Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

3 Szombat, 1988. február 13. Tisztítják az utakat Ügy látszik, véglegesítette magát ez a szokatlanul enyhe téli idő. A meteorológia előrejelzései szerint túlzottan sok eső ezután sem várható, ugyanakkor azt sem állíthatjuk, teljes bátorsággal, hogy térdig gázolunk a hóban. Tudniillik, nem gázolunk. A városgazdálkodási vállalat elérkezettnek látta tehát az időt, hogy gépjárművei segitségevel megkezdje a szokásos tél végi úttisztítási akcióját, amit fotóriporterünk, Nagy László kapott lencsevégre Lakatos Ernő látogatása Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője tegnap Szegedre látogatott. A megyei pártbizottságon Szabó Sándor, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára fogadta, majd megbeszélést folytattak időszerű politikai kérdésekről, a megyében működő pártszervek és .pártszervezetek feladatairól. A KB osztályvezetője részt vett és felszólalt a megyéi pá r t-vég reha j tóba zo ttság ülésén, amelyen A párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló tézásek megyei vitájának összegezése című előterjesztést tárgyalták meg. Lakatos Ernő ezután a kora délutáni órákban felkereste a Magyar Rádió szegedi stúdióját. Tájékozódott a stúdió .munkájáról, műsorpolitikájáról, az ott dolgozók munkafeltételeiről, és baráti beszélgetést, eszmecserét folytatott a vezető munkatársakkal. Zavartalan vetőmagellátás Zavartalannak ígérkezik a tavaszi vetőmagellátás az idén ez észak-dunántúli megyékben. A legfontosabb takaimánynövény, a kukorica termelőinek még soha nem kínáltak olyan sokfajta. együttesen több mint 40-léle hibridmagot, mint az idén. A javulás egyrészt annak köszönhető, hogy több kutatóintézet jó termökéoeaségü és olcsó új fajtákkal jelentkezett a piacon. Ezenkívül megkezdődölt a próbatermelés a Bábolnai Iparszert Kukoricatermelő Közös Vállalat nagyigmándi hibridüzemében. Fiatalok a lakásgazdálkodásról Néhány nap múlva az ifjúsági szövetség , különböző szintű szervezeteiben megkezdődik a KISZ KB lakáspolitikai koncepciójának vitája — a testület egy héttel ezelőtt fogadta el a lakásgazdálkodás és intézményrendszere átfogó korszerűsítésére vonatkozó, és nu-rt a KlSZ-tagság körében megvitatásra bocsátott javaslattervezetét. A gyorsaság nem véletlen; a KISZ Központi Bizottsága a tagság legszélesebb körének véleményére, elképzeléseire alapozva dolgozza ki végleges koncepcióját, hiszen ennek alapján képviselheti érdemben az ifjúság érdekeit a lakásgazdálkodás átfogó reformjának kidolgozásakor. Az ifjúsági szövetség koncepciótervezetét kidolgozó munkacsoport abból indult ki, hogy ma már nem elegendő a jelenlegi lakásgazdálkodási rendszer, illetve egyes elemeinek a továbbfejlesztése, a lakásépítés, -elosztás és -támogatás eddigi elveit és gyakorlatát aláp.xiban kell megváltoztatni. rr Osi fűtés — hatásosan Divatos mostanság a padlófűtés, megszokott a Héra vcgy a konvektor, a gáztüzelésű központi kazán, akad még az úgynevezett szilárdUizelésü kazán, de létezik már olyan berendezés is, amely a Nap energiáját hasznosítja lakásmelegításre. Hov i lettek n szegények kemencéi, a gazdagok kandallói? Találhatunk még ilyeneket is, ám ezek már úgy hiszem, a fehér holló kategóriájába tartoznak. Távfűtéses világunkban csemegének hatott az a hír, hogy kandallót gyártanak Szegeden, éspedig egy szolgáltató vállalatnál. A városgazdálkodási vállalatnál gondoltak egy merészet: megpróbálják megcsinálni az ósi kastélyok nélkülözhetetlen