Délmagyarország, 1988. február (78. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 78. évfolyam, 31. szám 1988. február 6., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Havi előfizetési díj: 43 forint Ára: 2.20 forint Társulás az ivóvízért Sziksósfürdőn A kiskundorozsmai zárt­kertekben jórészt talajvízre fúrták a kutakat, azaz tele vannak nitrittel, nitráttal, ammóniákkal, ezzel-azzal. Ha a növényeket ezzel lo­csolják: elhervadnak; ha az emoc-rek ilyet isznak, leg­közelebb kétszer is meggon­dolják; a kisgyerekekre pe­dig súlyos veszélyt jelent az itteni víz. Összedugták fejüket a te­lektulajdonosok: vizet kéne ide hozatni, mégpediglen egészségest. De honnét va­jon, és miből? Kérdéseik­kel fölkeresték az ebben az ügyben szintén érdekelt, minden közügyet fölvállaló tanácstagot, Hofgesang Pé­tert, s kiderült: jobbhoz nem is fordulhattak volna. Hofgesang Péter ugyanis — Joó Antallal, a dorozsmai területpolitikussal együtt — értesítette az igényről a vízművek osztályvezetőjét, Nagy Mihályt, ő a maga ré­széről a dolgot szintén he­lyeselte, sőt kivitelezhető­nek is tartotta. — Hdnnan hoznának vi­zet Dorozsmára? — kér­deztem az osztályvezetőt. — Sziksósfürdőről... Vál­lalatunknak ugyanis van ot'. egy vízellátó egysége, de annak a teljesítménye a zártkertek ellátásához je­lenleg nem elégséges. — Miért nem? — A dolognak egyszerű technikai oka van. Ahhoz, hogy elegendő vizet kap­junk, harminc centiméter vastag cső kellene. Ezt ve­zetnénk el aztán a zártker­tekhez. — Hogyan nézne ki ez a vizvezetékrendszer? — Állna természetesen egy fővezetékből, ami egy­formán ágazna el, hogy minden egyes telekre, min­den egyes házba be lehes­sen vezetni a vizet. S ez nemcsak a zártkertek tu­lajdonosait érintené.. Több vállalat foglalkozik azza] a gondolattal, hogy szotadidőparkot létesít e területen. Ilyen cég például a kábelgyár, a Démász, a településtisztasági vállalat, a Kódgép, azután a szente­si Barnevá!.. . — Tisztáztuk tehát, mi készülne és miért. De ho­gyan, s főleg miből? — Természetesen mind­nyájunkban felötlött a tár­sadalmi munka, mint lehe­tőség. Ezt azonban hamar el is vetettük. — Félő, hogy ez esetben a zártkertek sosem jutná­nak vízhez? — Igen . . . Túl sok a te­lek ezen a környéken, eny­nyi embert egyszerűen kép­telenség összefogni. Ha el „Ha a víz hét kövön átfolyik, kristálytiszta lesz — tartja a mondás, és milyen igaza van! Minél mé­lyebbről tör elő a víz, mennél több talajszemcsén ke­resztül: annál szűrtebben jut a kutakba. A legtisz­tább ilyenformán az artézi víz, legszennyezettebb pe­dig a legfelső vízzáró réteg feletti talajvíz — ezt minden gyerek tudja. is vállalnák, hogy ki-ki egyénileg megássa a telke előtt a vezeték helyét, min­dig akadnának, akik nem készülnének el időre, nem úgy ásnának, ahogy kell, az ivóvíz ügye ' tehát nem ha­ladna szükségképpen előre. Ha viszont egy árokásó gép végighalad a területen, gond egy szál sem. A szükséges térképek is készen vannak; a Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat szegedi kirendeltsége gondoskodott erről. — Az árokásó gép sehol sem halad végig ingyen ... — Ez sajnálatos szokása! Viszont van nekünk pénz­;nlézetünk is, ügy hívják, hogy OTP. Namármost, ha a telektulajdonosok polgári társulást alakítanak, az CTP aligha zárkózna el az ivóvízakció támogatásától... Az emberek ebben, úgy gor.dolom, benne lennének: Hofgesang Pétert cirka öt­venen-hatvanan keresték föl már ebben az ügyben. — Hány telket is érinte­ni ez? — Közel 1900-at, ami annyit jelent, hogy ennél jóvtá több ember jutna egészséges, friss, káros ol­dott anyagoktól mentes ivó­vízhez. — Telkenként