Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 31. szám 1988. február 6., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Társulás az ivóvízért Sziksósfürdőn A kiskundorozsmai zártkertekben jórészt talajvízre fúrták a kutakat, azaz tele vannak nitrittel, nitráttal, ammóniákkal, ezzel-azzal. Ha a növényeket ezzel locsolják: elhervadnak; ha az emoc-rek ilyet isznak, legközelebb kétszer is meggondolják; a kisgyerekekre pedig súlyos veszélyt jelent az itteni víz. Összedugták fejüket a telektulajdonosok: vizet kéne ide hozatni, mégpediglen egészségest. De honnét vajon, és miből? Kérdéseikkel fölkeresték az ebben az ügyben szintén érdekelt, minden közügyet fölvállaló tanácstagot, Hofgesang Pétert, s kiderült: jobbhoz nem is fordulhattak volna. Hofgesang Péter ugyanis — Joó Antallal, a dorozsmai területpolitikussal együtt — értesítette az igényről a vízművek osztályvezetőjét, Nagy Mihályt, ő a maga részéről a dolgot szintén helyeselte, sőt kivitelezhetőnek is tartotta. — Hdnnan hoznának vizet Dorozsmára? — kérdeztem az osztályvezetőt. — Sziksósfürdőről... Vállalatunknak ugyanis van ot'. egy vízellátó egysége, de annak a teljesítménye a zártkertek ellátásához jelenleg nem elégséges. — Miért nem? — A dolognak egyszerű technikai oka van. Ahhoz, hogy elegendő vizet kapjunk, harminc centiméter vastag cső kellene. Ezt vezetnénk el aztán a zártkertekhez. — Hogyan nézne ki ez a vizvezetékrendszer? — Állna természetesen egy fővezetékből, ami egyformán ágazna el, hogy minden egyes telekre, minden egyes házba be lehessen vezetni a vizet. S ez nemcsak a zártkertek tulajdonosait érintené.. Több vállalat foglalkozik azza] a gondolattal, hogy szotadidőparkot létesít e területen. Ilyen cég például a kábelgyár, a Démász, a településtisztasági vállalat, a Kódgép, azután a szentesi Barnevá!.. . — Tisztáztuk tehát, mi készülne és miért. De hogyan, s főleg miből? — Természetesen mindnyájunkban felötlött a társadalmi munka, mint lehetőség. Ezt azonban hamar el is vetettük. — Félő, hogy ez esetben a zártkertek sosem jutnának vízhez? — Igen . . . Túl sok a telek ezen a környéken, enynyi embert egyszerűen képtelenség összefogni. Ha el „Ha a víz hét kövön átfolyik, kristálytiszta lesz — tartja a mondás, és milyen igaza van! Minél mélyebbről tör elő a víz, mennél több talajszemcsén keresztül: annál szűrtebben jut a kutakba. A legtisztább ilyenformán az artézi víz, legszennyezettebb pedig a legfelső vízzáró réteg feletti talajvíz — ezt minden gyerek tudja. is vállalnák, hogy ki-ki egyénileg megássa a telke előtt a vezeték helyét, mindig akadnának, akik nem készülnének el időre, nem úgy ásnának, ahogy kell, az ivóvíz ügye ' tehát nem haladna szükségképpen előre. Ha viszont egy árokásó gép végighalad a területen, gond egy szál sem. A szükséges térképek is készen vannak; a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat szegedi kirendeltsége gondoskodott erről. — Az árokásó gép sehol sem halad végig ingyen ... — Ez sajnálatos szokása! Viszont van nekünk pénz;nlézetünk is, ügy hívják, hogy OTP. Namármost, ha a telektulajdonosok polgári társulást alakítanak, az CTP aligha zárkózna el az ivóvízakció támogatásától... Az emberek ebben, úgy gor.dolom, benne lennének: Hofgesang Pétert cirka ötvenen-hatvanan keresték föl már ebben az ügyben. — Hány telket is érinteni ez? — Közel 1900-at, ami annyit jelent, hogy ennél jóvtá több ember jutna egészséges, friss, káros oldott anyagoktól mentes ivóvízhez. — Telkenként mennyi pénzt kellene befizetni? — 