fűtőberendezésének korszerű, mai utódát. Kérdezhetik: miért kell korszerű. az évszázadokon át bevált kandalló helyett? Egyszerű: azok hatásfoka mindössze 30—35 százalékos volt, az okosan tervezett-megszerkfcsztett-épitett maiak hatásfoka pedig eléri a 60—70 százalékot is. Tudni kell azt Is, hogy az ósi berendezés az említett hibán túl néha a lakásba engedte a füstöt. Két fiatalember, Szenkovszky István és Fülöp Szilveszter kiötlötte az újat, a jót, az eddigi legtökéletesebbet. A feltalálók — nevezhetjük őket így is, mert alkotásuk terveit elküldték a szabadalmi hivatalhoz, ahol bejegyezték azt — a kemence formájából indultak ki. Ahhoz hasonló tüzteret építenek hőálló betonból, amit kellő tüzeléstechnikai hozzáértéssel mázas cserépkályha csempékkel kandalló alakra foi máznak. Ugye egyszerű? Persze, hogy az, csak érteni kell hozzá! A leírtakon túl már csuoa íizika az egész. A nyitott tíiztér előtt a nehéz hideg levegő alulról a huzat hatására beáramlik a héjszerkezet cs a „kemence" közé, ahol felmelegedve felszáll, és a kemence fölső részén levő cizellált vasrácson át visszaáramlik a lakásba. Ott már csak egy dolga van a körforgásban levő levegőnek, az jelesen, hogy melegítsen. Fűt is rendesen, amint irtam, egészen jó hatásfokkal. Az így beáramló hideg levegő megakadályozza azt is. hogy a füst kijöjjön a szobába. Még egy okos dolgot is kifundáltak: a kandallót ügv méretezték, hogy beköthető legyen a mai, szűk keresztmetszetű kéményekbe is. Ez ideig — kísérletként — két lakásbpn építettek egyegy kandallót. Mindkettő gyakorlatban bizonyítja, hogy jól számoltak a rajzasztalon a kitalálók, a szerkesztők. Megtudtam tőlük, hogy bármikor vállalják újabb, a megrendelő ízlésének megfele'ő kandalló építését. Elmondták még, hogy arra is van lehetőség, hogy gázkonvektort ..bújtassanak" „kandallóruhába". Üjra jól gondolkoztak a városgazdálkodók: olyan termék gyártásához kezd tele, amelyhez nem kell műhelyeiül nok. . Acs S. Sándor Nerc, pézsma, visel Viselt dolgaink „Átrakott", „eresztett", „tollaaott" — röpködnek a szakmai kifejezések, s én úgy bologatok, mintha érteném őket. Nem is tudnám félbeszakítani Gerendás József et, a Szegedi Szűcs- és Sznbóipari Szövetkezet elnökét, olyan sebességgel járja körül a közelmúlt történéseit. Való igaz, kis idő alatt nagy utat tett meg a szövetkezet. Míg két-három évvel ezelőtt a bárány- és juhbőrből — kevesebb szakmai igényességgel — készült olcsóbb ifjúsági kabátok jelentették a fő profilt, a végrehajtott termékváltásnak köszönhetően ma már a nemes szőrme feldolgozásán van a hangsúly. A szűcs-szőrme ágazat legjobb szakembereit bevonták az iparitanuló-képzésbe, s így már az elsőéves tanulók is dolgoznak nemes szőrmével. Országosan is kevés példái találhatunk a munkaerőhiány ily módon történő csökkentésére. „Ezek a fiatalok gyakorta fölveszik a versenyt az idősebb kollégákkal is" — jegyzi meg az elr.ök. Kell is a minőségi munka, mort évente 40 millió forint értékben exportálnak a nyugati országokba. A tőkéá piac által megszabott követelményszint kedvezően hatott vissza a belföldi piacra. Ma már nagyon keresik a szövetkezet termékeit, az utóbbi egy-két évben értékesítési gondjuk nem volt, sőt a belföldi keresletet a tőkés export előtérbe heiyezése miatt nem is tudják megfelelő kínálattal ellensúlyozni. (Pedig a szövetkezet a kedvező feldolgozás mellett is szolid árpolitikát folytat — arról netn ők tehetnek, hogy kedvező árfekvésű termékeiket az üzletekben jóval drágábban iehet