mennyi pénzt kellene befizetni? — 25 ezer forintot. Ezt könnyítené meg az OTP. — É's az embereknek egy szalmaszálat sem kéne ezért keresztbe tenniük? Mind­összesen annyi dolguk len­ne: hozzájárulnak, hogy ölükbe pottyanjon a vízve­zeték, potom huszonöteze­rért' — Némi kézi munka azért szükséges lenne, de csak annyi, hogy a tulajdonos a vízmérőaknától a házig ve­zesse a vizet. Ez mindössze pár méter. — Eddig kizárólag folté­le'.es módban beszéltünk, s az előbb elhangzott a szó: „hozzájárulás". Hogyan je­lezhetik az emberek ez ügyben igenlő vagy nemle­ges hozzáállásukat. 1900-an csak nem kereshetik föl Hofgesang Pétert... . — Nem is kell. Elegendő, ha r.yílt levelezőlapon el­küldik válaszukat a Szegedi Vízművek és Fürdők köz­pontjának címére, a Lenin körút 88-ba. Ispán—szovjet-amerikai kísérlet Pénteken megkezdődött an­nak az új japán hajózási vészjelző rendszernek a kí­sérlete, amelyhez négy szov­jet tengerhajózási műhold és egy amerikai meteorológiai műhold vehető igénybe. Lé­nyege, hogy a bajba jutott hajókról a jelenleg haszná­latos morzejelek helyett (amelyek csak 270 kilomé­teres távolságig foghatók) különleges, ultramagas írek­— Mily szöveg álljon a leviapon? — Csak ennyit kell ráír­ni: „A sziksósfürdői üdülő­telkek közműves vízellátá­sában részt kívánok venni.'' Vagy pedig: „Nem kívánok részt venni.. .'• Név, cím stb. — A beküldés határide­je? — Február vége. Tetszettek olvasni: diszk­rét ajánlatról van szó, me­lyet a vízművek is támogat egészségünk megóvása ér­dekeben; s a csillagzatok jelenlegi együttállása olyan, hogy bízni lehet a sikerben. Lehet választani: nitráttal, vagy nitrát nélkül kérik a vizet Sziksóstón. F. Cs. Átalakulóban az értékpapírpiac Ismét szaporodnak a ma­gyar értékpapírpiacról szóló hírek. A közelmúltban tőzs­dei napot tartott 22 magyar pénzintézet, és a találkozó­kat rendszeressé tették. Most már minden héten egy alkalommal egymás között adják-veszik a forgalomban levő értékpapírokat. Az el­ső nap mérlege 100 millió forintos forgalom volt, eny­nyi kötvény kelt el, a ko­rábbinál reálisabb árfo­lyamon, hiszen a kereslet­kínálat szabályozta, hogy kinek mennyit ér a köt­vény. Az első napról szóló hír­adásokból az is kiderült, részvényeket nem tudtak vá­sárolni az érdeklődő pénz­intézetek, mert nem volt kínálat. A vállalati köt­vényeknél viszont a kíná­lat sokkal nagyobb volt, mint a kereslet, ezért az ed­dig közreadott árfolyamok­nál valamivel alacsonyabb áron találtak gazdára a vál­lalati kötvények. Az is az első nap krónikájához tar­tozik, hogy sok lakossági kötvényt kínáltak egymás­nak a bankok, de még sem kötöttek üzletet, mert in­kább a rövidebb lejáratra szóló értékpapírok iránt volt nagy a kereslet. Az összegezés jól mutat­ja, hogy átalakulóban van az értékpapírpiac. Az el­múlt évben közel annyi köt­vényt bocsátottak ki, mint amennyit a korábbi évek­ben összesen, értékük ma már meghaladja a 20 milli­árd forintot. S az év vé­gén rendkívül sok lakossági kötvényt hoztak forgalomba, így túlkínálat alakult ki. Rá­adásul az új adórendszertől, inflációtól való félelem csökkentette a vásárlási ked­vet, a bankokban a koráb­binál nagyobb készletek hal­mozódtak föl. Az értékpapírpiacot azon­ban nem lehet csak a vál­lalati és a lakossági kötvé­nyekre szűkíteni. Egymás után alakulnak a részvény­társaságok, a tulajdonosok kezében tehát egyre több részvény halmozódik föl. Ennek ellenére ezek az ér­tékpapírok cserélnek ma gazdát. Ügy tűnik, az ér­dekeltek vállalkozásuk si-­kerében bízva, a nagyobb venciájű rádiójelet bocsáta­nak ki. A vészjel a műhol­dakról a" földi távközlési ál­lomásra