25 ezer forintot. Ezt könnyítené meg az OTP. — É's az embereknek egy szalmaszálat sem kéne ezért keresztbe tenniük? Mindösszesen annyi dolguk lenne: hozzájárulnak, hogy ölükbe pottyanjon a vízvezeték, potom huszonötezerért' — Némi kézi munka azért szükséges lenne, de csak annyi, hogy a tulajdonos a vízmérőaknától a házig vezesse a vizet. Ez mindössze pár méter. — Eddig kizárólag foltéle'.es módban beszéltünk, s az előbb elhangzott a szó: „hozzájárulás". Hogyan jelezhetik az emberek ez ügyben igenlő vagy nemleges hozzáállásukat. 1900-an csak nem kereshetik föl Hofgesang Pétert... . — Nem is kell. Elegendő, ha r.yílt levelezőlapon elküldik válaszukat a Szegedi Vízművek és Fürdők központjának címére, a Lenin körút 88-ba. Ispán—szovjet-amerikai kísérlet Pénteken megkezdődött annak az új japán hajózási vészjelző rendszernek a kísérlete, amelyhez négy szovjet tengerhajózási műhold és egy amerikai meteorológiai műhold vehető igénybe. Lényege, hogy a bajba jutott hajókról a jelenleg használatos morzejelek helyett (amelyek csak 270 kilométeres távolságig foghatók) különleges, ultramagas írek— Mily szöveg álljon a leviapon? — Csak ennyit kell ráírni: „A sziksósfürdői üdülőtelkek közműves vízellátásában részt kívánok venni.'' Vagy pedig: „Nem kívánok részt venni.. .'• Név, cím stb. — A beküldés határideje? — Február vége. Tetszettek olvasni: diszkrét ajánlatról van szó, melyet a vízművek is támogat egészségünk megóvása érdekeben; s a csillagzatok jelenlegi együttállása olyan, hogy bízni lehet a sikerben. Lehet választani: nitráttal, vagy nitrát nélkül kérik a vizet Sziksóstón. F. Cs. Átalakulóban az értékpapírpiac Ismét szaporodnak a magyar értékpapírpiacról szóló hírek. A közelmúltban tőzsdei napot tartott 22 magyar pénzintézet, és a találkozókat rendszeressé tették. Most már minden héten egy alkalommal egymás között adják-veszik a forgalomban levő értékpapírokat. Az első nap mérlege 100 millió forintos forgalom volt, enynyi kötvény kelt el, a korábbinál reálisabb árfolyamon, hiszen a keresletkínálat szabályozta, hogy kinek mennyit ér a kötvény. Az első napról szóló híradásokból az is kiderült, részvényeket nem tudtak vásárolni az érdeklődő pénzintézetek, mert nem volt kínálat. A vállalati kötvényeknél viszont a kínálat sokkal nagyobb volt, mint a kereslet, ezért az eddig közreadott árfolyamoknál valamivel alacsonyabb áron találtak gazdára a vállalati kötvények. Az is az első nap krónikájához tartozik, hogy sok lakossági kötvényt kínáltak egymásnak a bankok, de még sem kötöttek üzletet, mert inkább a rövidebb lejáratra szóló értékpapírok iránt volt nagy a kereslet. Az összegezés jól mutatja, hogy átalakulóban van az értékpapírpiac. Az elmúlt évben közel annyi kötvényt bocsátottak ki, mint amennyit a korábbi években összesen, értékük ma már meghaladja a 20 milliárd forintot. S az év végén rendkívül sok lakossági kötvényt hoztak forgalomba, így túlkínálat alakult ki. Ráadásul az új adórendszertől, inflációtól való félelem csökkentette a vásárlási kedvet, a bankokban a korábbinál nagyobb készletek halmozódtak föl. Az értékpapírpiacot azonban nem lehet csak a vállalati és a lakossági kötvényekre szűkíteni. Egymás után alakulnak a részvénytársaságok, a tulajdonosok kezében tehát egyre több részvény halmozódik föl. Ennek ellenére ezek az értékpapírok cserélnek ma gazdát. Ügy tűnik, az érdekeltek vállalkozásuk si-kerében bízva, a nagyobb venciájű rádiójelet bocsátanak ki. A vészjel a műholdakról a" földi távközlési állomásra