megkapni.) A bőrruházat ágazat az importborok árának növekedése miatt válságos helyzetben volt, a kereslet csökkent. A kisebb tételű nyugatnémet export mellett a Magyar Postának szállított, többnyire szőrmével bélelt kabátok, és a vállalatok számára készített téli véd5őltönyök, illetve -kabátok révér. tudtak enyhíteni a gonck-kon. A szabóágazat a belső vásárlóerő csőkkenése miatt szintén váltott — áttért a finomkonfekcióra. o magasabb árfekvésű termékek terén a belföldi rendelésállomány szűkösséget a tőkés export növelésével szeretnék kiváltani, az ehhez szükséges árualapok részint hazai, részint külföldi forrásokból biztosítottak. Bár első számú partnerük a Tannimpex külkereskedelmi vállalat, nem kötelezték el magukat, a kedvezőbb árkalkulációt felmutató külkereskedelmi vállaiat mellett teszik le a voksot. Ami beszerezhető a nemzetközi szörmepiacon, azt megpróbálják megvenni. Olykor olycsóbban is. Egy csehszlovák kooperáció kereteben például északi szomszédainktól vásárolnak nutriát, kínai gidát, mormotát, nercet és koreai macskát. — Ha összességében ilyen jól gazdálkodnak, akkor bizonyára jól is keresnek a ü'óuctkezet dolgozói — vetem közbe. — A helyzet nem ilyen egyszerű — mondja Gerendás József. — Az igényes sza-ansi munka ellenére a bérszabályozók nemigen teszik lehetővé a 8 ezer forintos havi bérszínvonal túllépését. A fejlett szakcsoportrenőszerünknek-v köszönhetően a tiszta szakcsoport-jövecielem évente 6 millió forintot tesz ki (összehasonlításképpen: évente 13 millió forint bérrel gazdálkodunk), az elvonások növekedése miatt azonban teljesen bizonytalanná vált a szakcsoportok sorsa. , Mintegy kontrasztképpen hozzáteszi: nincs félnivalója a kisszövetkezetté átalakult szövetkezetnek, s sorolja a már megkötött üzleteket — pézsmabundák Franciaországba, visel (menyét) kabátok Olaszországba Esténként csaknem mindnyájan a tavalyelőtti, meg azelőtti nagykabátunkból „bújunk elő". Hogy a bérkorlálok elkerülése végeit a Szegeoi Szűcs- és Szabóipari Szövetkezet is igyekszik más köntösbe bújni, abban nincs semmi különös. Egy dolog azért szöget üt a fejembe: a rni feleségeink oajon mikor viselhetik majd ezeket a szörmeesodákal? Dányi László Két városban eltörölték a teliét Egy megyeszékhely és egy kisváros tanácsa döntött úgy az utóbbi napokban, hogy eltörli a településfejlesztési hozzájárulást. Miskolcon már eredetileg is csekély többséggel — 51,7 .százalékos arányban — szavazta meg a lakosság a tehót, s a befizetésnek azóta is sokan csak vonakodva tesznek eleget: a fizetésre kötelezetteknek csupán fele adta postára a pénzt. A megyei város tanácsa ezért elhatározta, hogy más fontában kéri a lakosság támogatását a közösségi célok megvalósításához. A tanácstagok, népfrontaktivisták által kéri majd a miskolciakat, hogy vállaljanak társadalmi munkát az utcaépítésben, csatornázásban, parkosításban, esetleg járuljanak anyagilag is hozzá a költségekhez. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy a tanácstagok szorosabb kapcsolatot tartsanak választóikkal, egyeztessék a terveket, elképzeléseket a lakossággal. Eltörölték a tehót Mohácson is, aminek fö oka, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem lehet megvalósítani azt a beruházást, nevezetesen a sportcsarnok felépítését, amihez a lakosság anyagi hozzájárulását kérték. A Duna-parti kisvárosban annak idején lakosonként évi 600 forintot szavaztak meg a sportlétesítményre és a város biztonságos vízellátásának megteremtésére. Mindkét beruházás