jut, pontos helyzet­meghatározást téve lehetővé. Amennyiben a kísérletek sikerülnek, az összes japán halászhajót ilyen irányjel­adóval szerelik fel, amely automatikusan közli a kibo­csátott üzenet idejét, helyét és a bajba jutott hajó ne­vét. A JOBB MINŐSÉG ÉRDEKÉBEN. A Szegedi Kéziszerszámgyárhan az utóbbi 0­8 évben jelentősebb műszaki fejlesztésre, vagy gépi beruházásra nem került sor. A következő időszakban is elsősorban saját műszaki gárdájuk munkájára, ötleteire számíthatnak, a termékek jobb minőségé­nek érdekében szükséges az elavult beren­dezések fölűjílása. A gyár tavalyi export­ja várakozáson felüli eredményeket hozott. A tervezett 15,5 millió forintos tőkés ex­Somogyi Károlyné felvételei portot 16 millióra, a 24 millióra tervezeit szocialista . 'exportot pedig 24,7 millió fo­rintra teljesítették. Az idei tervek hasonló­an alakulnak, így a minőségre is fokozottan ügyelnek majd. Néhány napja helyezték üzembe a régiből fölújított, nagyobb tel­jesítményű energiatakarékos izzítókemen­cét, amelyet a gyár tmk-műhelyének dol­gozói alakítottak át. Ebben égetik a precí­ziós öntvényekhez szükséges kerámiafor­mákat. Felvételeink a mártóüzemrészben és az izzítókemencénél készültek. osztalékra számítva, inkább megtartják e papírokat. Az elmúlt évben hozott intézkedések hatására to­vább bővül a skála, megis­merkedhetünk a vagyon­jeggyel is. Ezt egy adott vállalat saját dolgozói vá­sárolhatják önkéntesen, és csak egymás között adhat­ják-vehetik a speciális ér­tékpapírokat. (Az árfolyam alakulása tükrözheti, ki mennyire bízik saját cégé­ben.) A vagyonjegyre év­ről évre osztalékot fizetnek, ami a vállalati eredménytől függ. A vagyonjegy kibocsá­tásának alapvető feltételeit magasabb szintű jogszabá­lyok rögzítik, például á ki­bocsátott vagyonjegyek ér­téke nem haladhatja meg a vállalat saját vagyonának felét. Az egyéb feltételeket viszont, köztük azt például, hogy a jövedelmezőség alap­ján mennyi legyen az osz­talék, már a vállalat hatá­rozhatja meg. A vagyonjegy kibocsátásával előy.ör egyéb­ként a Taurus próbálkozott meg. A vártnál kevesebbet vásároltak a dolgozók, de a premier így is jól sike­rült. Újfajta speciális érték­papír lesz majd a kincstár­jegy. Ezt az állam bocsátja ki a költségvetési hiány finanszírozására. Jellemzői közé tartozik, hogy mind­össze néhány hónapra veszi igénybe a költségvetés ily módon a pénzt. A kincs­tárjegy kibocsátásáról, és arról, hogy a költségvetési hiány hány százalékát le­het az értékpapír árából fe­dezni, mindig az Országgyű­lés határoz. (Egyelőre még nem kerültek ilyen érték­papírok forgalomba.) A ki­bocsátás menete szerint elő­ször a bankok vásárolhatnak kincstárjegyet, majd tovább­adhatják akár a lakosság­nak .is. A paletta jóval szélesebb, mint gondolnánk; a piac te­hát még közel sem érte el lehetőségének határait. Az már viszont egy másik kér­dés, hogy a lakossági köt­vények piaca a jelenlegi for­mák mellett nemigen fej­lődhet dinamikusan. Hiszen már most nagyobb a kíná­lat, mint a kereslet. De a készpénzforgalmi adatok szerint változatlanul sok­milliárd forint van a ház­tartásokban : kedvező meg­takarítási formák bevezeté­sével, újfajta értékpapírok piacra dobásával ezeket a pénzeket elő lehet csalogat­ni. Az egyre erőteljesebben szerveződő magyar érték­papírpiac mind nagyobb sze­repet játszhat a megtakarí­tási hajlandóság növelésé­ben, a tőkeáramlás felgyor­sításában. Mert, ha jól bele­gondolunk, ez a cél. Az át­menetileg egyik területen le­csapódó pénzek máshol ked­vezőbb befektetési formát találhatnak és elősegíthetik a gazdasági növekedést. L.M.

Next

/
Thumbnails
Contents