jut, pontos helyzetmeghatározást téve lehetővé. Amennyiben a kísérletek sikerülnek, az összes japán halászhajót ilyen irányjeladóval szerelik fel, amely automatikusan közli a kibocsátott üzenet idejét, helyét és a bajba jutott hajó nevét. A JOBB MINŐSÉG ÉRDEKÉBEN. A Szegedi Kéziszerszámgyárhan az utóbbi 08 évben jelentősebb műszaki fejlesztésre, vagy gépi beruházásra nem került sor. A következő időszakban is elsősorban saját műszaki gárdájuk munkájára, ötleteire számíthatnak, a termékek jobb minőségének érdekében szükséges az elavult berendezések fölűjílása. A gyár tavalyi exportja várakozáson felüli eredményeket hozott. A tervezett 15,5 millió forintos tőkés exSomogyi Károlyné felvételei portot 16 millióra, a 24 millióra tervezeit szocialista . 'exportot pedig 24,7 millió forintra teljesítették. Az idei tervek hasonlóan alakulnak, így a minőségre is fokozottan ügyelnek majd. Néhány napja helyezték üzembe a régiből fölújított, nagyobb teljesítményű energiatakarékos izzítókemencét, amelyet a gyár tmk-műhelyének dolgozói alakítottak át. Ebben égetik a precíziós öntvényekhez szükséges kerámiaformákat. Felvételeink a mártóüzemrészben és az izzítókemencénél készültek. osztalékra számítva, inkább megtartják e papírokat. Az elmúlt évben hozott intézkedések hatására tovább bővül a skála, megismerkedhetünk a vagyonjeggyel is. Ezt egy adott vállalat saját dolgozói vásárolhatják önkéntesen, és csak egymás között adhatják-vehetik a speciális értékpapírokat. (Az árfolyam alakulása tükrözheti, ki mennyire bízik saját cégében.) A vagyonjegyre évről évre osztalékot fizetnek, ami a vállalati eredménytől függ. A vagyonjegy kibocsátásának alapvető feltételeit magasabb szintű jogszabályok rögzítik, például á kibocsátott vagyonjegyek értéke nem haladhatja meg a vállalat saját vagyonának felét. Az egyéb feltételeket viszont, köztük azt például, hogy a jövedelmezőség alapján mennyi legyen az osztalék, már a vállalat határozhatja meg. A vagyonjegy kibocsátásával előy.ör egyébként a Taurus próbálkozott meg. A vártnál kevesebbet vásároltak a dolgozók, de a premier így is jól sikerült. Újfajta speciális értékpapír lesz majd a kincstárjegy. Ezt az állam bocsátja ki a költségvetési hiány finanszírozására. Jellemzői közé tartozik, hogy mindössze néhány hónapra veszi igénybe a költségvetés ily módon a pénzt. A kincstárjegy kibocsátásáról, és arról, hogy a költségvetési hiány hány százalékát lehet az értékpapír árából fedezni, mindig az Országgyűlés határoz. (Egyelőre még nem kerültek ilyen értékpapírok forgalomba.) A kibocsátás menete szerint először a bankok vásárolhatnak kincstárjegyet, majd továbbadhatják akár a lakosságnak .is. A paletta jóval szélesebb, mint gondolnánk; a piac tehát még közel sem érte el lehetőségének határait. Az már viszont egy másik kérdés, hogy a lakossági kötvények piaca a jelenlegi formák mellett nemigen fejlődhet dinamikusan. Hiszen már most nagyobb a kínálat, mint a kereslet. De a készpénzforgalmi adatok szerint változatlanul sokmilliárd forint van a háztartásokban : kedvező megtakarítási formák bevezetésével, újfajta értékpapírok piacra dobásával ezeket a pénzeket elő lehet csalogatni. Az egyre erőteljesebben szerveződő magyar értékpapírpiac mind nagyobb szerepet játszhat a megtakarítási hajlandóság növelésében, a tőkeáramlás felgyorsításában. Mert, ha jól belegondolunk, ez a cél. Az átmenetileg egyik területen lecsapódó pénzek máshol kedvezőbb befektetési formát találhatnak és elősegíthetik a gazdasági növekedést. L.M.