megkezdődött; a vízellátás javítását szolgáló 2900 köbméteres tározó építése folyamatosan halad, s előreláthatóan jövőre végeznek is vele. A sportcsarnok falai is „kinőttek" a földből, ám a pénzhiány miatt az építkezés elakadt. Jóllehet, kötvényt is bocsátottak ki, ám a beruházási költségek rendkívüli módon megnőttek, elérnék az eredetileg számított összeg kétszeresét. Szánom-bánom bűnöm, de be kell vallanom: a nikotinéhség jóval erősebb akaratomnál. így aztán az esszegyűrt doboz szanálása után azonnal azt kutatom, hol is lehetne leghamarabb cigarettát „vételezni". Valaha ez aligha követelt különösebb erőkifejtést, hiszen ha boltot nem is találok lépten-nyomon, nincsen sarok kocsma nélkül — legalábbis belvárosunkban. Mondom: valaha! Mert ma egyre több vendéglőben tárja szét karját a pincér jelezve: dohányárut nem tartunk. A miértre végre választ kaptam: cly kevés a haszon eme „kötöttáras" terméken, hogy a bevételhez kötött adó éppen háromszorosát viszi el. Nocsak. Egy ilyen ténynyel, akár hajnalig eljátszadozhat a tollforgató ember. Ne féljenek, én legfeljebb néhány kérdés erejéig tartom fel figyelmüket. Például: mi lesz, ha az itt vázolt haszon és adóarány átterjed az ételekre, netán Hétköznapok az italokra is? Ha dohányboltjaink vezetői szintén rugalmasan alkalmazkodnak az új világ valóságához, s heves felindulásuklan még a gyufát is eltüntetik parfümöktől, játékautóktól roskadozó polcaiktól. Ha...? De nem is folytatom, hisz íiás közben máris megvilágosodott elmém. A burkolt áremelés után begyűrűzött p burkolt egészségnevelés is. Vagyis hibás az az elterjedni látszó nézet, miszerint az áfa meg a szja csak gondokat öntött kis népünk nyakába. Hibás, hiszen a túltápláltság veszélyét például már január l-jével csökkentettük (lásd: pultok és árak), a többi pedig — mint fent vázolt picinyke példám mutatja — máris jön magától. Csak azt nem értem mire föl e nagy titkolózás, ekkora vívmány idején ? Végül pedig hallva a papír és golyóstollbetét áfájáról, bejelentem: most pedig e témáról egy betűvel sc többet... * Felháborodott hangú telefonáló borzolja a szerkesztőségi idegeket: írják meg, de tüstént, hogy egy buszsofőr csúnyán beszélt vele. Kolléganőm udvariasan elhárítja a témát, majd halk vita indul az íróasztalok fölött. A kérdés: vajon hány százalékkal gyarapodnak eme telefonok a bruttósítás idején. Mikor szól a sofőr, hogy megsértette az utas, a pénztáros, mert kiborította a vevő, a vásárló, mert elküldték. átvágták, meghazudtolták. Tapasztalataink szerint ugyanis joggal telefonálhat. Látjuk, halljuk, keresve a földön fetrengő témát — egyre idegesebb a gyaloPOS, dühösebb a tülkölő autós. Hogy sértést sejtünk olyan fél mondatban is, amely a legrosszabb szándékkal is csak kérdésnek indult. Hogy több időt rabol a panasz, s még többet a hétköznapi, picinyke bosszú kiötlése. Hogy elfelejtjük négyszemközt tisztázni, de harsogjuk, ha hat (nyolc, vagy akár ötven) szempár figyel. Soroljam tovább a példákat, vagy kérdezzem meg — vajon miért váltották fel a társadalmi együttélés szabályait az össznépi idegeskedés durvaságai? Megkérdezem. S egyúttal bejelentem: az e témához kapcsolódó válaszokat mindig szívesen látjuk telefonon, levélben, no meg élő szóban is. S még valamit! Átolvasva rövidke kéziratomat, feltűnt, egy elhamarkodott kilétei: „bruttósítás ideién". Unpeoélyesen kijelentem: előbb sorolt gondjaim és eme bruttósítás között összefüggés a tudomány mai állása szerint riem bizonyított (a szerző). B. Z.