyes kapcsolatok javításában, a kezdeményezések felkarolásában. Felismerve azt. hogy a város környéki települések fejlesztése. népességmegtartó erejük fokozása olyan társadalmi-gazdasági feladat. amit napjainkban egyre jobban előtérbe kell helyezni. S nemcsak a helyi tanácsoknak, munkaadóknak. a megyei szövetkezeti szövetségnek. hanem mindenkinek, aki tehet érte valamit. S7.ABÓ MAGDOLNA